Melegek evangéliuma kontra evangéliumi keresztények

Hillsong és a melegek evangéliumához kapcsolódóan egy kis bemutatót teszek most fel: a keresztény testvéreink - felháborodott - véleményéről a melegek újabb térhódításáról.

/Politika kontra A Krisztus hívők.
Végül ki kerül a börtönbe:
- diszkrimináció,
- szabad vélemény-nyilvánítás,
- az Ige tiszta hirdetése miatt?

Politikai háborút indítottak a 'meleg keresztények'? Mert vesztettek az etikai oldalon? Céljuk, a 'meleg keresztényeknek', hogy börtönbe kerüljenek a nem meleg családos keresztények? Azok, akik bűnnek - merik - nevezni a homoszexualitást?

Egyes helyeken máris börtönbe kerülhetnek, ha elmerik mondani a véleményüket, gondolataikat, Írás értelmezésüket a világnak, vagyis azt, hogy Isten előtt a homoszexualitásukkal halálos bűnben vannak? A szabad Írás értelmezés miért zavarja a homoszexuálisok érzékenységét?

Az evangéliumi keresztények mikor akarták - jogok sértésének vádjával - börtönbe záratni a 'meleg keresztényeket', ahogyan ők ezt most kiharcolták az evangéliumiak ellen?
(Vagy ehhez semmi köze a 'meleg keresztényeknek', mert ők oly szelíd lelkű keresztények, csak az erőszakos melegjogi aktivistáknak? És vajon, akkor mikor fognak a 'meleg keresztények' kiállni az evangéliumi keresztények mellett a melegjogi aktívisták ellen, hogy ez  már sok volt? Logikailag kétlem, hogy erre sor kerülhetne valaha. 'Meleg keresztények' ugyanis már cselekedeteikkel letették voksukat a melegjogi aktívisták mellett. Vagyis a Világ mellett.)

Kilóg a lóláb, ez nem a kereszténységről szól, nem is a belharcról: EZ TÖMÉNY VILÁGI POLITIKA. Méghozzá célja: erőszakos - törvény általi - megfélemlítése az evangéliumi keresztényeknek.
Ez a világ - a Sátán - célja: hitelteleníteni és érvényteleníteni az Isten IGAZ írott szavát. Megfélemlíteni, üldözni, elzárni, elhallgattatni, és végül megsemmisíteni azokat, akik ahhoz tartják magukat. A Sátán célja, hogy minél kevesebben üdvözüljenek, és minél többen maradjanak a Pokolba vezető megtévesztésben. Ő az, aki propagálja a bűnt, úgy, mintha az Isten előtt semmit se jelentene. Ő az, aki szuper kegyelmet hirdet, ő az aki mondja, nyugodtan menj csak a széles, kicsapongások útján, nem lesz semmi következménye./

/Nyilván más a célja egy evangéliumi kereszténynek és más egy meleg kereszténynek.
Nyilván a két cél üti is egymást./


http://www.atv.hu/videok/video-20130920-700-as-klub-2013-09-20
/Nézd a 12,20-tól/

"Az evangéliumi keresztényeket a perifériára szorították."
"Nem tudják mit mondhatnak és mit nem"
"Megkérdezik mit csináljanak a melegekkel. Csak azt tudom mondani: imádkozzanak"

"Sokkolt, hogy megszavazták."

Hillsong??

Találati hely: http://hetek.hu/szabadido/201307/a_melegek_evangeliuma
Megjelenés: 2013. 07. 26.


Tisztelt Hetek Szerkesztősége!

Lapjuk július 12-i számában megjelent, A melegek evangéliuma című cikkel kapcsolatban írok, annak is az ausztrál Hillsong gyülekezettel és vezető pásztorával, Brian Houston-nal kapcsolatos állításaira szeretnék reflektálni. Elkezdtem keresni az interneten az ezzel kapcsolatos írásokat. Később otthon olvastam el az említett cikket és nagyon megdöbbentett, hogy egy meleg keresztény blogján megjelent írásban foglaltakat az önök újságja tényként állítja be. Emellett a cikk sajnos félrefordítást, illetve félreértelmezéseket is tartalmaz, amiket most szeretnék sorra venni.

A cikkíró azt állítja, hogy a Hillsong tagságának 6-10 százaléka meleg. Ezzel szemben a blogban az áll, hogy a Gallup 2012-es felmérése szerint a populáció 6-10 százaléka meleg (a blogot olvasva ez nem vonatkozhat a Hillsongra, hisz nem a ‘church members’ kifejezést használja az író, hanem a ‘population’ szót, ami lakosságot jelent). A következő mondatban a blog írója ezt az adatot kivetíti a Hillsongra és azt állítja, hogy akkor nyilván 1200-2000 meleg tagja van, hisz 20 ezer fős a sidney-i gyülekezet. Tehát ez távolról sem tény, hanem egy feltételezés.

A másik alapvető gond, hogy a blog írója nem szó szerint idézi  Brian Houston szavait, hanem vagy összefoglalja, vagy a saját reflexióit írja le. Így például azt nem Brian

Houston mondta, hogy a melegekben vannak kegyelmi ajándékok, amiket a gyülekezet hasznosíthat. Teljesen világos az eredeti blogból, hogy ez magának a blog írójának a véleménye. Egyébként a blogon szereplő első kérdésre adott hosszú válaszból is látszik, hogy azt nem mondhatta Brian Houston. A szó szerinti fordítás így hangzik:

„Befogadják-e a melegeket a Hillsongban?

Válasz: Válaszom röviden, igen!

Hosszú válasz: Hát, valójában sokunk nem ezt a befogadást tapasztalja. Majd minden héten kapok újabb e-mailt, Facebook-üzenetet vagy valaki a gyülekezetből beszél velem arról, hogy heccelték a gyülekezetben, vagy depressziós, mert nem tud szabadulni az öngyűlölettől. Sajnos a leggyakoribb történetek bujkáló meleg vagy leszbikus személyekről szólnak, akik nem mernek coming outolni, mert úgy érzik, ha megtennék, akkor a gyülekezeti tagok már nem ugyanúgy viszonyulnának hozzájuk. Mikor ezt mondom, egy konkrét fiatalember jut az eszembe, akit ismerek a Hillsong vezető testületéből. Ő is bujkál, mert bár tudja, hogy meleg, ha coming outolna, akkor kidobnák a vezetésből, elvesztené a barátait és a megbecsültségét. Sajnos Brian nem azt látja, amit én látok…”

Ebből jól látszik, hogy az író a saját gondolatait írja és nem Brian Houstonét.

Egyébként az egész írás jól mutatja, hogy a Hillsong tagjai világos látással bírnak arról, hogy a homoszexualitás bűn, hisz éppen ezért félnek a melegek felfedni magukat, és éppen ezért érzik úgy, hogy a gyülekezeti tagok inzultálják őket.

A másik erős csúsztatás az, ahogyan a Hetek cikkírója sejteti, hogy Darlene Zschech a meleg fordulat kapcsán hagyta el a gyülekezetet. Ezzel kapcsolatban megjelent egy cikk a christianpost.com oldalon, amelyből világosan kiderül, hogy Darlene azért ment el még 2010-ben, hogy egy Sidney-közeli gyülekezet vezető pásztora legyen férjével, Markkal együtt (tehát nem csak úgy „szolgálni” ment oda). A cikkben Brian Houston is nyilatkozik, és az is említésre kerül, hogy Darlene még egy élő album kiadásában később is szerepet vállalt, valamint a Hillsong- konferenciákon is megjelenik. Annak is érdemes lenne utánajárni, hogy a Hetek-cikk által sejtelmesen felvetett egyéb zenekari tagok visszavonulására milyen bizonyítékaik vannak.

Én eddig úgy olvastam a Heteket, mint amelyben ellenőrzött információk jelennek meg, ebben az esetben viszont úgy látom, hogy nem volt megfelelő ellenőrzés. Kérem, hogy ha van rá mód és kapacitás, egy tapasztalt újságíró járjon utána a tényeknek, és azok jelenjenek is meg a Hetekben. Nem véletlenül mondta Pál, hogy azt is gondoljuk meg, hogy amiképpen mi Krisztuséi vagyunk, azonképpen más szolgálók is Krisztuséi. Ezen kívül Brian Houston, Joel Osteen és sokan mások olyan problémával néznek szembe és kell rá megoldást találniuk, amiről mi csak hírből hallottunk eddig, szerencsére. Nyilván nem könnyű megkülönböztetni és megfelelően segíteni azokat az embereket, akik szeretnék megváltoztatni az életmódjukat, azoktól, akik úgy akarnak gyülekezetbe járni, hogy folytatják a homoszexuális életmódjukat, vagy azoktól, akik esetleg nem is akarnak megtérni, csak provokálni mennek a gyülekezetbe. Azt gondolom, hogy ezek az emberek keresik a módját annak, hogy ne is lökjék el a homoszexuális embereket Krisztustól, de közben megmaradjanak bibliai alapokon, és ne is fogadják el ezt az életmódot a már egy bizonyos ideje megtért keresztényektől. Mindeközben nyilván követnek el hibákat, sőt lehet, hogy nagy hibákat is, de bízzunk benne, hogy Isten meg fogja adni nekik a kegyelmet és a bölcsességet, hogy kezeljék a „homoszexuális” kérdést.

Sok sikert kívánok a továbbiakban!

Tisztelettel,

Pacsay Zsolt





Tisztelt Pacsay Zsolt!

Először is köszönöm szíves érdeklődését és utánajárását a témával kapcsolatban! Mindenekelőtt szeretném leszögezni, hogy az Ön által is említett blogon és az interneten találtakat (egy adat kivételével) nem kezeltük tényként, és mindig jeleztük, hogy feltételezésekről van szó; sajnálatos módon a cikk alapján már többen tényként kezelték ezeket.

A Gallup-adattal kapcsolatban valóban tévedés történt, jómagam is tévesen használtam föl a számokat, melynek oka az, hogy más fórumokról nem találtunk további információt a melegek arányát illetően. Azóta a Gallup munkatársa megerősítette, hogy még a blogon felhasznált adat sem helyénvaló, mivel ők sosem adtak ki ilyen közleményt.

Szeretném rögzíteni, hogy a cikk nem a Hillsong gyülekezetet veszi célba, hanem azzal a szekularizációs folyamattal foglalkozik, mely világméretekben terjed a kereszténységen belül. Célunk egy reális kép kialakítása volt a pünkösdi-karizmatikus mozgalom jelenlegi állapotáról. A Hillsong Churchcsel kapcsolatos kitérőt, keretes írást azért tartottuk szükségesnek, mert az ausztrál közösség jelentős szerephez jutott a mozgalomban az elmúlt két évtizedben, és kimagasló zenei tevékenységük nagymértékben meghatározza a keresztény kultúrát. Nem ítéltük el a gyülekezetet, hanem egy ellentmondásos folyamat megragadásához használtuk fel illusztrációként a rendelkezésre álló információk alapján, s ehhez nem szükséges feltárni a probléma doktrinális alapjait, ez nem feladata egy közéleti hetilapnak.

Ahogy nyilván Ön is megfigyelte, az említett blogíró nem idéz Brian Houstontól – legfeljebb egy-egy szót –, hanem összefoglalóan írja le a beszélgetés tartalmát. Az internetes napló szerkesztetlensége, pontosabban nem konzekvens felépítése több interpretációra ad lehetőséget. Valóban nem adja kifejezetten Brian szájába azt, hogy a „meleg keresztényekben” kegyelmi ajándékok lennének, de véleményem szerint erősen ezt sugallja, mintegy a beszélgetésük summájának felvázolásával. Hiszen amikor elvileg Brian válaszát taglalja, akkor is a saját nevében ír.

Ugyanakkor elismerem, hogy az Ön értelmezése is helytálló, főleg, hogy a hipotézisek egy „meleg keresztény” blogjáról származnak, s abszolút nem megerősítettek. Ellenben egy újságíró ilyen esetben inkább megpróbálja „kiugrasztani a nyulat a bokorból”, és dialógust szeretne beindítani. Azóta is folyamatosan próbáljuk rávenni a Hillsongot a megszólalásra, és azóta sem voltak hajlandóak rendelkezésünkre állni, de még csak nem is cáfolták meg az interneten található hipotéziseket, ami enyhén szólva nyugtalanító. Nem mellesleg a blog, mely annyira bátran hivatkozik Brian Houstonra, több mint egy éve nyilvánosság előtt van, és a gyülekezet tudomásunk szerint azóta sem adott ki közleményt azzal kapcsolatban, hogy az ott megszellőztetett adatok és állítások valóságosak-e vagy sem. Márpedig, aki e témában keresni akar, az interneten elsők között talál rá erre az internetes naplóra (ahogyan Ön is).

Nem tartom csúsztatásnak, inkább az írói szabadság részének és egyben burkolt, hipotetikus kérdésfeltevésnek Darlene Zschech és mások eltávolodásának leírását. Nem zárható ki ugyanis, hogy távozásának köze van a Hillsongban az elmúlt években tapasztaltakhoz. Az, hogy bizonyos portálokon interjúk jelennek meg ezzel kapcsolatban, nem jelenti, hogy minden háttérinformációt a nyilvánosság elé tártak. Sokkal inkább azt, hogy nem a nagy nyilvánosság előtt kívánnak vitatkozni belső ügyekről.

Egyetértek azzal, amit a melegek gyülekezetbe való befogadásáról és ennek nehézségeiről ír, de a blog szerint Brian Houston már nem kíván úgynevezett ex-meleg üzeneteket hirdetni, ami inkább abba az irányba mutat eltolódást, hogy „ahogy vannak”, elfogadják a melegeket. Ezt sugallják a honlapjukon található hitelvek is, melyekben összesen egy rövid mondat esik a bűnből való megtérésről, de a toleranciáról, elfogadásról, szeretetről, befogadásról annál több.

Ismerjük és tiszteljük a Hillsong Church érdemeit és világméretű szolgálatát, melyet nem is kívántunk befeketíteni. A fő cikk (A melegek evangéliuma) elsősorban a gyülekezetekben megjelenő, hyper grace teológiaként megnevezett negatív jelenségre kívánja felhívni a figyelmet. Félreértés ne essék: a bűnt eltörlő szuperkegyelemre természetesen minden embernek szüksége van; ilyen módon az eredeti fogalommal nincs is semmi probléma. Sajnálatos módon azonban a kifejezés egy ideje „gellert kapott”, és a keresztény egyházakban világméretekben tapasztalható erkölcsi relativizmus hivatkozási alapjává vált. Így történhet meg, hogy magukat „teljes evangéliuminak” nevező gyülekezetek „vaskalaposnak” és „maradinak” nevezik az Isten törvényét megtartani igyekvő hívőket. Sajnos a Hillsongot látogató magyar honfitársaink is így jártak, s ez már felveti az értéktagadás és a cinizmus gyanúját. Ezzel összefüggésben is olvassuk az Újszövetségben, hogy „az utolsó időben lesznek csúfolódók, akik az ő istentelen kívánságaik szerint járnak” (Júdás 18).

Amennyiben nem minden, a Hillsonggal kapcsolatos hipotézis állja meg a helyét, mi leszünk a legboldogabbak azok ellentétét közölni, ahogy a fő cikkben is megjelentettünk pozitív példákat. Egyelőre azonban azt láthatjuk, hogy a szekularizáció és liberalizáció megdöbbentő befolyással van a gyülekezetre, nemcsak Ausztráliában, hanem az európai közösségeikben (London, Párizs) is.

Ne felejtsük el: Brian Houston 2008-ban elhunyt lelkész édesapja, Frank pedofilbotrány miatt volt kénytelen otthagyni a szolgálatot, és az ezzel kapcsolatos híreket a mai napig nem tisztázta megnyugtatóan a gyülekezet. Ahogyan bocsánatkérés vagy magyarázat nélkül tűnt el nyomtalanul az a pünkösdi pásztor is, aki vérrákosnak vallva magát évekig énekelt a Hillsong nagy látogatottságú konferenciáin (olykor kopaszon és oxigéncsövet is viselve) széles tömegeket befolyásolva az adakozásra. Gyógyító című dala a This is Our God c. Hillsong albumra is felkerült. Michael Guglielmucci 2008-ban vallotta be, hogy az egész egy nagy hazugság volt. Édesapja felfedte, hogy szolgáló fia 16 éve pornófüggő és ebből fakadó zavarait próbálta e hazugsággal leplezni. Botrányok természetesen minden közösségben vannak, de nem mindegy, miként rendezik azokat! Azóta sem tudjuk, mi lett a fiatalemberrel, és főleg az összegyűjtött pénzzel!

Cikkünk megjelentetése óta szerkesztőségünk további információkhoz jutott több, a Hillsongot évek óta látogató magyar hívő jóvoltából. A gyülekezet istentiszteletei alatt többek között a nyíltan sátánista Black Sabbath metálzenekar dalait és klipjeit fogyaszthatják a látogatók gyermekei a gyermekmegőrző szolgálat vezetőjének jóváhagyásával (mondván: „meg kell ismerniük a világi kultúrát is”). A felnőtteknek szóló rendezvényekkel párhuzamosan zajló, tinédzserkorúak istentiszteletének zenei blokkja alatt, elsötétített és party-fényekkel megvilágított sötét helyiségben tombolhatnak a fiatalok izzadt tömegben, akár egy fesztiválon. Amikor az egyik szülő szerette volna ellenőrizni gyermeke hogylétét, megrökönyödve tapasztalta, hogy a biztonsági szolgálat nem akarja beengedni a buliterembe.

A lapunknak nyilatkozó Sidney-ben élő magyar hívők megerősítették, hogy a Hillsong gyülekezet berkein belül ma már nemigen hallani a homoszexualitásról; pedig nem is olyan régen még az e téren tanúsított radikalizmusukról voltak híresek. A témában beállt változást jelzi egyfelől, hogy zenei műhelyükben és a színpadon is egyre gyakrabban tűnnek fel feminin megjelenésű és öltözködésű férfiak, valamint az is, hogy a gyülekezet teológiai főiskoláján immár csak az első évben nem lehet senkinek tetoválása vagy partnere (a második évtől mindezek megengedettek). Ezt a főiskolát végezte el forrásunk egy közeli ismerőse, a gyülekezet aktív szolgálója, aki állítólag a napokban jelentette ki neki (nem hivatalos gyülekezeti álláspont!), hogy a Hillsong Churchbe igenis járhatnak „meleg hívők”, anélkül, hogy meg kellene változniuk, vagy régi életmódjukat elhagynák.

Brian Houston egy vele készült interjúban nemrég a következőket válaszolta az újságíró kérdésére: Ami a homoszexualitást illeti, ő „nem egy Fred Nile típusú fanatikus ebben a kérdésben” (Fred Nile: közel 80 éves ausztrál konzervatív keresztény politikus, aki határozottan és nyíltan foglal állást a homoszexualitásról, „életmódbeli választásnak”, erkölcstelennek, természetellenesnek és abnormálisnak nevezve azt).

A Hillsong Londonba – amely a Freddie Mercury Hallban tartja istentiszteleteit – ellátogató magyar hívők egybehangzóan állítják, hogy a magas színvonalú zenei élményre erőteljesen rányomja bélyegét a túlságosan szabados légkör és az egyházi himnuszok alatt egymást tapogató meleg párok látványa. A Hillsong Párizs rendezvényeinek helyszíne pedig egy ezotériára szakosodott könyvesbolt fölötti terem, amelyet csak a környék piros lámpás negyedén keresztül lehet megközelíteni.

Mindezen tények ellenére elhatárolódom azoktól, akik a Hillsong közösséget világi, liberális oldalról rágalmazzák és támadják igaztalanul. Cikkem nem állt be azok kórusába, akik az egyházi autonómiának az erkölcsi vetületét is elvitatják, vagy a Bibliától idegen értékrendet kérnek számon az Egyházon. Ezekkel az állításokkal ezért nem is foglalkoztam cikkemben.

Álláspontját továbbra is tiszteletben tartom, de sajnos érvei nem győztek meg arról, hogy fenntartásaimon változtassak, vagy éppen hallgassak ebben a nagyon fontos ügyben. Lapunk nem érzi úgy, hogy jobban meg kellene védenie a Hillsong gyülekezetet annál, mint amennyire ő maga teszi azt. Remélem, az esetleges nézetkülönbségek ellenére is lelkes olvasója marad lapunknak, és szeretném mégegyszer megköszönni megtisztelő figyelmét és kutatómunkáját!

Minden jót kívánok Önnek!

Surjányi Dávid

Hillsong?

Ajaj.
Olvastam egy cikket, alul dőlttel.

Saját tapasztalat:
Nem régiben történt, - egy-két hónapja, - hogy motroztam, zenét hallgattam közben, vége lett az ABBA albumnak. Kezdődött a következő. Pontosan emlékszem, hol jártam az úton. A következő album Hillsong következett, de amit én akkor meghallottam a fülemben, az inkább megtébolyodott démonok hadának ritmustalan őrült zaja volt.
Nem értettem. Számtalanszor hallgattam már Hillsongot. Ilyet még nem éltem meg. Kicsit még megpróbáltam hallgatni, hátha valami a fülemmel van, az előző ABBA tiszta hangzása után, lehet csak a minőséggel van a baj. Lassítottam. Füleltem. Végül fájdalmasan nem bírtam elviselni. Egyszerűen kirántottam menet közben a fülemből. Hagytam, hogy lógjon zsinóron, és inkább hallgattam a szél hangját, ami a fülembe süvített. Még az is kellemesebben elviselhetőbb volt! Ahhoz se vettem a fáradtságot, hogy kikapcsoljam. Amikor megérkeztem ahová mentem, megálltam, ... néztem egy kicsit a zsinórt, ahogy jön belőle kifelé a zene, összevetettem a menet közbeni tapasztalataimat és levontam a következtetést:  valami rossz történt, a szellemvilágban a Hillsonggal.
Még az ABBA is a maga emberi mivoltában tisztább volt, mint a Hillsong az Isten dicsőítésével.
Pedig én szerettem a Hillsongot.

Revidiálom magamat, át fogom nézni, mit hagyok itt fenn a blogomban tőlük, és utánajárok mi lehet az igazság most velük.

---

Cikk:

http://www.keresztenytv.hu/index.php?p=hir&hid=172

A Hillsong és a melegek. A „hyper grace” (szuperkegyelem) soha nem látott felekezetközi toleranciával viszonyul a szodómiához. Írja a Hetek.hu.
Brian Houston, a Hillsong Church pásztora 2010-ben egy ausztrál televízió szombat esti műsorában még bűnnek nyilvánította a homoszexualitást.
Két év sem telt el, a sydney-i közösség húszezres létszámának 6-10 százaléka – a Gallup felmérése szerint – az LMBT-közös­ségből (leszbikus, meleg, biszexuális, transzszexuális és interszexuális) kerül ki. Bár a hivatalos retorika ezt nem hirdeti fennhangon, a közösség egyre több tagja tárja nyilvánosság elé tapasztalatait. A gyülekezet egy nyíltan meleg tagja arról számolt be, hogy interjút készített a pásztorral. Ebben Houston állítólag a „meleg keresztényeket” is Krisztus Testének tagjaiként határozta meg, akikben szintén vannak „kegyelmi ajándékok”, melyek nagy hasznára vannak a gyülekezetnek. Leszögezte, hogy pulpitusához többé nem kíván „exmeleg” üzenettel kiállni, mert a melegek (ahogy vannak) teljes értékű keresztények. Célja, hogy gyülekezete (ahol nem hivatalosan, de a fiatalok körében gyakorlatilag elfogadott a marihuánafogyasztás és alkoholizálás) menedéket nyújtson a melegek számára. Telefonon keresztül sikertelenül próbálkoztunk a gyülekezet hivatalos álláspontjáról érdeklődni. Lapzártánkig pedig nem érkezett írásos válasz a szerkesztőségünkbe azt illetően, hogy a gyülekezet megerősíti-e az interneten egyre inkább terjedő információkat. A melegközösség mindenesetre még közel sem elégedett, és tovább folytatja kampányát a pünkösdi gyülekezetben. Közben a zenei szolgálatáról híres közösség dicséret-stábjában az elmúlt években komoly változások zajlottak le. A dicséretvezető és egyben meghatározó alak, Darlene Zschech (akinek dicséretei olykor a világi toplistákra is felkerültek) férjével már nem tagja a Hillsong gyülekezetnek, hanem egy másik városban szolgálnak. Mellette több más zenész, énekes hagyta el a közösséget, vagy csökkentette részvételét a szolgálatban. A kiválások pontos oka nem nyilvános. Írja a Hetek.hu.

Hillsong Shout To The Lord (1998) DVD

Elragadó!
 ÉN IS ÍGY AKAROK az ÚR előtt táncolni, és örülni. Milyen kincs, hogy az Isten megosztotta velünk ezt a nagy ajándékot! Hála Neki az énekesekért, zenészekért, s minden angyaláért! :) Akik ŐT dicsérik szüntelen éjjel és nappal.

Isten árassza ránk Lelkét!

Elragadó, gyönyörű hang, egyéniség, dicsőítés! Isten áldja meg, Darlene Zschech -t és társait.

"Sing (Your Love)" Worship and Praise Song (HQ)

"With All I Am" Worship and Praise Song (HQ)

Your Love is Beautiful

Jesus I belive in You

How great is our God

The splendour of the King
Clothed in majesty
Let all the earth rejoice
Let all the earth rejoice

He wraps himself in light
And darkness tries to hide
And trembles at His voice
And tremble at His voice.

How great is our God
Sing with me
How great is our God
All will see how great
How great is our God.

Age to age He stands
And time is in His hands
Beginning and the end
Beginning and the end.

The God-head three in one
Father, Spirit, Son
The lion and the lamb
The lion and the lamb.

How great is our God
Sing with me
How great is our God
All will see how great
How great is our God.

How great is our God
Sing with me
How great is our God
All will see how great
How great is our God.

Jesus, name above all names
You are worthy of our praise
And my heart will sing
How great is our God.

Jesus, name above all names
You are worthy of our praise
And my heart will sing
How great is our God.

(In Russian)

Hallelujah - (Repeat to end)