Az "Engesztelés födele vagy a kegyelem széke" (http://testveremnek.blogspot.com/2011/03/az-engeszteles-fodele-vagy-kegyelem.html) c. fejezethez kiegészítésképpen következzen itt egy cikk a "Túlvilágról" c. könyvemből /magyarul is megjelent; 100-103. oldal/, amely bepillantást nyújt a kerubok lényébe, jelentőségébe, helyzetébe és ténykedésébe.
Az előbbiekben észrevettük az angyalvilágban mutatkozó különbségeket, pl. hatalmasság, fejedelemség stb. A kerubok is egy különleges magasrangú csoport, amelyeknek a közönséges angyalokkal kevés közös vonásuk van. A kerubokat mindig Isten királyi széke körül találjuk, de nem mint követeket, általános értelemben, hanem mint a trón oltalmazóit. A kerubok és a Jelenésekben található élőlények /lelkes állatok/ ugyanabba az angyalcsoportba tartoznak, mert minden vonatkozásban egyformák.
A kerubok külseje.
A kerubok szárnyas lények, kettő vagy négy, sőt esetenként hat szárnnyal /2Móz 25,20; 1Kir 6,24-27; Ez 1,11-12; 10,12/. Kezük olyan mint az "emberé", és "egyenes lábúak" /Ez 1,8; 10,7/. Testük tele van szemmel. Négy arcuk van, minden oldalon egy, úgyhogy náluk nincs "mögöttem vagy előttem", hanem mindig csak "előre". Arcaik az egész teremtettséggel érintkezésben állnak, mert az emberhez, az oroszlánhoz, a bikához és a sashoz hasonlítanak. Ugyanez a helyzet tehát, mint a Jelenésekben az élőlényeknél. Egész megjelenésük fölöttébb hatásos /Ez 1,13-14/, és ha megmozdulnak, mintha sok víz zúgna körülöttük /Ez 1,24-25; 3,12-13; 10,5/.
Jelképes alkalmazásuk.
Minthogy a kerubok különböző szimbolikus ábrázolásával találkozunk, ez magas angyali méltóságukat mutatja. Megtaláljuk őket a szent sátorban a függönyökön és a frigyláda tetején /2Móz 26,1; 25,17-18/.
A salamoni templomban a frigyláda fölött két olajfából faragott hatalmas kerub állt. Magasságuk 5 méter, egy-egy szárnyuk szélessége 2,5 méter volt /1Kir 6,23/. Sámuel a frigyláda említésénél Istent a Seregek Urának nevezi, aki kerubok közt lakik /1Sám 4,4; 2Sám 6,2/. Ezékiás ahhoz az Istenhez imádkozik, aki a kerubokon ül, és aki megszabadította őt ellenségei kezéből /Ézs 37,16/. A kerubok különböző jelképes ábrázolása a szentélyben /amely magát a mennyet példázza/ nagy jelentőségükre utal.
Magas állásuk.
A kerubok jelképes ábrázolásánál láttuk, hogy a kerubok közvetlenül Isten trónja körül állnak, s ez különösen a Jelenések 4-ben domborodik ki. A Zsoltár 18,11 szerint: "Kerubon haladt és repült".
 |
| "Amikor néztem az élőlényeket, megpillantottam egy-egy kereket a földön az élőlények mellett, mind a négy előtt." Ez 1,15 |
Ezékiel részletesen leírja mozgásukat. "Jártukban négy oldaluk felé mentek, meg nem fordultak jártukban." Náluk nincs visszafelé /Ez 1,17; 10,11/. Bárhol jelenik meg a trón, mindig kerubok viszik /Ez 1,19; 10,16; 11,22/. Istent mindig kerubokkal körülvéve találjuk.
A kerubok tevékenysége.
A kerubok Isten trónjának oltalmazói. Ők állnak legközelebb a királyi székhez, és azt minden oldalról körülveszik.
Mindig tevékenykednek, és oda mennek, ahová a Szellem küldi őket /Ez 1,12/. Különleges, tiszteletreméltó tisztséget töltenek be.
Őrök. Először úgy találkozunk velük, mint Éden kertjének őrzőivel /1Móz 3,24/. Minthogy a kerubokat általában Isten közelében találjuk, így Isten trónja akkor a paradicsomban lehetett, amint a Jelenések 22 szerint az majd a megdicsőült Paradicsomban lesz. Dániel is őröknek nevezi a kerubokat /Dán 4,10/. Minthogy testük tele van szemmel, különösképpen alkalmasak erre a szolgálatra /Ez 10,12/.
A kerubok Isten imádói. Ezt árulja el már helyzetük is a frigyláda fedelén. Ott meghajtják fejüket, mert a fedél egyben a kegyelem trónja is, s köréje gyűlnek Isten imádói.
A Jelenések 5,8 szerint úgy tűnik, hogy a kerubok a 24 vénnel együtt vezetik a Bárány trónjánál az imádást. Tisztességet és hálát /Jel 4,9/ adnak, és az 5,14-ben megerősítik a hatalmas istentiszteletet hangos "ámen"-nel.
Elmélkednek Isten gondolatai felett. Ezt ismét különösképpen a frigyláda tetején elfoglalt helyzetük árulja el. A frigyláda fedelére hintette a főpap az engesztelő vért, amelynek mély értelmű üzenete volt /3Móz 16,14/. Ez a vér bizonyította, hogy Isten engesztelést szerzett népe bűnéért, általa a nép abba a helyzetbe került, hogy közössége lehet Istennel! A fedél alatt a ládában voltak a törvénytáblák, amelyek Isten gondolatait, parancsait tartalmazták. A kerubok Isten mély parancsai felett gondolkodtak. Ez az, amit Isten az embereknek parancsolt: "El ne távozzék e törvénynek könyve a te szádtól, hanem gondolkozzál arról éjjel és nappal" /Józs 1,8/. A ládában volt még Áron virágzó vesszője is, amely Isten bizonysága afelől, hogy Isten az emberek közül /Áron háza/ egy papi nemzetséget választott. Mindezek a mély titkok a kerubok elmélkedésének tárgyai.
Egyik különleges elfoglaltságuk, hogy éjjel-nappal ezt kiáltják a trón felé: "Szent, szent, szent" /Jel 4,8/. Belekapcsolódhatunk az énekükbe, s együtt zenghetjük: "Szent vagy, szent vagy, szent vagy! Zengik a szentek, mind lerakva éküket az égi trón előtt; kerub angyal ezrek és szeráfok zengnek, arcra lehullnak, úgy imádják Őt."
A kerubok a kiáltók az ítéleteknél. A Jelenések 6,2.3.5.7-ben ők azok, akik az ítélet-lovasoknak odakiáltják a "Jöjj"-t, s ezáltal megindítják a végső ítéleteket a földön. De ők azok is, akik ezeket az ítéleteket megparancsolják, mert az egyik élőlény adja a haragpoharat a hét angyalnak /Jel 15,7/.
Georg R. Brinke
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése