The flood

- Azt csinálsz, amit akarsz! - mondtad
Jó... gondoltam magamban.... akkor hétfőn délután felmondok.

The Flood

Broken people get recycled
And I hope that I will
Sometimes we’re thrown off our pathways
What I thought was my way home
Wasn’t the place I -

No I am not afraid of changing
I am certain nothing’s certain
What we own becomes our prison
My possessions will be gone
Back to where they came from

Blame no one is to blame
As natural as the rain that falls
Here comes the flood again

See the rock that you hold onto
Is it gonna save you?
When the earth begins to crumble
Why do you feel you have to
Hold on imagine if you let go

Blame no one is to blame
As natural as the rain that falls
Here comes the flood again

Wash away the weight that pulls you down
Ride the waves that free you from your doubts

Don’t trust your eyes (wash away…)
It’s easy to believe them
Know with your heart that (the weight that pulls you down)
You can leave your prison
Don’t trust your mind (ride the wave…)
It’s not always listening
Turn on the lights (that free you from your doubts)
And feel the ancient rhythm

Don’t trust your eyes (Blame, no one is to blame)
It’s easy to believe them (As natural as the …)
Know in your heart
That you can leave your prison (Rain, here comes the flood again)

Blame no one is to blame (la la)
As natural as the rain that falls (la la)
Here comes the flood again (la la)

Magyarul:

Az árvíz

Elromlott emberek újrahasznosítva lesznek
És remélem, hogy én is az leszek
Néha ledobnak minket ösvényünkről
Amire azt hittem, hogy utam haza
Az nem az a hely volt ahol én –

Nem, én nem félek a változástól
Biztos vagyok abban, hogy semmi sem biztos
Amit tulajdonolunk, az börtönünkké válik
Minden, ami ez enyém volt már eltűnt
Oda vissza ahonnan származott

Hibáztatni, senkit sem lehet hibáztatni
Mint amilyen természetesen az eső esik
Ismét eljön az árvíz

Nézd a sziklát, amibe kapaszkodsz
Meg fog menteni?
Mikor a talaj szétmállik
Miért érzed úgy, hogy kapaszkodnod kell
Képzeld azt, hogy elengeded

Hibáztatni, senkit sem lehet hibáztatni
Mint amilyen természetesen az eső esik
Ismét eljön az árvíz

Elmossa a súlyt, ami lehúz
Lovagold meg a hullámokat melyek feloldanak kétkedéseidből

Ne higgy szemeidnek (mosd el…)
Pedig könnyű hinni bennük
A szíveddel kell tudnod azt (a súly, ami lehúz)
Elhagyhatod börtönödet
Ne bízz az eszedben (lovagold meg a hullámokat…)
Mert az nem mindig engedelmeskedik
Kapcsold fel a fényt (mely felold a kétkedéseidből)
És érezd az ősi ritmust

Ne higgy szemeidnek (Hibáztatni, senkit sem lehet hibáztatni)
Pedig könnyű hinni bennük (természetes, mint a…)
A szíveddel tudd
Hogy elhagyhatod börtönödet (Eső, és jön az árvíz ismét)

Hibáztatni, senkit sem lehet hibáztatni (la, la)
Mint amilyen természetesen az eső esik (la, la)
Ismét eljön az árvíz (la, la)