„Gondoljon arra az estére, amikor szent Péter és szent Pál vértanúhalált szenvedtek. Mily fájdalmas sötétséget boríthatott ez akkor a kis római közösségre! Az első keresztények mégsem bátortalanodtak el. Az Egyház életének tizennyolc százada erősítheti hitünket. (…) Áldása kíséretében nekünk, nekik is ezt mondta Jézus: „Menjetek hirdessétek az Evangéliumot minden népnek.”; mi is „mindent megtehetünk abban, aki minket megerősít”; „Ő legyőzte a világot”; mint Neki, nekünk is mindig meglesz a keresztünk; mint Őt, minket is mindig üldözni fognak; mint Ő, látszólag mi is vereséget szenvedünk; mint Ő, mi is diadalmaskodunk a valóságban. S mindez a kegyelemhez való hűségünk mértékében, amennyire hagyjuk, hogy Ő éljen bennünk, cselekedjék bennünk és általunk. (…) Térjünk vissza az Evangéliumhoz. Ha nem éljük az Evangéliumot, Jézus nem él bennünk.”
Charles de Foucauld, 1909. június 30.
