Elfogadás

A legnagyobb ajándék:
"azért jött el Krisztus Jézus erre a világra, hogy üdvözítse a bűnösöket."
(1Tim 1,15)


- valósággal elárasztott a mi Urunk kegyelme (1Tim 1,14)

- Krisztus befogadott minket (Róm 15,7)

"A békesség Ura adjon nektek örök békességet, mindenhol!"
(2Tessz 3,16)


Van ideje a protestálásnak. Ellenkezésnek.

Pál apostol nem egy kedvenc írója az embereknek. A fenti idézetek tőle származnak.
Ő egy szélsőséges, lázadónak tűnik.

Mert azt mondja, hogy van egy evangéliuma - örömhíre - Istentől, amely a kegyelemről szól, de ellenkezik a világi felfogással. Ezért a világi elemeket nem is keveri tanításában.
A világ szerinte bűnös emberekből áll.

A kegyelem tana, Pál szerint az elfogadásról szól az Isten igazsága szerinti, az Istentől megkapott elfogadásunkról.

Egyetlen út van, hogy Isten elfogadott minket, ez Jézus Krisztus, az Ő Fiának, bemutatott keresztáldozata.

Pál apostol szerint, van valami, amit nem lehet kikerülni.

Pál apostol azt mondja, az ővé az egészséges tanítás.

Minden embernek van egy eredendő vágya, ami a maga idejében teljesülni is fog, hogy a Teremtője általi elfogadását, a maga örömében, békésségében és teljesességében átélje, és benne maradjon.

Az elfogadásnak folyamata van az ember életében. A legmagasabb tudatosság, amikor az ember odaérkezik, hogy nem kéri embertársai tiszteletét, elfogadását, befogadását, de kéri az egyetlen Mindenható Istenét.

Minden ember életében eljön az a pillanat, amikor ennek az isteni elfogadásnak kezdi keresni módját, elveit. Bátorságot merít, és protestálni kezd a világi elvek ellen. Emberek ellen. Sőt önmaga ellen is.

Aztán eljön az a pillanat is, amikor megérti, hogy Isten általi befogadásában, ott van az is, hogy mi emberek is befogadtuk önmagunkat és egymást. Sőt, nélküle, mi emberek nem is tudnánk teljes szívből, szeretettel befogadni egymást.

Mi, akik hiszünk Jézus Krisztusban, mint Urunkban, Megváltónkban, mi mindannyian máris kegyelembe fogadottak vagyunk. Eljön az idő, amikor hallani, tudni és érezni is fogjuk, hogy így köszönt minket, a Mindenható követe:

  "Üdvözlégy, kegyelembe fogadott, az Úr veled van!"

(Lk 1,28)

 

A könnycsepp

Keresem itt, keresem ott.
Talán csak a legmélyebb fájdalmainkról nem tudunk beszélni.

Talán jó is könnyeink szívünkben zárva fekszenek.
Nézd egy mosoly mégis ragyog rajtam.

Igen, mert azt hiszem, úgy gondolom, hiszek benne: Krisztus Győzött.
Oh, mit számítanak a könnyeim! Ha Ő a győztes.
Oh mily jó, úgy hordozni Keresztem, az Ővét hordozom.
Nézd ahogy egymásra nézek Krisztussal. Vele vagyok.

Jó is ez így.
Hiszen gondoljuk csak meg, ha nem zárhatnánk le az egész életünket?
Mit nekünk, ha elrabolják békességünk, örömünk. (?)
Ha Ő tárt karokkal jön felénk, mit számít mit hagyunk a Földön. (?)

Ha visszanézek a múltamba, mit is érdekeljen egy-egy gyönyörű emlék, (?)
ne öleljen engem. (!)
Fusson elém Ő és ő és ő és mindenki más, akit szerettem.
Öleljenek a Gyöngykapuban, hadd boruljak le a Mindenható előtt.

Mit számít, mit hagyok itt a gyomok között. (?)
Ott van Ő. Ott van a Szeretet, vár engem. Mindenki, aki valaha szeretett és ölelt itt.

Nézd, talán a szívbe zárt könnycsepp a legdrágább.
Ha nem mondom el!
Nézd, talán a szívem titkos könnye csiszolt ilyen fényesre.
Mit keresed?
Mit kutatod?
Miért nem hiszed?
Ez a fájdalom milyen ragyogó, milyen tiszteletet parancsoló.
Nem is volt más titkom. Ez aztán egészen csak az enyém.
Minden fájdalmával, erejével. Utánozhatatlan. Utánozhatatlanul JÓ!

Mégis csak Isten adta. Milyen JÓ!
Mi lenne velem nélküle. E könnycsepp nélkül... Hadd ragyogjon.

Nem egyedül

És be kellett látnom, szükségem volt a mennyei segítségre.

Neked elég?

Talán azt gondolod magadban: neked elég a tekintet?

Igen.
Ha az ember látta már haldoklók tekintetét, utolsó pillanatukban, és szeretetükben való utolsó lelki ölelésüket, akkor azt mondom, elég. Elég ebből megsejtem, milyen tekintet lesz Jézusé, amikor Királyként visszajön, amely alatt a világ meginog, az emberek földre hullnak.
Jézus a Szó, az Ige, amely fenntartja a világot. Tekintete a ragyogás, amely a mindent megemésztő Tűz, Fény, amely a Szeretet. Ha piciny részét nem hordozom, önmagamban elégő, elemésztő sötétség leszek.
Ezért elég nekem a Tekintet.

A napokban eszembe jutott, az a két eset, amikor egyszer a kórházi ágyamhoz lépett egy fehér ragyogásában, jó illatú, kedves női lény, aki lassan, mely lassúságot nem hordoz egyetlen emberi lény sem, megsimogatta arcom.
Ugyanez a simogatás volt négy évre rá, egy imaalkalmon, amikor állítólag, senki embert nem láttak mellettem. Könnyesre sírt arcomból a tincseket fülem mögé igazította, majd fülemhez hajolt és azt súgta: "Isten gyógyítsa be minden sebedet."
Senki nem tudta, milyen sebeket hordozok; hordozok-e sebeket. Ez a női hang birtokosa minden bizonnyal pontosan tudta. - Mind a két eset, néhány másodperc volt.
Amikor pár napja ez eszembejutott, sírni kezdtem, mint 20 éve akkor fájdalmaim miatt. Ha senki nem tudott sebeimről, csak Isten, akkor Isten tudta. Ha Isten tudta, és mennyei lényt küldött küldetéssel, hogy arcomat megsimogassa, sőt üzenetet átadjon, akkor én nem vettem észre milyen hatalmas kegyelemben vagyok.
Ha én nem vettem észre, hogy kegyelemben vagyok, akkor még nagyobb kegyelemben vagyok, hiszen úgy élek, hogy nem is adtam elégszer hálát azért a kegyelemért, amivel Isten megajándékozott.
Ennek tudata összetörte szívem. Így sírtam Isten előtt.

Szerintem még mindig nem fogtam fel e két mennyei jelenés súlyát életemben, valószínű sokkal jobban meghatározza gondolataimat, és cselekedeteimet, mint képzelnénk.
 
Egy női lény arcomat megsimogatja, majd gyorsan eltűnik.
Nem várja meg, hogy kinyissam a szemem, felüljek, ránézzek.

Vajon vagyunk-e méltók egy tiszta tekintetre? Milyen lehet Jézus tekintete, ha az angyalok ragyogásába sem nézhetek?

Jézus ragyogása annál is nagyobb, az angyalokénál, amennyivel inkább az emberi szenvedés is csiszolta, mindenben hasonló lévén az emberhez. A fájdalmak férfija. Ki lenne méltóbb, hogy testvérének nevezzen, mint Jézus? Jézus minden szenvedő embertársunk testvére.
Ahogy az Ő szenvedésénél, és Szereteténél nincs nagyobb, az Ő tekinteténél sem. De minden Jó szívű szenvedő emberben ott ragyog.

Igen, nekem elég egy tekintet.

És ha akarok lenni valaki testvére, szolgálatban társa, ennek a mennyei női alaknak, aki a szenvedésekben vigasztal. Ő, aki nem léphetett oda Jézus keresztjéhez, de odaléphetett, az enyémhez.

Nem túl sok

Abban van az érték, ha valami személyes.

Isten és az ember között a személyes kapcsolat a cél.

Ezért az ember ember közötti kapcsolat személyessége hasonló jó cél.

Felebarátunk az, aki, amikor a földön feküdtünk összeverten, kifosztva, félholtan, ő orvoshoz vitt, és vagyonából áldozott ránk.
Számunkra az a felebarátunk, aki segített rajtunk.
Felebarátunk megérdemli, hogy ha meggyógyultunk, úgy szeressük őt, mint önmagunkat.

Felebarátunkból lehet a barátunk.

Az ellenség is megérdemli szeretetünket. Nyitott szívvel ajánlhatjuk Istent, akit személyesen ismerünk. A személyes szeretetben.

Nos, tekintetem így találkozik a migránsokéval, akik a pályaudvaron várnak. Pozítiv visszajelzés, hogy láthattam, gyorsan siető lépteimben, ahogy egy kendős nő tekintete tovább időzött tekintetemben. Hogy megálljak, abban csak a nyelv szabott határt. Hogy barátok legyünk, abban már semmi. Hiszen máris a felebarátunk.

Egy tiszta, hálás tekintet, szorult helyzetében. Nem kell hozzá szó. Egy szem, amely lélek által észreveszi a másik jó szívét, és összeköti magát azzal, örökre szóló. Feledhetetetlen, mégha csak egy másodperc piciny töredéke is volt.

Nyitott szívünk a bajban lévők felé, mindig egy ajtó, hogy együtt belépjünk a Szeretet Birodalmába. Nem mindenki lesz a barátunk, de többen lesznek azok, mint amennyi elfut vagy ellenséggé válik.

Hiszen a testvéreinket keressük.

Ahogy Jézus is meghívott, a Szeretet önfeláldozásával, hogy barátja legyünk, sőt testvére, így hívunk mi is minden embert a személyes kapcsolatba. A tekintetünkön látszik. A Szeretetben nincs félelem. Önmagát adja. Nem kell, hogy értsem a nyelved, szeretlek, mert Krisztus is szeretett. Nem kell, hogy kimondjam, 5 méterről is látod rajtam.

Igazán nem tudunk a szem elé semmit gördíteni. Még kendőt se. A szem, eltakarhatatlanul a legbeszédesebb. A miénk is, és a másiké is.

Talán mindez a bajban kovácsolódott ki. Ezért a szenvedés, még ha kicsiny időre nehéz is volt, a fájdalom, és a könnyek csiszolták szemeinket fényesre,  a szívünket. Mindennél ragyogóbb, letagadhatatlan. Eme két fényesre csiszolt tekintet találkozott. Persze, hogy barátok leszünk. A Mennyben már biztosan. Hiszen a legfényesebb csillag kötött össze minket, Jézus, a Szeretet.

Huszonnegyedik mérföldkő - 6 - 6 - 9 / 24

Ne égess fel magad mögött semmit.

Mert ha az ÚR vezet, a Pusztában, ha az Ő parancsai szerint engedelmesen jársz, bármi, bárhogyan volt, nehézségek, körülmények, és döntések mögötted, mindennek mennyei értelme és helye volt.
Ha a szívünk nem ítél el, a legjobbat tettük, amit tehettünk.

Van egy könyv, a TB kiskönyvünk, itt a Földön, amely mutatja, milyen munkahelyeken dolgoztunk eddig, így mutatja 'életünk mennyei könyve' is, hol, merre és miért jártunk. Olyan ez, mint a test, magán hordozza a sebeket, és a gyógyítást. Mindennek nyoma van. Ez a könyv a Mennyben, egy olyan Ember kezében van, aki a világ legcsodálatosabb Embere. Mindent tud rólunk, könyv nélkül is. A szívünkbe lát. Ismeri gondolatainkat.

Talán néha összetépnénk a TB kiskönyvünket, hogy soha, senki ne tudja meg, hol dolgoztunk. Talán már nem büszkeség tölt el, mint rég, hanem a szégyenérzet, mert most már tudod 'többre' is vihetted volna.
De a mennyei Embernek, pont mi kellünk. Minden bűnünk, botlásunk és kevés tudásunk ellenére. Egy csodálatos meghívás, egy 'munkahelyre' és egy olyan otthonba, amelyet itt a Földön, sehol sem találná meg.

'Tönkreteszik csinálmányaitokat' - mert ha mi magunk, bármit teszünk Isten nélkül, ha a legjobb szándékunkkal is tesszük, akár gyermekeinkért, vagy boldogságunkért, vagy más boldogságáért, csak földi múlandó. Porrá lesz, mint a TB kiskönyvünk, halálunkkor.

Te még se égess fel magad mögött semmit. Építs mennyei drágakövekből. Soha el nem múló értékeket. Meglásd, ha Istennel jártál a Pusztában, visszatekintve lábad nyoma is arannyá lesz.


"Minden lakóhelyeteken rommá lesznek a városok, és elpusztulnak az áldozóhalmok, hogy oltáraitok is rommá legyenek, és elpusztuljanak. Összetörik és megsemmisítik bálványaitokat, szétzúzzák tömjénező oltáraitokat, és tönkreteszik csinálmányaitokat. 

Hullanak köztetek a sebesültek. Akkor megtudjátok, hogy én vagyok az ÚR! 
 

De hagyok maradékot. Lesznek, akik megmenekülnek a fegyvertől, a népek közé szétszóródva az országokban. 

Akkor majd megértik megmenekültjeitek a népek közt, ahová fogságba vitték őket, hogy én törtem össze tőlem elfordult parázna szívüket és bálványaikkal paráználkodó szemüket. Megundorodnak önmaguktól gonoszságuk miatt, mert mindenféle utálatosságot követtek el."

Ezékiel próféta 6,6-9

Válaszoljon a Mindenható!

A világ nem érdemli meg Istent, a jó embereket sem, az igazakat sem, de a megrostálás ideje van.

Próbára teszi Isten az embereket. A jókat is és a rosszakat is. Azokat is, akik azt állítják Istenhívők és azokat is, akik nem.

Pont azért, próbál Isten, hogy mindenki előtt nyilvánvaló legyen, szívének állapota.

Szívünknek pedig van segítője, minden embernek, a vesék, amik vizsgálják, Isten szemei, amelyek figyelmeztetnek.

Minden ember megigazulhatna Isten előtt, ha akarna.

Minden ember előtt ott a lehetőség, hogy Istenhez forduljon segítségért és szívét megigazítsa.


Jóbot igen nagy veszedelem érte! Pedig a Földön nem volt és talán nem is lesz több olyan tiszta ember, mint ő volt.
Ő kiállta a próbát, mert így tudott kiáltani a legnagyobb nyomorúságában:
"Bárcsak meghallgatna valaki!"
Íme, ez a végszóm:
"Válaszoljon a Mindenható!"

Elege lett a világból, a barátaiból, egyedül Istenre volt kíváncsi.
Rettegte, félte az Istent, de eljutott oda, legyen Isten a bírája!
Ez nagyon nagy bátorság! Mert tudta, hogy a Mindenható előtt áll.
Mert a Mindenható belelát a szívébe, a veséjébe, a velejébe.
Egyedül csak Ő tudja, igazat szól-e Jób, tényleg igaza volt?
Odaállt szíve tisztaságával, és élete eddigi eredményeivel, és azt kérte Istentől, hogy ítéljen felette, mint Bíró!
Micsoda stressz, egy bíróság!

És a bibliai történetből tudjuk, Isten meghallgatta kérését és megítélte Jóbot!
Neki adott igazat, - barátaival és a világgal és a Sátánnal szemben -
 és kétszeresen kárpótolta minden elveszett javáért.

Tehát tanulság, Isten előtt kell igaznak lenni, Isten törvényei legyenek szemünk előtt, Ő pereli perünket, Ő az Igaz Bíró, és igazságot fog szolgáltatni.

A tükör

összetört. A Földön. Összerakhatatlan.

A Mennyben: Arany üvegtenger, a legtisztább tükör, amiben szemlélhetjük önmagunkat, másokat és Istenünket.

Ahogy Pál apostol mondja, színről színre látunk - értünk, szemlélünk - majd a mennyei létünkben.
Ebből fakad hálaénekünk.

A tükör többé nem összetört, hogy megismerjük egymást és az Istent. Feszített, mennyei, víz-tükör. Aranytenger. Mindaz, ami tükröződhet benne: színtiszta, JÓ, SZENT.

A tükör, ami körül a szentek állnak. Folyó, és tenger, VÍZ, amely a találkozást, a megbocsájtást, a megtisztulást, az örömet és az életet adja, benne és körülötte nyíltan meglátható a szentség, a tisztaság, a gazdagság és az igazság.
Amely bennem és benned teljességre jutott Isten Lelke által.

A trónus előtt mintha üvegtenger lett volna, kristályhoz hasonló

Jel 4,6

És láttam valami üvegtengerfélét, amely tűzzel volt vegyítve, és láttam azokat, akik legyőzték a fenevadat, annak képmását és nevének számát, amint az üvegtengernél álltak az Isten hárfáival, és énekelték Mózesnek, Isten szolgájának énekét és a Bárány énekét: "Nagyok és csodálatosak a te műveid, mindenható Úr Isten, igazságosak és igazak a te utaid, népek királya: ki ne félne téged, Urunk, és ki ne dicsőítené a te nevedet, hiszen egyedül te vagy szent: mert a népek eljönnek mind, és leborulnak előtted, mert nyilvánvalóvá lettek igazságos ítéleteid".
Jel 15,2-4

Azután megmutatta nekem az élet vizének folyóját,

amely ragyogó, mint a kristály,

s az Isten és a Bárány trónusából ered.

Jel 22,1

A tényeket nem lehet megváltoztatni:

EZ ÍGY LESZ.

Az idő érték

Jön majd olyan idő - így szól az én URam, az ÚR -, amikor éhséget bocsátok a földre. Nem kenyérre fognak éhezni, és nem vízre fognak szomjazni, hanem az ÚR igéjének hallgatására. Támolyognak majd tengertől tengerig és északtól keletig. Bolyonganak, és keresik az ÚR igéjét, de nem találják.

Azon a napon elepednek a szomjúságtól a szép szüzek és az ifjak, akik Samária bálványára esküsznek, és így beszélnek: Dán Istenére mondom! - vagy: A beérsebai útra mondom! Elesnek, és nem kelnek fel többé!

Ámosz 8,11-14

---

Van értékes idő.

Istenen kívül nincs semmi.
A bűn sem lehet kívüle.
Minden gondolatot, minden szót hallott.
Benne teremtetett.

A jó is benne van. Ő a JÓ.

Ő az, aki megengedi a rosszat, a fájdalmat.

A rosszat is Isten teremtette.
Pont így, pont ezt akarta.

Mégse tudom megmondani, mi a jó.

Mi a rossz? Ugyanúgy nem tudom, minthogy mi a jó.

A rossz ölte meg a Fiút. A jó feltámad.
Ez isteni törvény, erre nem szükséges magyarázat.

A döntés mégis a te kezedben.

---

Név.
Új név.

Két könyv van!

1. Könyv.
Az élet könyve

Vannak emberek, akiket az élet könyvébe írtak. Azt gondolod minden ember ebbe van írva. Tévedsz: Ők a azok a halottak, akik megjelennek, Isten ítélőszéke előtt.
"És láttam egy nagy fehér trónust és a rajta ülőt: színe elől eltűnt a föld és az ég, és nem maradt számukra hely.
És láttam, hogy a halottak, nagyok és kicsinyek a trónus előtt állnak, és könyvek nyittattak ki. Még egy könyv nyittatott ki, az élet könyve, és a halottak a könyvbe írottak alapján ítéltettek meg cselekedeteik szerint." Jel 20,11-12

2. Könyv.
A Bárány életkönyve

De van egy másik könyv, a Bárány életkönyve, akik ebben vannak írva, ők azok, akik nem jelentek meg az ítéletre, mert ők már előbb feltámadtak.
Ők hová írattak? (pl. itt)
A Mennyekbe, az Új Jeruzsálemben. Ez a Bárány életkönyve. (Jel 21,27)
Emlékszel, az Alapkő a mennyei Jeruzsálemben Krisztus, /Jel 21/
A város falának is vannak alapkövei, azon a 12 apostol neve.
Kapukon is nevek, Izrael 12 törzsének neve.
A többi építőköveken is nevek. ---> A mi neveink. Azt mondja, aki győz, Oszloppá teszem.
Soha ki nem törlik onnan azt a nevet. A te neved.
Az új nevet, amit Ő ad, amit senki se tud, csak Ő és akinek adja.

---

A közösség megállapodik, hogy mi az érték.
A közösség megállapodik, hogy mi az értékfedezet.

Mindig az idő, az adott idő a legértékesebb.

Istennek adott Idő, pedig a legértékesebb, a múlhatatlan örök.

Ha a közösség megállapodik, az érték lehet, az Istennek adott idő.

Az egymásnak adott idő.
Az értékes idő, a szeretet.

Ha az idő másra megy, gúnyolódásra, megalázásra nem érték.
Kinek kell ilyen idő, ilyen érték? Emberek között? Haszontalan.

Váltópénz
E világban a pénz, az érték.
Az emberek között forgalombahozott pénznem is időt takar.
Az az idő, azonban a múlandó értékekre épül, arany, ezüst, minden, ami földi. Testi és tehát múlandó.
Porból lett, porrá lesz, bármi is a látszat.
Tehát a pénz mögött a múlandó idő, a fedezet.

Jézus azonban azt mondja, a Neki adott idő a legértékesebb.
Örökkévaló értéket teremt.
Azt mondja a múlhatatlan, mennyeieket keressük.
A múlhatatlan pénzzel kereskedjünk, sáfárkodjunk. ---> az az Isten Igéje.

Az emberi nem, egy rendszerrel a mennyei Isten fölé emelte a pénzt.
Úgy gondolta, az Időt kivásárolja magának. A mennyei időt lefedi egy másikkal, a földivel.
Ez az ő istene, a múlandó: a Mammon.

Vér - Víz - Idő

Egy és ugyanaz.
Hogyan termelődik a Vér? Idővel.
Istennek múlhatatlan vére, múlhatatlan ideje van.

A nagy parázna, Babilon, milyen vért iszik? Emberek idejét!
Korlátozott, múlandó időt.

Istennek múlhatatlan vére, múlhatatlan ideje van.

A pénz nem semleges.
A pénz mögött idő van.
Milyen idő?

Melyikkel kereskedsz, a múlhatatlan idővel, vagy a múlandóval?

Halmozni, amikor azt hiszik hiány van belőle?

Miből van hiány? Igen, jól kapizsgálod, a múlandó idődből.
Hiába kezded gyűjteni a mulandó pénzt, nem lesz belőle múlhatatlan. Nincs belőle örök életed.

Jön majd olyan idő - így szól az én URam, az ÚR -, amikor éhséget bocsátok a földre. Nem kenyérre fognak éhezni, és nem vízre fognak szomjazni, hanem az ÚR igéjének hallgatására.

Jön majd idő, amikor keresik a múlhatatlan időt!
Az igazi értéket, de nem találják már meg.

Az Örök Idő

Azt mondják, 'az idő pénz'

"Adtam neki időt a megtérésre / a felismerésre /"

Lehet időt lopni.
         pénzt lopni.

'Örömmel vettétek, amikor megraboltak titeket'
/Zsid 10,34/

Olyan is van, hogy 'idő előtt meghal valaki'.

Vagy ha 'idő előtt megölnek' - ellopják a pénzed.

Mi a pénz? ---> idő?

A pénzem ---> a vagyonom

Jól gazdálkodik, mivel? Az idejével és a vagyonával.

Jézus - földi - idejét elvették. 33 éves volt.
Mégis a rendelt időben jött, és a rendelt időben halt meg értünk.
Sőt tudta, mikor jön el az ideje, amikor fel kell áldoztatnia.
Előbb nem adta át magát az ellenségei kezébe.

Jézus másik időt kapott.
Másik vagyont.
Örökkévalót.
Istentől.

Jézus az első. Testvérei között az első.

Akiktől ellopják az időt, azok örökkévaló időt kapnak.
Ha felismerésre jutnak, s ellopott idejüket Istennek adják.

Mert van olyan is, hogy önmaguk adják az idejüket és a vagyonukat.
Istennek. Tőlük nem lopják el, Jézustól se lopták el, Ő önmaga adta oda.
Kinek? Istennek.
Ő maga mondta.

"Senki se veheti el tőlem: én magamtól adom"

/Jn 10,18/

Tehát úgy tűnik ellopják, - ki lop? - de nem lopták el, mert Ő önmaga adta oda.
Kinek? Istennek.
Az életét, az idejét, és a vagyonát, hogy jobbat, örökkévalót nyerjen.

Vannak, akik nem a világnak adják idejüket, és idejükért nem kérnek pénzt a világtól.
Hanem majd Istentől kapják meg az örök idejüket.

Kinek adod az idődet?
Ha a Sátánnak/világnak, őneki nem adod, hanem ellopja.
Ha Istennek, Ő örök időt ad helyette.

Időért cserébe idő jár.
Embernek adott idődért, emberi - hústesti - idő/ v. pénz jár.
Istennek adott idődért, örök - mennyei - idő.

Cseréld fel: a pénz = idő.

A Sátán csapdája. Az idődet kézzel fogható - földi - pénzbe sűrítette.
Amint tudjuk,  nem vihetjük magunkkal, a mennyeibe.
Látványosan növeli a bankszámládon, mások idejét. Lopott idejét.
Nem tud másképp kamatoztatni, csak ha lopja. Mivel neki nincsen.

Isten azonban számolatlanul önti rád, az örök idődet. Ami a tiéd.

Sátántól elvették - a mennyei bíróság - az örök - mennyei - időt.
Sátánnak már nincs ideje.
Időt csak lopni tud, azoktól, akiknek van ideje.
Kiknek van ideje? Az embereknek.

"Adtam neki időt" - mondja Isten.
Mire adott? A megtérésre. Kinek? Az embereknek.

A Sátántól azonban elvette az időt. Már nincs ideje.

Ha felismered, hogy neki már nincs ideje,

neked viszont van, és lehet 

örök időd, 

akkor megérted

mit jelent az 

üdvösség.

Ki az áldozat?

"... mert ő engesztelő áldozat a mi bűneinkért ..."
1Jn2,2



Krisztusban nincs áldozat. Ő volt maga az áldozat.

Krisztusban nincs bűntudat. Csak, ha van bűn, de az nincs Krisztusban. Krisztus tanítványaiban bűnrendezés, és bűnbánat van, ha van bűn. Ha bűnrendezés, és bűnbánat van, már nincs bűn, mert Krisztus maga volt a bűnért való áldozat.

Krisztusban nincs áldozat. Csak maga Krisztus.
A megöletett bárány, aki Él.
Krisztus tanítványai nem hoznak áldozatot. Mert Krisztusban vannak. Az áldozat Krisztus.

A Szeretet, legyőzhetetlen. Örök. Nincsen benne bűn.

Mivel Ő volt az áldozat, Vele kell mindent rendezni, amennyiben van bűn.

Krisztus áldozat, vissza és előre is bűntörlő.

Nincs idő. A szellemi valóságban nincs idő.

A szellemi lények, a bukott angyalok is, előre és hátra is tudnak mindent rólunk. Nem azért mert okosak, hanem mert abban a szellemi szférában nincs idő. Tudják, ha Istentől kiválasztott vagy, és tudják azt is, hogyan fogsz meghalni. Mást nem tudnak tenni, akadályozni akarnak szellemi küldetésed bevégzésében. Többnyire azt is tudják, hogy nem tudják megakadályozni. Csak hátráltatni. Ezt te is tudod?

Krisztusban nincs megtisztulás, mert Ő maga a Tisztaság.

"János tanítványai vitába szálltak a zsidókkal a megtisztulásról."

Jn3,25

Krisztus elvezet minden igazságra.

Megtisztulásról nem volt szó, de arról igen, hogy menjetek ki közülük, szakadjatok el tőlük.

"Isten ugyanis feltámasztotta az Urat, és hatalmával minket is fel fog támasztani. Vagy nem tudjátok, hogy a ti testetek a Krisztus tagja? Most tehát azok, akik a Krisztus tagjai, parázna nő tagjaivá legyenek? Szó sem lehet róla! Vagy nem tudjátok, hogy aki parázna nővel egyesül, egy testté lesz vele? Mert - amint az Írás mondja - "lesznek ketten egy testté." Aki pedig az Úrral egyesül, egy Lélek ővele. Kerüljétek a paráznaságot! Minden más bűn, amit elkövet az ember, kívül van a testén, de aki paráználkodik, a saját teste ellen vétkezik. Vagy nem tudjátok, hogy testetek, amit Istentől kaptatok, a bennetek levő Szentlélek temploma, és ezért nem a magatokéi vagytok? Mert áron vétettetek meg: dicsőítsétek tehát Istent testetekben." 1Kor6,14-20

A mennyei Krisztus ember, amely napról napra megújul bennünk. Mi vagy én? Krisztus és én nem egy dipoláris személyiség. Hanem egyre Krisztus képére alakuló belső. A szellemi ember. A Krisztus tudat.
Krisztus Lelke segít, hogy én, egyre inkább olyanná váljak, mint Ő.

Krisztus a szeretet.

Ha elmúlok, én elmúlok e földi világból, de ami megmarad, lényünk szellemi örökkévalóság. Elmúlhatatlan.
Lehet ebben nem hinni, mégis ha ott vagy, legyen, hogy valami megtartson téged. Ez egy szellemi rezgés. Felette van mindennek, ami látható.

Amely a mennyei örökké valóságba enged a Fiú lelke, a szeretet. A mennyei szeretet, a mennyei rezgés, minden szellemi rezgés felett áll.
Lehet, hogy elmúlik és elporlad a test, de a szellem, amely egyesült Krisztus Lelkével, az örökkévaló mennyekben van. Krisztus ugyanis vonzza, Önmagát. Ha te egyre inkább Krisztus képére formálódtál.

A szeretet tart meg. Ez az az új program, amely feltöltődik lelkünkre, a hardverre, a szoftver.
Hogyan?
Ha engedjük. Nincs rossz hardver. Ez a legegyszerűbb program, mindegyiken fut. Csak a hardverkezelő állhat ellene. Ez Krisztus programja, a Krisztus tudat.

A mennyei szeretet maga az Isten. Maga a Krisztus és maga az Ige.

Rendben, ne telepítsd ezt a programot lelkedre, de szeresd azokat nagyon, akikben az Ige, akikben Krisztus, mert az a szeretet megtarthat téged a végben, a Mennyekre.

Ahol nincs a mennyei szeretet, ott nincs élet.

"Aki hisz a Fiúban, annak örök élete van, 

aki pedig nem engedelmeskedik a Fiúnak, nem lát majd életet, 

hanem az Isten haragja marad rajta."

Jn3,36

Jézus az Isten Fia - A megvallásról

Jézus azt felelte nekik:
„Bizony, bizony, azt mondom nektek: 
Mielőtt Ábrahám lett, én öröktől fogva vagyok.” 
/Jn 8,58/


Jézust azért ölték meg, ami az igazság, hogy Isten Fia. Ezt azonban Ő magáról nem kürtöltette. Sőt erről keveset is beszélt. A zsidóknak ugyan tanította, de ők nem akarták, nem tudták felismerni róla.
Jézus szerint azért, mert az ő atyjuk már az ördög. A zsidók visszafordították, mondván, hogy Őbenne van ördög, mert egyenlővé teszi magát Istennel.

Kinek volt igaza? Jézust kivégezték, a bírósági vád és egyben ítélet ellene ez volt, a kivégzés is ezért történt meg. Mondták neki, nem a jó cselekedetekért ölünk meg, hanem mert egyenlővé tetted magad Istennel. Az ítélet megszületett.

Ez a vád ellenünk is felhangzik, akik hisszük, valljuk és engedelmeskedünk Jézus szavainak, tudniillik, hogy a Fiúság Lelkét kaptuk Urunk Jézus Krisztus által az Atyától. Ez majdnem ugyanaz, Istennel egyenrangúnak vallani magad? 'Miért tartod magad különbnek, mint a többi másik ember? Miért nézel le másokat, hogy ők semmik, csak te tudod a mennyei dolgokat?' - szól majd a vád, és az ítélet: ne tedd különbé magadat nálunk, nem kell az Ige hirdetésed. Nem kellesz nekünk. 

Volt, hogy Jézust felismerték, hogy Ő Isten Fia, de Ő következetesen megdorgálta, vagy ráparancsolt a gonosz szellemekre, a meggyógyított emberekre, sőt még tanítványaira is, akiknek pedig maga az Atya jelentette ki, hogy erről ne beszéljenek másoknak. Ő tudta, ugyanis, hogy pont ezen tény miatt fogják üldözni és megölni Őt. Halálát tehát ezzel nem akarta siettetni, hanem a elrendelt időben betölteni.

Jézus mondja, Ő az Atyától jött.
Mi mondjuk, mennyei Lélek által az Atyától születtünk újjá.
Nekünk sem szükséges ezzel a befogadhatatlan dologgal provokálni a világot, ellenben nekünk is lesz elrendelt időnk, amikor erről tanúságot kell tenni, vagy némán hallgatni a bíróság előtt. "Ti mondjátok."

A világ nem tudja befogadni a világosságot. Az elesettekért, és minden jó erényekért képesek tenni, kezet fogni, kibékülni, de azt nem tudják megérteni és elfogadni, hogy vannak, akik Jézusban újjászülettek mennyei Lélek által.
Tud és képes lesz iszlám kezet fogni zsidóval, de melyik Isten neve alatt? Ha teszi, emberi erények alatt, emberi célért. Ha istenük neve alatt tenné, egyik se tenné, mert miért is változott volna meg Allah, vagy JHVH az idő folyamán? Nem ellenségek voltak? Vagy mégis ugyanaz az isten?
http://propeller.hu/itthon/2821266-palesztinaban-elkepzelhetetlen-lenne-muszlim-zsido

Mi reánk azonban Isten mennyei Lelke áradt, kezdetektől a végig a békesség követei vagyunk, de tűzet is hozott Jézus. Megítélni, mi az Igaz és mi a Hamis.
Nálunk még mindig az áll: Jézus az út, az igazság, és az élet.
Jézus nem változik. És nem hoz újabb lehetséges utakat, amik által üdvözülhetnénk.

Sőt Jézust nem érdeklik emberi jó cselekedeteink, szívünk foglalkoztatja, hogy önmagunktól világítunk-e Lélek által és tesszük-e Atyánk cselekedeteit, Aki esőt ad, gonoszoknak és jóknak.

Tart még a kegyelem, hogy az Igét hirdessük. De tudni kell, hogy van egy különös dolog, ami felettébb agresszívvá teszi az ellenséget, ez pedig az, ha az Igazat mondod, hogy Jézus Krisztus Isten Fia, és te az Ő Lelkével; együtt Vele benned mennyei élet; te pedig a mennyei életben.

Az Ő Lelke veletek! Ezt a világ be nem fogadhatja, meghallgatja az Örömüzenetet, elfogadja a gyógyítást, de ha Lélektől való születésről beszélsz, majd hozzád vágják: 'miért nem elég neked, hogy csak ember vagy, mint a többi jó ember?' - kérdezik majd tőled. Sőt ha majd csak ezt mondják, még nem Belzebuboztak le, ahogy Jézust, és még nem is mondták rólad, hogy megveszekedett gonosz van benned.

Mi megértettük mit jelent felülről újjászületni, mint azt is, a manifesztációk, őrjöngések: Isten Lelkének gyalázása, hitető lélek által, Gonosztól való volt, és csak arra szolgált a Gonosz kezében, hogy hitetleneket visszariassza, a mennyei kinyilatkoztatásoktól, összezavarja a keresztényeket, és nagyban hátráltassa az Igazit, előre tolva a bűn-kegyelem, a keresztények számára a bűnben élés isteni alapjogait. /A bűnben élés isteni jogai természetesen más keresztény vonalon is megjelenik nemcsak a karizmatikusoknál, pl. a katolikusoknál is./

Ha Valakinek Jézusnak, - a modern karizmatikus tanítás szerint - telve Szent Lélekkel, a legteljesebben őrjöngenie kellett volna, túlcsordulóan betöltekeznie, és rángatódznia, ám ez nem így volt. Hiszen ilyen nincs is írva a Bibliában, Jézusra is szelíd galamb képében jelezte, hogy Ő az Isten Fia, aki hordozza a világ bűneit.

Ha Valakinek Jézusnak - a modern kegyelem-bűn tanítása szerint - a legteljesebben bűnben kellett volna élnie, hiszen az Atya úgyis mindent megbocsájt Neki.
Mi tudjuk, hogy ez nem így volt, és nincs így. Jézus bűntelen volt. Ezt még vádlói is elismerték róla, annyi panaszuk volt, a zsidóknak, ami az Igazság, hogy Ő magát az Atya Fiának mondta.
Ennyi panaszuk lesz, Szent Lélekkel kereszteltettek ellen (ellenünk is a világfiainak): Isten gyermekeinek mondjuk magunkat.

Adj jelet, bizonyítsd be! Kérték a vádlók, de Ő hallgatott. Nem lesz más jel, mint Jónás jele. A Halál bizonyította be: nem tarthatta fogva.

Kár bizonygatni: Akinek van füle, hallja, mit mond a Lélek!


Ezért azután a zsidók még inkább meg akarták ölni, mert nemcsak megtörte a szombatot, hanem saját Atyjának is nevezte Istent, és így egyenlővé tette magát az Istennel.
Jn 5,18

Jézus megszólalt, és ezt mondta nekik: "Sok jó cselekedetet vittem véghez előttetek az én Atyám nevében: ezek közül melyik cselekedetem miatt köveztek meg engem?" 
A zsidók így feleltek neki: "Nem jó cselekedetért kövezünk meg téged, hanem káromlásért, és azért, hogy te ember létedre Istenné teszed magadat. Jn 10,32-33

Sokakat gyógyított, kik mindenféle betegségtől gonoszul szenvedtek, sok ördögi szellemet űzött ki, s nem hagyta szólni az ördögi szellemeket, mert azok felismerték őt. 
Mk 1,34

Sokakból ördögi szellemek mentek ki, akik így kiáltoztak: „Te vagy az Isten Fia!” ő azonban megdorgálta, és nem hagyta szólani őket, tudták ugyanis, hogy Ő a Felkent. 
Lk 4,41



Jn 8,20-59 /P. Soós fordításban/


Ezeket a szavakat Jézus a templomban tanítás közben a kincstárnál mondotta, és senki sem fogta el õt, mert még nem jött el az õ órája.

Azután ismét monda nekik Jézus: Én elmegyek és ti kerestek engem; de bûnötökben fogtok meghalni. Ahová én megyek, oda ti nem jöhettek.

Erre mondák a zsidók: Talán megöli magát, mivel azt mondja: Ahová én megyek, oda ti nem jöhettek?

És monda nekik: Ti alulról vagytok, én felülrõl vagyok. Ti e világból vagytok, én nem vagyok e világból.

Azért mondottam nektek, hogy meghaltok bûneitekben, mert ha nem hiszitek, hogy én vagyok, meghaltok bûnötökben.

Erre mondák neki: Ki vagy te?

Jézus viszonzá: A kezdet, ki hozzátok is szólok.

Sok mondani és ítélni valóm volna rólatok; de aki engem küldött, igazmondó, és én azt mondom a világban, amit õtõle hallottam.  

És nem értették meg, hogy az Istent mondotta atyjának.

Monda tehát nekik Jézus: Amikor majd felmagasztaltátok az Emberfiát, akkor belátjátok, hogy én vagyok, és önmagámtól semmit sem teszek, hanem amire megtanított engem az Atya, azt beszélem.  

És aki engem küldött, - velem van, és nem hagy magamra; mert én mindenkor azt teszem, ami õ elõtte kedves.  

Midõn ezt mondotta, sokan hittek benne.

Erre monda Jézus a zsidóknak, akik benne hittek: Ha ti megmaradtok az én beszédem mellett, igazán tanítványaim lesztek, és megismeritek az igazságot, és az igazság megszabadít titeket.

Felelék neki: Ábrahám ivadéka vagyunk és soha senkinek nem szolgáltunk, hogyan mondhatod te: Szabadok lesztek?

Felelé nekik Jézus: Bizony, bizony mondom nektek, hogy mindaz, aki bûnt cselekszik, szolgája a bûnnek.  
A szolga pedig nem marad õrökké a házban, de a fiú ott marad örökké.  
Ha tehát a Fiú megszabadít titeket, igazán szabadok lesztek.  
Tudom, hogy Ábrahám fiai vagytok, de meg akartok engem ölni, mivel az én beszédem nem fog rajtatok.  
Én amit Atyámnál láttam, azt beszélem ; ti pedig amit atyátoknál láttatok, azt teszitek.  

Felelének és mondák neki: A mi atyánk Ábrahám.

Monda nekik Jézus: Ha Ábrahám fiai vagytok, Ábrahám tetteit cselekedjetek.
Most pedig meg akartok engem ölni, mint aki nektek az igazságot megmondottam, melyet Istentõl hallottam; ezt Ábrahám nem cselekedte.  
Ti atyátok tetteit cselekszitek.

Mondák tehát neki: Mi nem születtünk paráznaságból: egy atyánk van, az Isten.

Mire jézus monda nekik: Ha az Isten volna atyátok, bizonyára szeretnétek engem; mert én Istentõl származtam és jöttéin; de nem is magamtól jöttem, hanem õ küldött engem.  
Miért nem értitek meg az én szavamat? Mert nem tudjátok meghallgatni beszédemet.  
A ti atyátok az ördög, és atyátok kívánságait akarjátok cselekedni, ki gyilkos volt kezdettõl fogva és nem tartott ki az igazságban, mert nincs igazság õbenne. Mikor hazugságot mond, a sajátjából szól; mert hazug õ és a hazugságnak atyja.  
Ha pedig én az igazságot mondom, nem hisztek nekem.  
Ki bizonyíthat rám közületek bûnt? Ha igazságot mondok nektek, miért nem hisztek nekem?  
Aki Istentõl van, Isten igéjét hallgatja. Ti azért nem hallgatjátok, mert nem Istentõl vagytok.  

Felelék erre a zsidók és mondák neki: Nemde jól mondjuk mi, hogy szamaritánus vagy és ördögöd van?

Felelé Jézus: Nekem nincsen ördögöm, hanem tisztelem Atyámat, és ti tiszteletlenséggel illettek engem. Bizony, bizony mondom nektek, ha valaki beszédemet megtartja, halált nem lát örökké  

Mondák erre a zsidók: Most ismertük meg, hogy ördögöd van. Ábrahám meghalt és a próféták, és te azt mondod: Ha valaki az én beszédemet megtartja, nem ízleli meg a halált örökké.
Hát te nagyobb vagy a mi atyánknál, Ábrahámnál, ki meghalt? És a próféták is meghaltak. Mivé teszed magadat?

Felelé Jézus: Ha én dicsõítem magamat, az én dicsõségem semmi. Az én Atyám az, aki engem dicsõit, kirõl azt mondjátok, hogy a ti Istentek.  
De ti nem ismertétek meg õt, én pedig ismerem. S ha azt mondanám, hogy nem ismerem, hozzátok hasonló hazug lennék. De ismerem õt, és beszédét megtartom.  
Ábrahám, a ti atyátok örvendezve óhajtotta, hogy megláthassa az én napomat; látta, és örült.  
 
Mondák erre neki a zsidók: Még nem vagy ötven éves, és Ábrahámot láttad?  

Monda nekik Jézus. Bizony, bizony mondom nektek, mielõtt Ábrahám lett, 

én vagyok.

Erre köveket fogtak, hogy megdobálják õt, Jézus azonban elrejtõzött és kiment a templomból.





A saját számaink

Megyünk együtt tovább az úton.

Tegnap töröltem az összes piszkozatomat.
Az Ellenség volt az utolsó, amit még közreadtam.

És az ellenség az utolsó, amit nem adok ki.

Mert, hát ki, vagy mi az ellenség?

Egy úton, lehet-e egyáltalán ellenség, ahol az útszélét, beakadt, beragadt, beszorult, elkóborolt bárányok, juhok jelzik.

Ez egy szűkös, tüskés, keskeny út.

A keskeny úton, nincsenek kecskék, sem farkasok, ezt az utat messze kerülik.

Még az út túloldalára sem köszönnek... át nekik. Mert hát az a másik út.

---

Nincs harag. Mindenki megy a maga útján.

Jézus mondott valami olyasmit, hogy tökéletes.


"Mert ha azokat szeretitek, akik titeket szeretnek, mi a jutalmatok? Nem ugyanezt teszik-e a vámszedők is?
És ha csak atyátokfiait köszöntitek, mennyivel tesztek többet másoknál? Nem ugyanezt teszik-e a pogányok is? Ti azért legyetek tökéletesek, mint ahogy mennyei Atyátok tökéletes."
Mt 5,46-48

Van egy olyan, hogy nem elvárjuk, hanem megtesszük.

Nem mi várjuk el, hogy hozzánk jók legyenek, hanem mi leszünk jók azokhoz, akik hozzánk ... (mit mondjak?) nem illenek, gonoszak, rosszak (?)


Testvérem: Neked írom a blogomat.

Neked beszélek, veled járom az utam.

Ez egy másik út.

---

Tudod, el kell mondanom valamit.
Sosem gondoltam, hogy az én utam bárkinek is jó lenne.
Sőt.
Tudom, hogy mivel jár: A tökéletes út.
Ezért aztán amennyire lehetett még magamat is lebeszéltem erről az Útról.
Egy ruha, egy saru, meg minden, ami tudod ... szóval mindent odaadni.... ?!
még az utolsó morzsát is?
Mindent elégetni magunkból, hogy végül a világ... hogy is mondtad, a világ sötétben van ...
hogy végül a sötét világnak megszűnjek létezni, ...
Ez a halál.
Egyfajta halál. Az én halálom.
A világnak meghalni.
Ez nehéz kereszt.
A saját keresztem.
Megtalálni az Urat.
Az Én Uramat.

---

A szeretet romantikus dolog.

Eggyé válni testvéremmel. Romantikus szöveg (nek tűnik).

De nem! Ahogy az Atya és Krisztus érti, abban van valami több, mint romantika, mint erőltetett áldozathozatal. Több az, ha itt a Földön elmélkedünk rajta: Valaminek a megértése.

Kezdjük tehát a másik oldalról.

Te, kérdezhetek valamit? - 

Hogyan Szeret minket az Atya? Körül tudnád nekem írni? Úgy szeretném tudni, hogy szeret engem az Atya. Mennyire?



Másolok ide egy Igét neked

"úgy szeretted őket,
ahogyan engem szerettél"
/Jn 17,23/

"ÚGY SZERETTED ŐKET.

AHOGY ENGEM SZERETTÉL."

- Mondja Jézus.

"Jézust megölték." - Mondja a keresztény.
"Engedte meghalni az Atya" - Mondja a vád. - "Hogyan szerethette volna?"

Oly jó lenne beletekinteni abba a Szeretetbe, ahogyan az Atya szerette a Fiút.
Valami igen dicsőséges dolog lehet az. Nem?

És Jézus mondja:

ÚGY SZERETTED ŐKET.

AHOGY ENGEM SZERETTÉL.

Nincs ebben ellentmondás?
Szeret minket az Atya? Vagy nem?
Kiszolgáltat, hogy meghaljunk és elvesszünk?
Vagy dicsőségre visz minket?

Miért is kétségeskedünk, mint Egyiptomban, vagy a Pusztában tévelygők?

Talán nem jelentette ki Jézus elég világosan, hogyan szerette Őt az Atya?

Mi a jutalmatok, ha csak azokat szeretitek, akik titeket szeretnek? Mt 5,46
kérdezi Jézus.

Jutalom? - ???

Bőven van miből szeretned testvérem! - oh magamnak is írom. :) - szeress, hát, mert bőven van miből most, és bőven lesz jutalmad a Mennyben.
Hiszen Jézus szeretett a legjobban és a legtöbbet, ezért lett neki a legnagyobb mennyei jutalma.

De!
Isten rendelkezésedre bocsájtotta, saját irgalmát, kegyelmét, szeretetét neked, és ha szereted, ellenséged, ahogy az Atya is szereti őket, mert felhozza napját gonoszokra és jókra, akkor nagy lesz örökkévaló jutalmad. Bőven van miből szeretned testvéredet, felebarátodat és sőt még ellenségedet is itt a Földön.

De! Honnan is? Saját erőből BIZTOS NEM.

---

Biztos van egy kulcs.
/Ezt már megint magamnak írom, mert te mindent úgy is tudsz/

Ahhoz, hogy szeressek. Szeressem ellenségem biztos van egy mennyei kulcs, mennyei kegyelem. Nem?

Lehetetlenség az ellenséget szeretni, csak Krisztus kegyelmével, Isten ajándékával lehet, tehát Őtőle kell elkérni. (? )
Ez egy mennyei ajándék. (? )
Az ellenség szeretete, egy mennyei ajándék. (? )

---

Találtam egy kulcsot.

Jézus imádkozott valami olyasmiért, hogy mi, követői 'ezt' a fajta szeretetet megkapjuk, így szól az imája:

Atyám, azt akarom

/Jn 17,24/

"akiket nekem adtál, azok is ott legyenek velem, 

ahol én vagyok, hogy lássák az én dicsőségemet, 

amelyet nekem adtál, 

mert szerettél engem 

már a világ kezdete előtt."

hogy az a szeretet, 

amellyel engem szerettél, 

bennük legyen, 

és én is őbennük.

/Jn 17,26/

Nem lehetetlen, Jézus imádkozott ezért:
Hogy szeretet legyen bennünk.
Ez az amit kérni kell!

Szeretet legyen bennem, testvérem, feléd,
azzal a szeretettel, ahogy az Atya szerette a Fiút.
Ebből aztán bőven lehet adni, ellenségeimnek is. 

A szüret

Hogy képpel érzékeltessem, mire gondoltam akkor, amikor (kis film) nem szúró-vágó-daraboló, embert ütő-verő-űző fegyverre gondolt Jézus, amikor azt mondta, csak vándorbot lehet a kezünkbe, (Mk 6,8) ha Igét hirdetni megyünk, íme egy friss - 2013-as őszi - kép:

A Nagy Játékos:

http://borfesztival.maltai.hu/kik_vagyunk
Na kik vagytok ti?

Ellenben az én elképzelésemben, ha az ÚR szolgáinak bot van a kezünkben, akkor csak így:

A Próféta:

Ő az én Jónás Taddeusom, így neveztem el.
/Szent Júdás/
Rajzom.

Az összehasonlítás kicsit durva. A következtetésem tragikus. Jónás Taddeus Ninivébe mutat vándorbotjával, a hitetlen városba. 'Gyerünk: Igét hirdetni!'
Ellenben, az a fenti pirosba öltözött páncélos lovag mintha lopott szőlővel futna, nem?!
A gyalogló JÓ Pásztor képe, semmiképpen nem fér össze a dárdával lovagló páncéloshoz.


Kánaán földjéről is így hozták a szőlőt:

A nyáron pedig így volt a kezemben, a bot, ráakasztva a szőlőkkel, hogy bevigyem:

Rögtönzött kis rajzommal.

Mindenki másképp csinálja.

----

2012. január 16-án mondtam fel a Máltai Szeretetszolgálattól.

Az álmom .... 2013 ... valamikor

azt álmodtam, hogy a házunk előtt, megállt a Máltai busz, eléggé ócska, ősrégi leromlott állapotában.
A halál szelleme volt a buszon.
Kiszállt belőle a volt két kollégám, a sofőr, és Á.
Én kinyitottam lassan és óvatosan a kaput, vajon mit akarhatnak kérdéssel magamban.
A sofőr és Á. keresgélni kezdett a kocsiban, valahová lehajítva az ülések alól kihúztak egy botot.
Á. szónélkül felállította elém és átadta. /Azt mondta: Ezt ott hagytad/ Aztán beültek a kocsiba és elmentek. Én meg néztem a botot, hát ez meg mi? Az enyém volt?

---

Egész nyáron ezen gondolkoztam mit jelenthet az álom.
Egész nyáron számtalanszor volt karó, bot, vessző a kezemben.
Rögtön az első alkalommal 50 db karót vettem át a postástól a kapuban, amit anyukám rendelt a kerti növények kötözéséhez.

A nyáron kiderült számomra, hogy Taddeus /Szent Júdás/ egyik attributuma a bot.
Aki szintén feltűnt egy későbbi álmomban - hogy válasszak egy horgászbotot a négy közül. Nekem azonban az 5. kellett.

---

Értelmezhetetlen számomra álmaimból a bot.

Ezért kezdtem aztán írni róla, hogy a Bibliában mit jelenthet.

---

A prófétai, tanítói, vezetői bot.
Nem gyilkolásra való.
Hanem arra, hogy legyőzhetjük az ősi kígyót.
A bűnt, és annak minden következményét.

---

Az álmombeli bot, formája, magassága és jellege nem került a kezembe a valóságban 2013. szeptember 08. napjáig.
Fényképet nem készítettem róla, de szép volt.
Anyukámnak segítettem a szőlőt betakarítani, térültem-fordultam és mire odanéztem egy botot tett két székre és kötözni kezdett két fürt szőlőt egy vastag cérnán, majd rátette a botra egymás mellé sorban.

Azt mondta így a botra, ráfér akár hét cérnára kötött szőlőfürt és azt együtt kényelmesen be tudom vinni, a kamrába hogy felakasszuk mazsolának.

Ez volt az a bot, amit álmomban láttam.

Öröm töltött el, mert a 2007-es álmomban /olvasd itt/ ebben a kertben verték szét botokkal a gyümölcsöket és most íme, a valóságban szintén egy bottal takarítjuk be a gyümölcsöket, ugyanott.
Még meg is jegyeztem, hogy ez a jelenet pont olyan, mint amikor a kémek felmérték Kánaánt, és a vállukon egy boton egy darab szőlőfürtöt hoztak bizonyítván: tejjel és mézzel folyó föld Az.

---

Na és akkor én is nő vagyok. 
http://www.maltai.hu/?action=new&newid=1170

2013. szeptember 13. - péntek

Kakas és tyúkvágás.

Sosem tartozott a kedvenceim közé a vágás. Ez vidék.
Na mindegy, a szomszéd néninek szóltam, hogy vágja el, ... a torkukat? Oltsa ki az életüket? Folyassa ki a vérüket? Áh, a szívemhez nőttek, még ha a kakas agresszív is volt. Hiányozni fog.

A szomszéd néni majd elfelejtette, hogy megígérte jön reggel, de elcsíptem a kapujukban, aztán rögvest hozta is a kellékeket. Gkrh... áááááááááá....

Kifolyt a vér. Nincs többé.
Ha elfolyik a vér, megöltünk valakit, a vére megszilárdul, mint a zselatin. Azt már nem lehet újrahasznosítani, a Bibliában olvasom, hogy kell ezt, ha állatot vágunk, ásni egy lyukat és a földbe kerüljön az állat vére, temessük be. Mert a vérben van az élet. Még erre is, odafigyeljen, micsoda tisztelet! Az embernek egy állat földi életét is tisztelni kell. Tisztességesen eltemetni. Mégha utána meg is eszi. Ez az Isteni rendelet.

A vér, ha elfolyt, már nem tudja újrahasznosítani az, akiből elfolyt. Nem lehet a vért felmelegíteni. Mint egy halott szerelmet, újra tűzbe hozni.

Egyébként is szükséges a hő. Az életerő, hogy áramoljon bennünk.

Eszembe jutott Mária, amikor végignézte fia halálát a kereszten.
Látni állatot, ha elvágjuk őket, elfolyik a vérük, meghalnak. Az élet elment belőlük.
Látja Mária, fiából elfolyt a vér, kilehelte életét, meghalt.
Nyilván tudta: VÉGE.
Nincs többé. Nem él. Nem mozog, nem beszél.

A csoda mégis az, hogy az Atya feltámasztotta a Fiút. Örökké való Lélek által.
Még akkor és úgy, hogy Mária, a földi anyja is láthatta.
Milyen boldogság lehetett ez neki. Micsoda bizonyság! Isten hatalmas erejéről.
Szentségéről, és Igazságáról.

Egyedül Isten képes halottakat feltámasztani. Elmúlt életeket visszaállítani.
Elhamvasztott testet életre kelteni.
Elfolyt vért újra hasznosítani, hogy életet adjon.
Egyedül Isten képes rá, hogy ami nincs többé, újra legyen.
Nála újra lehet.
Sőt! Nem is a régi, hanem szebb, jobb, egyedibb, örökebb, megdicsőültebb.

Istennél semmi sem veszik el.

Víz - és kegyelem

Keresztyéneknek.
A kegyelem nem mindig magától értetődő. A szeretet nem elvárható.
Emberektől sem, és Istentől sem. Amikor Isten szeret minket, kegyelmet gyakorol.
Ez az Ő szuverén döntése, és nem a mi jogunk.  Senki emberfia nem kötelezheti Őt, hogy megmentsen, és kegyelmet gyakoroljon.
Isten azt mondta: „Könyörülök, akin könyörülök, irgalmazok, akin irgalmazok.”
(Róm9:15, 2Móz.33:19.)
Ez úgy is lefordítható, annak adok, akinek akarok, és annyit, amennyit akarok. Senki sem ítélkezhet döntésem felett.
„Én pedig az utolsónak is annyit akarok adni, mint neked. Hát nem szabad-e nekem azt tennem a javaimmal, amit akarok? Vagy a te szemed azért gonosz, mert én jó vagyok?” (Mt.20:14,15)

Nem személyválogató-e az Isten? Ha nem tudnánk, hogy kin irgalmaz Isten, azt mondhatnák, 'Oh kicsoda szabadíthat meg minket, e Önkényes Úrtól, aki úgy cselekszik ahogy akar, és ahogy kedve tartja?'

Jézus azt mondja: „Maradjatok énbennem, és én tibennetek. Ahogyan a szőlővessző nem teremhet gyümölcsöt magától, ha nem marad a szőlőtőn, úgy ti sem, ha nem maradtok énbennem.
Én vagyok a szőlőtő, ti a szőlővesszők: aki énbennem marad, és én őbenne, az terem sok gyümölcsöt, mert nélkülem semmit sem tudtok cselekedni. Ha valaki nem marad énbennem, kivetik, mint a lemetszett vesszőt, és megszárad, összegyűjtik valamennyit, tűzre vetik és elégetik. Ha megmaradtok énbennem, és beszédeim megmaradnak tibennetek, akkor bármit akartok, kérjétek, és megadatik nektek. Az lesz az én Atyám dicsősége, hogy sok gyümölcsöt teremtek, és akkor a tanítványaim lesztek.” (Jn. 15.4-8)

Vagy mondott másik példázatot Jézus, hogy minden jó fa, jó gyümölcsöt terem. Amelyik fa nem terem gyümölcsöt semmire se való lesz. Isten és az emberek is megvetik.
Mi jellemzi a gyümölcsöt? Minden gyümölcs, akár sivatagi körülmények ellenére is, tele van nedvvel. Vagyis vízzel. A víz az élet fenntartó ereje.
A keresztyénekben lévő víz az Istenből táplálkozó szeretet. Isten szeretete tartja fenn az egész világmindenséget, kezdetben által teremtett minden. Ez a szeretet lakozik minden Istentől újjászületett emberben. Azért van bennünk Isten szeretete, hogy általunk csillapítsa a szomjúhozó embereket. Ha ezt nem tudjuk megtenni, semmire való az életünk.

Tehát kicsoda az, akin irgalmaz Isten? Akiben az éltető nedv, az Ő szeretete munkálkodik, aki irgalmasságot cselekszik.
„Mert az ítélet irgalmatlan ahhoz, aki nem cselekedett irgalmasságot, az irgalmasság viszont diadalmaskodik az ítéleten.” (Jakab2:13)

Ha nem gyakorolsz kegyelmet embertársaid felett, irgalmatlan vagy. Ha nem adsz jót, pedig tudnál, bűn az. Embertársainknak semmivel sem tartozunk csak azzal, hogy szeretjük őket.
Vagyis, hogy kegyelmet gyakorlunk. Tégy úgy, ahogy embertársadnak a legjobb. Ez a királyi törvény.

„Ha ellenben betöltitek a királyi törvényt az Írás szerint: „Szeresd felebarátodat, mint magadat!” - helyesen cselekesztek” Jak. 2.8.

Az Úr, nem csak egy kereszt. Nem csak kegyelem. Ami mögé egész életünkben el lehet bújni, és meg lehet magyarázni, hogy engem Isten mindenképpen meg fog menteni az örökéletre, mivel hittem Jézus Krisztus váltságáldozatában.
Mert az Úr, emésztő tűz is. Megtisztítja, ami az Övé.

„Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, teljes elmédből és teljes erődből. A második ez: Szeresd felebarátodat, mint magadat. Nincsen más, ezeknél nagyobb parancsolat.” (Mk. 12.30,31)

A két parancsolat nincs meg egymás nélkül. Az Úr együtt nézi őket az életedben.

„Senkinek se tartozzatok semmivel, csak azzal, hogy egymást szeressétek; mert aki a másikat szereti, betöltötte a törvényt. Mert azt, hogy ne paráználkodj, ne ölj, ne lopj, ne kívánd, és minden más parancsolatot ez az ige foglalja össze: „Szeresd felebarátodat, mint magadat.”
A szeretet nem tesz rosszat a felebarátnak. A szeretet tehát a törvény betöltése.
De mindezt valóban tegyétek is, mert tudjátok az időt, hogy itt van már az óra, amikor fel kell ébrednetek az álomból. Hiszen most közelebb van hozzánk az üdvösség, mint amikor hívőkké lettünk: az éjszaka múlik, a nappal pedig már egészen közel van. Tegyük le tehát a sötétség cselekedeteit, és öltsük fel a világosság fegyvereit. Mint nappal illik, tisztességben járjunk: nem dorbézolásban és részegeskedésben, nem szeretkezésben és kicsapongásban, nem viszálykodásban és irigységben, hanem öltsétek magatokra az Úr Jézus Krisztust; a testet pedig ne úgy gondozzátok, hogy bűnös kívánságok ébredjenek benne.” (Róm. 13.8-14)

Hogy hihetnél abban, hogy ha bűnös cselekedeteket teszel megmenekülhetsz, mert a kereszt, az Úr iránt való buzgó szerelmed (?) úgyis megvéd téged? Térj meg bűnös cselekedeteidből, és többet ne vétkezz! Isten mondta ezt, és Isten soha sem kér lehetetlent! Kevés Neki, hogy Őt szereted, szeresd embertársaidat is! Ez bizonyítja Iránta való hitedet.

Mi a bűn? Szeretni embertársadat nem azt jelenti, hogy minden kívánságát teljesíted. Ha lelkiismereted vádjait azzal csendesíted, hogy csak az Úr törvénye szerint szeretted embertársad, amikor őérte követtél el bűnt, paráználkodtál vele, loptál, hazudtál érte, magadat csalod meg, és ezt te is tudod.
Ha szereted embertársadat, gyűlölöd a bűnt. Miért gondolod, hogy az Úrért, vagy embertársadért elkövetett bűnt kedveli az Úr? Utálatos előtte. Az csak saját testi vágyaidat, gyengeségedet mutatja, és nem az Úr, s nem az embertársad iránti szeretetedet.
Ha azt mondod természetes vágyaidat követted, ami erősen tombol benned, és nem is tehettél mást, mikor bűnt követtél el, mert hiszen a természetes vágyaknak ki tudna ellenállni, szintén hazuggá teszed az Istent.
Mert ha bűn tekintetében nem vagy különb, mint a világ; és ha a te szereteted tisztaságban nem múlja felül a világét, miért neveznének téged Isten gyermekének? A világ is nevetve megvet, undorodva fordul el tőled. Hiszen lenne segítséged, az Úr drága Szent Lelke benned esedezik, könyörög érted. Utat mutat neked, vezet, erőt ad minden testi vágyad felett.

Nem jó dolog visszaélni Isten kegyelmével. Talán azt hiszed, nem látja át gondolataidat? Rajta nem állt, hogy magához vonjon, megmentsen, szeressen. Viszont az Úr kegyelmes szeretetébe vetett bizalmad (?) - inkább kérkedésed - megkövérítette a szívedet. Azt hajtogatod „békesség, békesség! Az Úr velünk!” Közben bűnt, bűnre halmozol, és Isten végtelen szeretetére hivatkozol. Azt hiszed a keresztények különbek, mint a zsidó nép, ki elfordult Istenétől? Csúfolódsz, hogy elbuktak, elestek bűneikben, és még vakok is, mert nem értik a keresztáldozatot. Pedig te semmiben se vagy különb náluk.

„Úgy van: azok hitetlenségük miatt törettek ki, te pedig a hit által állsz. Ne légy elbizakodott, hanem félj! Mert ha Isten a természetes ágakat (zsidókat) nem kímélte, téged sem fog kímélni.
Lásd meg tehát Isten jóságát és keménységét: azok iránt, akik elestek keménységét, irántad pedig jóságát, ha megmaradsz ebben a jóságban, mert különben te is kivágatsz.” (Róm. 11.20)

Az Úr, a te Istened, nem csak kegyelmes szeretet, hanem emésztő tűz, féltőn szerető Isten! (5Móz.4,24)

Megítéli az igazat is. Megítéli, mert meg kell ítélnie. Tűzbe teszi, megpróbálja, hogy mindinkább kitűnjön Isten előtt való szépsége és tisztasága.
Van Isten előtt kegyelem. „Ha megvalljuk bűneinket, hű és igaz ő: megbocsátja bűneinket, és megtisztít minket minden gonoszságtól.” (1Jn. 1.9)

De testvérem, meddig követed a bűnt? Meddig nem vallod meg a bűneidet, és meddig mondod, bűnvallás nélkül: 'Hű és igaz Ő, úgy is megbocsátja bűneimet, akkor is, ha nem vallom meg, akkor is, ha mindent ugyanúgy tovább teszek.' - Csúfolod Istent.
Kérj segítséget Tőle gyengeségeidre, hogy emésztő tüze el ne égessen.

"Hagyja el a gonoszt mindenki, aki az Úr nevét vallja!" 2Tim2,19

"Hagyjátok üresen állni a parázson, hadd tüzesedjék át, legyen izzó a rézfazék, hogy megolvadjon benne a tisztátalanság, leégjen róla a rozsda! Kimerítő volt a fáradozás, mégsem ment le róla a sok rozsda, a tűzben is rajta maradt a rozsda! Galád tisztátalanságodban akartalak ugyan tisztogatni, de nem tisztultál meg, Nem is tisztulsz meg tisztátalanságodtól, míg ki nem töltöm rajtad haragomat. Én, az ÚR, megmondtam, be is teljesedik, mert véghezviszem! Nem engedek, nem szánakozom, és nem könyörülök! Aszerint ítéllek el, ahogyan éltél, és amit tettél! - így szól az én URam, az ÚR." (Ez. 24.11-14)

Ne mentsd fel magadat, hogy bűnt követhetsz el, mert Isten úgyis jóságos és kegyelmes.
Mert gyűlöli az Úr a szándékos bűnt. A bűn Isten és emberek ellen való gyűlölet. És hogyan férhet meg az Isten szeretete benned az Isten és emberek iránt való gyűlölettel.
Semmiképpen sem.
Legyen benned tiszta víz! Kérdd Istent, hogy tisztítson meg téged, és ezután ne fordulj vissza bűnös cselekedeteidhez. Így válik valósággá, amit Jézus mondott:
„aki abból a vízből iszik, amelyet én adok neki, soha többé meg nem szomjazik, mert örök életre buzgó víz forrásává lesz benne.” (Jn. 4.14)

Isten gyermekei, Isten küldetése szerint, azért vannak a világban, hogy a bennük buzgó tiszta forrásvízzel szomját oltsák a szomjazóknak. Zavaros vízzel ezt nem tudod megtenni.

Bogi
Monor, 2007. augusztus 25.

Szerelmesének

"Szépségedet a király kívánja"

Zsolt 45,12

Önmagunkat nem dolgoknak kell odaadni. Szépségünket a Legmagasságosabb Király kívánja!

Add magad az Ige Királyának!

"Márta, Márta, sok mindenért aggódsz és nyugtalankodsz, 

pedig kevésre van szükség, valójában csak egyre."

Mi az az EGY?

"Minden gazdagságnál nagyobb öröm,
ha intelmeid szerint élhetek."
Zsolt 119,14

Mint Mária, aki leült Jézus lábaihoz és hallgatta Őt. Arról elmélkedett, amit Jézus mondott. (Lk10,38-42)
Ezt gondolta magában:

"Enyém marad (az Ő beszéde) örökké." 

Zsolt 119,98

"Tied vagyok!" 

Zsolt 119,94

"Szívembe zártam beszédedet." 

Zsolt 119,66

"Igédben reménykedem." 

Zsolt 119,147

"Jobb nekem a te törvényed, 

mint ezernyi arany és ezüst." 

Zsolt 119,72

"Nagy békességük van azoknak,

akik szeretik törvényedet." 

Zsolt 119,165

A Király pedig így kiált:

"Szeretlek benneteket!"

Mal 1,2

Együtt egymásnak örülni

Örülj, örülj, örülj.
Vannak dolgok, amiket nem lehet elvenni tőled.
Hogy örülsz nekem.

Tudod mi a Menny?
Teljes öröm a bizalomban.

Örülj velem.
Hadd örüljek veled.
Örüljünk együtt! Istennek.
A szépnek, a jónak, az igaznak.
Ki akadályozhatja meg, hogy ezt tegyük.
Ha Isten velünk!?

S ha látod jót teszek, örülj velem.

Mert Ő velünk van.
Testvérem!
Láss!
Hallj!
És járj!
Együtt velem.
Örülj, örülj, örülj!

Mert, ha velem együtt örülsz, ha jót teszek, együtt dicsérjük az Istent.

---

Szabaduljatok fel arra, hogy együtt örüljetek testvéretekkel.
Ha ezt teszitek, diadalt arattok a poklon.
Aki minden örömötöket el akarja venni tőletek.

 Isten dicsérete és dicsősége: Őszinte és feltétel nélküli Öröm a testvérrel.

Örülj, örülj, örülj!

Örüljetek!

Együtt a bizalomban

Testvéreim!
Az Isten Betlehemben született meg.

Ha nem vagyunk együtt, ránk szakad a pokol.
Miért mondod meghúzom magamat házamban, amíg a baj elvonul.
Miért vonulna el, és miért hagyna békében tégedet?
Egyedül.

Ha nem imádkozunk együtt, ha nincs bennünk bizalom egymás felé,
egymásban Isten felé, ránk szakad a pokol.

Ránk is. Mert a pokol már eljött.
De még minket csak szele érintett, s csak szele érinthet.
Megértetted-e, hogy te a Mennyben tartozkodol?
Ezért, ha nem fogunk össze, nem nézünk egymás szemébe és nincs meg a feltétlen
bizalom, végünk lesz.

Tudod mi a Menny?
Hogy együtt vagyunk, hogy egymást szolgáljuk, hogy egymást szeretjük.
Együtt.

Testvérem!

Isten azt akarja kelj fel és járj, mert Ő támogat téged.
De, ha nem akarsz felkelni, noha Isten lelke van benned?

Tudod mit jelent felkelni?
Bízni! Hinni! Tudni a másikat! Akit látsz testvéred.
Támaszkodni rá, szeretni őt.
Ismerni egymást.
Elfogadni egymástól és adni egymásnak.
Mert ugyanaz az Istennek lelke lakik bennünk.

Istenben nincsenek falak, szögesdrótok.

Hát nem hitted el, hogy szeretlek?

Miért kérdés számodra, hogy meghalnál-e értem?
Nem kérdés, ez válasz.
Ezen nincs mit mérlegelni.
Ismerlek, látlak, hallak, együtt vagyunk.
És tudom élsz, mert Isten lelke lakik benned.
Ennyire szerettél!

A Mennyről egyszerűen

Rajzoljunk egy keresztet.

Most nem azért mert Jézus kereszten halt meg, hanem mert legegyszerűbb módján a legjobban kifejezi az emberi alakzatot. A Menny formájában és alakjában, lényegében tekintve is emberi, és emberi alak.

Legyen a fej a Szeretet. A talapzat (lábak) a Hit. Bal keze a Jónak szeretése és cselekvése. Jobb keze az Igazság szeretése és cselekvése. Isten jobb kezében van az Igazság, bal kezében a Jó. Mindennek feje a Szeretet, mindennek alapja a Hit.

Lényegét tekintve, a Női akaratba tartozik a Szeretet és a Jó szeretése és cselekvése; A Férfi értelemhez pedig az Igazság és a Hit szeretete és cselekvése. Értelmes megfigyeléssel ezt látjuk a világban és az egyházban egyaránt. A nők a szeretet szolgálatában aktívak a férfiak a prédikálásban, és a bölcsesség Igéiben. Tapasztalatból látjuk a női szerető érzelmeket és a férfi értelmi higgadtságot. Még azt is megállapítottuk, hogy a női lényeghez tartozók akaratbeliek, míg a férfihoz tartozok értelmiek. Isten volt az, aki ezt így kiosztotta.

A Szeretet a Fej. A Szeretet Istenhez tartozik, de egyébként minden Tőle van. Mégis megállapíthatjuk, hogy a Női akarat lényegéhez tartozik dominanciájában a Szeretet és a Jó. Ezért ezt a részt besatíroztam vonalkázva a Női akarathoz, rózsaszínnel.

A Férfi értelemhez pedig besatiroztam az Igaz és a Hit erényeit.
Igazából úgy lenne jó, ha ez az átfogó kör forma ferdén szív alak lenne, a lila vonal választás mentén, de sajnos nem tudtam a programban így forgatni a szív formát. Tehát enyhén döntött szív alakkal rajzoljuk körbe, ahol a lila vonal a szív közepén halad.

Húzunk a kereszt közepén egy másik választó vonalat. Itt kékkel húztam. A fenti sárga rész Isten lényegéhez tartozik az Igaz és a Szeretet. A kék vonalakkal satirozott rész a földi egyházhoz tartozik. Bár minden dolog Istenhez tartozik, mégis a Hit és a Jó szeretése és cselekvése lényegét tekintve a földön tartozkodó egyház része, míg az Igaz és a Szeretet Istenhez.
Tehát Isten minden mindenekben egységét tekintve jelenlegi megvalósulási formája a mi emberi szemeinkben láthatóságát tekintve a sárga rész a Menny, a kék rész az Egyház. A Mennyben teljességgel fogjuk látni ezt.

A következőben jobban látható, kitöltöttem a réseket, sárgával az Istenhez tartozót, kékkel az emberhez/Egyházhoz.

Noha minden mindenekben, a teljesség Isten által, és Istenben. De mibennünk is, akik Benne vagyunk. Isten gyermekében egyenlő arányban van jelen, a Női akarat és Férfi értelem, bár dominanciáját tekintve mindig a teremtettség eredeti meghatározása szerint van egyik vagy másik irányba súlya.
Az Igaz(ság) a jobb kézhez tartozik, a Jó a balhoz. A fej a Szeretet, talapzat a Hit.
Azért szerettem volna szívalakba keretezni az egészet, hogy jól látható legyen a Szeretet mindent átfogósága, és a szeretetbeni egység a Menny és a Földön tartozkodó egyház között /a Menny és az ember között/. Valamint a férfi és a nő kapcsolatában. És, hogy mindezeket Isten végtelensége öleli át, a Hozzá való fejlődés pedig végtelen. Szeretetbeni egységben.

Isten az összekötő. Összeköti a Szeretetet a Hittel, az Igazat a Jóval. Noha ezek soha nem voltak külön és soha nincsenek is, mintahogy soha nem is lesznek. Mindegyik Isteni erény. Isten gyermekei bővölködnek benne. A Mennyekben pedig megértik. Ez a Mennyei teljesség egyszerűen lerajzolva, jelképekben. Minden összekötettésével ábrázolva.


Erről még, másképp, egy érdekes biológiai felfedezésről: A Laminin fehérje molekuláról

Louie Giglio beszéde a laminin sejt-adhéziós molekuláról.
How Great Is Our God tour DVD, 2009
A teljes beszéd itt látható: http://www.youtube.com/watch?v=EAzCP8SEKwc