"Mert minden ember, akit megsértettünk és megbántottunk, egy azok közül, akiket Jézus testvéreinek nevezett. Amit pedig ellene követtünk el, azt Isten ellen követtük el. Minden ember a Krisztus testvére."

2011. április 22., péntek

Kovásztalan kenyerek 2. nap

Tegnap sokat dolgoztam. Nem volt időm leülni a számítógép elé.
Mielőtt elindultam volna dolgozni, reggel megsütöttem a kovásztalan kenyeremet, amíg vártam, hogy megsüljön, tétlenségre voltam ítélve. Eszembejutottak az asszonykák a régi Izráelben, akik várták urukat haza, különféle vágyaktól hajtva, unatkozásukban, bűnök sokasága környékezhette meg őket. (2Tim 3,6) Az asszonyok régen nem voltak olvasottak, könyveik nem voltak, amellyel lefoglalhatták volna magukat, vagy feltöltekezhettek volna Isten tudományával, hogy erővel megálljanak ezen bűnök előtt. A férjeik vezették őket a hitben, a tudásban, mivel a bölcsek a zsinagógákban a férfiakat tanították a hit magasabb útjaira.
Más időket élünk most már. A lányok, asszonyok nincsenek elzárva mindattól, amit Isten kijelenteni szándékozott. Tudnak olvasni, írni, nincsenek ráutalva a férfiak közvetítésére. A Biblia számukra is ugyanúgy olvasható, a Lélek számukra is közvetlenül kijelent(het) minden igazságot. Ahogy Pál apostol mondta, "Krisztusban tehát nincs zsidó, sem görög, nincs szolga, sem szabad, nincs férfi, sem nő, mert ti mindnyájan egyek vagytok a Krisztus Jézusban." (Gal. 3,28) Mindenben egyenlők lettek azok, akik Krisztusban testvérek.
Mégis, megmaradt a nő és férfi kapcsolatában a ráhagyatkozásnak egy szellemi igazsága, a nő számára a férfi biztonságot ad. A családban a férfi a vezető, az asszony pedig az ő hűséges támasza. Isten ezt az egységet áldja meg.

"Derék asszonyt kicsoda találhat? Értéke sokkal drágább az igazgyöngynél.
Ura szívből bízik benne, vagyona el nem fogy.
Egész életén át javát munkálja urának, nem kárát.
Szerez gyapjút és lent, és jókedvűen dolgozik kezével.
Hasonló a kereskedők hajóihoz: távolból is hoz eledelt.
Fölkel még éjjel, ételt ad háza népének, és rendelkezést szolgálóinak.
Ha az a szándéka, mezőt vásárol, keze munkájával szőlőt telepít.
Megkeményíti derekát, megfeszíti karjait.
Érzi, milyen hasznos tevékenysége, éjjel sem alszik el mécsese.
Ügyesen kezeli a guzsalyt, tenyerében tartja az orsót.
Tenyere nyitva van a nyomorult előtt, kezét nyújtja a szegénynek.
Nem félti háza népét a hóeséskor sem, mert egész háza népe meleg ruhába öltözött.
Színes szőtteseket készít magának, lenvászon és bíbor az öltözete.
Férjét jól ismerik a városkapukban, ahol az ország véneivel ül együtt.
Finom inget készít, és eladja, övet is ad el a kalmárnak.
Erő és méltóság árad róla, és nevetve néz a holnap elé.
Szája bölcsességre nyílik, és nyelve szeretetre tanít.
Ügyel háza népe dolgaira, nem kenyere a semmittevés.
Fölkelnek előtte fiai, és boldognak mondják, ura pedig dicséri:
Sok nő végez derék munkát, de te felülmúlod mindegyiket!
Csalóka a báj, mulandó a szépség, de az URat félő asszony dicséretre méltó.
Hadd élvezze munkája gyümölcsét, dicsérjék tetteiért minden helyen!"
Példabeszedék könyve 31,10-31

"Egykor a szent asszonyok is, akik az Istenben reménykedtek, így díszítették magukat:
engedelmeskedtek férjüknek."
1 Péter apostol levele 3,5

bogi

Nincsenek megjegyzések: