Egy korszak véget ért

 

Fufu, más néven Profi 22 évet élt, boldogságban.

2024. augusztus 03-án hajnalban hunyt el . 

Szeretetben búcsúztunk el tőle.

Nagyon fog hiányozni.

Családegyesítés

Fufut haza hoztam. Vagyis, ő is megérkezett végre hozzánk a költözés után három hónappal.

A képen a kocsiban, úgy vezettem, mint Schumacher.

Teljes a család.

Fufuval

Gondoltam ide teszem fel.

Már egy hónapja új lakóhelyünkön vagyunk Budapesten. Fufut - még egy ideig - az egyik barátnőmnél hagytuk Monoron. Hétvégenként látogatom.

Most egy ilyen találkozás lencsevégen.
Igazi öröm:

Öreg cica.
Az én talált cicám, 13 éves. Nagyon szeretem. Ő is engem. 

Fufu és a virág

Fufu titkai

Ez a szerelmes nézés?

Fufut se hagyjuk ki...

 A vén öreg macskát!

Cím nélkül

Egy eső után

Fufu iszik

Mini puma iszik

Csati iszik.

Hogyan fogjunk egeret?

Végül elkaptam az egeret, amit fiam szétszórt a lakásunkban.
Reggeliztem, amikor a lábam mellett átment a hűtő alá. Gondolhatod, hogy sikongattam.
Kiáltottam Fufu után. Jött is, nagy nyávogással, de törődött is az én egeremmel?
Elhúztam a hűtőt, a motor alá bújt az egér.
Papírral piszkáltam meg. Közben Fufuval veszekedtem, hogy ez az ő dolga lenne.
Kinyitottam a bejárati ajtót, az egér ugrálva Fufu lábai alatt elindult a szabad levegő felé.
Fufu észre se vette, csak nyávogott hozzám. Én meg csak veszekedtem vele, hogy ennyire azért nem kellett volna nyugdíjba menni. Ott ugrál a lábad között az egér!
Sajnos erről a jelenetről nem tudtam fotókat készíteni, mert gyorsan kellett cselekednem.
Épp kéznél volt a horgászos kis vödröm. Azzal takartam le az egeret.

Aztán óvatosan csúsztattam alá egy lapot, megfordítottam a vödröt.

Gondoltam hátraviszem a kertbe, szabadon eresztem. A szomszéd kutyája érdeklődve nézett. Nem, nem neked hozom, te nem szereted. - mondtam neki.
Szeretjük egymást, mindig kap egy kicsit a maradékból, most is arra várt. Kicsi korában rendszeresen átjött a kerítés alatt, és vitte át magukhoz az ajtó előtt kint felejtett cipőinket. Én csak Buksinak hívom. Nem tudom, hogy hívják.

Még egy utolsó kép Fufuval, a nyugdíjas macskánkkal. Csak a rend kedvéért.

Végül a szabadság.

Macskáinkról II.

Szegény Névtelen! vagyis Maci alakú, tavaly kapott talált macskánk már két napja nem jött elő. Pedig blogomban a  tíz legnépszerűbb bejegyzés között szerepel a róla illetve a macskáinkról szóló bejegyzésem. (Összesen: 431 megnyitással /2012. 11. 05. állás szerint)
Tehát nagy volt az érdeklődés feléje.
Férjem szerint él még. Ne temessem. Ne tegyek emlékképet fel róla. Pillanatra azt is hitte, Maci jött haza, most este, de az Álmaci volt. Van egy kísértetiesen hasonlító kóbor macska az utcánkban, néha bejön az udvarunkba. Álmaci sokszor becsap minket, hasonlóságával. De, tekintete még kegyetlenebb, mint Macié. Ha egyszer sikerül lefotózom. (Szerintem Álmaci valójában Névtelen testvére, akit annak idején elajándékoztunk, szerintünk ő tért vissza, elvadult formájában.)


Így hát teszek fel Fufuról egy friss képet:

Fufu értelmes tekintete

Vasalni fog?

Fufu iránt is van érdeklődés, volt aki már így keres rá: "fufu cica" :)
Fufu jól bírja. Kigyűrt macska. Lassan kilenc éves lesz.
Mostanában a fiammal alszik, nem velem. Elpártolt. Tudod milyen? Ő a szemtelen pöttyös orrú, aki mindig gyűlölő, de valójában mégis nagyon szeret minket.

A Fufu tükörképe

Fufu a kedvenc helyén, az ablak előtt.
Szépen látszik a tükörképe, ebből kaptam ihletet.
Gondoltam jó lenne valahogy lefényképezni.

Ez lett belőle. A virág sajnos nagyon bezavart.

Saját kis tudásommal, egy másik képen
próbáltam utólag korrigálni
a kontraszton.

Szegény Névtelen! - Cicáinkról

Most itt fekszik félkómás állapotban a dobozában, letakarva. Néha morog, és nyávog. Az altatásból ébredne? Nem hiszem, szerintem még álmodik. Hamar megjártam az állatorvost.
Amikor jöttem hazafelé, a motrom lassan húzott, végig azt hittem, már van vele valami, pedig csak a sebesség-korlátozó volt benyomva. - Hm, én nyomtam volna be? Mikor? - Szépen, takaróval becsomagoltam a macskadobozt, meg ne fázzon Névtelen, a huzatos motromon.

Hivatalos nevei: A Gombai Névtelen. Maci Alakú.
Létét neked köszönheti, és Jánosnak, a családsegítő vezetőjének. Ti ketten hoztátok el nekem egy hajnalon, Kata kocsijával, ahonnan még Vera is kiintegetett. Az egész szociális szféra megmozdult két gombai macskáért. De végülis sikerült. Névtelent és testvérét megmentettétek. Már-már a rémület szállt meg mit csinálok ennyi macskával, amikor egy hétre rá, hogy jöttek a cicák, egy néni csöngetett be hozzánk, nem lenne e számára egy fiatal kölyök macskánk. És mivel volt, már szaladhatott is Névtelen testvérével. Azért maradt Névtelen nálunk, mert szimpatikus lett nekem, két napig ugyanis úgy eltűnt, hogy azt hittük már nem is lesz meg, de csak a pajtában bújt el, két nap éhség hozta elő, lábamhoz bújt és dorombolni kezdett. Így szerettem meg őt.
No persze, túlzás, hogy megszerettem. A száz macskám közül igazán csak egyet szerettem meg, Artúrt.

Ő fajtiszta karthauzi macska volt. Igazi jellem, lovagiasság és szerelem. Persze neki is van története, mint minden macskánknak. Féláron vettük, - akciósan? - huszonötezer forintért, tudniillik, mert nyávogott. Nekünk legalábbis azt mondták, egy karthauzi macska nem nyávog, mert némasági fogadalmat tett szerzetesek tenyésztették ki. Oh, csak mi lehetünk ilyen bolondok, ennyi pénzt kiadni egy macskáért, amikor apu, öcsivel egy zsák macskát hozott volna nekünk, ingyen. Mennyit felemlegetjük férjemmel.

No persze, itt van most nekünk Rezgőfülű, akit férjemnek hoztam ajándékba, közvetlenül Névtelen érkezése után. Ő meg volt ugyanis rendelve. Rezgőfülű, azért kapta ezt a nevet, mert egyik alkalommal bolhátalanítottam őt, de az a bolhairtó szer, nem állatokra való volt. Sajnos nem olvastam el a tájékoztatót. A  fürdetés után a cica több napig laposkúszásban közlekedett, habzott a szája, és rezgett a füle. Nagyon megsajnáltam őt. Mivel az addig még nem alakult ki közöttünk kapcsolat, egy alkalommal kezembe vettem, megsimogattam és szövetséget kötöttem vele. Azt mondtam neki: "gyógyítson meg az Úr, kiscica, és kössünk szövetséget, legyen a Te neved ezentúl: Rezgőfülű."

Hála Istennek meg is gyógyult, és megszerettük egymást. Azóta vigyázok rá. Igazi szépség lett.

Ennyit a macskáinkról. Igazságtalan lennék, ha nem említeném meg Fufut, de ő annyira gyűlöl mindenkit, hogy még örülne is ha kihagynám. Fufuról rengeteg képünk van, mivel hogy már nyolc éve együtt élünk. Ő is befogadott macska, egy novemberi hajnalon hallottam az utcánkban nyávogni, mire egy kicsit megkergettem és elkaptam - azóta is történelmi vita tárgya, hogy valójában nem e elraboltam. Így merjen valaki nyávogni az utcánkban.
Fufu tehát már annyira az életünk része, hogy szinte minden családi képen ott van. Ha nincs ott, akkor oda montírozzuk.

Anyósom, csak Szemtelen Pöttyös Orrúnak nevezi. Míg egyik barátnőm: Hitler-bajúszúnak.
Nekünk Fufu, mert hogy eredeti neve: Profi - mivelhogy olyan profi módon fogatta el magát, hogy otthont leljen. Fiam még kicsi volt, nem tudta kimondani a nevét, csak emígyen: Fufu. Így lett tehát Fufu.
Vele is szövetséget kötöttem, mert, hogy jó egerész. Megszabadított az összes, idegesítő, állandóan bulizó padlás lakó egerünktől. Örök hála neki. Ezért az állandó szövetségkötésünk szövege: "még húsz év Fufu."
Intelligens, okos macska, ha csak tőle telik, valóban lesz húsz éves is.

Szóval jöttem haza, a miskároltatás után, a finom hideg sötét estében, 20 km/h sebességgel. Valahogy csak egy mondat szállíngozott bennem. "Minden jó Onnan Felülről való, minden vádlás pedig a Sátántól való"
Nem is lehet megkülönböztetni másképpen a bennünk lévő gondolatok eredetét. Ez a biztos mérce. Egyébként pedig, mi közünk a sötétséghez? Megfenyítem testem, lelkem, gondolataim, hogy csak jó legyen eredete minden gondolatomnak, és csak jó származzék minden gondolatomból.

Isten áldjon meg!

sok szeretettel,
bogi