A felületes Biblia ismerőknek általános tévedése, hogy mi történt az Édenkertben. Mert soha sem olvasták el a Bibliát, hanem a képekre, festményekre alapozódva tájékozódnak. Nagyon sokáig még a protestáns lelkészek sem vették észre prédikációikban, hogy rosszul beszélnek róla. Ma már egyre inkább nem így van, mert kezükbe vették az Írást.
Szóval nem almába harapott Ádám és Éva. Amiről evett a jó és rossz tudásának fájának gyümölcse. Ha ragaszkodunk hozzá akkor nem tudjuk, hogy milyen gyümölcs, ha kicsit spekulálunk, akkor a fügére gondolhatunk, mert a fügefalevelét használták ágyékkötőül.
A másik. Két fa volt az Édenkertben, amiről nem ehettek. Először csak a jó és rossz tudásának fája volt tiltva, de hát mivel az megtörtént, ezért lett lángpallós az Édenkertjébe, hogy az életfájáról se egyenek.
Az én életemben, ha kétszer hallottam Igeileg jó prédikációt erről a témáról, a többi mind fals volt.
Pedig nagyon fontos a kijelentés, amit a kígyó mond: olyanok lesztek, mint az Isten, tudni fogjátok mi a jó és mi a rossz. – Ez egy olyan kijelentés, ami igaz. A kígyónál – az ördögnél – nem arról van szó, hogy minden szava hazug, hiszen az is Isteni kijelentés, amit mond, hanem amibe ágyazza. Hiszen Isten maga erősíti meg a tényt, még egyszer a 3,22-ben. „Az ember olyanná lett, mint miközülünk egy: tudja mi a jó és a mi a rossz.”
A másik, az ábrázolásokról. Érdekes, hogy a festményekben rögtön kígyónak ábrázolják a kígyót még a bűnbeesés előtt. Hát nem írja-e a Biblia a kígyó büntetését? Hasadon járj. Miért nem lábakkal ábrázolják hát a festmények? A kígyó a bűnbeesés után lett kígyó. Addig másik formája volt. Nos, én bármilyen furcsa leginkább egy macska fajhoz tudom hasonlítani. A macskáknak van kígyószemük, rezzenéstelen járásuk, két szemfoguk elől, hasonló mozgásuk, és figyelmük. Szeretnek a napon sütkérezni, hasonlóan bújnak el, leselkednek és orvul támadnak. Szerintem mindenképpen a legtökéletesebb állat a macskafélék, oroszlán, leopárd stb. Elképzelhető számomra, hogy e gyönyörű példányok közül egy faja, abból egy tagja, volt, aki megvezette az emberpárt. Sőt megfigyeltem, hogy a macskafélék hasonlóan köpnek az ellenségükre a szemükbe, ha félnek tőlük. Valóban tudnak köpni, ugyanígy, mint a kígyók. – Ez csak egy kitérő volt, hogy évszázadokig fel sem merült az emberekben, hogy az édenkerti kígyónak a bűneset előtt lába volt, és lehet akár szőre is!?
Szóval az emberpár az életfájához nem mehetett ezután, hogy örökké ne éljen. Még egy fontos megfigyelésem volt. Hogy a teremtés történetben a fákról, gyümölcsökről határozottan úgy írja, maghozó. El tudom képzelni, hogy ennek a két fának a gyümölcsének nem volt magja. Már egy olyan félig földi, félig mennyei állapotban van, aminek a szaporodásához (gyümölcshozásához) nem kell mag (vagy esetleg nem is szaporodik, nem ivarosan). És el tudom képzelni, hogy Ádám és Éva – az ember szaporodásához sem – elsősorban és először és a tökéletes formájában – majdani bevégzett formájában - nem a mag szükséges, a testi kontaktus, ahogyan erről Jézus is beszél a feltámadás után a nő és férfi viszonyában.
De mivel az ember – a bűnbeesés után - testében mindenestől földi lett, ezért az Édenkerti félig mennyei félig földi állapot és maga a lehetőség, hogy mennyei legyen megszűnt. Ezért az ember mindenestől testében földi lett, szaporodásában is, és élettúlélésében is, bűneiben is. A kettőség rögvest megmutatkozott a jóra és a rosszra, megmutatkozott a nehézségben, az elbukásban és az Isten felé való hozzáállásban, rögtön az első utódban Ábelben és Káinban.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése