Mi a cél?

 

Ebben az első felvételben a koronavírus és az abból származtatható jövőre hívom fel a figyelmet. A felvétel 2021. szeptember 15-én készült, legyen figyelmeztetés nektek:

https://drive.google.com/file/d/1m4oQXeCmlNuWvFh5a4yf-VSMIEG2sswZ/view?usp=sharing

Visszafelé menve az időben. A koronavírus járvány magyarországi elindulásakor készítettem ezt a felvételt, 2020. március 27-én. Legyen ez a zárszó és vigasztaló üzenet nektek:

https://drive.google.com/file/d/1x4pw5n24CeTFiYRve2pIxDjqj0dmLwQo/view?usp=sharing

Blog statisztikám

Egy kis beavatás. Meghallgatható: itt Azért nem annyira unalmas. Talán érdemes meghallgatni. Tettem bele ínyencségeket. 

Tizennegyedik reflexió

Igehely: Fil4,10-23
Meghallgatható:
itt

Bőségesen kamatozzék jó cselekedeteink jutalma, amit itt a Földön másokért végzünk. Jó illatú, kedves Istennek tetsző áldozat, ha Krisztusért teszünk minden jót. Kérjük Isten segítségét, amikor nehéz feladat előtt állunk. Istennek békessége pedig megőrzi szíveinket a Krisztus Jézusban. Békességet és erőt kapunk, mindenre lesz erőnk. Ha Krisztusért éljük az életünket, akkor minden dolgunk szeretetben fog megvalósulni. Mert maga Krisztus erősít meg. Ezért van a keresztyéneknek békessége, - nem álnyugalom az, nem cinizmus, nem flegmaság, nem könnyelműség, nem könnyű élet, bár a hitetlenek ennek látják - mert a békesség Istene adja, a nyugalmunkat.

Ez a hangfelvételem az utolsó darab, ebből a sorozatból.
Most pedig elküldöm a főiskolára, meglátjuk, hányast kapok rá.  Majd megírom .

Isten áldjon meg benneteket, kedves Hallgatóim.

Tizenharmadik reflexió

Igehely: Fil3,15-4,9
Meghallgatható:
itt


Isten azért ad nekünk vagyont, hogy azzal szolgáljunk. Viszont Pál apostol beszél, olyan emberekről, akik Krisztusnak ellenségei, az emberek ellenségei, akik lopnak, harácsolnak és hazudnak. Azért Krisztus ellenségei, mert szeretetlenségből teszik: hasuk az istenük. Kimondja: kárhozatra jutnak. Ne legyünk gonoszak, ne legyünk Krisztus keresztjének ellenségei. Ne legyünk a Szeretet ellenségei.

Gyarló a testünk, amit szükséges Istennek egy mennyei erővel feltámasztania, megváltoztatnia, dicsőségessé. Erre kaptunk mi elhívást, hogy megváltoztatja a testünk milyenségét, hogy élhető életet éljünk, méghozzá örök életet élhessünk. Felszabadít minket a gyarló testünk korlátai alól, hogy a Szeretet Országába vigyen minket. Az ember, ahogy éli az életét, tapasztalatból is rájön a Biblia igazságaira, szembejön vele. Rádöbben: kegyelmében élünk Istennek.

Örüljünk az Úrban mindenkor, mert az a kincs miénk: hogy átváltoztatja gyarló testünket, az Ő dicsőséges testéhez hasonlóvá. Méghozzá a Szeretet által. Ez, ami irányítja az életünket. Mi, akik úgy élünk, ahogy Pál apostol példának hagyta, bele vagyunk írva Isten könyvébe Jézus vére által. Örüljünk.

/Sajnos a szmogot egyáltalán  nem bírja a tüdőm, viszont hangosan tanulnom kell. Ezért ismételten bocsánat, a  nehéz beszédemért./

Tizenkettedik

Igehely: Fil, 3,1-14
Meghallgatható:
itt

(Hát) Ezt gyorsan végig mondtam.
A mikrofonom kicsúszott, ezért a felvétel visszhangos lett. Bocsánat.
Nem vettem észre. Csak utólag.
Ezek a felvételek, tényleg egyediek, és mindenféle kezdő szint. Így jó ez most.
Szóval, ha öt mondattal kellene leírnom nehéz dolgom lenne.
Pál mestere volt a körmondatok írásának, úgy hogy abban, minden, de minden
profin benne legyen. Pál utat mutat, hogyan kövessük Jézus Krisztust.
Ugyanazok a szenvedések telnek be testvéreinken, hogy ugyanazt a célt elérjük.
Magát Jézus Krisztust. Mi is azt tesszük, mint Pál, egyenest futunk a cél felé.
Közben végig futjuk a stációkat. Mert így jutunk el, a halottak közül való feltámadásra.

Tizenegyedik reflexió

Igehely: Fil. 2,12-30
Meghallgatható:
itt

Igefelolvasás és Ima

Busztragédia. Mély gyász. Mérhetetlen fájdalom. Felolvasva Pál apostol levelét a Fil. 2,12-30 ig, azért imádkoztam, hogy Istennek alkalmas munkatársai legyünk. Adja meg az Isten, hogy felelősségteljesen egymásért élhessünk. Hogy bocsássa meg bűneinket, amikor azzal vétkeztünk, hogy hosszú évekig nem imádkoztunk egymásért. Hogy abban a kicsiny időben, ami földi létünkből még hátra van, bevégezhessük küldetésünk. Egyikünk élete sem hiábavaló. Isten minden embert szeret, kegyelme végtelen. Adja meg az Isten, hogy nyilvános bocsánatkérések, és nyilvános megbocsájtások történhessek ebben az országban. Hogy végre eljuthassunk oda, hogy itt vagyunk egymásnak, szeressük egymást.

Isten vigasztaljon meg bennünket.

Tizedik reflexió

Igehely: Fil 2,1-11

Meghallgatható:
itt

Jézus példájának himnusza található itt, ami botrány azoknak, akik nem hisznek Benne. Ez a rész nagyon sok tévtanítást gyökerében fog meg és semmisít meg. A keresztyénségünk sarokköve. Aki nem keresztyén mit gondol erre az Igére? Nem tudják komolyan venni.
Nekünk viszont Krisztus a példaképünk.

Szeretetközösség: Teljessé tenni azt az örömet, hogy ugyanazt akarjuk, ugyanazzal a szeretettel egymás felé. Sőt különbnek tartsuk magunknál egymást. Kölcsönösen.

„Taníts úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk!” Zsolt 90,12

„Téríts magadhoz, URam, és mi megtérünk, tedd újra olyanokká napjainkat, mint régen voltak!” Jeremiás siralmai 5,21

Kilencedik reflexió

Igehely: Fil. 1,18-30

Meghallgatható:
itt

Nekem az élet Krisztus. Ugyanabban a küzdelemben álljunk, amit Pál apostoltól láttunk és hallottunk. Pál apostol arról a hitről beszél, ami a közösségnek szól. Együtt maradjatok mindnyájan a hitben való növekedésetekre és örömötökre. A hitnek az a formája, hogy együtt. Együtt higgyünk, és együtt szenvedjünk érte. Nem egyedül hiszel és nem egyedül szenvedsz Érte. Krisztus evangéliumához méltón viselkedjetek: egy Lélekkel, egy szívvel, együtt küzdve az evangélium hitéért. Tudjuk mondani külön-külön is, és együtt: nekem az élet Krisztus. Nagyobb szükség, hogy életben maradjunk, együtt, egymás növekedésére és örömére. Hitet csak a közösség által lehet értelmezni.

Nyolcadik reflexió

Igehely: Fil.1,1-17

Meghallgatható:
itt

Apcsel 16-ban van leírva, hogy Filippiben börtönbe került Pál. Itt a filippi börtönőr mutatja meg, hogy a filippibelieknek milyen pozitív hozzáállása volt az evangéliumhoz. Később Pál ebben a városban élő filippieknek írja örvendező levelét, Rómából, ahol most fogságban van. Ez a fogság azonban az evangélium terjedését szolgálja. Örömmel gondol a filippiekre, mert együtt voltak vele szenvedéseiben és örömeiben, kezdetektől a mai napig. Biztatja őket, hogy fogsága körülményeiből bizalmat merítve félelem nélkül bátran hirdessék Isten Igéjét.

Általam említett - kedvencem - Jakab leveléről magyarázat:
http://testveremnek.blogspot.hu/2012/01/tartalomjegyzek-jakab-levelenek.html


-- A köhögéséért elnézés, a budapesti szmogot nem bírja a tüdőm, igyekszem egyre jobb felvételeket készíteni.

Hetedik reflexió

71. zsoltár

Meghallgatható:
itt


Ifjúkorom óta te vagy reménységem. Sok idős embert láttam és láthattam, hogy idősként is lehetnek elevenek az emberek. Főleg azt a különbséget vettem észre az idősápolásban, hogy akik hívők voltak életükben, különösen elevenek maradtak öregkorukra. Mindennap Istent dicsérik. Öröm hallgatni az idős hívő embereket. Fontos az idős embereknek, hogy odamenjünk hozzájuk nyitott szívvel. Nekik ez érték. Az ÚR öregkorunkban is megvigasztal, erőt ad. Isten soha nem hagy el minket, sem ifjúkorunkban, sem vénségünkben.

Hatodik reflexió

65. zsoltár

Meghallgatható:
itt

Ez egy hálaadó magasztaló ének, azért a lelki és testi javakért, amivel itt a Földön gondoskodott rólunk Isten. Csodálatos, hogy fenntartja az életet, a Földön. Ugyanakkor figyelmeztet minket, hogy bűnökkel teltünk meg, de Ő megbocsájtja. Az emberek felismerik, a Föld határain is, hogy minden Isten teremtése.

Ötödik reflexió

62. zsoltár
Meghallgatható:
itt

Emberi korrajz: Csak pára az ember. Hazug látszat. Ha mérlegre tesszük nincsen súlyuk. 
Minden ember hazug.
A mi reménységünk az Isten. Istennél csendesülünk el. Olyan erős, mint egy kőszikla, erre felépíthetjük az életünket. Az életünk egy erős vár lehet, ha erre a kősziklára építünk. Még annak tudatában is, ha tudjuk hogy pára az életünk. A tanács szerint meg tudjuk óvni Istenben az életünk.
Ha ezt látja Isten megfizet nekünk, aszerint, hogy a ránk bízott kincset, hogyan használjuk fel mások építésére.

Van egy híd előttem, amin el kell indulni.

Most újra felértem erre a helyre.
Kérdés. - Van kérdés? - Akivel idáig felértem, tovább jön-e velem?

Nem tudom, talán nem is fontos. Nekem át kell mennem.

Negyedik

4. Reflexió

Igehely: 2.Tim4,1-22

Meghallgatható:
itt

Mi azért mert hirdetjük az Igét megkapjuk az Igazság koronáját. Nekünk az Igét hirdetni kell, akár alkalmas, akár alkalmatlan az idő. Mert a körülöttünk lévő világ, inkább élvezi az életet, mint Istent keresnék, de Isten most is mindenkit hív. Legyünk Isten szolgái. Pál a futását megfutotta, hitet megtartotta, és hiszi, hogy Isten beviszi az Ő mennyei országába. Pál bátorít minket, akik várjuk Krisztus megjelenését, hogy megtart bennünket az Úr, mi is tartsuk meg a hitet. Végezzük a szolgálatunkat: hirdessük az Igét, éljük az életünket Krisztusban, és minket is bevisz az ÚR mennyei országába.

Harmadik

3. Reflexió:

Igehely: 2Tim3,1-17

Meghallgatható:
itt

A teljes Írás Istentől ihletett. Ha ehhez ragaszkodunk teljesen Isten emberei leszünk, teljesen felkészítettek, tökéletesek. A szenvedés az elkerülhetetlen, ha kegyesen akarunk élni. Attól függetlenül, hogy az utolsó időkben élünk, avagy sem.

A második

Gondolkozom, hogy lerövidítsem, - ez is a cél,  hogy minél rövidebb legyen.
Illetve gondolkozunk a megoldáson, hogy ne kelljen letölteni a meghallgatásához.


2. Reflexió
Igehely: 2Tim 2,1-26

Meghallgatható:
itt

Jézus Krisztus feltámadt a halottak közül, ezért érdemes bilincseket hordozni. Sőt adott esetben olyan terheket hordozni, amit az ellenszegülők miatt kapunk. Isten hű hozzánk. Mert ismeri az Úr az övéit, hiszen a mi lelkünk Hozzá vágyódik. Ebben a szakaszban volt egy felszólítás: gondolkozz ezeken a dolgokon, hogy ha Istenhez vonzódsz, akkor az Ő gondolataival foglalkozol, aszerint élsz. Ez a szabályszerű küzdelem, ennyire egyszerű ez a versenypálya, ha Istent szereted, akkor Isten betölt, ha Őreá figyelsz.

Edényekről:
http://testveremnek.blogspot.hu/2013/03/szuzek.html

Az első

Örömmel, vagy - kinek hogy - sajnálattal jelentem be, hogy nem tudok már annyit írni, mint régen és áttérek a hangfelvételekre.
Úgyhogy megszületik, a hangnaplóm.
Ennek első darabja, ez. Kicsit fáradt, kicsit ilyen, kicsit olyan, de eredeti. (Bocsássátok is meg rögvest a kezdeti hibáimat. Ezek vágatlan hangfelvételek lesznek.)
Már régóta terveztem a hanganyagom elindítását.
Most időm hiányában kisegítő lehetőségként jött az ötlet, tanulmányaimhoz, reflexiókat kell készítenem, ezek személyes benyomások egy-egy megadott igeszakaszról. A lényegük az lenne, hogy 5 mondat legyen. Ezt nálam ugye elég nehéz kivitelezni. Így készítek egy félórás monológot, ezt rögvest fel is veszem hangrögzítővel, majd összefoglalom 5 mondatban.
Ez persze önplágium, vagy plágiumönmagam, attól függ melyik volt előbb a tyúk vagy a tojás, de mivel egyidőben keletkezik, szerintem nem lesz gond, hogy ezeket fogom beadni a főiskolára, amelyeket máris nyilvánosan közzétettem.

Kellemes hallgatást.

1. Reflexió
Igeszakasz: 2 Tim 1,1-18

Meghallgatható:
itt

A hanganyagból:

Pál apostol mit látott meg Timótheusban?
Mit gondolt Timótheus?
Van, aki annyira szeret, hogy szüntelenül éjjel és nappal megemlékezik rólad.
Van, aki annyira szeret, hogy könnyeidre emlékezve látni kíván téged.
Van, aki annyira szeret, hogy ha meglát téged, akkor öröm tölti be.
Van, aki ismer téged annyira, hogy látja van benned élő képmutatás nélküli hit.
Ez csodálatos, hogy van olyan ember, ember, hogy ennyire ismer téged, még akkor mennyivel inkább Isten?