A zálogról

A ZÁLOG

   Az adós személyi tulajdona, amelyet a hitelező magánál tart, hogy biztosítsa az adósság visszafizetését (1M 38,17-18); Mózes törvényének különös, gondja volt a szegények védelmére; a zálogba adott felsőruhát naplemente előtt vissza kellett adni a szegénynek, hogy legyen éjszakára takarója (2M22,26-27); az özvegy ruházatát nem lehetett zálogul elvenni (5M24,17), sem a kézimalmát vagy a felső őrlőkövét (5M24,6).

Ha valaki igaz, ha törvény és igazság szerint él: nem eszik a hegyeken bemutatott áldozatból, nem tekint föl Izráel házának bálványaira, nem teszi tisztátalanná felebarátja feleségét, és nem közeledik asszonyhoz tisztulása idején, senkivel sem kegyetlenkedik, visszaadja adósának a zálogot, nem rabol el semmit, kenyeréből ad az éhezőnek, és a mezítelent felruházza, uzsorát nem szed, kamatot nem vesz, tartózkodik az álnokságtól, igazságosan ítélkezik a peres felek között, rendelkezéseim szerint él, törvényeimet megtartja, és hűségesen teljesíti: az ilyen ember igaz, ő élni fog! - így szól az én Uram, az ÚR.
Ezékiel, 18,5-9

Aki könyörül a nincstelenen, az ÚRnak ad kölcsön, mert ő megtéríti jótéteményét. 

Péld 19,17

Az Újszövetség szerint a Szent Szellem istengyermeki mivoltunk és örökségünk zálogául adatott (Róm 8,9; 2Kor 1,22; Ef 1,14)

Isten pedig, aki minket erre felkészített, zálogul adta nekünk a Lelket.
2Kor 5,5


Aki arcul üt, annak tartsd oda a másik arcodat is, és aki elveszi felsőruhádat, attól alsóruhádat se tagadd meg. Mindenkinek, aki kér tőled, adj, és attól, aki elveszi a tiedet, ne követeld vissza. És amint szeretnétek, hogy az emberek veletek bánjanak, ti is úgy bánjatok velük.
Lk 6,29-31


Mert méltó a munkás a maga bérére:
Megbízatásunk:
Menjetek el, és hirdessétek: elközelített a mennyek országa! Gyógyítsatok meg betegeket, támasszatok fel halottakat, tisztítsatok meg leprásokat, űzzetek ki ördögöket. Ingyen kaptátok, ingyen adjátok. Ne szerezzetek se aranyat, se ezüstöt, se rézpénzt az övetekbe, se tarisznyát az útra, se két felsőruhát, se sarut, se botot: mert méltó a munkás a kenyerére.
Mt 10,7-10

A fej

A fejről elmélkedtem.

Fej
Az ősi magyar meghatározás szerint: legkorábbi emlékünk i.sz. 1009, 1055. Jelentése 'forrás, kezdet'. Ősi, uráli szó. Alapnyelvi szójelentései még, 'valaminek a hegye, vég, határ'

A magyar nyelvben, a fejfa - temetkezési  - elnevezésének alapja, egyrészt az a tény, hogy a fejfát a koporsó fej felőli részéhez helyezik el, másrészt pedig az, hogy a sírfejfák egyik típusa stilizált emberfejet ábrázolt. A fejfa egyéb elnevezése: főtől való kő.
(annak megfelelően miből, fából vagy kőből készül)

Néhány szó, amely tartalmazza a fej szótövet: fejdísz, fejedelem, fejsze

A fej elengedhetetlen a test működéséhez.

A fizikai lefejezés, több, mint büntetés. Üzenetértéke, egy közösség megtisztítása, egy eszme végleges kiirtása. Nem kísérlet, hanem befejezett hadüzenet, a közösség tagjainak és a közösségen kívülieknek, hogy milyen fejű - eszméjű - emberekre nincs szükségük.

A fejvesztésnek van nem fizikai módja, például a kitiltás a közösségből. Eredményét, okait és célját tekintve hasonló a lefejezéshez, de a kitiltott életben hagyásával. A kitiltottat megfosztani, addigi cselekvésének körülményeitől, eszközeitől, helyétől, céljától.
A közösség célja a veszélyforrás kiiktatása,az adott veszélyforrástól véglegesen megszabadítani. A közösség szempontjából ez az aktus a 'közösségtisztítás'. Tisztán tartás.

A közösség értékeire tekintve, ezért a tisztítás is az adott közösség adott értékeihez igazodik.

A Bibliában, kevésszer találkozunk lefejezéssel.
Pl. Keresztelő Jánost fejezték le. Egy gonosz közösség, célja, hogy az adott közösségre, ne legyen több - jó - eszmei befolyása. Több, mint büntetés. Még pontosabban ez nem büntetés, ez a forrás, az Istenből való Ige megszüntetését jelentette, amelynek hatása - itt ebben a történetben - közvetlenül a királyra irányult.

Találati hely: itt

A lefejezés nem Istentől van. Kifejezetten a gonosz eszköze.

Isten a Bibliában nem fejez, és nem fejeztet le. Nem találunk erre való utalást. Isten a közösségből való végleges kizáráshoz: háború, éhség, járvány, öngyilkosság, gyilkosság, természeti katasztrófa, elűzés, kövezés.
Minden esetben fennállhat a lehetősége az életben maradáshoz, mint ahogy erre volt is példa: pl.: elűzésnél: Hágár.
Később Isten maga adja meg ezeknek az embereknek az életben maradás eszközeit. Gondoskodik róluk.

A fizikai lefejezés eszmei megfelelője a kitiltás.
Ilyenkor nem szűnik meg a közösség, sem az embert nem ölik meg, de a közösség megfosztja a közösség egy adott tagját, az addigi minden lehetőségétől, eszközétől, befolyásától, hogy az adott közösségre hatással legyen. A kitiltás több mint megszégyenítés, vagy büntetés, bár előbb annak érzékeli az áldozat. Konkrétan forrás beszüntetést jelent. A közösség számára ne legyen nyitva az az adott forrás, amit a kitiltott ember jelentett. A közösség vagy annak vezetői ezt a forrást, veszélyforrásnak érzékelik.
Ez az értékek mentén, egyetemes vizsgálattal állapítható meg, hogy a közösség számára mi az érték, aminek fényében jelent valaki veszélyforrást.
Kezdetekben a kitiltott ember -  a már közösség nélküli, fejvesztett - nem tudja, hogy miért tiltották ki, - miért fosztották meg a közlés szabadságától - nem érzékeli veszélyforrásnak magát a közösségre nézve, hiszen nem ártó, hanem jobbító - reform - szándékai voltak, amit az adott közösség számára akart átadni.

A világkorszak végén, szintén találkozunk lefejezéssel:

"Akiknek fejüket vették a Jézusról való bizonyságtételért és az Isten Igéjéért"

Jel 20,4

Fontos, hogy az adott közösség, itt most a világ minden emberét jelenti. Fontos, hogy miért vették fejüket a bizonyságtevőknek.

A lefejezés, több mint a keresztrefeszítés.
A keresztrefeszítés, kigúnyolással egybekötött kivégzési forma. (Kezdet, Alfa)

A lefejezés, - befejezett dolog - a forrás megszüntetésének végleges, szimbolikus kifejezése. (Befejezés, Omega)

A lefejezett Ige-bizonyságtévők, feltámadásuk után: "Krisztus papjai lesznek és vele fognak uralkodni ezer esztendeig." (Jel 20,6)

A fej ugyanis maga: Jézus Krisztus.
Az emberek általi végleges befejezés semmis, Istené az utolsó szó. (véglegesítés, ítélet, dicséret)

A lefejezett Ige-bizonyságtevőket azért fosztották meg fejüktől, mert "nem imádták a fenevadat, sem az ő képmását, és nem vették fel az ő bélyegét a homlokukra és kezükre" (Jel 20,4)

Az adott világközösség, egyetemes értéke, tehát a fenevad imádata, a fej megjelölés a fejjel magával (homlokukra). A kéz felszabadítása, mások fejének vételére, a közösségük megtisztítására. Abszurdum, de igaz, hogy a világ lakosságának az értékei, így a megtisztítás fogalma és módja sem, nem esik egybe, Isten értékeivel, és a megtisztítás módjával.

Az uralkodás a fejhez tartozik.
Isten ezért kifejezi, hogy az övéinek felemeli fejét, fejdíszbe öltözteti őket, fejükre koronát tesz, az Új Jeruzsálemben, amely a Mennyből száll alá (Jel 3,11-12)

Jézus Krisztus a Fej.

"Az Ő lábai alá vetett mindent", és Őt tette meg mindenek felett való fővé az egyházban, amely az Ő teste, és teljessége annak, aki teljessé tesz mindent mindenekben." Ef 1,22-23

"A Fő - Fej - tartja össze, az egész testet inak és ízületek segítségével, és őáltala növekszik az Isten szerinti növekedéssel" (Kol 2,19)

Tűr, türelem

TŰR

(1299, 1372) 'elvisel valamit'

(1525) 'gyűr, göngyöl'
'hajtogat, teker felhalmoz'

Amikor tévét néztünk és testvérem letekergette a ragasztó szalagot. Hány ilyen szalagot tekert le, négy évesen!

Türelemmel tekerjük fel életünk filmjét.

Istenre várakozva tűrünk.

Közösség

Kivel vagyok közösségben?

KÖZ (950-től) Ősi, finnugor kori szó; 'a test közepe, test, <két végpont közti> közép' Eredeti jelentése a 'személyeket, dolgokat egymástól elválasztó terület, térköz' főnévi jelentése volt. A ma sajtónyelvben használatos 'közösség' jelentés a melléknévi 'közös, mindenkire vonatkozó' melléknévi jelentés hatására jöhetett létre.

A Biblia írja, hogy az apostolok teljes vagyon-közösségben is voltak. Általában eszményíteni szoktuk az apostolok korát, pedig nem volt az könnyebb a mi életünknél. Inkább arról van szó, hogy ők megértették az Igét vagyis az ÚR Szavát.

"Mindenük közös volt." 

Apcsel 4,32

"Az eladott javak árát pedig elhozták, 

és letették az apostolok lába elé, 

azután szétosztották mindenkinek, úgy, 

ahogyan szüksége volt rá." 

Apcsel 4,35

Az apostolok megértették mi a szeretet. Nem más, mint közösség egymással. A közösség, pedig valóban közös dolgainkat jelenti. Ezenkívül nem létezik más magyarázata a közösségnek.
Nem lehet, és nem is kell szétválasztani, a közösséget a szeretettől. Ez a kettő együtt van.

Anániás és Safira esete világította meg a legélesebben ezt a kérdést.
Ők nem akarták az összes pénzüket, a közösbe adni. Vagyis, - itt ugyan a pénzre fókuszál - de jelentése, hogy a közösségből féllábbal mindenképpen ki akartak maradni.

Felmerül a kérdés, mi a csalás?
Kit csalok meg?
A csalás jelentése, értelme, hogy egy már létrejött szövetséget, szövetségben lévő tagot vagy tagokat csapok be, igázok le, fosztok meg. Vagyis nem vállalok teljes szövetséget velük. Ilyen nem lehetséges egy szeretet-közösségben, amely maga a Szövetség. Ha igen, akkor az nem szeretet-közösség, és nem is közösség, mert a közösség szó, csak a szeretetben lehetséges. Minden más, ami nem szeretetben jön létre az nem közösség. Ugyanis az erőszak. Ha egy népen belül meghasonlás, polgárháború, egyik a másik által való elnyomása, stb. van, az nem közösség, hiába egy nép, egy név, vagy egy vér. Ez a nyílt rablás, agresszió a népen belül. Nem közösség.

Minden nép tagjai tehát eredendően közösségben lennének egymással. Vagyis szeretetben. Másképpen nem lehetséges, hogy együtt éljenek. Kölcsönös csere valósul meg egymás között. A pénz nem egy felettébb gonosz, ha a tagok közötti csere, értékben fedi egymást és a pénzt megfelelő fizetőeszköznek fogadták el egymás között. Probléma, ha a pénz értéke nem fedi a cserét. Ez a rejtett rablás, agresszió a népen belül. Ez sem közösség.
A nem közösségben együtt élő emberek között széthúzás, rombolás és pusztulás van. Maga a nép szűnik meg idővel.

SZÖVETSÉG
A sző ige szöv-tőváltozatából keletkezett a -t műveltető igeképzővel és a -ség főnévképzővel. Ugyanezen szövet- tőből keletkezett a szövetkezik ige is gyakorító igeképzővel. Jelentésük a sző ige összekapcsolásra, összefonásra utaló jelentéselemének átvitt értelmű használatából következik.

Tehát a közösség lényege, hogy összeszőjük az életünket egymással. Ezt jelenti a szövetség.

Kik szöv-etkeznek?
Akik szeretik egymást.
Mi a SZERETET?

A szeretet szó alapja:
SZER
Ősi, uráli kori szó. Alapjelentésében 'kapcsolódás, társulás'
'Társul, egyesül, összeköt, összekapcsol, csoport, közösség'.
Ebből származik a szer-ződés is. 
Eredetileg minden szerződés, szövetség alapja a szeretet.

A szeretet olyan kapcsolódás, társulás, ahol kölcsönös adok-kapok állapot áll fenn. Olyan nincs, hogy nem kérünk semmit a szeretetünkért cserébe, hiszen, alapvetően fennáll, a kölcsönös elfogadás, kölcsönösség. Ha ez már nem áll fenn, megszűnik a közösség. A közösség alapja a közös vagyon. A vagyon nem feltétlenül az anyagit jelenti, hanem jelenthet nem megfogható szellemi értékeket is. A közösségben folyamatosan csere zajlik. A csere azt jelenti, hogy változás, átváltoztatás. Az értékek folytonos körbe-körbe áramoltatása a közösségen belül.
"Mindenki azzal szolgáljon amije van."

Ha azonban zavar keletkezik a kölcsönös szeretetben a közösségben akkor, történt valahol egy csalás. Valaki valahol valakit megcsal. Vagyis illetéktelenül megrabol. Többet visz, rabol, mint amennyi a kölcsönös szeretetben jár. Ilyenkor megbomlik a szerződés, és a szövetség. Megszűnik a közösség.

Egészében egy egész ország népét is meg lehet csalni. Ha az adott ország által hozott törvényeket nem tartjuk be. Ezek a belső gazdasági csalások, - adó nem fizetés, adócsalások stb. - ugyanolyan közösség-ellenes cselekedetek, nem pedig az állami vezetők megcsalása, ahogy tévesen ezt hangoztatják. Noha - állítólag - mindenki a saját életének fenntartása miatt teszi.
Ha az ország népe egymással közösségre törekszik a törvényeket betartja és tiszteli. De ehhez szükséges, hogy olyan törvények is szülessenek, amely az egész népre nézve nemcsak üdvös, vagyis életfenntartó, hanem közösségteremtő is.

Ezt kellene letisztázni, hogy ha az - állítólagos - életfenntartás már súlyos nehézségekbe ütközik, nem-e kell a felső vezetésnek a törvényeken változtatni? Mert, ha nem lehetséges életfenntartás, evidens közösség sem lehet. Vagy megkérdezni, és letisztázni, mi az minimum életfenntartás a közösségben? Mivel ezek nincsenek letisztázva, mindenki azt mond, amit akar, vagyis mit miért nem tart be. Milyen törvényt miért hág át. Stb. Ezek a törvénytelenségek önmagukban súlyos visszásságot szülnek egy népen belül, így aztán a végén közösségről semmiképpen nem lehet beszélni. Elburjánzik a kevélység, gőg, büszkeség, és mások leigázása. Ahol leigázás, félelemben tartás van nincs közösség. Az rabszolgaság. Ahogy a közbeszédben ez is - teljesen normálisan és a valóságot lefedve - az utóbbi időkben megjelent.

Természetesen felmerül a kérdés, hogy a nép vezetői miért nem akarnak definíciókat tisztázni? És mivel nem tisztáznak, ezért a közbeszédben megjelenik, hogy mert ők is csalnak. Tehát itt így is legalizálódik a csalás maga az ország népén belül. Ami teljességgel közösség ellenes.
Ahol csalás van, ott nincs közösség.

CSAL
Ismeretlen eredetű. Eredetileg igenévszó lehetett. Az igenévszó folytatása egy  'ámít, becsap' jelentésű ige, melynek számos származéka jött létre, például: csalárd, csalatkozik, csalóka, csalogat, csali, csalódik. A csal magas hangrendű párja a csel.
'csapda' jelentésű névszói tag. Eredetileg vadászathoz  használt.

Nem csak egymás vagyis emberek között, hanem egy másik horizontális szinten is létezik a csalás. Amikor már nemcsak embereket csapnak be a közösségen belül, hanem azt hiszik a csalók, hogy magát az Istent is becsaphatják.

"Nem embereknek hazudtál, hanem az Istennek." 

Apcsel 5,4

"Ti mégis be akartok csapni engem!" 

Mal 3,8

"Átok sújt benneteket, mert be akartok csapni engem!" 

Mal 3,9

A bűn, tehát emberek között rombol, pusztít, de van fokozása a dolgoknak, amikor már annyira felfuvalkodott egy ember, vagy ember csoport, amikor nemcsak embertársait rabolja meg, hanem megfelejtkezik Istenről is. Mind a kettőnek a vége: bukás.

Cserbenhagy
Összetett szó, mely a cserben hagy szólásból vált szóösszetétellé. Előtagja a cserfa kérgéből készült, a tímármesterségben használt csersavat jelöli, vö. cser. Ha a nyers bőr túl sokáig marad a csersavas lében, tönkremegy. Ez a konkrét jelentés jellemezte a cserben marad 'tönkremegy, értéktelenné válik' szólást, melynek átvitt értelmű 'szégyent vall' használata is kialakult. A cserbenhagy másodlagosan, az előbbi szólás átvitt értelmű jelentésének kialakulásával jött létre.

CSERben hagyni, kialakult szövetségben lehet. Leginkább példázza, a házasság, konkrétan a nő elhagyása a férfi részéről. Az ÚR gyűlöli a cserbenhagyást, a szövetségek felbomlását. Konkrétan erőszak tevésnek, súlyos fájdalom-, sérelem okozásnak, szégyenben hagyásnak látja. A közösség, vagyis a szövetség Isten szemében a legszentebb dolog. Nemcsak a cserbenhagyott ember éli meg szentségtörésnek a cserbenhagyást, hanem valóban az is, Isten szemében  a legnagyobb vétek.

"Vigyázzatok magatokra, ne legyetek hűtlenek!" 

Mal 2,16

"Gyűlölöm azt, aki elválik feleségétől - mondja az ÚR, Izráel Istene - mert erőszak tapad ruhájára - mondja a Seregek URa." 

Mal 2,16

"Az ÚR a tanúja annak, 

hogy hűtlen lettél ifjúkorodban elvett feleségedhez, 

pedig ő a társad, feleséged, akivel szövetség köt össze. 

Egy ember se tesz ilyent, akiben maradt még lélek." 

Mal 2,14-15

vagy: 

"Hiszen egy atyánk van mindnyájunknak, 

egy Isten teremtett bennünket! 

Miért vagyunk hát hűtlenek egymáshoz, 

meggyalázva az atyáinkkal kötött szövetséget?"

Mal 2,10

RABOL
(1512-től) 'Erőszakkal elvesz, fosztogat'.

RAB
'leigázott ember'

Ha a közösségben leigázott ember van, akkor az már nem közösség. Hanem rablóbanda.
Közösség csak szeretetben lehet, kölcsönös szeretetcserében.
A közösségben mindenkinek jól kell éreznie magát, mert ha ez nem így van, valaki valahol rabol a közösségen belül. Nyomorba dönt, és leigáz embereket, azokat, akiket szeretnie kellene.


Közösség az ÚRral:

Nem véletlen tehát, hogy az ÚR a velünk - az Ő gyermekeivel - való szövetség-kötését a házassághoz hasonlítja. A házasság a legkisebb szent közösség. Isten menyasszonya az egyház, a szentek közössége. Szövetség, szerződés és közösség, szeretetben, ami az alapja és az értelme az egésznek. Hiszen tehát a SZER azt jelenti, kapcsolódik, társul.

Az ÚRal való közösségünk lényege, a felismerés, hogy nekünk nincs semmink, - hiszen az ÚRé az egész Föld, és annak teljessége - csak maga a kapcsolódási és társulási szándékunk a miénk.
Felismerése annak, hogy mindent Őtőle kapunk. Ő a mi férjünk. Ellenben, amit adhatunk, átalakítással, átváltoztatással a nem vagyoni, szellemi értéktöbbletünk, vagyis szellemi mozdulásunk. A hálaadásunk és a szeretetünk Urunk felé.
Magyarul, a kapcsolódásban való járásunk. Szoktuk úgy mondani: az ÚRban járunk.
Ez maga a szövetség. Szövetségben maradás. Maga ez a közösség. Először tehát az ÚRral, a mi férjünkkel.

Úgy vagyunk ebben a közösségben, hogy mindent Őtőle kapunk.
Ha az Úr azt mondta gyűlöli a házasságtörést, és a velünk való kapcsolatot a házassághoz hasonlítja, akkor biztosak lehetünk benne, hogy szövetségét soha nem bontja fel. Soha nem bocsátja el népét, az ő feleségét. Sőt.

Azt mondja:

"Boldognak mond minden nép, mert gyönyörű lesz országotok." Mal 3,12

Fontos megértenünk, hogy a Földön a bukás miatt, ami a bűn következménye, nincs tökéletes közösség. Az ember bukott természetéből kifolyólag 'csak' közösségre való törekvésünk lehet, de annak szigorúan lennie kell. Tökéletes közösséget vagyis, hogy pontosan írjam, Közösséget csak Isten adhat. E világ korszak elmúlása után, akkor, amikor Ő maga veszi kezébe a kormányzást. Ez az ismeretlen időre áthelyezett Isteni kormányzás azonban nem ment fel most minket, a mindenkor és mindig szeretetre való törekvésünkben. Hiszen éppen ezt fogja megítélni Isten. Törekedtünk-e rá?

Erre az örök Isteni Közösségre vagyunk meghívva, akik elfogadták Jézus Krisztust Uruknak.

"Azon a napon a lovak csengettyűin is ez lesz: 

Az ÚR szent tulajdona. 

Az ÚR házában még  a fazekak is olyan szentek lesznek, 

mint az oltárnál használt kelyhek. 

Jeruzsálemben és Júdában 

minden fazék a Seregek Urának szent tulajdona lesz, 

és aki csak eljön, hogy áldozatot mutasson be, bármelyiket előveheti, és főzhet benne. Attól a naptól fogva nem lesz többé kereskedő a Seregek URának házában."

Zak 14,30-31

Mert, 

"Látni fogjátok különbség van az igaz és a bűnös között, 

az Istent tisztelők és az őt nem tisztelők között." 

Mal 3,18

"Fölragyog majd az igazság napja számotokra, 

akik nevemet félitek, 

és sugarai gyógyulást hoznak. 

Úgy ugrándoztok majd, mint a hizlalóból kiszabadult borjak." 

Mal 3,20

Most még tehát beszélhetnénk a gyógyulásról, fájdalomról, helyreállításról, de arról legközelebb.

Isten áldjon,
szeretettel,
bogi

Hatalom

HAT 1372-től ismert < ige> Ősi, uráli kori szó. A feltehetően uráli alak 'valahová eljut, valahová, valameddig hatol; megy <máshová>. Eredeti jelentése a magyarban csak hatol igében maradt fenn, ahogyan az ennek alapján létrejött 'képes valamire' jelentés is csak származékaiban mutatható ki, vö. hatalom, hatóság.
Ez utóbbi jelentés lehetett az alapja a szó igen korán jelentkező hatóképzői funkciójának is. Gazdag szócsalád alapja lett: hatható, hathatós, hatás, meghatódik, megható, hatékony, hatástalan, hatásos.

HATALOM Származékszó, melynek alapszava a HAT 'képes valamire' ige, végződése pedig az -alom névszóképző, vö. rágalom, siralom. Eredeti jelentése a 'cselekvési képesség; cselekvési jog', további jelentései ebből fejlődtek. Gyakori származékai a hatalmas, hatalmasság, hatalmasságos, hatalmaskodik, hatalmi.


A mi Urunk, Istenünk kezében van minden hatalom, minden cselekvési képesség és jog.


"Tied, URam, a nagyság, a hatalom és a fenség, a ragyogás és a méltóság, bizony minden, ami a mennyben és a földön van! Tied, URam, az ország, magasztos vagy te, mindenek feje! Tőled ered a gazdagság és a dicsőség, te uralkodsz mindenen. A te kezedben van az erő és a hatalom, a te kezed tehet bárkit naggyá és erőssé."
1Krón 29,11-12

"URam, őseink Istene! Te vagy Isten a mennyben, aki uralkodsz a népek minden királyságán! A te kezedben van az erő és a hatalom, és senki sem állhat meg veled szemben."
2Krón 20,6

"Tőle van a bölcsesség és hatalom, övé a tanács és az értelem." Jób 12,13

"Mert az ÚRé a királyi hatalom, ő uralkodik a népeken."

Zsolt 22,29


"Enyém a tanács és a jutalom, én vagyok az értelem, enyém a hatalom."
Péld 8,14

"Ha az igazak jutnak hatalomra, örül a nép, de ha a bűnösök uralkodnak, nyög a nép."
Péld 29,2

"Akkor ezt mondtam: Többet ér a bölcsesség a hatalomnál, de a szegények bölcsességét mégis megvetik, és nem hallgatnak beszédükre." 
Préd 9,16

"Az én Uram, az ÚR jön hatalommal, karja uralkodik. Vele jön szerzeménye, előtte jön, amiért fáradozott."
Ézs 40,10

"Ó, Uram, URam! Te alkottad az eget és a földet nagy hatalommal és kinyújtott karral. Neked semmi sem lehetetlen." Jer 32,17

Jézus imájában: "... és ne vigy minket kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól; mert tied az ország, a hatalom és a dicsőség mindörökké. Ámen." Mt 6,13


Az Atya átadott minden hatalmat a Fiúnak. Jézus Krisztusé minden hatalom.



"Láttam az éjszakai látomásban: Jött valaki az ég felhőin, aki emberfiához hasonló volt; az öregkorú felé tartott, és odavezették hozzá. Hatalom, dicsőség és királyi uralom adatott neki, hogy mindenféle nyelvű nép és nemzet őt tisztelje. Hatalma az örök hatalom, amely nem múlik el, és királyi uralma nem semmisül meg. 
Én, Dániel, megdöbbentem emiatt, és látomásaim megrettentettek engem."
Dán 7,13-15

"Erre ő így szólt hozzám: Az ÚR igéje ezt mondja Zerubbábelnek: Nem hatalommal és nem erőszakkal, hanem az én lelkemmel! - mondja a Seregek URa." Zak 4,6

"És akkor feltűnik az Emberfiának jele az égen, akkor jajgat a föld minden népe, és meglátják az Emberfiát eljönni az ég felhőin nagy hatalommal és dicsőséggel." Mt 24,30

"Jézus hozzájuk lépett, és így szólt: "Nekem adatott minden hatalom mennyen és földön." Mt 28,18

Az emberi világunkban emberi hatalmak, királyságok, uralmak, fejedelemségek vannak. Képesek valamire, joguk van cselekedni. Istentől kapták erre a hatalmukat. (Erről bővebben itt: Milyen hatalommal?) Ám nem mindegy ezekkel a képességekkel, jogukkal jót, vagy gonoszat cselekednek. Ezt a kapott képességet, jogot vagyis hatalomgyakorlást fogja Isten megítélni a vezetőknél, hatalmasoknál. Hogyan cselekedtek? Két lehetőség szerinti hatalomgyakorlás létezik, az egyik az Isten szerinti jó hatalomgyakorlás, a másik a nagy parázna, a gonosz szerinti. Ezeket cselekedeteikről tudjuk leleplezni. Mégha képmutató, vagyis szájával az Isten szerintit imitálja, gyakorlatban látható, hogy a gonosz szerint működik. Könnyen meg lehet ítélni.
Többfajta hatalomgyakorlás nincs. Csak kettő. Vagy jó, vagy rossz. Vagy Istentől, vagy a Sátántól. Szeretnénk egy harmadik utat beiktatni, - hogy Istenről, az Ő kemény ítéletével ne foglalkozzunk, hogy felmentsük a rossz vezetőket - egy olyat, hogy emberi, - és akkor itt kitalálunk mindenféle rendszer neveket, stb-ket - de sajnos harmadik út, nem létezik. Mindegy, hogy valaki azt  mondja magáról, hogy keresztény, ha cselekedetei gonoszak. Cselekedetei leplezik le a hatalomgyakorlót.

"Mert én is hatalom alá rendelt ember vagyok, és nekem is vannak alárendelt katonáim. Ha szólok ennek: Menj el, elmegy; és a másiknak: Jöjj ide, idejön; és ha azt mondom a szolgámnak: Tedd meg ezt, megteszi."
Lk 7,8


"Minden lélek engedelmeskedjék a felettes hatalmaknak, mert nincs hatalom mástól, mint Istentől, ami hatalom pedig van, az az Istentől rendeltetett."
Róm 13,1



Az Antikrisztus hatalma:

"Megadatott neki, hogy hadat indítson a szentek ellen, és legyőzze őket, megadatott neki a hatalom minden törzs és nép, minden nyelv és nemzet felett."
Jel 13,7


És végül az idők végén a hatalom teljes egészében visszakerül Istenhez, ítélet tartatik minden gonosszá lett hatalom felett, azoknak minden gonosz kiszolgálója felett, akik az ebek. Minden varázsló, bűbájos, parázna; gyilkosok és bálványimádók, hazugok felett, akik a jelenlegi rossz hatalom haszonélvezői. Jel 22,15

"Ezek után hallottam, 

mintha nagy sokaság hatalmas hangon szólna a mennyben: 

"Halleluja, az üdvösség, a dicsőség és a hatalom a mi Istenünké!

 Mert igazak és igazságosak az ő ítéletei, 

mert elítélte a nagy paráznát, aki paráznaságával megrontotta a földet, mert számon kérte kezéből szolgái vérét."

Jel 19,1-2

Döntés

A 'dönt' szóról.

DÖNT 1330-tól ismert. Származékszó, alapszava a dől.
A szó belseji -n a bont, ont típusú igék hatására jött létre.
Származékai: döntés (1330), döntetlen (1839), döntő (1903).

Két dolog között szoktunk dönteni.
Istennek is vannak DÖNTései, vagyis elhatározott rendelkezései. 
Az ÚR azt kéri, hogy az Ő DÖNTései szerint cselekedjünk.

"Az én DÖNTéseim szerint cselekedjetek, 

az én rendelkezéseimet őrizzétek meg, és azokat kövessétek. 

Én, az ÚR, vagyok a ti Istenetek. "

3Móz 18,4

A döntés, két dolog közötti választás, az egyik 'kárára', hogy a másik választás 'felemelkedjen', befejezett állapot.
Kettő létező közül az egyik lerombolása, hogy csak egy maradjon. Az egyik jó, a másik rossz.
Van az Isten elgondolása, és van az ember elgondolása.
Egy végleges maradt, vagyis létezik.
Egy DÖNTés végleges, befejezett. A másik megszűnt.


I. Ha a jót választja a DÖNTésben:

Mózes törvényei is döntések.
Királyok szoktak dönteni.
A királyok, és a Királyok Királyának döntései felett elmékedhetünk, amelyek megváltoztathatlanok.
Azért királyok királya az ÚR, mert DÖNTései az egész Földre hatnak és érvényesek, alóla senki se kivétel.

"Ő, az ÚR, a mi Istenünk, az egész földnek szólnak DÖNTései."

Zsolt 105,7

Az Isten döntései éltetnek minket. Igazak és jók. Isten minden rendelkezése jó, mert Ő csak Jó tud lenni. Minden döntése jó.

"Az ÚR DÖNTései igazak, mindenben igazságosak."

Zsolt 19,10

"Nagy a te irgalmad, URam, DÖNTéseiddel éltess engem!"

Zsolt 119,156

"Igéd tartalma maradandó, és minden igaz DÖNTésed 

örökre szól."

Zsolt 119,160

Isten minden döntéséről tudunk.
Magasztaljuk Istent a döntéseiért.

"Naponta hétszer dicsérlek téged igazságos DÖNTéseidért."

Zsolt 119,164

II. Ha valaki rosszat választja a DÖNTésben.

A bűn melletti döntés romlást hoz az emberre.

"A becsületesek áldása építi a várost, 

de a bűnösök szája romlásba dönti." 

Péld 11,11



"A gőgösök házát összedönti az ÚR"

Péld 15,25

"Az szedett rá téged, hogy rettegtek tőled; 

kevély volt a szíved. 

Sziklahasadékokban laksz, elfoglaltad a magas halmokat. 

De ha oly magasan fészkelsz is, mint a sas, 

onnan is ledöntelek! - így szól az ÚR." 

Jer 49,16

---


Egyéb Igék:


"Őrizzétek meg rendelkezéseimet, döntéseimet, mert aki megcselekszi azokat, él általuk. Én vagyok az ÚR!"
3Móz 18,5


"De ti őrizzétek meg rendelkezéseimet és döntéseimet. Ne kövessétek el ezeket az utálatos dolgokat, se a bennszülött, se a köztetek tartózkodó jövevény."
3Móz 18,26


"Őrizzétek meg azért minden rendelkezésemet, minden döntésemet, és teljesítsétek azokat! Én vagyok az ÚR!"
3Móz 19,37


"Tartsátok meg minden rendelkezésemet, minden döntésemet, és teljesítsétek azokat, hogy ki ne hányjon benneteket az a föld, ahova beviszlek titeket, hogy ott lakjatok." 3Móz 20,22



"Szeresd az URat, a te Istenedet, és tartsd meg mindenkor, amit ő elrendelt: rendelkezéseit, döntéseit és parancsolatait!" 5Móz 11,1

Hogyan is van? Mit jelent 'megbocsájtani'?

Saját értelmező szótáram. :)
A Magyar etimológiai szótár segítségével.
Az eredeti más népektől származó szóalakok leírásától eltekintek - formai okokból - , azoknak jelentése szerint magyarázok. Magyarázat az enyém.

Jó szórakozást! :)

---

A 'bocsát' szótöve BOCS eredeti jelentése =>
   kiürül, megszabadul, üres
   kiürít, megszabadít

'Szabad' szó jelentése: 
    mentesség / szabadjára

'Szabad' szótöve SZAB eredeti jelentése => vág ige
Vág, mint a szabó.

Mit vágunk el?
A KÖT-elet
KÖT szótő jelentése => befog, felhámoz, megbilincsel, megköt
Kötve hiszi - azt jelenti = hiszi, ha írásos szerződése van róla, az a megKÖTése, vagyis ezután fennáll egy írásos KÖTelezettség.

"Mert ő SZABadított meg minket, és ő hívott el szent hívással, 

nem a mi cselekedeteink alapján, 

hanem saját végzése és kegyelme szerint, 

amelyet még az idők kezdete előtt Krisztus Jézusban adott nekünk." 

2Tim 1,9

"A teremtett világ maga is meg fog 

SZABadulni a romlandóság szolgaságából 

Isten gyermekeinek dicsőséges szabadságára." 

Róm 8,21

A megbocsájt, tehát azt jelenti, KÖTelet vágva szabadon enged. Mint például egy állatot.
Vagy, mint a valamihez, vagy valakihez hozzáKÖTött rabszolga KÖTelét a gazda elvágja.
- mert lerótta a tartozását a rabszolga
- mert valaki más kifizette helyette a tartozását

A Biblia szerint az ember a bűnhöz van KÖTözve. A bűn fizetsége a halál. Vagyis a bűnben való élet Isten felé jelent tartozást, mindaddig, amíg bűntelen nem lesz valaki. 
A bűntelen élet => szabadság a tartozástól.


A 'bocsájt' szó eredeti értelmében nem azonos, az 'elenged' szó értelmével, habár manapság használjuk szinonimaként.
Mert az ENG szótő azt jelenti, => hajlít, görbít.
Értelme szerint ezek a szavak származnak az ENG-ből: engedély, engedékeny, engedelmes.
Vagyis az ember meghajlítja a hátát. Meghajol a felettese előtt, vagyis ENGedelmeskedik.
Vagy ENGedékeny egy másik emberrel szemben. Beadja a derekát.

'Elbocsájt' pontos értelmét tehát az 
Elvágja a kötelet. Szabadon bocsájt. - kifejezéssel adjuk vissza.
És nem azzal, hogy Isten elENGedte a tartozásunkat. Ugyanis Isten soha nem hajolt meg előttünk. A jogos tartozásunkat kifizették helyettünk. Vagyis Jézus Krisztus volt a tartozást követelő, a kifizető, és a köteleket elvágó, egy személyben.

A bocsánat szó, tehát egy tartozás fennállásának megszűnése esetén használatos, amely, mint kiürít, megszabadít, kiürül, kötelet elvág - fogalmakkal írható körül.
Reálisan látható, tényszerű, kézzel fogható, tehát nem lelki, és nem pszichológiai. Gyakorlati.

---

Csak gondolkodtam.
Ezért jöttek eme GONDoldatok.
A GOND szótő eredeti jelentése: tör, részeire választ, törik, töredelmes, összezúz.
Úgy zúzatik össze, mint a malomban az őrlés során, két malomkő között a búzaszemek.
Ha valaki GONDolkodik őrölnek az agykerekei. Vagyis törődik.
Törődik valakivel, vagy valamivel.
A célból gondolkodik, hogy másnak hogyan adjon. A jót, a segítséget. Stb.
Ennek pozitív hozadéka van. Értéktöbbletet teremt.
Gondolkodni mindig jó. Mások is profitálnak belőle.

Pál apostol mondja, gond ne terheljen titeket, illetve, hogy ő nem terhelte magát a gyülekezetre. A GONDoskodás szóval írja körül, hogy azzal is mentesítette a hallgatóit, hogy róla anyagilag GONDoskodjanak. 

Tehát a GONDoskodás, és a GONDolkodás is ugyanazzal a pozitív eredeti alappal rendelkezik. Egyik a fizikai, másik a lelki értelmében jó értelemben vett GOND.

A GOND szavunk jelentéstartalma erősen megváltozott, de a mai magyar ember zsigereiben érzi, hogy ha negatívan panaszkodva mondja, mennyi gond, például egy gyermek, egy beteg ember ápolása stb., hogy kijelentéséhez rögtön hozzáteszi a maga felmentő magyarázatát. Nem úgy gond, ... mert valójában ... hanem inkább nehézség... Vagyis súly. Mert? Mert szereti azt, akivel GONDja van, mert valójában, GONDoskodik. Csak ezt ő se tudja már pontosan kifejezni a megváltozott értelmű szavakkal. 

Ellenben az aggodalmaskodik. 
Az AGG szótő, jelentése => régi, agg, esetleg, öregszik
Értelmezése aggályt, kételyt, aggodalmat, aggályoskodást jelent főképp a jövőre nézve. 
Tehát nem a megújuló fiatalságot, hanem az eddigi biztos helyett a bizonytalan jövőt jelenti. Már valami biztosnak a végét.

Jézus azt mondta, ne aggodalmaskodjatok!
Vagyis: Ne öregeskedjetek! Ne esetlenkedjetek! - hu ilyen szavak nincsenek is. :)
De értsétek jól, ne legytek AGGok => Újuljatok meg értelmetekkel!



"Ne igazodjatok e világhoz, hanem változzatok meg értelmetek megújulásával, hogy megítélhessétek: mi az Isten akarata, mi az, ami jó, ami neki tetsző és tökéletes." Róm 12,2


"Ezért tehát nem csüggedünk. Sőt ha a külső emberünk megromlik is, a belső emberünk mégis megújul napról napra." 2Kor 4,16


"Felöltöztétek az új embert, aki Teremtőjének képmására állandóan megújul, hogy egyre jobban megismerje őt." Kol 3,10


"Nem az általunk véghez vitt igaz cselekedetekért, hanem az ő irgalmából üdvözített minket újjászülő és megújító fürdője a Szentlélek által" Tit 3,5