"Mi tudjuk, hogy átmentünk a halálból az életbe, mert
szeretjük testvéreinket."
János apostol első levele 3,14
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: A Pusztában (saját írások). Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: A Pusztában (saját írások). Összes bejegyzés megjelenítése
2011. július 9., szombat
Vannak-e szentek? / 3
"Ha valaki Krisztusban van, új teremtés az:
a régi elmúlt, és íme: új jött létre."
Pál apostol 2 Korinthusiakbelieknek írt levél 5,17
"Mindez pedig Istentől van, aki megbékéltetett minket
önmagával Krisztus által,
és nekünk adta a békéltetés szolgálatát.
Isten ugyanis Krisztusban
megbékéltette a világot önmagával,
úgyhogy nem tulajdonította nekik vétkeiket,
és reánk bízta a békéltetés igéjét."
Pál apostol 2. Korinthusiakbelieknek írt levél 5,18-19
"Őt (Jézus Krisztust) azonban az égnek kell befogadnia addig,
amíg a mindenség újjáteremtése meg nem történik.
Erről az Isten öröktől fogva szólt szent prófétái szája által."
Apostolok cselekedetei 3,21
"Szeretteim, most Isten gyermekei vagyunk,
de még nem lett nyilvánvaló, hogy mivé leszünk.
Tudjuk, hogy amikor ez nyilvánvalóvá lesz,
hasonlóvá leszünk hozzá,
és olyannak fogjuk őt látni,
amilyen valójában."
János apostol 1 levele 3,2
2011. június 29., szerda
Vannak-e szentek? / 2.
Tudod mire jöttem rá, hogy olvasom előző bejegyzésem: Vannak-e szentek?
Írhattam volna így is: Vannak-e Testvéreink?
Emígyen: Szent vagyok, azt jelenti: Testvéred vagyok! Ha valóban ugyanaz a Lélek, amely átitat minket.
Aki szent, az egyben az én Testvérem. Aki Testvérem, az egyben szent.
Sóhaj.
Szent és tökéletes. Örökkön örökké, most és mindenkor.
bogi
Írhattam volna így is: Vannak-e Testvéreink?
Emígyen: Szent vagyok, azt jelenti: Testvéred vagyok! Ha valóban ugyanaz a Lélek, amely átitat minket.
Aki szent, az egyben az én Testvérem. Aki Testvérem, az egyben szent.
Sóhaj.
Szent és tökéletes. Örökkön örökké, most és mindenkor.
bogi
2011. június 27., hétfő
Vannak-e szentek?
Kedves TestVérem!
Nagy az én bűnöm! Felettébb nagy: szent vagyok.
Most nem fogok Igéket írni. Csak magam védem magamat.
Nagy az én bűnöm! Hiszek a Bibliának. Amely azt mondja: szentek vagytok!
Elhittem és vállalom. Ezért nagyon tud bántani az, ha valaki, lekezelően azt mondja nekem: te szentnek és tökéletesnek gondolod magad ... (de nem vagy az, csak egy beképzelt gúnár).
Nem fáj semmi jobban, mintha egyesek, valami mást állítanak, mint, ami az Igazság.
Én hittem, és hiszem, Jézus minden egyes szavát. Azokat is, amiket rám mondott.
Például a szőlőtős példázatban, vagy a főpapi imában.
Tudom, nehéz felfogni és elhinni, de vannak közöttünk szentek. Én is az vagyok.
Tudom, hogy könnyebb az önsajnálatba merülni, és azt mondani, hogy nekem semmi se sikerül. Majd végtelen időkig nyaldosni vélelmezett sérelmeinket, és a kiteljesedésben akadályozó tényezőket ragozni.
Oh nem, én nem vagyok ilyen. Én hittem, hogy az ÚR megváltott engem! Hittem, hogy az Ő vére, elég, a földi életemhez és a végtelenhez.
Nem akartam többet. És mivel leszámoltam mindennel, ami után vágyhatnék, bőven elég lett az Isten kegyelme. Tudom, felfoghatatlan titok. Sokan azt hiszik, kamu ez a szöveg, valójában azért e lazaság, mert semmi gondom. Vagy a gondjaimat lekicsinylik, mivelhogy azok nem anyagiak. Ja, igen. Még a gondjaim megválasztásához sem lehet semmi jogom? Tudom, borzasztó egyeseknek, hogy nincsenek anyagi gondjaim, vagyis pontosabban nincsenek emiatti frusztrációim. Ez önmagában is, az irigységet és a félreértést generálja a kommunikációban. Nem mondom, hogy gazdag lennék, mégis úgy tűnik. Ez látszatra felfuvalkodottá és beképzeltté tehet. Pedig, ez csak a látszat! Nincs többem, mint másoknak, csak elég az amim van. Sőt! Valójában kevesebbem van, de mégsem érdekel. (Visszaemlékszem, amikor egyik kedves ismerősünk lakásunkban állva, őszintén csalódva kiált fel: hát azért Isten ennél jobban is megáldhatna titeket! - Éppen akkor tataroztunk ki. 
- Ennyit az én irigyelt anyagi jólétemről, de hát ugye, ismerjük a magyarokat.)
Nem az anyagiak hozzák vagy viszik a boldogságomat, boldogságom tényezője Egy, mennyei és Állandó. Hallom is, bogi neked semmi gondod nincs. A te gondjaid, nem is gondok. Te tökéletesnek és szentnek hiszed magad, a föld felett jársz, álmodozol, és valamiben hiszel, ami nem létezik, de mi megsimogatjuk a te kis buksidat, bár jól lenne, ha egyszer felébrednél.
Van egy rossz hírem mindazok számára, akik azt várják, hogy egyszer megváltozzam. Akik azt hiszik, hogy a sok gúnyolódás, és kifigurázás majd megtör és Normális, igazi kesergő magyar leszek.
Sajnos, ki kell ábrándítanom, nem leszek.
Ugyanilyen boldog, megelégedett ember leszek, mindig. Mert az Úr elégít meg engem. Mert Ő bőven ad nekem.
Semmi mást nem kérek kritikusaimtól, csak ezt az egy dolgot értsék meg, higgyék el, fogadják el tőlem, - hogy végre alapja legyen beszélgetéseinknek - én őszintén hiszem, számomra ez az igazság, ezt élem meg: Az ÚR bőven elég nekem, megelégít engem. Erről beszéljünk! Mit jelent ez?
Többé már nem lehetek földi, magyar kesergő ember, mivelhogy mennyei állampolgár lettem.
És egyébként, senki se bántson: szent vagyok! Nem én mondtam, hanem az Isten. Ha nem hiszi valaki, akkor olvassa el a Bibliát, keresse meg, mit mond azokról, akik Jézus Krisztusban hisznek, az Ő váltságművében. Aki azt mondja, hogy nem vagyok szent és tökéletes, vagyis hogy az a Vér, amely engem tisztára mosott, nem szent és nem tökéletes, az hazudik! A hazugokkal pedig nem törődöm, csak azokkal, akik őszintén keresik az Istent, és az Ő Igazságát.
Tudom egyesek azt mondanák: miért törődsz te ilyen emberekkel? Miért idegesíted magad fölöslegesen? A Lélek dolgait, csak azok érthetik, akikben magukban is a Lélek munkálkodik.
- Igazuk van. Köszönöm a véleményüket, ők az én Testvéreim.
Mások azt mondják: Nem ezt mondtuk bogi, másról beszéltünk neked. Másban kritizálunk.
- Nekik nincs igazuk. Írják meg miben tévedtem. Hozzanak tényeket, és sorakoztassák föl ellenem, állítván saját érvelésüket, hogy mégsem vagyok szent és tökéletes. Sőt! Hogy megátalkodott bűnös ember vagyok! - jaj azoknak, akik az igazakra azt mondják bűnösök, a bűnösökre pedig azt mondják, hogy szentek. Vagy csavarva ezen, csak ennyit mondanak: nincsenek szentek!
Ha pedig, mint tökéletlen embert kritizálnak, mert szerintük rengeteg hibát ejtek, jól teszik, nem mondtam, hogy nem hibázok. Erre a helyzetre mégis más Igék illenének, Testvérek között, a szeretetbeni megintés, türelem, hosszútűrés, ahelyett, hogy teológiailag vitába szálljanak velem, és hitemet támadva hozzám vágják: nem vagy szent és tökéletes!
Vannak-e szentek!? Közöttünk! A kicsinyek között, a szegények között, a gyengék között, a bűnösök között? Vagy hiába halt meg értünk Krisztus?
Vagy, aki nem szent, az már fel se tudja fogni, hogy valaki az is lehet? Minden erről szóló beszéd, szemükben csak kérkedésnek tűnik?
Mit jelent szentnek lenni?
bogi
2011. június 18., szombat
Közösségben
Kedves TestVérem!
Úton vagy. Lelki atyád felé. Talán már az IC-én ülsz Pécs felé.
Lélekben veled vagyok.
Most bekapcsoltam Katie Meluát, hogy rendeződjenek gondolataim.
Elmerengek.
A napok tüzes forgatagában, annyi érzés között hányódva, körülölelve, kedves emberek szeretetében.
Vágyódás a blogírás után, kiált a szó bennem, de csöndre van ítélve.
Egyik helyről a másikra baktatva, újabb és újabb gondok, feladatok megoldása közben, készülve egy debreceni barátnőm hétvégi esküvőjére, boldogság önt el, hogy tudhatom, nemcsak a baj, de az öröm is ott van az emberek életében. És közben az alaphang bennem és benned: "Közösség, az ÚRban. Mi is ez?"
Az állomáson megöleltél, és azt mondtad: már most hiányzol. - Milyen kedves szavak ezek.
Kattog a vonat kereke. Lélekben, hol Pécsett vagy, hol még itt Monoron lehetsz.
Vajon milyen gondolatok születnek benned? Még én se tudhatom. Erősítésem is oly gyenge: minden rendben lesz. Miért is lenne másképpen? 
Csak egy pici örömöt akartam adni az embereknek, de Isten nagyobbat tervezett velem ... tudod mit, örülök is, hogy így van ez! Csak légy boldog te is... Hadd kattogjon a vonat kereke, vidd el monori Örömünket Pécsre. Isten szeret minket! Valami mélységes mély kutat nyitott nekünk a szívünkben. Ha nem hiszik majd meglátják a gyümölcsöket.
A bennünk lévő Öröm, nagyobb erő, mint a hivatalos egyháztól való Félelem. Ha attól félsz, hogy közösségben vagy velem? Tudod! Rájöttem, engem így fog hagyni az Isten. Örömben, szeretetben, erőben, hitben és szabadságban, a Pusztában száguldó Istennel. Ezerszer bocsánatot kérnék tőled, hogy így alakult. Hogy nem lehettem katolikus, és nem vagyok egy hivatalos egyház tagja sem, csak hogy neked könnyebb legyen, amikor megfelelsz lelkivezetődnek.
Olyan időket élünk, amikor nem az a szent, aki katolikus, hanem, aki az ÚRban van. Hitünk gyümölcse, jó cselekedeteink fognak bizonyságot tenni rólunk, mert az ÚR áldja meg. Engem pedig más nem is érdekel, minthogy valóban az ÚR áldjon meg. Makacs, és szabad vagyok, nem hat rám emberi egyházaktól jövő félelem, vagy zsarolás, hogy higgyek Jézus Krisztus bűntörlő vérének erejében. Közösségem van az ÚRral, mert hiszek Benne. Ennek okaként közösségem van mindenkivel, aki Őbenne hisz. Ez nem egyházi név, vagy keret függvénye, ez maga a megváltoztathatatlan tény, mivel maga Isten szerezte. Közösségünk van egymással TestVérem, mert előbb volt az, hogy közösségünk van az ÚRral. Előbb voltunk Őbenne, hogy közösségben lehessünk.
A közösséget Isten szerezte. Anélkül, hogy mi bármit is tehettünk volna érte. Közösségünk alapja Jézus teste és vére. Ő önmaga. Előbb volt Ő, és lettünk utána mi. Előbb volt a hit, és csak utána a cselekedet. Előbb volt az ÚRral való egyéni, egyenkénti szeretetkapcsolat s csak utána a testvéri. Nem a közösség - ilyen vagy olyan egyház - volt előbb, és tart meg, hanem az Isten. Mindig Ő az első. S csak utána következünk mi. Az első tisztelet az ÚRé, s csak utána jön a testvéri.
Reggel lett. Talán most ébredsz. Isten áldjon meg!
bogi
A közösséget Isten szerezte. Anélkül, hogy mi bármit is tehettünk volna érte. Közösségünk alapja Jézus teste és vére. Ő önmaga. Előbb volt Ő, és lettünk utána mi. Előbb volt a hit, és csak utána a cselekedet. Előbb volt az ÚRral való egyéni, egyenkénti szeretetkapcsolat s csak utána a testvéri. Nem a közösség - ilyen vagy olyan egyház - volt előbb, és tart meg, hanem az Isten. Mindig Ő az első. S csak utána következünk mi. Az első tisztelet az ÚRé, s csak utána jön a testvéri.
Reggel lett. Talán most ébredsz. Isten áldjon meg!
bogi
2011. június 12., vasárnap
Egyek legyetek!
"Miután ezeket mondta Jézus, tekintetét az égre emelve így szólt:
"Atyám, eljött az óra: dicsőítsd meg a te Fiadat, hogy a Fiú is megdicsőítsen téged, mivel hatalmat adtál neki minden halandó felett, hogy mindazoknak, akiket neki adtál, örök életet adjon.
Az pedig az örök élet, hogy ismernek téged, az egyedül igaz Istent, és akit elküldtél, a Jézus Krisztust.
Én megdicsőítettelek téged a földön azzal, hogy elvégeztem azt a munkát, amelyet rám bíztál, hogy elvégezzem: és most te dicsőíts meg, Atyám, önmagadnál azzal a dicsőséggel, amely már akkor az enyém volt tenálad,
mielőtt még a világ lett."
"Kijelentettem a te nevedet az embereknek, akiket nekem adtál a világból.
A tieid voltak, és nekem adtad őket, és ők megtartották a te igédet.
Most tudják, hogy mindaz, amit nekem adtál, tetőled van;
mert azokat a beszédeket, amelyeket nekem adtál, átadtam nekik, ők pedig befogadták azokat, és valóban felismerték, hogy tetőled jöttem, és elhitték, hogy te küldtél el engem.
Én őértük könyörgök: nem a világért könyörgök, hanem azokért, akiket nekem adtál, mert a tieid, és ami az enyém, az mind a tied, és ami a tied, az az enyém, és megdicsőíttetem őbennük.
Én őértük könyörgök: nem a világért könyörgök, hanem azokért, akiket nekem adtál, mert a tieid, és ami az enyém, az mind a tied, és ami a tied, az az enyém, és megdicsőíttetem őbennük.
Többé nem vagyok a világban, de ők a világban vannak,
én pedig tehozzád megyek.
Szent Atyám, tartsd meg őket a te neved által, amelyet nekem adtál, hogy egyek legyenek, mint mi!
Amikor velük voltam, én megtartottam őket a te nevedben, amelyet nekem adtál, és megőriztem őket, és senki sem kárhozott el közülük,
csak a kárhozat fia, hogy beteljesedjék az Írás.
Most pedig hozzád megyek, és ezeket elmondom a világban,
hogy az én örömöm teljes legyen bennük.
Én nekik adtam igédet, és a világ gyűlölte őket, mert nem a világból valók,
mint ahogy én sem vagyok a világból való.
Nem azt kérem, hogy vedd ki őket a világból,
Nem azt kérem, hogy vedd ki őket a világból,
hanem hogy őrizd meg őket a gonosztól.
Nem a világból valók, mint ahogy én sem vagyok a világból való.
Szenteld meg őket az igazsággal: a te igéd igazság.
Szenteld meg őket az igazsággal: a te igéd igazság.
Ahogyan engem elküldtél a világba, én is elküldtem őket a világba:
én őértük odaszentelem magamat, hogy ők is megszentelődjenek az igazsággal."
"De nem értük könyörgök csupán, hanem azokért is,
"De nem értük könyörgök csupán, hanem azokért is,
akik az ő szavukra hisznek énbennem; hogy mindnyájan egyek legyenek úgy, ahogyan te, Atyám, énbennem, és én tebenned, hogy ők is bennünk legyenek, hogy elhiggye a világ, hogy te küldtél el engem.
Én azt a dicsőséget, amelyet nekem adtál, nekik adtam, hogy egyek legyenek, ahogy mi egyek vagyunk: én őbennük és te énbennem, hogy tökéletesen eggyé legyenek, hogy felismerje a világ, hogy te küldtél el engem, és úgy szeretted őket, ahogyan engem szerettél."
"Atyám, azt akarom, hogy akiket nekem adtál, azok is ott legyenek velem,
"Atyám, azt akarom, hogy akiket nekem adtál, azok is ott legyenek velem,
ahol én vagyok, hogy lássák az én dicsőségemet, amelyet nekem adtál,
mert szerettél engem már a világ kezdete előtt.
Igazságos Atyám, a világ nem ismert meg téged, de én megismertelek,
Igazságos Atyám, a világ nem ismert meg téged, de én megismertelek,
és ők is felismerték, hogy te küldtél el engem.
És megismertettem velük a te nevedet, és ezután is megismertetem, hogy az a szeretet, amellyel engem szerettél, bennük legyen, és én is őbennük."
És megismertettem velük a te nevedet, és ezután is megismertetem, hogy az a szeretet, amellyel engem szerettél, bennük legyen, és én is őbennük."
János evangéliuma 17
Van nekem elrejtett eledelem, amiről még csak nem is sejtenek. Uram! Hogy veled egy lehetek! Te magad adod nekem a közösséget, a Testedet és Véredet. Táplálsz engemet. Én hozzád hű leszek, meg nem tagadlak, el nem felejtelek. Te voltál, aki megmentettél engemet. Ha az egész világon egyetlen egy ember se úrvacsorázna velem te akkor is magadhoz fogadsz engemet. Van nekem bőven eledelem! Te vagy, az én Istenem! Lelkedet adod nekem!
Isten áldjon meg téged TestVérem!
bogi
2011. április 26., kedd
Kovásztalan kenyerek 7. nap
Kedves TestVérem!
Köszönök neked mindent. A közös Úrvacsorát.
A 7. napnak vége. A kovásztalan hetek ünnepe számomra befejeződött. Holnaptól minden megy a régiben.
Ez a hét sok tapasztalattal gazdagított engem. Növesztett hitben és a diatetika tudományában is.
Egyszerű fogalmam lett a kovászról, hogy az egy mikroorganizmus, amely cukrot eszik, és közben erjedést okoz.
Rádöbbentem hogy sok minden ételünkben ott van a kovász. Nem is olyan könnyű kovásztalanul enni.
Nekem nem sikerült, tudatlanságom miatt. Például nem tudtam, hogy a bor is "kovászos". Sört is ittam. Hihetetlenül kívántam az ecetet, a majonézt stb. Így csak egy sikert könyvelek el, hét napig kovásztalan kenyeret ettem.
Meglepett (kicsi és tágabb) családom nagyszerű pozítiv hozzáállása az én új böjtömhöz. Tiszteletben tartották, sőt, velem együtt ették a kovásztalan kenyerem. Megtisztelő, felemelő volt. Olyan jó, bárhová mehetek, szeretteim velem tartanak.
Nem tettem semmit törvénnyé, de jövőre szeretnék valóban minden kovásztól mentesen étkezni ebben a hétben. Csak próbaképp.
A kovász bibliai értelméről is gondolkoztam.
Ennél teljesebb, beszédesebb ige nincsen, nem is írok hozzá magyarázatot csak még néhány igét:
Jó éjszakát,
sok puszi
bogi
Köszönök neked mindent. A közös Úrvacsorát.
A 7. napnak vége. A kovásztalan hetek ünnepe számomra befejeződött. Holnaptól minden megy a régiben.
Ez a hét sok tapasztalattal gazdagított engem. Növesztett hitben és a diatetika tudományában is.
Egyszerű fogalmam lett a kovászról, hogy az egy mikroorganizmus, amely cukrot eszik, és közben erjedést okoz.
Rádöbbentem hogy sok minden ételünkben ott van a kovász. Nem is olyan könnyű kovásztalanul enni.
Nekem nem sikerült, tudatlanságom miatt. Például nem tudtam, hogy a bor is "kovászos". Sört is ittam. Hihetetlenül kívántam az ecetet, a majonézt stb. Így csak egy sikert könyvelek el, hét napig kovásztalan kenyeret ettem.
Meglepett (kicsi és tágabb) családom nagyszerű pozítiv hozzáállása az én új böjtömhöz. Tiszteletben tartották, sőt, velem együtt ették a kovásztalan kenyerem. Megtisztelő, felemelő volt. Olyan jó, bárhová mehetek, szeretteim velem tartanak.
Nem tettem semmit törvénnyé, de jövőre szeretnék valóban minden kovásztól mentesen étkezni ebben a hétben. Csak próbaképp.
A kovász bibliai értelméről is gondolkoztam.
"Hát nem tudjátok, hogy egy kicsiny kovász az egész tésztát megkeleszti?
Takarítsátok ki a régi kovászt, hogy új tésztává legyetek, hiszen ti kovásztalanok vagytok,
mert a mi húsvéti bárányunk, a Krisztus, már megáldoztatott.
Azért ne régi kovásszal ünnepeljünk, se a rosszaság és gonoszság kovászával,
hanem a tisztaság és igazság kovásztalanságával."
Pál első levele a Korintusbeliekhez 5:6-8
Ennél teljesebb, beszédesebb ige nincsen, nem is írok hozzá magyarázatot csak még néhány igét:
"Aki őbenne van, annak magának is úgy kell élnie, ahogyan ő élt. "
János első levele 2:6
"Szeretteim, most Isten gyermekei vagyunk,
de még nem lett nyilvánvaló, hogy mivé leszünk.
Tudjuk, hogy amikor ez nyilvánvalóvá lesz, hasonlóvá leszünk hozzá,
és olyannak fogjuk őt látni, amilyen valójában.
Ezért akiben megvan ez a reménység,
megtisztítja magát, mint ahogyan ő is tiszta."
János első levele 3:2-3
"Gyermekeim, ezt azért írom nektek, hogy ne vétkezzetek;
ha pedig vétkezik valaki, van pártfogónk az Atyánál:
az igaz Jézus Krisztus,
mert ő engesztelő áldozat a mi bűneinkért;
de nemcsak a mienkért, hanem az egész világ bűnéért is."
János első levele 2:1-2
"Ha megvalljuk bűneinket, hű és igaz ő:
megbocsátja bűneinket, és megtisztít minket minden gonoszságtól."
János első levele 1:9
"Jézusnak, az ő Fiának vére megtisztít minket minden bűntől."
János első levele 1:7
Jó éjszakát,
sok puszi
bogi
2011. április 25., hétfő
Kovásztalan kenyerek 6. nap
A mennyei kenyér
Milyen más a kovásztalan kenyerekkel megemlékezni Jézus váltság művéről, ezekben a napokban! Számomra szellemileg többet adott, mint a húsvét előtti nagyböjt. A böjt hasznos, a test féken tartása erőt ad, hogy bebizonyítsa előttünk, szellemileg is képesek vagyunk, olyan áldozatokra, amelyeket nem is gondoltunk magunkról. A böjt alatt, Isten rendkívüli kijelentéseit is megkaphatjuk, ha kérjük Tőle.
Ellenben most húsvét előtt nem böjtöltem, hanem a hatodik nap, hogy nem eszem kovászos kenyeret. Kíváncsi voltam, Isten milyen kijelentést fog adni számomra ilyen könnyű böjt idő alatt. Hiszen itt szó nincs azokról a nehéz órákról, amikor ellenállhatatlanul rám tör az éhség, és le kellene azt győznöm. Mindent ehetek, sőt, a kovásztalan kenyér ízletes is nekem. Igazi lemondásról szó nincs, jelen esetben.
Amikor nap-nap után újra összegyúrom a lisztet és vizet, hogy süssek magamnak kenyeret, gondolatban visszarepülök abba a korba, amelyben Jézus élt, és jobban megértem a Szabadítás lényegét.
Amikor nap-nap után újra összegyúrom a lisztet és vizet, hogy süssek magamnak kenyeret, gondolatban visszarepülök abba a korba, amelyben Jézus élt, és jobban megértem a Szabadítás lényegét.
Jézust keresztre feszítették, és meghalt. A tanítványok lelkileg teljesen összetörve bujdostak el. Ezen a napon kezdődött a kovásztalan kenyerek hete, amelyben megemlékezik Izrael egész közössége az Egyiptomból való szabadulásukra. Elképzelem, ahogy Jézus tanítványai, Jézus halála utáni első napon elkészítik és magukhoz veszik az első kovásztalan kenyeret, hogy étkezzenek. Akaratlanul is, népük Isten által történt szabadítása jut eszükbe, de most ezt a boldog visszaemlékezést, felülírja valami mélységes fájdalom, valódi könnyekkel és szomorúsággal: akiben reménykedtek, nincsen többé, a Megváltó meghalt. Egy egész napig ebben a fájdalomban vannak. Sírnak és jajgatnak, ahogyan Jézus megmondta nekik. Közben vajon gondoltak-e Jézus azon szavaira, hogy ez a szomorúságuk eltörölhetetlen örömre fordul majd? Talán eszükbe se jutott, hiszen azon a napon annyira kavaroghattak bennük az érzelmek. A kovásztalan kenyér elfogyasztása Jézus halála utáni napon, minden időknél erősebben emlékeztette őket: a világ fogságában vannak, remény nélkül!
Jézus elmondott szavai azonban erősebb, mint a kétélű kard, áthatol a szívig, a vesékig, megítéli a gondolatokat. Ha a tanítványok, vissza is tudtak emlékezni, Jézus múltban elhangzó erősítő szavaira, ahhoz, hogy higgyenek is benne, és rátámaszkodhassanak elmaradhatatlanul szükséges lenne, az a pecsét, amely Istentől származik. Ez a nap tehát szomorúságban töltött várakozás ideje a tanítványok számára. Mesterük meghalt, és még soha senki nem hallott arról, hogy ember támadt volna fel a halottak közül. Egy egész napig, vigasztalhatatlanul szomorúak. Ezért aztán azon a hajnalon, amikor először mentek a sírhoz, megdöbbentő lehetett számukra, hogy a sír, üres. Hol van Jézus? Tehették fel a kérdést. Még mindig a várakozás idejében vannak, újabb felkavaró érzelmek: talán ellopták volna őt, vagy talán ... feltámadt? Hol van Jézus?
Jézus feltámadása után, még három, négy napig tartott a kovásztalan kenyerek hete. Jézus feltámadása után, amikor először megjelenik nekik, már megint egészen más érzelmekkel ették tovább ezt a kenyeret, mint addig. Szomorúságuk örömre fordult. Ugyanazon kenyér, amely eddig a egyiptomi rabszolgaságra és Jézus elvesztésére emlékeztette őket, élettel, erővel, örömmel és hatalommal telik meg. Jézus feltámadásával többé már nem a nyomorúság kenyere, hanem az Életé! A tanítványok megértik: Isten valóságosan szabadította meg annak idején népét Egyiptomból és most valóságosan szabadított meg mindenkit - ebből a világból az örök életre - aki hisz az Ő nevében. Élő reménység lett ez a kenyér, hogy aki hisz el ne vesszen. Három nap alatt az emlékezés kenyeréből, az örök élet kenyere lett a kovásztalan kenyér, Jézus Teste. A szabadulás kenyere, amely évezredekig emlékezésként őrizte meg Isten hatalmas kezének szabadítását, Izrael számára, most a tanítványok szeme előtt vált élővé.
A szabadítás újra - és most már véglegesen - megtörtént, ebből az életből az örök életre. A tanítványok pontosan megértették ezt, hiszen a saját kezükben vált ugyanaz a nyomorúságos kenyér, (a szomorúság, a halál órái) az élet kenyerévé (a feltámadt Krisztus látásának örömujjongásává).
Nagyobb öröm nem lehet egy ember számára, ha három évig hallgathatta Jézus szavait, ígéreteit, és ezt Ő a feltámadás pecsétjével igazolja. (János evangéliuma 6:27) Ember még nem támadt fel a halottai közül, hogy Isten maga támasztotta volna fel. Ez az a pecsét, amely Jézust igazzá tette a tanítványok előtt. Nem volt többé kétség: Jézus a Megváltó!
Ekkor juthatott a tanítványok eszébe, amit Jézus még életében mondott:
"Bizony, bizony, mondom nektek, nem Mózes adta nektek a mennyei kenyeret, hanem az én Atyám adja nektek az igazi mennyei kenyeret. Mert az Isten kenyere a mennyből száll le, és életet ad a világnak. Én vagyok az élet kenyere: aki énhozzám jön, nem éhezik meg, és aki énbennem hisz, nem szomjazik meg soha. De megmondtam nektek: láttatok ugyan engem, és mégsem hisztek. Akit nekem ad az Atya, az mind énhozzám jön, azt én nem küldöm el, mert nem azért szálltam le a mennyből, hogy a magam akaratát tegyem, hanem hogy annak az akaratát, aki elküldött engem. Annak pedig aki elküldött engem, az az akarata, hogy abból, amit nekem adott, semmit se veszítsek el, hanem feltámasszam az utolsó napon. Mert az én Atyámnak az az akarata, hogy annak, aki látja a Fiút, és hisz benne, örök élete legyen, én pedig feltámasztom őt az utolsó napon. ... Én vagyok az a kenyér, amely a mennyből szállott le. ... Bizony, bizony, mondom néktek: aki hisz, annak örök élete van. Én vagyok az élet kenyere. Atyáitok a mannát ették a pusztában, mégis meghaltak. De ez az a kenyér, amely a mennyből szállt le, hogy aki eszik belőle, meg ne haljon: Én vagyok az élő kenyér, amely a mennyből szállt le: ha valaki eszik ebből a kenyérből, élni fog örökké, mert az a kenyér, amelyet én adok oda a világ életéért, az az én testem." (János evangéliuma 6:32-51)
A kovásztalan hetek ideje hamarosan letelik. Jézus közöttük jár, megjelenik, örömöt ad nekik. Feltámadása után negyven napig. Ezekben a napokban a tanítványokba mélyen beleívódik a feltámadás, az örök élet reménysége, amely többé már nem is reménység, a saját szemeikkel látták, saját kezükkel tapinthatták. Ők tudják: ez a Valóság.
Isten él, gondolt népére, megszabadította, és örök élettel jutalmazta, azokat, akik hisznek a Fiúban.
Ebben a negyven napban örömben voltak, arra vártak, vajon mit fog most tenni Mesterük, a Világ Megváltója? Talán eszükbe se jutott, amit Jézus még halála előtt mondott nekik: újra meg fogtok botránkozni, mert újabbnál újabb dolgokat adok nektek. Nem úgy adom, ahogyan elképzelitek, hanem ahogy az Atya mondta, úgy teszek mindent.
A tanítványok nem gondolták volna, hogy Jézus ott a szemük előtt fog a Mennybe menni. Ők azt gondolták, már eljött az Isten országa. Nem tudták, még hátra van valami. A pogányok száma még nem telt be. Ezért küldte el őket Jézus a pogányokhoz, miközben felemeltetett a mennybe. Ők pedig csak ezek után fogják megtanulni, a Lélek által, hogy Jézus szavai mind igazak, lélek és élet. Ígéreteit betartja, mert képes betartani, mivelhogy Ő maga az Isten.
Jézus mondta:
"Hát ha majd meglátjátok az Emberfiát felmenni oda, ahol előzőleg volt?
A lélek az, aki életre kelt, a test nem használ semmit:
azok a beszédek, amelyeket én mondtam nektek: lélek és élet."
A lélek az, aki életre kelt, a test nem használ semmit:
azok a beszédek, amelyeket én mondtam nektek: lélek és élet."
János evangéliuma 6:62,63
Reménységet kaptam a szívembe, és ebben a Reménységbe nem fogok csalódni. Jézus az én reménységem, aki meghalt és feltámadt, és most él! A Mennyei Atya jobbján uralkodik! A tanítványai tettek erről bizonyságot nekem és én hiszek nekik. Többé nem eszem panaszkodva a nyomorúság kenyerét, hiszen Reménységemtől az élő kenyeret kaptam, a jövendő örökéletem ígéretét.
egy pogányból lett hívő,
bogi
2011. április 24., vasárnap
Kovásztalan kenyerek 5. nap
Jeruzsálemből Jeruzsálembe
Ószövetségi próféta írta, "Jeruzsálemből terjed szét a maradék, és a Sion hegyéről azok, akik megmenekülnek." Ézsaiás 37:32
István apostol halálra kövezése után Jézus Krisztus tanítványai, a próféta szavai szerint elmenekültek Jeruzsálemből. "Azon a napon nagy üldözés kezdődött a jeruzsálemi gyülekezet ellen, és az apostolok kivételével mind szétszóródtak Júdea és Samária területén." (Apostolok cselekedetei 8:1)
Jézus tanítványai szorgalmasan tanították a szórványban élő zsidókat az ószövetségi próféciák beteljesedésére, és döbbenten látták, hogy a zsidók nem hisznek, ezért a próféták azon próféciái is igazak lesznek, amely szerint a zsidó nép megkeményedése miatt, Isten elhívott, szent népének teljes létszámát a pogányok nemzeteiből tölti majd be, olyanokkal, akik hisznek benne.
"Pál bizonyságot tett előttük - a Rómában élő zsidóknak - az Isten országáról, és reggeltől estig igyekezett őket meggyőzni Jézusról Mózes törvénye és a próféták alapján. Egyesek hittek a beszédének, mások meg nem hittek. Mivel nem értettek egyet egymással, szétoszlottak, s ekkor Pál ezt az egy igét mondta nekik: "Helyesen szólt a Szentlélek Ézsaiás próféta által atyáitokról, amikor azt mondta: Menj el ehhez a néphez, és mondd meg: Hallván halljatok, és ne értsetek, és látván lássatok, és ne lássátok meg! Mert megkövéredett e nép szíve, és fülükkel nehezen hallottak, és szemüket behunyták, hogy ne lássanak szemükkel, és ne halljanak fülükkel, szívükkel ne értsenek, és meg ne térjenek, és meg ne gyógyítsam őket. Vegyétek tehát tudomásul, hogy a pogányoknak küldetett el Istennek ez az üdvössége. Ők pedig meg is fogják azt hallani."
Apostolok cselekedetei 28:23-28
"Mert megjelenik az ÚR dicsősége, látni fogja minden ember egyaránt." Ézsaiás 40:5
"Az én URam az ÚR jön hatalommal, karja uralkodik. Vele jön szerzeménye, előtte jön amiért fáradozott. Mint pásztor, úgy legelteti nyáját, karjára gyűjti a bárányokat, ölébe veszi őket, az anyajuhokat szelíden terelgeti." Ézsaiás 40:10-11
A test szerinti Izrael szent maradékáról mondja a próféta, de nekünk a pogányokból lett hívőknek is, hogy összegyűjti, és egy helyre terelgeti az Ő saját népét, hogy nekik egy országot adjon:
"Napkeletről visszahozom gyermekeidet, és napnyugatról összegyűjtelek. Ezt mondom északnak: Add ide! - és délnek: Ne tartsd fogva! Hozd ide fiaimat a messzeségből, leányaimat a föld végéről, mindenkit, akit nevemről neveznek, akit dicsőségemre teremtettem, formáltam és alkottam." Ézsaiás 43:5-7
Ez az ország, a mennyei jelzőt kapja majd. Mert ez az ország, már nem olyan lesz mint a többi, amely emberek által alapított múlandó, hanem Istentől lesz megszilárdítva, óvva és segítve: rendíthetetlen lesz. Maga Jézus Krisztus lesz benne a Király. ("Ezért tehát mi, akik rendíthetetlen országot kaptunk, legyünk hálásak és azzal szolgáljunk Istennek tetsző módon: tisztelettel és félelemmel." Zsidókhoz írt levél 12:28)
Most jövevények vagyunk a földön (Zsidókhoz írt levél 11:13-16), és sokszor bujdosunk, nélkülözünk, nyomorgunk, gyötrődünk, sínylődünk e világi világtól (Zsidókhoz írt levél 11:37,38). Az előttünk járó szentek is a mennyei haza után vágyódtak, és mivel az Isten se szégyelli az Ő gyermekeit, számukra igazi földi országot, várost készített, amelyet a (mennyei) Jeruzsálemnek is nevez a Biblia. Nem csak a zsidóknak készítette el azt, hanem mindenkinek, aki az Ő nevében hisz, mert egy nyáj lett a két nép, a pogányokból lett hívők és a test szerinti zsidók. Noha mind a két népből csak a szent maradék, a hitben és szeretetben valóban tökéletességre jutottak azok, amely megláthatják és élvezhetik majd földi életükben ezt a mennyei várost, ezer évig.
Mert amiképpen a test szerinti Ábráhám utódai a valóságos Sion hegyéhez járultak, amikor Mózes vezette őket, úgy mi is, valóságosan járultunk "az élő Isten városához, a mennyei Jeruzsálemhez és az angyalok ezreihez, az elsőszülöttek ünnepi seregéhez és gyülekezetéhez, akik fel vannak jegyezve a mennyekben, mindenek bírájához, Istenhez és a tökéletességre jutott igazak lelkeihez, az újszövetség közbenjárójához, Jézushoz és a meghintés véréhez, amely hatalmasabban beszél, mint az Ábel vére." (Zsidókhoz írt levél 12:22-24)
Csak azt akartam mondani: Nincsen itt maradandó városunk, hanem az eljövendőt keressük, amely majd eljövend (Zsidókhoz írt levél 13:14). Jézus maga hozza el nekünk, így érkezünk majd vissza Jeruzsálembe ahonnan elszórodtunk. Valóságos elszóratás volt, kétszeresen is, először a test szerinti Izraelnek, másrészt a Jézus Krisztusban hívőknek, ugyanígy lesz az a valóságos összegyűjtetés, a test szerinti Izraelnek és pogányok közül Jézus Krisztusban hívőknek is, (mindkettőből, a szent maradék számára) URunk Jézus Krisztus által.
bogi
Kovásztalan kenyerek 4. nap
Mindennap ünnep: Jézus feltámadt és él.
"Mert nem a holtak hazájában magasztalnak téged, nem a halottak dicsőítenek, nem a sírba leszállók reménykednek hűségedben. Az élő, csak az élő magasztalhat téged."
Ézsaiás 38:18-19
2011. április 22., péntek
Kovásztalan kenyerek 3. nap
Egy boldog nap. Számomra a feltámadás napja. Estétől estéig. Egy pogánynak, aki megértette, hogy Jézus Krisztusba vetett hite által, kegyelemben részesült.
Pál apostol mondta:
"... megtudhatjátok a Krisztus titkát, amely más nemzedékek idején nem vált ismertté az emberek fiai előtt úgy, ahogyan most kijelentette szent apostolainak és prófétáinak a Lélek által: hogy tudniillik a pogányok örököstársaink, velünk egy test, és velünk együtt részesek az ígéretben is Krisztus Jézusért az evangélium által." Efezusbeliekhez írt levél 3,5-6
Arra gondoltam ma, kedves TestVérem, hogy te már most végtelenül boldog vagy, öröm ujjongással tölt el, hogy megismerhettél engem. Szereteted tanítás nekem, miképpen tudtál, egy embernek örülni, mert Krisztusban van, úgy tudjak én is neked és minden Testvéremnek szívből örülni. Mintha csak a feltámadt Krisztust látnám. Életemben ilyen mélyen szeretném megérteni és megélni Krisztus szeretetét Testvéreim felé.
De még mielőtt kiigazítanál: Jól tudom, önmagamat láttam meg benned, mint tükörben. Önmagamban létező isteni szeretet köszönt vissza a te szeretetedben. Azt hiszem ezért vagyunk mi TestVérek, hogy örüljünk egymásnak és szeressük egymást, ahogyan Krisztusban illik (szokás).
"A hűségeshez hűséges vagy, a feddhetetlen emberhez feddhetetlen.
A tisztához tiszta vagy, de a gonosznak ellenállsz."
Zsoltárok könyve 18,26-27
bogi
Kovásztalan kenyerek 2. nap
Tegnap sokat dolgoztam. Nem volt időm leülni a számítógép elé.
Mielőtt elindultam volna dolgozni, reggel megsütöttem a kovásztalan kenyeremet, amíg vártam, hogy megsüljön, tétlenségre voltam ítélve. Eszembejutottak az asszonykák a régi Izráelben, akik várták urukat haza, különféle vágyaktól hajtva, unatkozásukban, bűnök sokasága környékezhette meg őket. (2Tim 3,6) Az asszonyok régen nem voltak olvasottak, könyveik nem voltak, amellyel lefoglalhatták volna magukat, vagy feltöltekezhettek volna Isten tudományával, hogy erővel megálljanak ezen bűnök előtt. A férjeik vezették őket a hitben, a tudásban, mivel a bölcsek a zsinagógákban a férfiakat tanították a hit magasabb útjaira.
Más időket élünk most már. A lányok, asszonyok nincsenek elzárva mindattól, amit Isten kijelenteni szándékozott. Tudnak olvasni, írni, nincsenek ráutalva a férfiak közvetítésére. A Biblia számukra is ugyanúgy olvasható, a Lélek számukra is közvetlenül kijelent(het) minden igazságot. Ahogy Pál apostol mondta, "Krisztusban tehát nincs zsidó, sem görög, nincs szolga, sem szabad, nincs férfi, sem nő, mert ti mindnyájan egyek vagytok a Krisztus Jézusban." (Gal. 3,28) Mindenben egyenlők lettek azok, akik Krisztusban testvérek.
Mégis, megmaradt a nő és férfi kapcsolatában a ráhagyatkozásnak egy szellemi igazsága, a nő számára a férfi biztonságot ad. A családban a férfi a vezető, az asszony pedig az ő hűséges támasza. Isten ezt az egységet áldja meg.
"Derék asszonyt kicsoda találhat? Értéke sokkal drágább az igazgyöngynél.
Ura szívből bízik benne, vagyona el nem fogy.
Egész életén át javát munkálja urának, nem kárát.
Szerez gyapjút és lent, és jókedvűen dolgozik kezével.
Hasonló a kereskedők hajóihoz: távolból is hoz eledelt.
Fölkel még éjjel, ételt ad háza népének, és rendelkezést szolgálóinak.
Ha az a szándéka, mezőt vásárol, keze munkájával szőlőt telepít.
Megkeményíti derekát, megfeszíti karjait.
Érzi, milyen hasznos tevékenysége, éjjel sem alszik el mécsese.
Ügyesen kezeli a guzsalyt, tenyerében tartja az orsót.
Tenyere nyitva van a nyomorult előtt, kezét nyújtja a szegénynek.
Nem félti háza népét a hóeséskor sem, mert egész háza népe meleg ruhába öltözött.
Színes szőtteseket készít magának, lenvászon és bíbor az öltözete.
Férjét jól ismerik a városkapukban, ahol az ország véneivel ül együtt.
Finom inget készít, és eladja, övet is ad el a kalmárnak.
Erő és méltóság árad róla, és nevetve néz a holnap elé.
Szája bölcsességre nyílik, és nyelve szeretetre tanít.
Ügyel háza népe dolgaira, nem kenyere a semmittevés.
Fölkelnek előtte fiai, és boldognak mondják, ura pedig dicséri:
Sok nő végez derék munkát, de te felülmúlod mindegyiket!
Csalóka a báj, mulandó a szépség, de az URat félő asszony dicséretre méltó.
Hadd élvezze munkája gyümölcsét, dicsérjék tetteiért minden helyen!"
Példabeszedék könyve 31,10-31
bogi
Mielőtt elindultam volna dolgozni, reggel megsütöttem a kovásztalan kenyeremet, amíg vártam, hogy megsüljön, tétlenségre voltam ítélve. Eszembejutottak az asszonykák a régi Izráelben, akik várták urukat haza, különféle vágyaktól hajtva, unatkozásukban, bűnök sokasága környékezhette meg őket. (2Tim 3,6) Az asszonyok régen nem voltak olvasottak, könyveik nem voltak, amellyel lefoglalhatták volna magukat, vagy feltöltekezhettek volna Isten tudományával, hogy erővel megálljanak ezen bűnök előtt. A férjeik vezették őket a hitben, a tudásban, mivel a bölcsek a zsinagógákban a férfiakat tanították a hit magasabb útjaira.
Más időket élünk most már. A lányok, asszonyok nincsenek elzárva mindattól, amit Isten kijelenteni szándékozott. Tudnak olvasni, írni, nincsenek ráutalva a férfiak közvetítésére. A Biblia számukra is ugyanúgy olvasható, a Lélek számukra is közvetlenül kijelent(het) minden igazságot. Ahogy Pál apostol mondta, "Krisztusban tehát nincs zsidó, sem görög, nincs szolga, sem szabad, nincs férfi, sem nő, mert ti mindnyájan egyek vagytok a Krisztus Jézusban." (Gal. 3,28) Mindenben egyenlők lettek azok, akik Krisztusban testvérek.
Mégis, megmaradt a nő és férfi kapcsolatában a ráhagyatkozásnak egy szellemi igazsága, a nő számára a férfi biztonságot ad. A családban a férfi a vezető, az asszony pedig az ő hűséges támasza. Isten ezt az egységet áldja meg.
"Derék asszonyt kicsoda találhat? Értéke sokkal drágább az igazgyöngynél.
Ura szívből bízik benne, vagyona el nem fogy.
Egész életén át javát munkálja urának, nem kárát.
Szerez gyapjút és lent, és jókedvűen dolgozik kezével.
Hasonló a kereskedők hajóihoz: távolból is hoz eledelt.
Fölkel még éjjel, ételt ad háza népének, és rendelkezést szolgálóinak.
Ha az a szándéka, mezőt vásárol, keze munkájával szőlőt telepít.
Megkeményíti derekát, megfeszíti karjait.
Érzi, milyen hasznos tevékenysége, éjjel sem alszik el mécsese.
Ügyesen kezeli a guzsalyt, tenyerében tartja az orsót.
Tenyere nyitva van a nyomorult előtt, kezét nyújtja a szegénynek.
Nem félti háza népét a hóeséskor sem, mert egész háza népe meleg ruhába öltözött.
Színes szőtteseket készít magának, lenvászon és bíbor az öltözete.
Férjét jól ismerik a városkapukban, ahol az ország véneivel ül együtt.
Finom inget készít, és eladja, övet is ad el a kalmárnak.
Erő és méltóság árad róla, és nevetve néz a holnap elé.
Szája bölcsességre nyílik, és nyelve szeretetre tanít.
Ügyel háza népe dolgaira, nem kenyere a semmittevés.
Fölkelnek előtte fiai, és boldognak mondják, ura pedig dicséri:
Sok nő végez derék munkát, de te felülmúlod mindegyiket!
Csalóka a báj, mulandó a szépség, de az URat félő asszony dicséretre méltó.
Hadd élvezze munkája gyümölcsét, dicsérjék tetteiért minden helyen!"
Példabeszedék könyve 31,10-31
"Egykor a szent asszonyok is, akik az Istenben reménykedtek, így díszítették magukat:
engedelmeskedtek férjüknek."
1 Péter apostol levele 3,5
bogi
2011. április 20., szerda
Kovásztalan kenyerek 1. nap
Oh jaj kedves TestVérem meghalt bennem a miszticizmus!
Tegnap este elkészítettük a mi Páskánkat. A mi holdszámításaink szerint ugyanis tegnap este volt Páska. Elég nehezen jöttünk erre rá, és úgy örülök, hogy végül te voltál, aki megértette, megfejtette, és döntötte el az estétől-estig dilemmát. Tegnap este tehát elkészítettük az első kovásztalan kenyerünket.
Azt nem lehet mondani, hogy finom volt. De mégis, a mi győzelmünk. Mintha egy bálvány omlott volna a porba nálam. Izráel szabadulása Egyiptomból, jelképezi Isten gyermekeinek szabadulását ebből a világból. Ahogyan Izráel kovásztalan - nyomorúságos - kenyeret evett Egyiptomban a rabszolgasága idején, ugyanúgy esszük mi is, ebben a világban a mi nyomorúságos kenyerünket.
És mégis, amikor Jézus megtörte a kenyeret, ezt a - nyomorúságos - kenyeret törte meg, és mondta: Ez az én testem.
Jézus mondta:
"A világban nyomorúságotok van, de bízzatok én legyőztem a világot."
Jn 16,33
Isten királysága közöttünk van, az Ő Lelke által, amely szüntelen ránk árad, bőséges gazdagságban vagyunk TestVérem! Láthatjuk, érezhetjük. Az Ige éltet, megelevenít, életet ad, mindennap. Mint a szakadatlan ömlő víz tömeg, mely fölülről zuhan ránk. De, mégis, amíg Ő vissza nem jön királyi dicsőségében, ezen a világon, csak nyomorúságunk van, kovásztalan kenyeret eszünk.
Bízzunk! Egyszer tudjuk, hogy meglátjuk Őt színről színre és többé nem fogunk kérdezni semmit. Hanem öröm ujjongással leszünk, mert nyomorúságunknak véget vet. Eltakarítja az útból a Sötétség Angyalát és Ő fog uralkodni. Ez az a reménység, amely nem szégyenít meg.
Köszönöm TestVérem, hogy velem voltál. Nem sok barátnőm vállalta volna be, hogy megsüti velem a kovásztalan kenyeremet. De hát, miért is ne! Sokszor Isten akkor jelent ki nekünk újabb dolgokat, ha bátrak vagyunk engedelmeskedni. Újabb meglátásokat, gondolatokat ad, hogy jobban megértsük a világot, és benne a saját helyzetünket. Ma például a miszticizmusom temetem...
bogi
2011. április 5., kedd
A Holdról 3. befejező rész.
Holdjainkra nem találtunk elfogadható magyarázatot. Akármerről közelítettük meg, nem találtunk magyarázatot arra, miért ünnepelte Jézus a Páskát azon a napon, amelyen megtörte a kenyeret tanítványainak.
A szombat dolgában, Mandi meggyőzött. A farizeusok szerint akkor szombat volt, és még el is fogadhatom, hogy lehet, Jézus naptára szerint is. De azt már nem értem, Jézusnál miért volt egy nappal hamarabb a Páska a Biblia szerint:
Akárhogy forgatjuk vagy a farizeusok naptára volt rossz, vagy Jézusé. Erre mondtam azt, hogy szerintem Jézusé volt jó, de persze erre lehet az is válasz, hogy a farizeusoké, és Jézus azért hozta előrébb egy nappal a húsvétot önkényesen, hogy kifejezze felette van a mózesi Páska báránynak, mivel Ő az Igazi Bárány, hogy lehetősége legyen a Páska napján meghalnia. Ez az elmélet így tetszetős, viszont a Páska bárányt estefelé kellett levágni. Jézus Krisztus viszont háromórakor, a bárány levágása előtt halt volna így meg.
Erre mondtam én, hogy nem férne a fejembe, hogy Isten ne a Páska bárány ünnepi napján adta volna helyettünk a Fiát. Nekem jobban elfogadható az, hogy Ő azon az estén törte meg a kenyeret, amikor a bárányt valóban le kellett vágni, és az időpontokban a farizeusok tévedtek. Jézus szenvedései a kenyér megtörése után kezdődtek, miután elfogyasztották a Páska bárányt, amely Őreá mutattak.
Másik elmélet: Jézus előbb költötte el a Páska bárányt, slusz-plasz. Nem kell ezen ennyit rágódni. Ő így tartotta jónak.
Minden leírt elméletem, igaz lehet, és nem tudjuk, melyik lehetett az igaz. Bizonyítékokat nem fogunk előbányászni. Amely bizonyos, hogy a Páska bárány ünneplése, a hét bármelyik napjára eshetett volna, kedd, szerda, csütörtök, stb. abban az esetben, ha nem az év első újholdjától kezdték a hét napjainak megnevezését, hanem folyamatosan követték egymást a napok, az évek során. Természetesen ilyen esetekben az újholdak - melyeket ünnepként kellett megemlékezni, - követhette közvetlenül egy szombatot, vagy akár a hét 16., 17. stb. napja lehet szombat. Tehát lehetséges volt, hogy az év 14. napja ne szombatra essen.
E tekintetben, tehát belátom, tévedhettem is. Bár én, a rabbik helyébe, úgy számolnám a hetek napjait, hogy az év újholdjától kezdődjön. Vagyis újra indítanám az évet. Nem az előzőnek a folytatását vinném. Hiszen nincs jelentősége, úgy igazából, annak a pár napnak, amely fennmarad még az évből. A mostani zsidónaptáron viszont megdöbbentem! Hogyan lehetséges, hogy az én keresztény szombatom az ő szombatjuk is? Ez már tényleg nem megy be a fejembe, hogyan lehet, úgy kezdeni az évet, hogy: kedd. Véletlen miatt esik ebben az évben így, hogy az év minden zsidó szombatja a keresztény szombatra esik? Kutatnom kell majd korábbi naptárakat is. Nem mintha ennek jelentősége lenne, csak meglepő számomra. Vagy, ha valaki tudja a választ segítsen nekem.
Amire viszont tántoríthatatlanul tartom magam: a keresztény húsvét nem jó helyen van. A keresztények a húsvétot egész más szempontok szerint számolják ki, pl. a teliholdtól, mindig konkrét napokra kell esnie: csütörtök, péntek, szombat, vasárnap. Nem az év újholdjától előre 14 napot számolnak, lényegtelen milyen nevezetű napra esik, ahogyan a Biblia szerint szükséges lenne /most nem foglalkozzunk azzal, hogy szerintem szombatnak kéne lennie/.
Ez a jelenlegi keresztény gyakorlat a Húsvét kiszámolásához nekem elfogadhatatlan. Még azt is jobban megbocsájtanám, ha a fenti vita miatt, esetleg a 13. napon emlékeznénk meg Jézus Úrvacsorájáról, és azon vitatkoznánk, hogy Jézus a 14. vagy a 15. napon halt-e meg, ahelyett, hogy teliholdtól számoljunk és ragaszkodjunk a csütörtök, péntek, szombat, vasárnaphoz.
Persze kinek mi tetszik.
---
Tudom fárasztó volt, nem várom, hogy valaki velem együtt számoljon. Nem jutunk úgyse közelebb a megoldáshoz. Bocsánat, hogy három hétig fárasztottam mindenkit, hamarosan visszaérkezem a Holdról, ... bocsánat, bocsánat, bocsánat, és köszönöm, hogy velem együtt gondolkoztatok, és megbocsájtottátok bűneimet, túlkapásaimat, tévedéseimet.
bogi
A szombat dolgában, Mandi meggyőzött. A farizeusok szerint akkor szombat volt, és még el is fogadhatom, hogy lehet, Jézus naptára szerint is. De azt már nem értem, Jézusnál miért volt egy nappal hamarabb a Páska a Biblia szerint:
"Elérkezett a kovásztalan kenyerek napja, amikor fel kellett áldozni a húsvéti bárányt. Jézus ekkor elküldte Pétert és Jánost ezt mondva: "Menjetek el, és készítsétek el nekünk a húsvéti vacsorát, hogy megehessük. ... akkor elmentek, és mindent úgy találtak, amint előre megmondta nekik; és elkészítették a húsvéti vacsorát. Amikor eljött az óra, asztalhoz telepedett az apostolokkal együtt, és ezt mondta nekik: Vágyva vágytam arra, hogy szenvedésem előtt megegyem veletek a húsvéti vacsorát." Lukács evangéliuma 22,13Ez megtalálható, Márkban, és Mátéban is. Míg János apostolnál ez van írva:
"Jézust Kajafástól a helytartóságra vitték. Kora reggel volt. Akik vitték maguk nem mentek be a helytartóságra, hogy ne legyenek tisztátalanokká, hanem megehessék a húsvéti vacsorát." Jn 18,28Tehát, Jézus kivégeztetői másnap este vágták le a Páska bárányt. Mindannyian zsidók voltak Jézus is és az ellenségei is. Elvileg egyszerre kellett volna ünnepelniük. Ha előbb fogyasztották el Jézus és a tanítványok, akkor a tanítványok miért nem kérdezték meg Jézust, miért kéred, hogy egy nappal hamarabb készítsük el? Nem kérdezték, hanem számukra evidens volt, eljött a húsvét napja, azt kérdezték, hogy hol készítsék el a Húsvéti vacsorát. A tanítványok is tudták hogy a 14. nap este kell levágni a bárányt. Vagy véletlenül előbbre jártak a napokban és tévedtek, vagy tudatosan ülték a 13. napon, vagy a farizeusok naptára volt rossz.
Akárhogy forgatjuk vagy a farizeusok naptára volt rossz, vagy Jézusé. Erre mondtam azt, hogy szerintem Jézusé volt jó, de persze erre lehet az is válasz, hogy a farizeusoké, és Jézus azért hozta előrébb egy nappal a húsvétot önkényesen, hogy kifejezze felette van a mózesi Páska báránynak, mivel Ő az Igazi Bárány, hogy lehetősége legyen a Páska napján meghalnia. Ez az elmélet így tetszetős, viszont a Páska bárányt estefelé kellett levágni. Jézus Krisztus viszont háromórakor, a bárány levágása előtt halt volna így meg.
Erre mondtam én, hogy nem férne a fejembe, hogy Isten ne a Páska bárány ünnepi napján adta volna helyettünk a Fiát. Nekem jobban elfogadható az, hogy Ő azon az estén törte meg a kenyeret, amikor a bárányt valóban le kellett vágni, és az időpontokban a farizeusok tévedtek. Jézus szenvedései a kenyér megtörése után kezdődtek, miután elfogyasztották a Páska bárányt, amely Őreá mutattak.
Másik elmélet: Jézus előbb költötte el a Páska bárányt, slusz-plasz. Nem kell ezen ennyit rágódni. Ő így tartotta jónak.
Minden leírt elméletem, igaz lehet, és nem tudjuk, melyik lehetett az igaz. Bizonyítékokat nem fogunk előbányászni. Amely bizonyos, hogy a Páska bárány ünneplése, a hét bármelyik napjára eshetett volna, kedd, szerda, csütörtök, stb. abban az esetben, ha nem az év első újholdjától kezdték a hét napjainak megnevezését, hanem folyamatosan követték egymást a napok, az évek során. Természetesen ilyen esetekben az újholdak - melyeket ünnepként kellett megemlékezni, - követhette közvetlenül egy szombatot, vagy akár a hét 16., 17. stb. napja lehet szombat. Tehát lehetséges volt, hogy az év 14. napja ne szombatra essen.
E tekintetben, tehát belátom, tévedhettem is. Bár én, a rabbik helyébe, úgy számolnám a hetek napjait, hogy az év újholdjától kezdődjön. Vagyis újra indítanám az évet. Nem az előzőnek a folytatását vinném. Hiszen nincs jelentősége, úgy igazából, annak a pár napnak, amely fennmarad még az évből. A mostani zsidónaptáron viszont megdöbbentem! Hogyan lehetséges, hogy az én keresztény szombatom az ő szombatjuk is? Ez már tényleg nem megy be a fejembe, hogyan lehet, úgy kezdeni az évet, hogy: kedd. Véletlen miatt esik ebben az évben így, hogy az év minden zsidó szombatja a keresztény szombatra esik? Kutatnom kell majd korábbi naptárakat is. Nem mintha ennek jelentősége lenne, csak meglepő számomra. Vagy, ha valaki tudja a választ segítsen nekem.
Amire viszont tántoríthatatlanul tartom magam: a keresztény húsvét nem jó helyen van. A keresztények a húsvétot egész más szempontok szerint számolják ki, pl. a teliholdtól, mindig konkrét napokra kell esnie: csütörtök, péntek, szombat, vasárnap. Nem az év újholdjától előre 14 napot számolnak, lényegtelen milyen nevezetű napra esik, ahogyan a Biblia szerint szükséges lenne /most nem foglalkozzunk azzal, hogy szerintem szombatnak kéne lennie/.
Ez a jelenlegi keresztény gyakorlat a Húsvét kiszámolásához nekem elfogadhatatlan. Még azt is jobban megbocsájtanám, ha a fenti vita miatt, esetleg a 13. napon emlékeznénk meg Jézus Úrvacsorájáról, és azon vitatkoznánk, hogy Jézus a 14. vagy a 15. napon halt-e meg, ahelyett, hogy teliholdtól számoljunk és ragaszkodjunk a csütörtök, péntek, szombat, vasárnaphoz.
Persze kinek mi tetszik.
---
Tudom fárasztó volt, nem várom, hogy valaki velem együtt számoljon. Nem jutunk úgyse közelebb a megoldáshoz. Bocsánat, hogy három hétig fárasztottam mindenkit, hamarosan visszaérkezem a Holdról, ... bocsánat, bocsánat, bocsánat, és köszönöm, hogy velem együtt gondolkoztatok, és megbocsájtottátok bűneimet, túlkapásaimat, tévedéseimet.
bogi
2011. április 4., hétfő
Mandinak - A Hold 2. rész
Oh Kedves Mandi!
Végre írtál nekem! Micsoda megtiszteltetés! Azok után, hogy a sírba viszlek a Holdjaimmal!?
Nagyon köszönöm neked, végre tisztán látok!!!! Tehát, annak idején a farizeus-zsidónaptárban a páskaünnepe Jézus Krisztus halálának napján kezdődött. A zsidóknál azon az estén kezdődött a szombat, azon az estén költötték el a vacsorát a zsidók. Mindezt egy igéből tudtam meg, amit te ma kapásból húztál elő: János evangéliuma 18:28.
Tehát, akkor nincs közbeékelődött szombat, Jézus halála és a feltámadása között. A szombat, az a páskaszombatja volt! Ezt a felismerést neked köszönhetem.
És mivel ez egy blog, és nem egy tudományos értekezés, így javítok magamon utólag, új bejegyzést írok. :) (Olyan disznó vagyok, és még élvezem is.)
Mi ezekből a következtetés? Az, hogy Jézus és a farizeusok nem egy napon ülték a Páskát.
Ismét egy kérdés, fontos ez?
Azt hiszem még mindig igen. Mert azt hiszem Jézus ünnepelte jó helyen a Páskát, mert Ő volt a Fiú, aki betöltötte a törvényt, maradéktalanul. Így tehát, nem a farizeusi 13. nap estéjén alapította meg az Úrvacsorát, - vagyis a farizeusi és a későbbi keresztény naptár szerinti csütörtök este, hanem az Úr szerinti szombat este. Ha pedig szombat este ették meg a Páskát, akkor a hét első napján szenvedett és halt meg, a hét 3. napján pedig támadt fel. Vagyis, nem a keresztény világ vasárnapján, hanem kedden.
Félreértés ne essék, én nem akarom az Úr napját vasárnapról keddre tenni, és azt kikiáltani szabadnapnak. :) Bár most így utólag nem is lenne olyan rossz, nem? Mindig hajtottam egy szerda szabadnapra. :)
Nem akarok törvényt gyártani. Én csak fel akartam hívni valamire a figyelmet. Hogy évszázadokig ártatlan embereket öltek vasárnap és szombat dolgában, valamint, hogy a mai napig tartja magát az a katolikus dogma, hogy az Úr napja vasárnap, mert akkor támadt fel.
Tudom, hogy el lehet veszni a napokban és a számokban, de nagyon érdekes, felcsapni a Bibliát - ahogyan ma te is ezt tetted. Összehasonlítani az evangéliumokat, Mózes törvényeit, és megállapítani, hogy valami nincs rendben!
Persze, tudom, ebben semmi meglepő nincs. A Bibliát emberek írták, tévedhettek is. Ám napok dolgában nem lehet tévedni, kivéve akkor, ha két naptár volt. Volt egy Jézusi/Istentől származó és volt egy farizeusi. Engedd meg, hogy abban higgyek, hogy Jézus tudta helyesen mikor volt a Páska ünnepe.
Hogy Ő volt az Isten Báránya, aki feláldoztatott, helyettes áldozatként, hogy az Ő vére, az aki megment engem az éjjel jövő pusztító angyaltól. Szimbólumként is erre mutat a halála, de hinni akarok abban, hogy azon a napon is halt meg, mikor ezt az Úr elrendelte, elsőként Mózesnél. Mert Isten a tökéletes tervező. Lehet, hogy nekünk embereknek mellékesek bizonyos dolgok, mikor mi történik, de Neki nem. És mégis hányszor felkiáltunk - és kiáltottál te is - mennyire pontos volt az időzítés!? Pont most Uram? Kérdezted hányszor tőlem? Igen, pont most. Vajon ha te meglátod, a dolgok mögött az isteni összefüggéseket, és rendezéseket, nem Ő állna-e hát a dolgok idejének összerendezése mögött is?
Isten nem téved, amikor pont akkorra helyezi az időket amikorra. Neki nem esik ez nehezére.
Nem hiszek azokban az emberi spekulációkban, hogy Jézus nem a Páska ünnepén halt meg.
Milyen nevetséges lenne, ha Jézus előtte egy nappal halna meg! A zsidó nép, és persze utólag a tanítványai is, még egyszer, elfogyasztja a Páska bárányt a halálának estéjén?
És itt van ez az elsőszülöttek felajánlása. Mózesnél a Páska bárány elrendeléséhez kapcsolódik az elsőszülöttek felajánlása az Úrnak. Hát nem ez is arra mutat, hogy amiképpen tőlünk emberektől kérte az elsőszülötteket, ugyanúgy Ő is felajánlotta értünk az Ő elsőszülöttjét? / Utalás ez Ábrahám-Izsák történetére is/
Semmi újat nem mondok! Te is tudod. Az új, amit írok, hogy rámutattam egy kicsi bakira a Bibliában, amely tulajdonképpen óriási. Emberek milliói hiszen a szentcsütörtökben, a szentpéntekben, és a szentvasárnapban. Persze, mindenki legyen a maga hitében. Hiszen ez a hit nem zavarhatja az Istent, ezen vallások vezetői szerint, de szigorúan büntetik azokat, akik nem hisznek az őáltaluk kreált ünnepnapokban! Én csak azt mondom, nem a napok neveit kell ünnepelnünk, és azokhoz ragaszkodnunk, hanem a 14.estétől a 15. naphoz kell ragaszkodnunk, mert azt szerezte az Úr, amely már Mózesnél is mint előképként szerepel. A 15. napon történt dolgokra kell megemélkeznünk, amikor Jézus megalapította az Úrvacsorát, - amely egyezik a mózesi Páska bárányéval - majdhogy szenvedett értünk, majd meghalt - amelyre utalt a mózesi Páska bárány. Mindegy, hogy az keddre, csütörtökre, vagy szombatra esik. A lényeg, hogy Ő volt az Isten Báránya. A Páska Bárány, amelyet elfogyasztottak a tanítványok. És az Ő vére volt a Bárány vére, amivel ahogyan annak idején Egyiptomban, bekenték az ajtófélfát, hogy a Gonosz ne ölje meg az elsőszülötteket. Most itt Isten elsőszülöttjeit, vagyis minket. Mi vagyunk Isten országának elsőszülöttjei, az Úr maga szült magának. Nem ad oda minket a Gonosznak. Ahogyan a tanítványokat sem engedte elvitetni az őrökkel, ugyanúgy minket sem enged elvitetni a pokolba.
Az egész áldozatnak ez volt a lényege.
Mózesnek azért adta a Páska bárány emlékünnepét, hogy majdan eljön az Igazi Bárány, akkor felismerjük Őt. Lehetetlenség, hogy ne a Páska Bárány ünnepén haljon meg Jézus Krisztus, hanem előtte egy nappal. Abszurd, gyenge próbálkozás lenne a mi Tökéletes Istenünk részéről. És mégis keresztény vallások, csúsztatják ide-oda ezt a Szent napot, ragaszkodnak napok neveihez, a lényeg helyett.
Jobb tisztán látni, mint botorkálni a sötétben.
Köszönöm, hogy ennyit foglalkozol velem. Isten áldjon meg! Nagyon nagy örömmel várom a további gondolatokat!
Na még egy, nem hiszem, hogy rajtad kívül, és még néhány emberen kívül ez valakit érdekel. Nem is fogják áttenni maguknak az Úr halálnak napját, a 15. napra. A keresztény világban minden marad a régiben. Ezek a dolgok már annyira belerögződtek, hogy nem fogja senki megváltoztatni, csak maga az Úr. Nézd, engem se fognak megölni, és nem leszek vértanú, pedig kétszáz évvel ezelőtt még jó reménnyel pályázhattam volna erre a címre, az ilyen gondolataimmal. Kiátkozni se fognak, mert nem vagyok egyik egyház tagja sem. Riogatni se tudnak, a Mennyből való kiátkozással, mert hiszek az Úrban, és tudom, hogy a hitem üdvözít, nem a vallásom, vagy az egyház. Mégis, nézd! Hány és hány ember van gúzsba kötve a keresztény vallásoktól? Megrémísztve! Neked, kellene magyaráznom? Azért, mert te szabad vagy már? Ennyire elfelejtetted volna, mit jelent a vallási megkötözöttség? :)
És ismét, félreértés ne essék! Isten ments, hogy a keresztény egyházak hitelét romboljam!!! Pont én? Távol álljon tőlem. A keresztény egyházakban vannak a barátaim és a testvéreim. Szeretem őket.
Hogy mi hát akkor a szabadság? Hogy tudom, tudjuk, hogy mi üdvözít, és az nem a tudás, még csak nem is az általunk vélt igazság, hanem Jézus Krisztus maga! Hogy hiszem és vallom, Ő Isten Fia. Őt várom! A többi csak gyenge, emberi próbálkozás, de! élvezem, a szememen is látod. :)
Újhold, szombat, ünnepnapok, csak árnyékai a Valóságnak! Amely a Krisztus! Ámen. Legyen mindennapunk Páska! :)
sok puszi
bogi
Végre írtál nekem! Micsoda megtiszteltetés! Azok után, hogy a sírba viszlek a Holdjaimmal!?
Nagyon köszönöm neked, végre tisztán látok!!!! Tehát, annak idején a farizeus-zsidónaptárban a páskaünnepe Jézus Krisztus halálának napján kezdődött. A zsidóknál azon az estén kezdődött a szombat, azon az estén költötték el a vacsorát a zsidók. Mindezt egy igéből tudtam meg, amit te ma kapásból húztál elő: János evangéliuma 18:28.
Tehát, akkor nincs közbeékelődött szombat, Jézus halála és a feltámadása között. A szombat, az a páskaszombatja volt! Ezt a felismerést neked köszönhetem.
És mivel ez egy blog, és nem egy tudományos értekezés, így javítok magamon utólag, új bejegyzést írok. :) (Olyan disznó vagyok, és még élvezem is.)
Mi ezekből a következtetés? Az, hogy Jézus és a farizeusok nem egy napon ülték a Páskát.
Ismét egy kérdés, fontos ez?
Azt hiszem még mindig igen. Mert azt hiszem Jézus ünnepelte jó helyen a Páskát, mert Ő volt a Fiú, aki betöltötte a törvényt, maradéktalanul. Így tehát, nem a farizeusi 13. nap estéjén alapította meg az Úrvacsorát, - vagyis a farizeusi és a későbbi keresztény naptár szerinti csütörtök este, hanem az Úr szerinti szombat este. Ha pedig szombat este ették meg a Páskát, akkor a hét első napján szenvedett és halt meg, a hét 3. napján pedig támadt fel. Vagyis, nem a keresztény világ vasárnapján, hanem kedden.
Félreértés ne essék, én nem akarom az Úr napját vasárnapról keddre tenni, és azt kikiáltani szabadnapnak. :) Bár most így utólag nem is lenne olyan rossz, nem? Mindig hajtottam egy szerda szabadnapra. :)
Nem akarok törvényt gyártani. Én csak fel akartam hívni valamire a figyelmet. Hogy évszázadokig ártatlan embereket öltek vasárnap és szombat dolgában, valamint, hogy a mai napig tartja magát az a katolikus dogma, hogy az Úr napja vasárnap, mert akkor támadt fel.
Tudom, hogy el lehet veszni a napokban és a számokban, de nagyon érdekes, felcsapni a Bibliát - ahogyan ma te is ezt tetted. Összehasonlítani az evangéliumokat, Mózes törvényeit, és megállapítani, hogy valami nincs rendben!
Persze, tudom, ebben semmi meglepő nincs. A Bibliát emberek írták, tévedhettek is. Ám napok dolgában nem lehet tévedni, kivéve akkor, ha két naptár volt. Volt egy Jézusi/Istentől származó és volt egy farizeusi. Engedd meg, hogy abban higgyek, hogy Jézus tudta helyesen mikor volt a Páska ünnepe.
Hogy Ő volt az Isten Báránya, aki feláldoztatott, helyettes áldozatként, hogy az Ő vére, az aki megment engem az éjjel jövő pusztító angyaltól. Szimbólumként is erre mutat a halála, de hinni akarok abban, hogy azon a napon is halt meg, mikor ezt az Úr elrendelte, elsőként Mózesnél. Mert Isten a tökéletes tervező. Lehet, hogy nekünk embereknek mellékesek bizonyos dolgok, mikor mi történik, de Neki nem. És mégis hányszor felkiáltunk - és kiáltottál te is - mennyire pontos volt az időzítés!? Pont most Uram? Kérdezted hányszor tőlem? Igen, pont most. Vajon ha te meglátod, a dolgok mögött az isteni összefüggéseket, és rendezéseket, nem Ő állna-e hát a dolgok idejének összerendezése mögött is?
Isten nem téved, amikor pont akkorra helyezi az időket amikorra. Neki nem esik ez nehezére.
Nem hiszek azokban az emberi spekulációkban, hogy Jézus nem a Páska ünnepén halt meg.
Milyen nevetséges lenne, ha Jézus előtte egy nappal halna meg! A zsidó nép, és persze utólag a tanítványai is, még egyszer, elfogyasztja a Páska bárányt a halálának estéjén?
És itt van ez az elsőszülöttek felajánlása. Mózesnél a Páska bárány elrendeléséhez kapcsolódik az elsőszülöttek felajánlása az Úrnak. Hát nem ez is arra mutat, hogy amiképpen tőlünk emberektől kérte az elsőszülötteket, ugyanúgy Ő is felajánlotta értünk az Ő elsőszülöttjét? / Utalás ez Ábrahám-Izsák történetére is/
Semmi újat nem mondok! Te is tudod. Az új, amit írok, hogy rámutattam egy kicsi bakira a Bibliában, amely tulajdonképpen óriási. Emberek milliói hiszen a szentcsütörtökben, a szentpéntekben, és a szentvasárnapban. Persze, mindenki legyen a maga hitében. Hiszen ez a hit nem zavarhatja az Istent, ezen vallások vezetői szerint, de szigorúan büntetik azokat, akik nem hisznek az őáltaluk kreált ünnepnapokban! Én csak azt mondom, nem a napok neveit kell ünnepelnünk, és azokhoz ragaszkodnunk, hanem a 14.estétől a 15. naphoz kell ragaszkodnunk, mert azt szerezte az Úr, amely már Mózesnél is mint előképként szerepel. A 15. napon történt dolgokra kell megemélkeznünk, amikor Jézus megalapította az Úrvacsorát, - amely egyezik a mózesi Páska bárányéval - majdhogy szenvedett értünk, majd meghalt - amelyre utalt a mózesi Páska bárány. Mindegy, hogy az keddre, csütörtökre, vagy szombatra esik. A lényeg, hogy Ő volt az Isten Báránya. A Páska Bárány, amelyet elfogyasztottak a tanítványok. És az Ő vére volt a Bárány vére, amivel ahogyan annak idején Egyiptomban, bekenték az ajtófélfát, hogy a Gonosz ne ölje meg az elsőszülötteket. Most itt Isten elsőszülöttjeit, vagyis minket. Mi vagyunk Isten országának elsőszülöttjei, az Úr maga szült magának. Nem ad oda minket a Gonosznak. Ahogyan a tanítványokat sem engedte elvitetni az őrökkel, ugyanúgy minket sem enged elvitetni a pokolba.
Az egész áldozatnak ez volt a lényege.
Mózesnek azért adta a Páska bárány emlékünnepét, hogy majdan eljön az Igazi Bárány, akkor felismerjük Őt. Lehetetlenség, hogy ne a Páska Bárány ünnepén haljon meg Jézus Krisztus, hanem előtte egy nappal. Abszurd, gyenge próbálkozás lenne a mi Tökéletes Istenünk részéről. És mégis keresztény vallások, csúsztatják ide-oda ezt a Szent napot, ragaszkodnak napok neveihez, a lényeg helyett.
Jobb tisztán látni, mint botorkálni a sötétben.
Köszönöm, hogy ennyit foglalkozol velem. Isten áldjon meg! Nagyon nagy örömmel várom a további gondolatokat!
Na még egy, nem hiszem, hogy rajtad kívül, és még néhány emberen kívül ez valakit érdekel. Nem is fogják áttenni maguknak az Úr halálnak napját, a 15. napra. A keresztény világban minden marad a régiben. Ezek a dolgok már annyira belerögződtek, hogy nem fogja senki megváltoztatni, csak maga az Úr. Nézd, engem se fognak megölni, és nem leszek vértanú, pedig kétszáz évvel ezelőtt még jó reménnyel pályázhattam volna erre a címre, az ilyen gondolataimmal. Kiátkozni se fognak, mert nem vagyok egyik egyház tagja sem. Riogatni se tudnak, a Mennyből való kiátkozással, mert hiszek az Úrban, és tudom, hogy a hitem üdvözít, nem a vallásom, vagy az egyház. Mégis, nézd! Hány és hány ember van gúzsba kötve a keresztény vallásoktól? Megrémísztve! Neked, kellene magyaráznom? Azért, mert te szabad vagy már? Ennyire elfelejtetted volna, mit jelent a vallási megkötözöttség? :)
És ismét, félreértés ne essék! Isten ments, hogy a keresztény egyházak hitelét romboljam!!! Pont én? Távol álljon tőlem. A keresztény egyházakban vannak a barátaim és a testvéreim. Szeretem őket.
Hogy mi hát akkor a szabadság? Hogy tudom, tudjuk, hogy mi üdvözít, és az nem a tudás, még csak nem is az általunk vélt igazság, hanem Jézus Krisztus maga! Hogy hiszem és vallom, Ő Isten Fia. Őt várom! A többi csak gyenge, emberi próbálkozás, de! élvezem, a szememen is látod. :)
Újhold, szombat, ünnepnapok, csak árnyékai a Valóságnak! Amely a Krisztus! Ámen. Legyen mindennapunk Páska! :)
sok puszi
bogi
2011. április 2., szombat
A Hold
A Hold, Istentől származó rendeltetése:
"Azután ezt mondta Isten: Legyenek világító testek az égbolton, hogy elválasszák a nappalt az éjszakától, és meghatározó jelei legyenek az ünnepeknek, a napoknak és az esztendőknek. Legyenek ezek világító testek az égbolton, hogy világítsanak a földre. És úgy történt. Megalkotta Isten a két nagy világító testet: a nagyobbik világító testet, hogy uralkodjék nappal, és a kisebbik világító testet, hogy uralkodjék éjszaka; meg a csillagokat. Az égboltra helyezte őket Isten, hogy világítsanak a földre, és uralkodjanak nappal meg éjszaka, és elválasszák az világosságot a sötétségtől. És látta Isten, hogy ez jó. Így lett este, és lett reggel: negyedik nap." 1Móz 1,14-19
"Te alkottad a holdat, hogy jelezze az ünnepeket, és a napot, amely ismeri pályáját." Zsolt 104,19
Az ÚR parancsa az égitestekre vonatkozólag:
"Ha szemedet az égre emeled, és látod a napot, a holdat és a csillagokat, az ég egész seregét, ne tántorodj meg, ne borulj le azok előtt, és ne tiszteld azokat; mert azokat az ég alatt levő többi népnek hagyta meg Istened, az ÚR. " 5Mózes 4,19
Az ÚRtól rendelt ünnepek /örökkévaló rendelés/:
"A nyugalomnapokon, újholdkor és az évenként háromszor tartandó megszabott ünnepeken, mégpedig az kovásztalan kenyerek ünnepén, a hetek ünnepén és a sátoros ünnepen, annak a napnak az előírása szerint kellett áldozni, ahogyan Mózes parancsolta." 2Krón 8,13
"Fújjátok meg a kürtöt újholdkor, holdtöltekor is, ünnepünk napján!" Zsolt 81,4
Tudja-e egy mai keresztény, hogy mikor van újhold? Számtalanszor találkozhat a kifejezéssel, amikor a Bibliát olvassa. Az újhold meghatározása nekem is problémát jelentett. Modern korunk csillagászati lehetőségeivel élve ugyanis, a csillagászati újhold valószínűsíthetőleg nem esik egybe a Biblia értelmezése szerinti újholddal. A csillagászati újholdkor a Hold teljesen sötéten látszik, természeti népek szabad szemmel nem tudták meghatározni. Amit ők újholdnak nevezhettek, az az a Hold-állás, amikor először tűnik fel a Hold kicsiny sarlója az égen, a mi modernkori csillagászati újholdunk után.
Holnap este (április 3.-án) lesz a csillagászati újhold, amit természetesen szabad szemmel tehát nem láthatunk, április 5-én, vagy 6-án lesz látható szabad szemmel újra a Hold. Ezen a linken megnézheted: http://fullmooncalendar.net/ Illetve bátorítalak, hogy figyeld az eget a saját szemeddel, hogy a természeti népekhez hasonlóan te magad állapítsd meg az újhold pontos idejét. Miért is?
Ünnepnapokat szerzett nekünk az Isten
Az újhold napjának pontos meghatározása azért szükséges, hogy ki tudjuk számolni a Páska napját. A Páska ünnepén a zsidó nép, Egyiptomból való szabadulását ünnepli, de nekünk keresztényeknek is egy fontos nap, Jézus Krisztus ezen a napon szerezte az Úrvacsorát, és ettől számolva harmadik napon támadt fel. (A napok számolásánál figyelembe kell venni, hogy a nap kezdete az előző nap estéje.)
Azután ezt mondta az ÚR Mózesnek és Áronnak Egyiptom földjén: Ez a hónap lesz az első hónapotok. Ez lesz az első az év hónapjai között. Mondjátok meg Izráel egész közösségének: Ennek a hónapnak a tizedikén vegyen magának mindenki egy bárányt, családonként és házanként egy bárányt. ... Ennek a hónapnak a tizennegyedik napjáig tartsátok magatoknál, azután estefelé vágja le Izráel egész gyülekezeti közössége.Vegyenek a vérből, és kenjék a két ajtófélfára és a szemöldökfára azokban a házakban, ahol megeszik. Ugyanazon az éjszakán egyék meg a tűzön sült húst, és egyenek hozzá kovásztalan kenyeret keserű füvekkel. Ne egyétek nyersen, se vízben főzve, csak tűzön megsütve, és a feje, a lábszárai és a belső részei együtt legyenek. Ne hagyjatok belőle reggelre. Ha mégis marad belőle reggelre, azt égessétek el. Így egyétek meg: legyen a derekatok felövezve, sarutok a lábatokon, bototok a kezetekben, és sietve egyétek: az ÚR páskája ez. Mert átvonulok ezen az éjszakán Egyiptom földjén, és megölök minden elsőszülöttet Egyiptom földjén, akár ember, akár állat az. Ítéletet tartok Egyiptom minden istene fölött - én, az ÚR. De ez a vér jel lesz házaitokon, amelyekben ti laktok. Ha meglátom a vért, akkor kihagylak benneteket, és tirajtatok nem lesz pusztító csapás, amikor megverem Egyiptom földjét.Tartsátok emlékezetben ezt a napot, és ünnepeljétek meg az ÚRnak nemzedékről nemzedékre. Örök rendelkezés ez, hogy megünnepeljétek! 2Móz 12,1-14A Húsvét napjának pontos meghatározása lehet fontos is, meg nem is. Ki-ki döntse el magának. Egyet mindenki tud, hogy nem akkor van Jézus Krisztus születésnapja, amikor a keresztények ünneplik, de hogy Húsvét napja sem akkor van, az már nem annyira közismert, és érdektelenségbe esik. (Örülünk, hogy nem kell menni dolgozni.)
Az ókorban Jézus idejében, azon a napon, amikor megtartotta az Úrvacsorát, tudvalevő csütörtök napja volt. Jézus Krisztust pénteken reggel, kilenc órakor feszítették keresztre. Délben teljes sötétség lett, három óráig, akkor meghalt. Szombaton nem tudtak a zsidó asszonyok a sírhoz menni, mivel hogy a nyugalom napja volt. Vasárnap reggel már nem volt a sírban, feltámadt.
A keresztény hagyomány tehát tartja magát ezekhez a szent napokhoz. Akármikor legyen újhold az nem fontos, a lényeg, hogy csütörtök, péntek, szombat, a feltámadás pedig: vasárnap. Még az Istentiszteleteinket is erre a szent napra tettük, hogy emlékezzünk Urunk feltámadására.
Igen ám, de!
Szörnyű feltételezésem támadt, ahogy a naptárakat böngésztem. Azon a napon, amikor Jézus megtörte a kenyeret, a zsidónaptár szerint éppenséggel a 14. napnak kellett volna lennie. A 14. nap pedig a biblikus számítás szerint mindig szombat. Hiszen minden hetedik nap szombat, Isten megnyugvásának napja. Amennyiben, újhold napja az 1. nap, akkor az a keresztény megnevezésében, vasárnapra esik. Hiszen a keresztényeknél a hét első napját vasárnapnak nevezik. (Sikerült ezt jól összekutyulnia a Gonosznak, valaki szerint a hétfő a hét első napja. Ki tudja mi az igazság? Egy picit hagyjunk az igazságból. Aztán mindig mást mondunk, úgy, hogy a végén már az igazságra törekvő se tudja, mi melyik nap. A legjobb tehát a számozás. Egyébként is a hét napjai, pogányból vett nevek. Nem jobb így: a Teremtés 1. napja, a Teremtés 2. napja, a Teremtés 3. napja, a Teremtés 4. napja, a Teremtés 5. napja, a Teremtés 6. napja, és végül Szombat, a nyugalom napja? Persze ennek az egésznek nincs jelentősége, csak akkor, ha magad törekszel naptárat csinálni. Ott már mellőzni fogod a világi nevekkel való keverést, hogy te magad tisztán láss. Ha másra nem, arra jó ez az egész, hogy rádöbbenj, mennyire profi módon üresítette ki a Sátán Isten ünnepeit. Mennyire profi módon rabolt meg minket embereket!)
Érdekes volt ezeket az összegabalyodott napokat látni. Kiderült számomra, a mai zsidónaptárt szemlélve, ( http://www.jewfaq.org/current.
Persze mit is érdekelne mindez engem? Meg is értem a zsidónaptár készítőit, hogy az egységes, szent zsidónaptárat a világi napokhoz igazította. Ha mindig más napra esne a szombatjuk, a világiak nem tudnának kiszámíthatóan kereskedni a zsidókkal. Valójában kompromisszumkötés rejlik a háttérben. A zsidók is igazodtak a náluk erősebb gazdasági hatalomhoz.
Ha napjainkban az 1. nap rögtön a keddre esik, akkor ugyanígy lehetett Jézus idejében is. Így is volt, kiszámoltam, a zsidó újév 1. napja a Római Birodalom péntekére esett a zsidóknál. Így volt lehetséges, hogy Jézus a 14. napon, csütörtökön és nem szombat napján, törte meg a kenyeret. Noha, az a Mózesi naptár szerint éppen a nyugalom napjára kellett volna esnie.
Jézus a 14. napon tartotta meg a Páska ünnepét, Mózes törvényei szerint. Másnap kezdődött az ünnep. Amikor Jézust éjszaka elfogták, reggel Pilátus azon tanakodik magában, hogyan engedje szabadon; és mivel az volt a zsidók ünnepének első napja, a 15. nap, az összegyülekezés napja, szokása volt szabadon engednie egy foglyot. A 15. nap, a hét 1. napja. A zsidó naptár már rég nem a régi, a Római Birodalomhoz igazodik, ezért van péntek azon a napon, ugyanúgy, mint a Római Birodalom más népeinél. Tehát a birodalomban mindenhol, éppen szombat fog következni. A zsidók szombaton a nyugalomnapját fogják megünnepelni. (Noha Mózes naptárja szerint éppen nem a 7. nap van, hanem a 2.)
Ezért, az az ördögi hiba, hogy a Páska ünnepét, jó helyen ünneplik a zsidók, mivel Mózes törvénye szerint újhold napjától számítják a 14 napot, de a szombatokat már nem jó helyen ünneplik, mivel a hét napjait a Római Birodalom naptárjához igazítják.
Mózesi naptár szerint Jézus a hét 1. napján hal meg. (az év 15. napján) A 3. (az év 18. napján, a kovásztalan kenyerek hetében) napon pedig feltámad. A zsidó, és a Római Birodalom naptára szerint viszont a feltámadása vasárnapra (a hét első napjára) esik.
Miért fontos ez?
Hogy lásd, mennyire nem az igazság útján jár egyik vallás sem. A naptár, jó dolog. Sok időt töltöttek vele okos emberek, hogy kialakítsák a jelenlegi naptárrendszert. Az egész világon egységesen lehet vele számolni a napokat, akkor van ünnepnap, amikor egységesen meghatározzák. Nem igazodik semmilyen égi törvényszerűséghez, hiszen nem is tud igazodni. Nem számol az újholdakkal.
A Bibliában azonban Isten ünnepnapokat rendel, és pontosan meghatározza azok kezdőnapjait. Isten nem árul zsákbamacskát, az egyszerűséget szereti, megmondja, újholdhoz viszonyítva kezdődjön az év, hogy ahhoz számolva 14 napot meghatározhassuk szabadulásunk ünnepét. Hét naponta meghatározhassuk a szombatnapokat, hogy ezekben is megtiszteljük az ÚRat. Hiszen ezek az ünnepek örök rendelések Istentől.
Most április negyedike után, érdemes esténként az eget nézni, amennyiben 5.-én, vagy 6.-án meglátod a Hold első kis sarlóját, - a Biblia szerint az az év első napja - onnantól kell kiszámolnod, az ünnepnapokat. Ennyit Húsvét napjának bonyolult kiszámításáról.
Isten egyszerű. Mi, emberek tettük Őt bonyolulttá, csupán gazdasági okok miatt. Hogy a világgal egységesen tudjunk, adni-venni, kereskedni. Isten ünnepeit akartuk munkarendünkhöz igazítani és nem fordítva. Ezer tudományos fejtegetést, teológiai tanulmányt és magánkinyilatkoztatást kreáltunk, hogy arra támaszkodva megmagyarázzuk magunknak, hogy miért nem azon a napon ünnepeljük Istent, amikor Ő azt meghatározta. Vajon érdekli-e Istent a mi magyarázkodásunk?
A Hold pedig hűségesen mutatja nekünk az ünnepeket.
Hogy miért fontos még? A szombat kontra vasárnap miatt. Sokan haltak meg a szombat miatt. Lásd adventistákat, és elődeiket, akiket üldözött a katolikus egyház. Ma már senkit nem üldöznek, vagy ölnek meg szombat dolgában. Egészen meglepő, hogy mindenki úgy ünnepli vallását, ahogyan kedve tartja. Hiszen azért van ez így, mert csak a gerincét rántották ki az igazságnak. Ki tudja, mikor van újhold, mikor van szombat, mikor van Páska ünnepe, mikor van a Hetek ünnepe, és a Lombsátoros ünnep? Egyáltalán, érdekel ez valakit???? Hol vannak Isten gyermekei, akik megmondhatnák ezt nekünk?
Persze, már hallom a keresztényeket: mindez nem üdvösség kérdése. Tudom.
Maga az Isten mondta ezt a zsidó népnek:
"Megszüntetem minden örömét, ünnepét, újholdját, szombatját és minden ünnepnapját." Hós 2,13
"Ne hozzatok többé hazug áldozatot, még a füstjét is utálom! Újhold, szombat, ünnepi összejövetel? Nem tűröm együtt a bűnt és ünneplést! Újholdjaitokat és ünnepeiteket gyűlölöm én, terhemre vannak, fáraszt elviselni." Ézs 1,13-14
Az ÚR, a zsidók között minden ünnepnapját megszüntette, nincs már jeruzsálemi templom, ahol áldozatokat mutathatna be a zsidó nép, azon elrendelés szerint, ahogyan a Hóreb hegyén szövetséget kötöttek. Nincs már értelme az eget kémlelni, meghatározni az újholdakat, szombatok és az ünnepek napjait.
A keresztények úgy vannak vele, ha valaki tisztelni akarja az URat tisztelje mindennap. Nem üdvösség kérdése, az ószövetségi törvények megtartása.
És ez így is van, és mégse:
Pál apostol ezt mondja:
"Senki el ne ítéljen titeket ételért és italért, ünnep, újhold vagy szombat miatt." Kol 2,16
"Ki vagy te, hogy más szolgája felett ítélkezel? Tulajdon urának áll, vagy esik. De meg fog állni, mert van hatalma az ÚRnak arra, hogy megtartsa. Ez az egyik napot különbnek tartja a másik napnál, az pedig egyformának tart minden napot: mindegyik legyen bizonyos a maga meggyőződésében. Aki az egyik napot megkülönbözteti, az ÚRért különbözteti meg. Aki eszik, az is az ÚRért eszik, hiszen hálát ad az Istennek. Aki pedig nem eszik, az ÚRért nem eszik, és szintén hálát ad az Istennek." Róm 14,4-6"Senki el ne ítéljen!" Megdöbbentő, de tudjuk Pál apostol megtartotta a nazír fogadalmát még azután is, hogy keresztény lett. Sőt, felment az évi rendes ünnepekre Jeruzsálembe, pontosan úgy, ahogy előtte Jézus Krisztus is megtette. Ezért aztán, úgy gondolom, hogy ez a kérdés az ÚRnál sincs a szőnyeg alá söpörve. Sőt! A próféciákból tudjuk - amelyek a jövőre nézve teljesednek be - hogy a nagy nyomorúság után újra jelentőséget kapnak az újholdak, a szombatok, és az ünnepek.
A nagy nyomorúság:
"Azon a napon - így szól az én URam, az Úr - naplementét idézek elő délben, és sötétségbe borítom a földet fényes nappal. Ünnepeiteket gyászra változtatom, és dalaitokat siratóénekre. Minden derékra gyászruhát huzatok minden fejet kopasszá teszek, olyan gyászba borítom őket, amilyent az egyszülöttért tartanak. Ilyen keserves nap lesz a végük.Jön majd olyan idő - így szól az én URam, az ÚR -, amikor éhséget bocsátok a földre. Nem kenyérre fognak éhezni, és nem vízre fognak szomjazni, hanem az ÚR igéjének hallgatására. Támolyognak majd tengertől tengerig és északtól keletig. Bolyonganak, és keresik az ÚR igéjét, de nem találják."Ámosz próféta könyve 8,9-12
"Az ég csillagai és csillagzatai nem ragyogtatják világosságukat. Sötét lesz a fölkelő nap, nem fénylik a hold világa." Ézs 13,10
"Reszket előtte a föld, megrendül az ég. A nap és a hold elsötétül, a csillagok elvesztik fényüket." Jóel 2,10
"A nap elsötétül, a hold vérvörös lesz, mielőtt eljön az ÚR nagy és félelmetes napja." Jóel 3,4
"A nap és a hold elsötétül, a csillagok elvesztik fényüket." Jóel 4,15
"A nap és a hold lakóhelyén marad, amikor nyilaid villogva cikáznak és dárdád ragyogva villámlik." Hab 3,11
"Közvetlenül ama napok nyomorúsága után pedig a nap elsötétedik, a hold nem fénylik, a csillagok lehullanak az égről, és az egek tartóerői megrendülnek." Mt 24,29
"Azokban a napokban pedig ama nyomorúság után, a nap elsötétedik, a hold nem fénylik." Mk 13,24
"És akkor jelek lesznek a napban, a holdban és a csillagokban, a földön pedig a tenger zúgása és háborgása miatt kétségbeesnek a népek tanácstalanságukban." Lk 21,25
"A nap sötétté válik, és a hold vérré, mielőtt eljön az ÚR nagy és fenséges napja." Apcsel 2,20
"És láttam, amikor feltörte a hatodik pecsétet: nagy földrengés támadt, és a nap elsötétült, mint egy fekete szőrcsuha, a telihold olyan lett, mint a vér." Jel 6,12
És noha, ama nagy nyomorúság után:
"Nem a nap lesz többé napvilágod, és nem a hold fénye világít neked, hanem az ÚR lesz örök világosságod, és Istened lesz ékességed. Nem megy le többé napod, és holdad nem fogy el. Az ÚR lesz örök világosságod, letelnek gyászod napjai. Egész néped igaz lesz, örökre birtokában lesz az ország; facsemete amelyet én ültettem, kezem alkotása, amely megmutatja dicsőségemet. A kevés is ezerré nő, a kicsiny is hatalmas néppé. Én, az ÚR, rövid idő múlva megvalósítom ezt." Ézsaiás 60,19-22Mégis:
"Azután újholdról újholdra és szombatról szombatra eljön minden ember, és leborul előttem - mondja az ÚR." Ézsaiás 66,23
Ama béke időben, az ÚR új naptárja várja a megmaradt embereket! Lehet, hogy most a várakozás idejét éljük, de az nem azt jelenti, hogy egész valónkat a világhoz igazítsuk. A törvény megtartása nem kötelező számunkra, főleg nem a pogányokból lett hívőknek, de hitünk alapján mindannyian a zsidó néphez tartozunk. Az ÚR a zsidó néppel együtt ment meg minket. A zsidó népnek adott parancsolatoknak fog érvényt szerezni, és a zsidó népnek adott ünnepeket fogja helyreállítani. Mert az ÚR számára azok a parancsolatok, és azok az ünnepnapok. Számára nem létezik karácsony, bármennyire is Fia születését ünnepeljük benne. Három nagy ünnepet szerzett nekünk: a Páskát, (vagy Kovásztalan kenyerek ünnepe) a Pünkösdöt (vagy Hetek ünnepe), és Lombsátoros ünnepet. Mind a három - Biblikus - kezdetét csak akkor tudjuk meg, ha pontosan tudjuk a tavaszi újhold napját. Ezért kémlelem az eget ezekben a napokban, hogy legalább az életemben először, tudatosan azon a napon ünnepeljem az ÚR ünnepeit, amikorra az Istentől rendelve lett. :)
bogi
bogi
Linkek:
Zsidó hagyomány, válasz annak idején hogyan állapították meg az új év kezdetét?
http://www.zsido.com/upload/attachments/zstsz%205768%20elul.pdf
A Hold fázisai a Földről nézve, napra pontosan:
Zsidó naptárról:
Zsidó naptár:
Az idő a zsidó kultúrában:
Keresztény gyakorlat, számítás a húsvét dátumában:
http://magyartheologia.lapunk.
http://magyartheologia.lapunk.
Katolikus Egyház a Húsvétról:
http://www.depositum.hu/
http://www.depositum.hu/
Más, protestáns vélemény, az Újholdakról:
2011. február 5., szombat
Még egyszer Azázelről
Kedves Testvérem, igyekeztem valahogy összeszedni, neked érthetőbben, Azázelről. Belátom, nagy fába vágtam a fejszém. A lényeg, hogy a Bibliában, Azázel csak egy helyen említetik (3Móz 16,8). A nagy engesztelési napon. Érthetetlen és titokzatos. Egy Izrael összes bűnével megterhelt kecskebakot kell küldeni neki a pusztába. (Írtam róla: a http://testveremnek.blogspot.com/2011/01/nagy-engesztelesi-nap-11-resz.html, a http://testveremnek.blogspot.com/2011/01/ket-kecskebak-12-resz.html, és a http://testveremnek.blogspot.com/2011/01/adjatok-meg-azazelnek-ami-azazele.html)
A Bibliában korábban írva van az angyalokról, amikor leszállnak a földre és paráználkodnak az asszonyokkal. De erről is csak ennyi információ van írva, hogy könnyedén ide másolhatom.
„Abban az időben, amikor az istenfiak bementek az emberek leányaihoz, és azok gyermekeket szültek nekik - sőt még azután is -, óriások éltek a földön. Ők azok a vitézkedők, akik ősidőktől fogva hírnevesek voltak. Amikor látta az ÚR, hogy az emberi gonoszság mennyire elhatalmasodott a földön, és hogy az ember szívének minden szándéka és gondolata szüntelenül csak gonosz, megbánta az ÚR, hogy embert alkotott a földön, és megszomorodott szívében.” 1 Móz 6,4-6
E két rövid információból nem áll össze egy kerek egész. Énok könyvét olvasva viszont, letisztul minden. Ezért kimásoltam neked, az Azázelre vonatkozókat. Belátom, nem könnyű téma, de érdemes érte elolvasni Énok egész könyvét.
„És lőn abban az időben, miután az emberek fiai megsokasodának a földön, hogy leányaik születtek, akik bájosak és szépek voltak. És amikor az angyalok, a mennyek fiai látták őket, kívánkoztak utánuk, és így beszéltek egymás között: Menjünk és válasszunk feleségeket magunknak az emberek fiai közül, és legyenek gyermekeink tőlük. És Shemjáza, aki a vezérük volt, azt mondta nekik: Félek attól, hogy ragaszkodtok az elhatározásotokhoz és meg is teszitek azt. És én pedig egyedül fogok szenvedni majd, ilyen nagy gonoszságért. Azok, válaszolva neki, ezt mondták: Mindannyian megesküdünk; És fogadalommal kössük magunkat közös átkok alá, hogy ezen a terven nem változtatunk, hanem véghez visszük azt. Ezután mind megesküdtek és a reá jövő átkok alá közösen kötötték magukat. Teljes számban kétszázan voltak, akik Járed idejében alászálltak az Árdiszra, ami az Ármon hegyének csúcsa. Azt a hegyet azért Ármonnak hívják, mert annak csúcsán esküdtek meg és vetették magukat közös átok alá. Ezek a vezéreik nevei: Szamlázaz, aki a vezérük volt, Uraklbárméel, Rámláel, Kokábel, Támiel, Rámuel, Dánel, Ázákéel Baráqjéel, Asáel /Azázel/, Ármáres, Bátráel, Anánel, Szeráquel, Szamszávéel, Szatárel, Turel, Jomjáel, Száriel. Ezek voltak a tízek vezérei.” Énok 6,1-8
…
„És Azázel megtanította az embereket arra, hogy hogyan csináljanak maguknak kardokat, és késeket, és pajzsokat, és mellvérteket, és megismertette velük a föld mélyén rejlő különböző fémeket, és azok megmunkálásainak műveleteit, és a karkötők, és ékszerek, és az öntvények használatát, a szemhéjak kifestését, és mindenféle értékes köveket, és minden színeknek festéshez való keverését. És megsokasodott az istentelenség, és paráznaságokat követtek el, és mindnyájan eltévelyegtek, romlottakká lévén minden utaikban.” Énok 8,1-2
…
„Láttad, mit tett Azázel, aki megtanított minden igazságtalanságot a földön, és megnyitotta előttük az örök titkokat, amelyek a mennyekben voltak [fenntartva], és amelyek után az emberek vágyakoztak, hogy megtanulhassák azokat.” Énok 8,6
…
A nagy engesztelés napján a pusztába – Azázelnek - küldte a főpap a kecskebakot, amelyre Izráel bűneit olvasta. Ennek előzménye Énok könyve szerint:
„És Rafaelnek pedig azt mondta az Úr: "Kösd meg Azázelt, kezét s lábát, és vesd őt a sötétségbe: vágj egy nyílást a sivatagba, amely Dudáel-ben van, és oda vesd őt. És helyezzél rája durva, éles köveket, s takard őt be sötétséggel, és hadd lakjon ott örökké, és takard be orcáját, hogy ne láthasson világosságot. És az ítéletnek nagy napján a tűzre lesz vetve. És gyógyítsátok meg a földet, amelyet az angyalok megrontottak, és hirdessétek a föld gyógyulását, hogy felgyógyuljanak a csapásból, és nehogy kipusztuljanak az emberek összes gyermekei a titkos dolgok miatt, melyeket a Vigyázók tártak fel, és tanítottak fiaiknak. És az egész föld megromlott a munkáikon keresztül, melyeket Azázel tanított: neki tulajdoníts minden bűnt." Énok 10,4-8
…
”És elfordulva onnan, a föld egy másik részére tekintettem, ahol egy mély völgyet láttam, amely tűzben égett. És oda vezették a királyokat és a hatalmasokat, és ebbe a mély völgybe hajították őket. És szemeimmel láttam, amint eszközöket készítenek számukra, vasláncokat, melyeknek mérhetetlen súlyuk van. És megkérdeztem a békesség angyalát, aki velem volt: ‘Kiknek készítik ezeket a láncokat?’ Ő pedig mondta nekem: ‘Ezeket Azázel seregeinek számára készítik, hogy megragadván őket, a teljes kárhozat mélységébe vessék mindnyájukat, és befedjék állkapcsaikat durva sziklákkal, amint a Szellemek Ura megparancsolta. És Mikáel, és Gábriel, és Rafael, és Pénuel megragadják majd őket azon a nagy napon, és a tüzes kemencébe vetik őket, hogy a Szellemek Ura megfizessen igazságtalanságaikért, amiért Sátán alattvalói lettek, és vétkekbe vitték a föld lakóit.” Énok 54,1-6
Itt beszél arról a büntetésről, amely nekünk már múlt idő, a vízözönről (vö. a Bibliában írt özönvíz történetével az 1Móz 6,7-től)
„És azokban a napokban büntetés jön a Szellemek Urától, és megnyitja a vizek kamráit, amelyek odafönt a mennyekben vannak, és a kutakat, melyek a föld felszíne alatt vannak. És mind a vizek összegyülekeztek: a mennyekben levő, mint hímnemű és a föld alatti mint nőnemű. És elpusztítanak mindenkit, aki a földön lakozik és azokat, akik a menny vége alatt élnek. És amikor felismerik hamisságukat, amelyet a földön gyakoroltak, akkor ezek által elvesznek.” Énok 54,7-10
Ez pedig a szivárvány, az Isten szövetségkötésének jele (vö: 1Móz 9,9-17)
”És ezek után az Idők Fejedelme megbáná és ezt mondta: ‘Hiába pusztítottam el mindazokat akik a földön éltek’ És megesküdött hatalmas nevére: "Ettől kezdve nem teszek ilyet többet a földön lakozókkal, és jelet teszek az égben: és ez legyen a jóakarat zálogául Közöttem és közöttük örökre, ameddig a menny a föld felett áll. És ez az én akaratom. Amikor a megpróbáltatások és fájdalmak napján el akarnám veszejteni őket az angyalok keze által, emiatt megtartóztatom majd fenyítésemet és haragomat rajtuk, ezt mondja Isten, a Szellemek Ura. Ti hatalmas királyok, kik lakoztok a földön, figyelmezzetek az Én Egyetlen Kiválasztottamra, ahogyan a dicsőség trónján ül, és megítéli Azazelt, és az ő összes szövetségesét, és az ő seregeit a Szellemek Urának nevében.” Énok 55,1-2
Azázel és többi gonosz angyalok végső elpusztítása tehát, az Egyetlen Kiválasztott, Jézus Krisztus kezébe tétetett le. Erről bőségesen beszél a Bibliában a Jelenések könyve.
Most, hogy eljutottunk Jézus Krisztushoz, tudjuk, hogy
„Minden általa lett, és nélküle semmi sem lett, ami létrejött”
(János evangéliuma 1,3)
Noé könyvében ez részletesebben így található:
„És ez a hatalma ennek az eskünek; mert igen erős ez és hatalom van benne. És ez az Akáe eskü, amely Mikháel kezébe lett helyezve. És ezek a titkai ennek az eskünek... És erősek azok [a titkok] ezen az eskün keresztül: és a menny ezáltal lett kifüggesztve a világ teremtése előtt, mindörökre. És általa a föld meg lett alkotva a vizeken. És a hegyek titkos forrásaiból gyönyörű vizek áradtak. A föld teremtésétől kezdve és mindörökre. És azáltal az eskü által lett a tenger megteremtve. És annak alapításakor homokból vetett gátat annak haragjának, és azt nem hágta át a világ teremtése óta, soha nem is fogja. És azáltal az eskü által a mélységek létrejöttek, és helyükön maradnak, el nem mozdulnak helyükről öröktől örökre. És azáltal az eskü által járja a nap és a hold a pályáikat, és nem térnek le a meghatározott útjukról korszakról korszakokon át. És azáltal az eskü által a csillagok teljesítik utaikat, és Ő nevükön hívja mindegyiket, és azok válaszolnak Neki öröktől örökké. [És hasonló módon a víz szellemei, és a szeleké, és minden fuvallaté, és a szelek minden részének az (ő) útjaik. És ott őrzik a mennydörgés hangját és a villámlás fényét: és ott őrzik a jégeső és a zúzmara kamráit, és a köd kamráit, és az eső és harmat kamráit. És mindezek hisznek és hálákat adnak a Szellemek Urának, és dicsőítik (Őt) minden erejükkel, és a hálaadások tetteiben van az ő táplálékuk: köszöntik és dícsérik és magasztalják a Szellemek Urának nevét örökkön örökké.] És ez a fogadalom erős bennük, és ezáltal [megtartatnak és] az ő útjaikat megőrzik, és az ő menetelük nem lesz tönkretéve. És hatalmas öröm volt közöttük, és áldást mondtak és dicsértek és magasztaltak, mert ama Ember Fiának nevét feltárták előttük. És ült ő az ő dicsőségének trónján, és az ítélet teljessége az Ember Fiának adatott, és ő tette, hogy a bűnösök meghaljanak és eltöröltessenek a föld színéről, és azok is, akik tévútra vitték a világot. Láncokkal köttetnek meg, és a pusztításuk gyűjtőhelyén lesznek fogvatartva, és minden munkájuk eltűnik a föld színéről. És attól fogva semmi nem lesz majd romlandó; mert eljött az Ember Fia, és dicsőségének trónjára ült, és minden gonoszság eltávozik a színe elől, és ennek az Ember Fiának a szava kiárad majd, és erős lesz a Szellemek Urának színe előtt.” Noé 69, 15-29
Énok és Noé könyvét itt olvashatod: http://churchofgod.hu/content.php?act=enok1
bogi
2011. január 24., hétfő
Adjátok meg Azázelnek, ami Azázelé
... de szívemet nem adom senki másnak, mert az az Úré.
Főpap! Az engesztelés napján kerested a bűnbakot, megtalálhattad, sorsvetéssel küldhetted a pusztába. Azázelnek. A puszták démonának.
Aki gonosz, legyen gonosz ezután is. Aki jó, az vigyázzon magára, hogy Jó maradjon, hűséges Istenéhez, hogy el ne vesszen. Figyelmeztetés: kegyelemben élünk. Sorsvetéssel döntik el, melyik bak kerül Azázel elé, s melyik Isten elé a szentélybe, vétekáldozatul. Aki áll, vigyázzon el ne essék.
Ha pedig túl magas lenne bárkinek, amiről az Írás beszél, kérjen Istentől bölcsességet, és kijelentést, hogy magyarázzal el.
Azázel jelentése = bűnbak; eltávolodni, eltávolítani; elküldés, odaadás; démon.
... és "akkor bement a Sátán Júdásba" (Lk 22,3), mert Júdás, a Sátánt akarta követni. Ő lesz tehát az Azázelnek küldött bak, hogy beteljesedjenek az Igék. Mert vétekáldozati engesztelés volt nekünk Jézus Krisztus, de Azázelt is kielégítette Isten. Adjátok meg Azázelnek, ami Azázelé.
S aki nem érti, értse meg: Aki Istené, Legyen egészen Istené.
Mert az Úr mondta: "Simon, Simon, íme, a Sátán kikért titeket, hogy megrostáljon, mint a búzát, de én könyörögtem érted, hogy el ne fogyatkozzék a hited: azért, ha majd megtérsz, erősítsd atyádfiait."
(Lk 22:31)
"... de én könyörögtem érted" - mondta az Úr. Könyörögj értem és értünk Uram, hogy el ne fogyatkozzék a mi hitünk, amikor Azázel, kikéri, azt ami az övé, hogy ne legyünk Júdások. Uram, a Te örökségedet akarom bírni. A Te királyságodban akarok élni.
Az Úr mondta:
Mit használ, ha Azázelnek visszaküldöm bűneimet a bakkal, de nem kerül az oltárra a vér? Hiába tisztítom lelkem a bűntől, ha Isten nem bocsájtja meg vétkeimet, mert nincs mi által visszafogadjon magához, ha nincs vétekáldozat.
Szívünk egy olyan oltár, mint a Szent Sátorban az oltár, és a szentek szentjében a frigyláda, ha Krisztus lakik benne. Tisztítsátok meg tehát magatokat. Mint papok küldjétek el Azázelnek, amit ajándékba küldött nektek, és egy időre be is fogadtattok, a bűnt, de a vér se hiányozzék szívetekből. Szentek legyetek, ahogyan Istenetek is szent.
Mert az Örökkévaló Lélek a szívünkbe öntetett, nem is lehetett ez másképp: "Mert minden test lelke a vére a lélekkel együtt... minden testnek a lelke a vére." (3Mózes 17:14) Ha Krisztus áldozatát elfogadta Isten, mint vétekáldozatot, akkor az Ő vére által az Atya, lakozást vett szívünkbe, mint annak idején a Szent Sátorban, a frigyládára tett bak vérét is elfogadta, vétekáldozatként, és lakozott az Úr közöttük.
Ha Krisztus vére által megbocsájtotta bűneinket, akkor az Ő vére által, Isten Lelke lakik bennünk. Hiszen:
Becsüljétek meg tehát magatokat: Aki hisz, Jézusban, szívének oltárán Krisztus vére van.
Ezért lehetséges, az az Igazság, hogy az Atyától származó Örökkévaló Lélek lakik bennetek.
bogi
Előzmény: http://testveremnek.blogspot.com/2011/01/nagy-engesztelesi-nap-11-resz.html
Főpap! Az engesztelés napján kerested a bűnbakot, megtalálhattad, sorsvetéssel küldhetted a pusztába. Azázelnek. A puszták démonának.
"Mutassa be Áron a bikát mint maga vétekáldozatát, és szerezzen engesztelést magáért és háza népéért. Azután fogja a két kecskebakot, állítsa azokat az Úr elé a kijelentés sátrának a bejáratánál, és vessen sorsot Áron a két bakra, az egyiket sorsolja ki az Úrnak, a másikat Azázélnak. Vezesse oda Áron azt a bakot, amely a sorsvetésben az Úrnak jutott, és készítse azt el vétekáldozatul. Azt a bakot pedig, amely a sorsvetésben Azázélnak jutott, állítsák élve az Úr elé, hogy engesztelést végezzen vele, és elküldje Azázélnak a pusztába." (3Mózes 16:6-10)Mert Azázelnek is jutott valami. Hiszen részt kért, és részt is kapott Isten dicsőségéből. Vagyis, hogy ellopta azt - mivelhogy máshoz sem értett, mint a csaláshoz. Azóta is ezt játssza a földön az emberek előtt, hogy ő az Isten. Hát Isten megadja neki, ami az övé, hogy vegye szívének gonosz vágyait és tettei gyümölcsét.
Aki gonosz, legyen gonosz ezután is. Aki jó, az vigyázzon magára, hogy Jó maradjon, hűséges Istenéhez, hogy el ne vesszen. Figyelmeztetés: kegyelemben élünk. Sorsvetéssel döntik el, melyik bak kerül Azázel elé, s melyik Isten elé a szentélybe, vétekáldozatul. Aki áll, vigyázzon el ne essék.
Ha pedig túl magas lenne bárkinek, amiről az Írás beszél, kérjen Istentől bölcsességet, és kijelentést, hogy magyarázzal el.
Azázel jelentése = bűnbak; eltávolodni, eltávolítani; elküldés, odaadás; démon.
... és "akkor bement a Sátán Júdásba" (Lk 22,3), mert Júdás, a Sátánt akarta követni. Ő lesz tehát az Azázelnek küldött bak, hogy beteljesedjenek az Igék. Mert vétekáldozati engesztelés volt nekünk Jézus Krisztus, de Azázelt is kielégítette Isten. Adjátok meg Azázelnek, ami Azázelé.
S aki nem érti, értse meg: Aki Istené, Legyen egészen Istené.
Mert az Úr mondta: "Simon, Simon, íme, a Sátán kikért titeket, hogy megrostáljon, mint a búzát, de én könyörögtem érted, hogy el ne fogyatkozzék a hited: azért, ha majd megtérsz, erősítsd atyádfiait."
(Lk 22:31)
"... de én könyörögtem érted" - mondta az Úr. Könyörögj értem és értünk Uram, hogy el ne fogyatkozzék a mi hitünk, amikor Azázel, kikéri, azt ami az övé, hogy ne legyünk Júdások. Uram, a Te örökségedet akarom bírni. A Te királyságodban akarok élni.
" Atyámfiai, férfiak! Be kellett teljesednie az Írásból annak, amit előre megmondott a Szentlélek Dávid szája által Júdásról, aki vezetője lett azoknak, akik elfogták Jézust; közénk tartozott, és részt kapott ebből a szolgálatból. Ez azután mezőt szerzett ennek a gonosztettnek jutalmából, de fejjel lezuhant, kettészakadt derékban, és egész belső része kifordult. Közismertté is vált ez Jeruzsálem lakói előtt, ezért nevezték el azt a mezőt a maguk nyelvén Akeldamának, azaz Vérmezőnek. Így van megírva a Zsoltárok könyvében: Legyen a szállása pusztává, és lakó ne legyen benne, tisztségét pedig más vegye át." (Apcsel1:16-20)Így ment Júdás a pusztába. Nem abba a Pusztába, ahol az Úr lakik, hanem egy másikba, ahol Azázel él. S ahogyan letaszította a pap, a szakadékba, az Izráel bűneivel terhelt bakot, Azázelnek, így zuhant le, és szakadt ketté Júdás is.
"...vezesse oda az élő bakot tegye rá Áron mindkét kezét az élő bak fejére és vallja meg fölötte Izráel fiainak minden bűnét és minden bűnét és vétkes hitszegését. Helyezze azokat a bak fejére, azután küldje el egy odarendelt emberrel a pusztába, hadd vigye magával a bak minden bűnüket egy távol eső földre. Így küldje el a bakot a pusztába." (3Mózes 16:20-22)A bak elvitte Izráel bűnét, mert ezeket a bűnöket, Izráel Azázeltől kapta ajándékba, hát vissza is küldték neki. Izráelnek csak az Úr kell. Demonstrálják, és kikiáltják: "Mi Istenünké vagyunk, Azázel! Ez a tiéd, visszaküldjük neked! Nem kellenek a bűnök! Nálunk marad az Úr, mert a vétekáldozatként a vért, az oltárra helyeztük: Azázel, nem vagyunk a tiéid, az Úr, ezen a szent napon, visszafogadott magához, és megbocsájtotta vétkeinket. Elért hozzád a kecske bak, aki ajándékodat visszavitte neked. S nálunk maradt az Isten kegyelme."
Az Úr mondta:
"Mert a test lelke a vérben van, és én az oltárra adtam azt nektek, hogy engesztelést szerezzen értetek. Mert a vér a benne levő lélek által szerez engesztelést. Ezért mondtam Izráel fiainak: senki se egyék vért közületek." (3Mózes 17:11,12)Isten Báránya, Jézus Krisztus vére, az oltárra tevődött. És ez a vér hathatósabban kiált minden más áldozati állat, vagy akár Ábel vérénél is. Ez a vér Isten előtt értem és érted kiált. Azázeltől akar megmenteni.
Mit használ, ha Azázelnek visszaküldöm bűneimet a bakkal, de nem kerül az oltárra a vér? Hiába tisztítom lelkem a bűntől, ha Isten nem bocsájtja meg vétkeimet, mert nincs mi által visszafogadjon magához, ha nincs vétekáldozat.
Krisztus vére legyen az oltáron.
Szívünk egy olyan oltár, mint a Szent Sátorban az oltár, és a szentek szentjében a frigyláda, ha Krisztus lakik benne. Tisztítsátok meg tehát magatokat. Mint papok küldjétek el Azázelnek, amit ajándékba küldött nektek, és egy időre be is fogadtattok, a bűnt, de a vér se hiányozzék szívetekből. Szentek legyetek, ahogyan Istenetek is szent.
Mert az Örökkévaló Lélek a szívünkbe öntetett, nem is lehetett ez másképp: "Mert minden test lelke a vére a lélekkel együtt... minden testnek a lelke a vére." (3Mózes 17:14) Ha Krisztus áldozatát elfogadta Isten, mint vétekáldozatot, akkor az Ő vére által az Atya, lakozást vett szívünkbe, mint annak idején a Szent Sátorban, a frigyládára tett bak vérét is elfogadta, vétekáldozatként, és lakozott az Úr közöttük.
Ha Krisztus vére által megbocsájtotta bűneinket, akkor az Ő vére által, Isten Lelke lakik bennünk. Hiszen:
... Krisztus vére, Örökkévaló Lélek ...
(Zsid 9:14)
Becsüljétek meg tehát magatokat: Aki hisz, Jézusban, szívének oltárán Krisztus vére van.
Ezért lehetséges, az az Igazság, hogy az Atyától származó Örökkévaló Lélek lakik bennetek.
bogi
Előzmény: http://testveremnek.blogspot.com/2011/01/nagy-engesztelesi-nap-11-resz.html
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)