"Mert minden ember, akit megsértettünk és megbántottunk, egy azok közül, akiket Jézus testvéreinek nevezett. Amit pedig ellene követtünk el, azt Isten ellen követtük el. Minden ember a Krisztus testvére."
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Kert. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Kert. Összes bejegyzés megjelenítése

2013. szeptember 2., hétfő

A Kút - és fa



Eldöntöttem,
ha a családdal kiássuk a kutat, hét bárányt adok a családtagoknak, és Tamariszkuszfát ültetek a kút mellé.
Ahogy Ábrahám tette. Legyen az eskükútja.
Örök emlékezetül, hogy én ásattam ki újra azt a kutat.


"Ő /Ábrahám/ azt felelte:

Fogadd el tőlem ezt a hét bárányt, annak bizonyságául, hogy én ástam ezt a kutat. Azért nevezték el azt a helyet Beérsebának, mert ott esküdtek meg ők ketten. Miután megkötötték a szövetséget Beérsebában, fölkelt Abimelek és hadseregparancsnoka, Pikól, és visszatértek a filiszteusok földjére. Ábrahám pedig tamariszkuszfákat ültetett Beérsebában, és segítségül hívta ott az ÚRnak, az örökkévaló Istennek a nevét. Azután még hosszú ideig élt jövevényként Ábrahám a filiszteusok földjén."

1Móz 21,30-34

http://www.tuja.hu/tamariska.html

Most már csak a pénz-em kell meg hozzá, de ahogy ismerem az URat...
hamarosan az is meglesz...

Lásd még:
http://testveremnek.blogspot.hu/2013/03/egy-forras-fakad.html
http://testveremnek.blogspot.hu/2013/08/a-kut.html


2013. szeptember 1., vasárnap

Nem magányos



Egyszer a kistestvérektől kaptam egy kiskártyát, Anikó saját maga hozta be nekem.
Az üdvözlésben egy szót úgy olvastam félre: a Magányos Isten áldjon meg.
Csodálkoztam és még kicsit valamiért meg is sértődtem.
Akárhogy, akárhányszor fogtam neki, a Magasságos-t újra és újra Magányosnak olvastam félre.

Isten nem magányos.

Hányszor gondolunk bele valamit Istenben, ami nincs meg Benne.

Isten meghívott minket az uralkodásba, de ettől még egyáltalán nem magányos.
Nem azért hívott meg, hogy magányát elüsse.
Ez számunkra annyira érthetetlen, minthogy Ő Magasságos és Szent.

Ha már nincs tovább, nincs mit rabolni?
Persze megkérdezed, miért üldözik el az embereket?
Érthetetlen zavaros dolgok, a háborúk, amit az emberek tesznek egymás ellen.

Ha Istenben vagy, nincs dicsőségre vágyásod, mert minden az Övé.

Ha Istenben vagy, minden a tiéd.

Akkor mit akarhatunk még?

Ha az egész világ az Övé?
Mit akarhat?

Ha az egész a tiéd, mit akarhatsz?
Ha az egész a tiéd, nincs akadály se, mert minden győzelem a tiéd.

Minden Uradé.
Minden ami az Övé.
Valósuljon meg.
Mindenhol Ő legyen.

Minden kicsi sejtemben, minden edényen legyen írva az Ő neve.

Mert az Övé, s te Őbenne.



Egy lehetetlen út



Az Igének csak akkor van értelme, ha személyes.

Ahogy az életünknek is.

Ahogy a szerelemnek is.

Akkor jó, akkor szép, akkor mond sokat, ha az enyém.

Birtokba venni azt, ami a miénk.

Ha egyszer szembe mernénk nézni azzal, ami a miénk.

Enyém.

Isten szólott egyszer hozzám: "Mindenem a tiéd."

És amikor ezt hallottam, ott ahol álltam összeroskadtam.

"Mindene az enyém?"

"A világegyetem összes csillaga?"

"Enyém a korona, enyém a diadal, enyém a trónja, enyém a hatalma?"

Jó sokáig tartott, talán félóra, vagy több, amíg a zokogásból, erőtlen földre hullva, valahogyan feltápászkodtam.

Hirtelen nem értettem.
Annyit olvastam a Bibliát, miért nem értettem meg, hogy mindene az enyém?

És amikor szól az Isten, miért értem meg?
Minden szava összetör. Sőt minden szavának minden betűje, darabokra.

Útkeresés, egy lehetetlen út.
A 6-6-9 nem létező út.

Vagy igen?
Az én magam vagyok?

Olyan furcsa szám.
Mégis, ha 6-6 ember a 9 mégis Isten!

Valaki sokkal jobban ért hozzám, mint én saját magam.

2011. 11. 11. napján ezt írtam:

"Ha már ilyen kicsit adtál, azt kérem:
s én vagyok a legkisebb, oh ilyen icipici - és ujjammal mutattam.
A legkisebb csillag.
És én a te kicsidet, egészen csordultig megtöltöttem, a Te dicsőségeddel.

Azt kérem, hogy ez a kicsi, jusson el sokakhoz,
kicsiny kicsi mustármag,
teremje meg gyümölcsét.
Hiszen a Te dicsőséged.
Akiket kell alázzon meg, s ha földre hullanak,
emeld fel őket, hogy ragyogjanak."

---

Ma, 2013. augusztus 31-én megtaláltam a metszőollót.
A földön hevert, ami lábamba állt, álmomban.
Hogy került oda nem tudom a trágyára pakoltam éppen a gyomot.
Úgyis tudod, min gondolkoztam.

"Célt téveszt minden fegyver, amit ellened kovácsoltak, 
meghazudtolsz minden nyelvet, mely törvénykezni mer veled. 
Ez az öröksége az ÚR szolgáinak, így szolgáltatok nekik igazságot 
- így szól az ÚR." 
Ézs 54,17

Háromszor írtam le utána:
Miért kérnének bocsánatot?
Miért kérnének bocsánatot?
Miért kérnének bocsánatot?

Szerinted, Testvérem, bárhol vagy: a Világ, miért kérne tőled bocsánatot?!

Nos, a fegyver mi ellened volt, a porba hull.
Ne aggódj, amikor a gyomot majd pakolják az is helyére kerül.
Ami eddig fegyver volt, kerti szerszám lesz.

"Bizonyosan megszabadítalak, nem esel el fegyvertől, 
és életedet ajándékul kapod, mert bíztál bennem! - így szól az ÚR." 
Jer 39,18


"Ítéletet tart a nemzetek fölött, megfenyíti a sok népet. 
Kardjaikból kapákat kovácsolnak, 
lándzsáikból metszőkéseket. 
Nép a népre kardot nem emel, hadakozást többé nem tanul." 
Ézs 2,4; Mik 4,3


2013. augusztus 25., vasárnap

A kút




A fügefám negyedszer hoz idén gyümölcsöt...

Tavaly éppen, hogy kipusztult.

Köszönöm Uram.
Köszönöm Bertalan - Nátánáel.

---

Kút is kell


Apukámmal megbeszéltük, hogy kiássuk a kutat... az udvar közepén.
Nem lett volna szabad annak idején betemetnie...

Azt hiszem családi ügy lesz, kiássuk a kutat...

A kútásásról eszembejutott Ábrahám.
Majd írok bejegyzést erről...
Először ezt írtam, az eskü kútjáról,...
http://testveremnek.blogspot.hu/2013/03/egy-forras-fakad.html

de szeretnék még írni róla. Mert én úgy emlékszem, azt a kutat először Ábrahám találta...

http://testveremnek.blogspot.hu/2013/04/kut-melyen.html
http://testveremnek.blogspot.hu/2013/04/jozsef-egyiptomban.html



"Mindazokat a kutakat, amelyeket apjának, 
Ábrahámnak az idejében apja szolgái ástak, 
betömték a filiszteusok, és teleszórták földdel. 

Abímelek ekkor így szólt Izsákhoz: 
Menj el tőlünk, 
mert sokkal hatalmasabb lettél, mint mi! 

El is ment onnan Izsák, és Gerár völgyében ütött tábort, és ott lakott. 
Majd ismét kiásta Izsák azokat a kutakat
amelyeket apjának, Ábrahámnak az idejében ástak, 
de Ábrahám halála után a filiszteusok betömtek; 
és ugyanúgy nevezte el azokat, 
ahogyan apja nevezte őket."
 1Móz 26,15-18

2013. június 4., kedd

Fügefa és a gyümölcse



Én hiszem, hogy életünkben a személyes képek, történetek is üzenetet hordoznak Istentől.
Ha globálisan így tekintjük át az életünket, akkor magunknak, és embertársainknak is hasznára lehet.

Látom, hogy kicsiny kis életemben soha semmi nem volt véletlen.
Még az apro pici dolgok sem.

Nem gondoltam volna, hogy valaha megértem a fügefát.
Hogyan jött és miért a képbe az én életembe?

Tíz éves gyermek voltam, amikor egy családi nyaralás során mediterrán tengerpartra kerülhettem.
Már odafelé rengeteg új dologgal találkoztam.
Az első, amikor megláttam az Alpokot.
Alföldön nőttem fel.
Az élmény, amikor életemben először megláttam, hogy milyen hatalmas tud lenni egy hegy, meghatározó.
Sosem felejtem el gondolataimat, ahogy a magasba felfelé néztem: Ez most akkor egy felhő, vagy ez a hegy?
Amikor megértettem, hogy az a hegy, és olyan magas, hogy a felhőkbe ér, meghatódottságtól vegyes, rádöbbenés lett bennem: vááá!

A nyaralásból hazafelé úton-útfélen megálltunk, hogy fügét szedjünk.
Két hatalmas papírzsákot tömtünk tele érett fügével.
Apukám izgult, hogy egyáltalán ehető-e ez a gyümölcs, mi ugyanis még addig nem láttunk ilyet élőben, és ráadásul rajtunk kívül senki se szedte az útszélén magányosan álldogáló fákról a gyümölcsöket.
Anyukám nyugtatta: felismeri, tanult róla, nem mérgező.

Dehogy miért nem szedték és ették az emberek a fügét?
Nagyon finom érettek voltak.

Most, hogy tegnap megnéztem a fügefa meghatározását, látom, hogy az eperfák családjába tartozik.
Erről még az is eszembejutott, hogy itt Magyarországon vannak helyek, itt a közelünkben is, ahol rengeteg vadeperfa bújik meg.
Nem egyszer a családunk felnyalábolta magát, mintha csak azt mondtuk volna: menjünk keressünk és együnk epret! Vadon terem, annyit eszel, amennyi beléd fér.
Ezek a kirándulások nagyon élvezetesek voltak.
Az eperfa gyümölcse ugyanis szintén nagyon finom. Legalábbis én mind a fügét, mind az epret nagyon szeretem.
Gyerekkorom óta.

Na de, mi köze mindehhez Istennek?

Én se tudtam!

Aztán a szüleim, egyszer ültettek egy fügefát a kertben! (képek)
Ápolgatták, vigyáztak rá.
Túl is vigyáztak rá, telenként betakargatták, hogy meg ne fagyjon.
Egy ideje nem takargatták, lemondtak róla.
A fügefánk pedig tavaly már alig-alig éldegélt, és én azt hittem vége.
Tavaly se gyümölcs, se értelme nem volt létének.

Tegnap így írtam neked erről:

"Mindig olyan kedves volt nekem Nátánáel 
akit az Úr a fügefa alatt látott 
mintha én lettem volna 
mintha érezném és tudnám mire gondolt 
olyan fontos volt 
amit a fügefa alatt gondolt 
amire azt mondta Nátánáel: Te vagy a Krisztus!
Arra gondolt, amire én tavaly? 
Fogom-e még dicsőíteni az Istent? 
Lesz-e belőlem még haszna? 
Hogy élek a földön? 
Ne vedd el tőlem az életem, hogy még virágozzak Neked, Istenem!
Bár eljött a végem, de ne vedd el, kérlek."




Nátánáel!
Ő Krisztus apostola lett!
Tanítvány, aki a fügefa alatt volt!
Senki más nem tudhatta, csak ő és az Isten, mit gondolt ő a fügefáról.
Jézus is tudta, hogy Nátánáel, hogyan él, már most, Isten dicsőségére!
Tudta: Isten,
tudta: Nátánáel
és tudta: Jézus!
Ezért döbbent meg Nátánáel, ki vagy te? Honnan tudod? Azt amit csak én és az Isten tudok!?
Erről ismerte fel, hogy Jézus az Isten fia!

Hadd mondjak el valamit.
A fügefa, olyan sokszor megjelenik a Bibliában!
Rögtön az első lapon. Ádám és Éva fügefa levéllel takargatja magát.
Krisztus, amikor csak levelet talál a fügefán megátkozza.
Amikor az elszárad azt mondja tanítványainak, nemcsak a fügefa, de ha a hegynek mondjátok, az is a tengerbe ugrik.

Az is érdekes, hogy a fügefát, az egész ószövetségben a szőlő mellett találjuk.

Jézus is így mondta el a példázatot:

Lk 13,6
"Azután ezt a példázatot mondta: "Egy embernek volt egy fügefája a szőlőjében, és kiment, hogy gyümölcsöt keressen rajta, de nem talált."

Kicsoda?

Hát az Isten, kiment a szőlőjébe! Hogy magának keressen gyümölcsöt a fügefán.
Ahogy Jézus a fügefán magának keresett gyümölcsöt!

Ha megpróbáljuk megérteni, mit jelent a füge és a szőlő, ha átnézzük az Igéket a Bibliában, megdöbbentő gondolatokra jutunk!

Nézzük, hogyan is vannak együtt az Igében a füge és a szőlő:

Énekek 2,13
"Érleli első gyümölcsét a fügefa, és a virágzó szőlők illatoznak. Kelj föl, kedvesem, szépségem, jöjj már!" 

Ézs 34,4
"Széthull az ég minden serege, összecsavarodik az ég, mint egy tekercs; úgy lehull egész serege, ahogy a levél lehull a szőlőről, ahogy lehull a fügefáról."

Zsolt 78,47
"Szőlőjüket jégesővel pusztította el, fügefáikat felhőszakadással." 

Jer 8,13
"Szüretelni akartam náluk - így szól az ÚR -, de nincs szőlő a tőkén, nincs füge a fán, levele is elhervadt. Ezért sorsukra hagyom őket." 

Jóel 2,22
"Ne féljetek, mezei vadak, mert kizöldülnek a puszta legelői, mert a fák gyümölcsöt hoznak, a fügefa és szőlő gazdagon terem."

Zak 3,10
"Így szól a Seregek URa: Azon a napon meghívja majd egyik ember a másikat a szőlőjébe és a fügefája alá."

Azt értettem meg, hogy a fügefa Istené.
Annak gyümölcse Istennek terem. Az Ő dicsőségének, az Ő dicsőségéről szól. Miképpen szolgáltuk azt.

A mi isteni - szőlős - kertünkben, tehát egyszer van benne egy fügefa és vannak benne szőlőtőkék.

Ahogy a 10 parancsolat két részre oszlik.
A fügefa jelképezi, hogy szeresd az Urat, a te Istenedet, Őt imádd! Teremj Néki gyümölcsöket.
A szőlő pedig a tiéd, és embertársaidé, akik körülvesznek.
Jézus az utolsó vacsorán vette a szőlőtermésének vérét! Ő a saját életét felajánlotta értünk!
Ahogy ebben is példát adott nekünk, mi is felajánljuk életünk gyümölcseit embertársainknak.
A 10 parancsolat - Istenre és emberekre vonatkozó - arányai is megmutatják, hogy a fügefa egy, a sorban az első, a szőlő, a második, hosszú sorokban termi gyümölcsét. Olyan rengeteg van, hogy bort is készíthetsz belőle.

A fügefánk gyümölcse viszont kizárólag az ÚRé!
Első az Isten! Neki gyümölcsözz! Vele együtt eszed annak gyümölcsét.
Csak utána jön a szőlő: az ember (-társaid).

Jézus is komolyan gondolta, hogy Isten dicsőségének, dicsőségére éljél, példázatában így mondja.

Lk 13,7
"Azt mondta erre a vincellérnek: Íme, három éve, hogy idejárok gyümölcsöt keresni ezen a fügefán, de nem találok. Vágd ki, miért foglalja a földet hiába?"


Péld 27,18
"Aki a fügefát gondozza, az eszi a gyümölcsét, és aki gondoskodik uráról, azt megbecsülik."


Gondozd fügefádat, 
amely Istennek termi dicsőséges gyümölcsét!
Gondoskodj Uradról és megbecsül téged.
Gyümölcsözz és nem vágnak ki!


2013. március 7., csütörtök

Egy forrás fakad


a mi szívünkben.

E forrás vize nem sós, mint a könny.
Hanem édes, szomjat oltó. Vigasztaló.


Az asszony, aki Jézussal beszélt.
Szívében azt gondolta, "nem vagyok bűnösebb, mint a többi.
Mégis kitaszítottak.
Ki értene meg engem, hogy nem akarok a kúthoz járni.
Vizet meríteni. Hiszen út közben újra és újra megszégyenítenek."


Hol imádjuk az Istent?

Jézus pedig úgy válaszolt, hogy szívünkben fog forrás fakadni.
Többé nem kell sehová se menni.



Mily jó lenne egy forrás.
Tiszta, hűsítő vize. Amely buzogna a kertben.
Nekem, magamnak.
Vagy Istennek, vagy neked testvérem.
Hogy messzire se kelljen menni.

Izsák, fölment Beérsebá-ba, mert a filiszteusok nem adtak máshol helyt neki.
Azon az éjszakán megjelent neki az ÚR.
És ezt mondta:

"Én vagyok atyádnak, Ábrahámnak Istene.
Ne félj, mert én veled vagyok,
megáldalak téged,
megsokasítom utódaidat
szolgámért, Ábrahámért!"


Ezért Izsák oltárt épített ott, és segítségül hívta az ÚR nevét!

Majd felvonta sátrát.
Amely később az ő utódainál a Találkozás sátra nevet viseli.

Majd ezek után elment hozzá, Abimélek, aki gyűlölte  őt, aki miatt egyik helyről a másikra ment.


Ezt mondta Abimélek:
"Meg kellett látnunk, hogy az ÚR van veled."

Milyen érdekes. Azt mondja: Meg kellett látnunk!
Ugyanis az ellenségnek nem elég csak a szavunk, vagy a bizonyságtételünk Istenről!
Nekik látni kell!
Vajon mit láttak meg?
Mindenkinek mást jelent, meglátni, azt a bizonyságot, hogy Isten veled van.

De végül, akárhogy is alakul, az ellenséged mindig meglátja, hogy mennyire, szeret téged az ÚR.

A Jelenések könyvében is van ehhez hasonló

"Íme, neked adok némelyeket a Sátán zsinagógájából, 
azokból, akik zsidóknak mondják magukat, pedig nem azok, 
hanem hazudnak: íme, megteszem velük, hogy eljöjjenek, 
és leboruljanak a te lábad előtt
és megtudják, hogy én szeretlek téged." 
Jel 3,9

Várni!
Az ÚR nem késik.

Másnap Izsák és Abimélek megesküdtek egymásnak, hogy nem bántják egymást.
Mert Abimélek Izsákról belátta: "Az Úr áldott embere vagy te!"

Oh micsoda nemes lélekre vall e meglátás!
Egy ellenségtől! Végtére is meglátta a láthatatlan Istent!
Valamiben. Az ő szemének megfogható bizonyságban.
Ez a bizonyság nyilvánvalóvá tette, hogy Abimélek tiszteli a láthatatlan Istent!
Felfedezi egy halandó emberen, ráadásul az ellenségén, a láthatatlan Isten áldó kezét!


Ezekután pedig megérkeztek Izsák emberei, örömmel, mert Forrást találtak!
Micsoda áldás!
A civakodás, pörlekedés, és vándorlás kútjai után.
Negyedszerre végre valami áldott, nyugalom kútja fakadt.
Mialatt Izsák szövetséget kötött, az emberek forrást találnak.

Izsák forrása.
Úgy hívták, hogy SIBA.
Azt jelenti, VIZET TALÁLTUNK.
Örömujjongás követi, az élő forrás, élő víz kútját.
Szövetségkötés kútja, a jog kútja.
Hetek kútja, Eskü kútja.


A mi szívünkben is ilyen forrás, a Jézus által kötött szövetség.
Amíg Jézus, szövetséget - békét - kötött az Atyával,
elküldte Szent Lelkét és
a szívünkben felfakadt, Isten esküjének kútja.

Ez a forrás tiszta!
Nem sós, hanem szomjat oltó!
Örökkévaló.



"de aki abból a vízből iszik, amelyet én adok neki
soha többé meg nem szomjazik, 
mert örök életre buzgó víz forrásává lesz benne."
Jn 4,14


Örök életre!
Mindig veled lesz.
Mert Isten az Állandóság Istene,
változás árnyéka sincs Benne.


A mi szívünkben az Úr vizet adott, ez a víz a Mennyből származik. Mennyei.
Ez a víz a Szent Lélek.
Ez a víz a szívünkben, buzgó víz forrásává lett mibennünk.



"De eljön az óra, és az most van, 
amikor az igazi imádói lélekben és igazságban imádják az Atyát, 
mert az Atya is ilyen imádókat keres magának. 
Az Isten Lélek, és akik imádják őt, azoknak lélekben és igazságban kell imádniuk."
Jn 4,23-24




2012. november 20., kedd

Lelki sebek - mennyei átalakulás



Miért is ne lehetne, hogy a virágból Buttercup-ból egyszer, Butterfly Pillangó legyen?
Ha féregből lehet? Virágból miért ne lehetne?









Hiszen mennyei dolgok ezek.

Jaj, hát az illatomról beszélsz. Mert szerinted a Pillangónak nincs illata.

A közönséges boglárka virágnak sincs, nem is volt soha :) hacsak nem mennyei.


Mint Jézus sebei.

Ha senki se ismerte fel, feltámadása után, mert teste mennyei lett, a régi földit levetette, mégis hogy lehet, hogy a szegek ütötte sebek rajta maradtak? Ha földi lett volna az is, nem-e kellett volna azoknak eltűnnie?
Mintahogy földi arcának, hajának, testének?

Nem titok ez.

Lelki sebek voltak. Értünk viselte. Előbb volt az a seb, minthogy a fizikai megvalósulása.
Mert a mennyei mindig előbb van, mint a földi. Nem is a római katonák ütötték rajta, hanem azok az ördög-emberek, akik még jóval hamarabb - a Mennyekben - elárulták Istent. Nem is a földi testén ütötték, hanem a mennyein.

Mert Krisztus előbb volt, minthogy a Földre született volna, és minden előbb fájt neki.
Ő előbb viselte a terheket, minthogy a Földön lakozó emberek erről tudhattak volna.

Másképp nem is kiálthatott Tamás, amikor ezeket a sebeket meglátta: Én Uram! Én Istenem!
(Jn 20,28)
Hiszen, amikor látott, mindent megértett.
Ezt gondolhatta Tamás: 'Hogyan lehet, hogy a sebek rajta, ha Őt most meg nem ismerem? Mert földi ábrázatának hasonlatosságára nem hasonlít?! Hát úgy, hogy Ő előbb volt, minthogy én megismertem. Ő volt és van az Ő mennyei testében, a Mennyekben, amit Ő levetett, addig, amíg Földi életét leélte velem. Ő viselte értünk szenvedéseit már a Mennyekben, mennyei testében, amit most saját szemeinkkel láthattunk, saját kezünkkel tapinthattunk. Mi még csak oda tartunk, de Ő ott volt, onnan jött, és most is ott van. Ő már akkor 'meghalt', sebeket viselt értünk, amikor mi még nem is gondoltuk, amikor mi még szemeinkkel nem is láttuk.'
Ez a felismerés adott neki hitet. És amikor ezt felismerte, rájött, az aki most szemtől szembe vele áll, az az Isten!
Krisztus mindennél előbb volt! Ő maga az Isten!

Milyen jó is!
Hogy ezek a sebek léteznek, és léteztek!
Milyen jó is!
Hogy Isten soha le nem mondott rólunk!

Milyen jó, hogy ezek a sebek: Mennyeiek.

Ha azok a sebek nem lettek volna, és most nem lennének, Tamás semmiképpen sem hitt volna.

De most, hisz.
És hiszünk mi is, és boldogok vagyunk.


Jézus sebei örökkévalóak. Aminek mégis van kezdete és vége, de csak addig, amíg mi mindannyian meg nem érkezünk oda, ahol Ő van. Hogy végre:


Teljes legyen a Teremtés, összhangban.

Az Ő sebei - velünk - begyógyulnak.

Az Ő sebeiben gyógyultunk meg.

Akiben pedig mindez: Egy Egész.

Egy - mennyei - Ember.

Egy Test.

Az Igaz Isten.


2012. november 19., hétfő

Csak féreg vagyok




Hiszen én csak féreg vagyok.
(Zsolt 22,7)



"Hogyan lehetne igaz a halandó Isten előtt, hogyan lehetne tiszta, ki asszonytól született? 

 Nézd a holdat: még az sem elég ragyogó, szemében még a csillagok sem fényesek.

Hát még a halandó, ez a féreg, és az ember fia, ez a hernyó?"

(Jób25,4-6)


Isten által minden lehetséges.

Csak féreg vagyok, de veled URam! Szárnyalok! Veled URam Mennybe emelkedve Pillangó vagyok!


Csak egy Pillangó.




Magyar boglárka



Na, az úgy alakult, hogy a boglárkalepkék családja között, van egy 'magyar boglárkalepke' nevű.

Azt hiszem váltok.

Az Égbe emelkedem.

Ha már úgy is oda kell mennem. Ez az én új korszakom. :) Az 5. nap.

Repülni Veled Istenem!





Magyar boglárka   
  • A gyönyörű bíborkék szárnya színjátszó. A nőstények nagyobbak, sötétebbek, szárnyuk szegélyén széles sötétbarna sáv van. A hátsó szárny szegélyén fekete pöttyök sorakoznak. A fonák világosbarna, fehér körökkel, gyűrűkkel és fekete pöttyökkel. A szárnytő kék árnyalatú lehet.
  • Hernyó: Bíborrózsaszín. A ukkantó dudafürt termésében él.
  • Elterjedés: Sziklás területeken, bokorerdőkben 2000 méter tengerszint feletti magasságig Dél- és Közép-Európában, Törökországban. Irnánban és Észak-Afrikában él.
  • Latin neve: Iolana iolas
  • Fesztávolság: 3-4 cm


Magyar boglárka. Bokorerdőkben élő, de a sziklás területeket is kedvelő lepke. Dél- és Közép-Európában, Törökországban, Iránban és Észak-Afrikában elterjedt. Szárnyai úgynevezett színjátszó szárnyak. Nappali lepke. Hernyója szintén bíborrózsaszínű. Tápnövénye a pukkantó dudafű termése.
Magyarországon igen ritka. :)
Védett: eszmei értéke 50 eFt.

http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_bogl%C3%A1rka


Egyéb:
http://innoteka.hu/hir/nanotechnologiaval_feljavitott_okostelefonok.233.html


Boldog vagyok!

És egyre boldogabb!

 



 



2012. november 17., szombat

Számokról



Hello!



Tudtam, hogy a szavaknak jelentősége van, dehogy a számoknak is.

Annyi-annyi kijelentést ad az Isten és folyamatosan.

Tegnap hazajöttem, és kicsit olvastam a Bibliát a teremtéstörténetet.

És ahogy elkezdtem olvasni kinyílt az értelmem és értettem.

Annyiszor elolvastam és tudom, milyen volt akkor, amikor még nem értettem.
Tudom, hogy amikor az Édenkertről írtam akkor volt valami,
ami értelmet adott nekem, de nem értelemmel írtam, hanem a lelkemmel.
Értettem, hogy most új kijelentést kaptam, de most látom csak igazán.
És annak is örülök, hogy például, amit az Emberről
Babilonból kimenni című bejegyzésem leírtam,
szintén lélekből írtam, amit horgászaton kaptam, de úgy
hogy földi elmém majdnem felrobbant, és indulatosnak tűnt előttem, mert magam is hadakoztam, a testemmel, hogy minden elmúlik, pedig a helyzet, hogy a valóságot írtam, ezért most azt kértem az Úrtól, hogy vegye el az indulatomat.
Na most tehát elvette, és meggyógyultam.
Ez a lényege a gyógyulásomnak.


A teremtéstörténetről.

Teológián tanították, meséltem neked is, a kettős teremtéstörténet a Bibliában.
Gyakorlatilag átugrottuk.
Azt mondtuk, hát ez van, ismétli magát az Isten.

De ez nem igaz. :)

És most elmondom hogy is van ez.
Megadta az ÚR, hogy megértsem, egyszerre teremtette a Mennyet és Földet.
Eddig sose beszéltek arról, hogy mikor teremtette a Mennyet az ÚR.

A helyzet a következő:

1Móz 1-2,4-ig fejezetek az első teremtés történet.
Ez a Menny teremtése.
A Mennyben van a Föld. A Föld meghatározása:
növények, állatok, emberek, világítótestek...
Az angyalok teremtése: nővé és férfivá teremtette őket.
Őket is embereknek nevezi, mert emberek.
Minden egész seregüket megteremtette.
Ezek a mennyeiek. Ez a Menny.
Ez a Menny és a Föld, de ez nem az a Föld, ami a mi bolygónk neve, az természeti.
Arról beszélek, hogy van a Menny, ahol mindezek.
Ahol ugyanolyan élet van, mint amit mi látunk itt természeti szemeinkkel sőt, tehát abban a szférában, amit mi nem látunk, de megteremtetett, létezik, Élet van.

Ebben a megteremtett Mennyben vannak maghozó gyümölcsfák, de volt egy fa, ami nem hoz magot.
1Móz 1,11-12; 1Móz 1,29; 1Móz 2,16-17

Ezen gondolkozz el, ez pedig a jó és a rossz tudásának fája volt.
Ez nem hoz magot. Ebből nem szabad enni.

A mag a legtisztább formáció a legkisebben. Ami őrzi annak lényegét, és abból az lesz, amit hordoz magában. 
Jézus is sokszor utal a magra. Az Ige a mag.
Mag nélkül pedig nincs élet. És élet szaporítása.
Mibennünk /a Mennyben/ teremnek a magok, mi vetünk, mi szaporítunk.
Ám van/volt egy olyan fa, és gyümölcse, amiben nincs ilyen jelleg. 
Ez kell tehát megtanulnod. Hogy a mag az élet továbbadója, és az a legtisztább formáció.
Nem véletlen, hogy a magot machinálják az ördögök.  DNS-spekulációk, vetőmag-mutáció stb.
Mivel utálják a tisztát, mert az Istenre utal. Meg akarják változtatni, hogy ne legyen élet-hordozó.
De ez képmás. Az ördög csak a képmás ellen tud hadakozni.
Nem a valódi, a valódihoz - vagyis a mennyeihez - nincs hozzáférése.
Ezért mondta Jézus, hogy az én kezemből senki ki nem ragad téged. 

A Menny hatalmas. 
Sokan vannak benne, így teremtette az Isten.
Már itt megjelenik a hatos szám. És a számok mind itt megvannak.
A hatos az angyalok száma volt.
A hetes pedig azt jelenti, hogy tökéletességre jutottak-e?
Az az ő döntésük volt, hogy elérték-e a hetest.
Mindenkinek át kellett menni ezen a próbán.
Ez volt az ő részük, hogy elfogadják-e a hetedik napot.
Ami az Egy-ség, A Megnyugvás napja.
Tehát volt egy próba, azaz az átlépés a hetedik napba.
Itt voltak, akik megbuktak.
Ez az a bizonyos 1/3. A Menny lakosainak 1/3-a.
Ők angyalok voltak, akikből lettek az ördögök.
A mi természeti Földünk megjelenése ezek után történik.
Azt mondja, még semmiféle mezei fű nem volt a földön.
Mert még nem bocsátott ki esőt a Földre.
És amikor ez megtörténik, önmagától, minden meglett.
Igen.
Azért mert már minden megvolt a Mennyben.
Tehát a mag ott volt.
A mag a Mennyben van.
Ha az esőt kap kihajt. Kihajtott. 1 Móz2,5
És így a Földön minden seregük előállt, kivéve az embert.
Azt megteremtette az Isten.
Ez a természeti világ, mindenben a képe a Mennyeinek.
Tehát megformálta az embert a földből.
Ebből látszik, hogy ami erre a Földre irányul ördögi támadás, annak
nincs hatása a Mennyeire.
Hiába manipulálják a magokat, az fölfele a mennyei szférákba nem juthat.
Mivel Fönt a Mennyekben minden ugyanaz, és minden Föntről származik lefelé.
Ellenben a te természeti életedet megkeseríthetik vele az ördögök, és elzárhatják előled az igazságot, mindenféle hazugságokkal és megtévesztésekkel.

Itt is nővé és férfivá teremtette az embert, mint a Mennyben.
De itt az oldalbordából lett a nő.
A Mennyben nem így van.
Itt arról van szó, hogy ragaszkodjanak egymáshoz.
A Mennyben is ragaszkodnak egymáshoz, de más ott A szeretet.
Itt természeti.
Ott lelki/szellemi.

A bűnbeesés után, pedig még uralkodik is a férfi a nőn.
A Mennyben ilyen nincs.
Szóval itt is, ezen a Földön is meg kellett lennie a próbának.
Itt az ördög a kígyó képében. 
Az angyalok a maguk szintjén harcolnak az ördögökkel.
Azzal abban a magasságban a Földön lakozó ember nem tud harcolni. Az ember a maga szintjén harcol az ördöggel, az pedig
a kígyó. Ennek te a fején taposol. Ő a sarkadat mardossa.
Amíg le nem győzöd.
Ha legyőzted, akkor fogsz harcolni a mennyei magasságban is.
Aki megtért, az legyőzte az ördögöt, az ősi kígyót és harcol,
a magasságbeliek ellen, úgy mint az angyalok.
Ha megtértél minden imád, a magasságbeli ördögök erősségeit rombolja.
2Kor 10,4-5 

Tehát az egyes szám a kezdet.
A hetes pedig a vég.
A hetes a megnyugvás napja, mert Isten megnyugodott minden munkájától, és idevárta az Ő teremtényeit. 

Azt mondta az ÚR én vagyok a kezdet és a vég.

Az ördög mindig is ötös számon volt, mert állat.
Ráadásul kígyó formációjú sárkány.
De ember volt, teremtésénél ám nem tudta betölteni a 777-es számot.
Aki nem tudja betölteni a nyugalom napját az nem lehet ember.
Ami a megszentelés napja. 

Az ördög már kivetetett a mennyből ezért történik, hogy helyet keresi magának, mert már kevés ideje van.
Tehát a Menny és minden seregük most a 777-es számot viseli.
Mert győztek és bejutottak az örök életre, a mennyeibe.
Ott már nincs semmi ördög. 

A földön lakozó embereknek pedig hirdettetik az evangélium, hogy ők is megértsék és bejussanak.

Tudjuk, hogyan lehet bejutni a nyugalom napjába, amit így írtam: 777-be, Jézus által.

A 666 a természetes ember száma, ezzel önmagában nincs gond.
A gond akkor van, ha ebben marad.
Aki már megtért átváltott a 777-re, ám az utolsó számjegy még nem látható, amíg a Földön emberi természeti testben lakozol.
Az nem jelenti azt, hogy ez az utolsó 7-es nincs meg, hanem hogy nem látható.
Szükséges, hogy átváltozzon a test. Ez olyan, ami meglesz a feltámadáskor, a halál mintegy utolsó legyőzője, mert ezt vetetted, és amit vetettél az nő ki belőle.
Krisztust öltöttétek fel.

Tehát az ördögök már a szám alapján is látják, ki hová tartozik.
Látják rajtad a számot.
Hoppá! 
Nagyon rühellik.
Méghozzá látják az elmédben, a szemeden és a kezeden. 
Látják miről gondolkozol, hová nézel és mit csinálsz.

Tehát a 666 eredendően természetes száma az embernek.
De ennek vége, akkor, amikor Jézus meghalt a kereszten.
Megnyílt az út a 777-re.
Az ördögnek nem nyílt meg.
Róla elrendeltetett, hogy soha nem érheti el. Mert a döntésében
nem felfelé igyekezett. 
De az ő száma nem teljesen 666, mivel az 5-ös is ott van, mivel
állat, de hát nem is teljesen az. Nem érte el a hetest és még lejjebb csúszott a hatosról.
Nem lehetett újra ember, hiszen ember csak tökéletesen lehet.
Soha nem volt hetesen. A hetesen csak azok lettek, akik
teljességre jutottak. De a hatoson teremtésénél fogva rajta állt.
Ezért ő törekszik a hatosra, mivel lecsúszott a kígyóval az ötösre.
A kígyó az ötösön áll. /Bár ő is a 6. napon teremtetett, de így írnám le, hogy nem fölfelé, hanem lefelé megy./
Az ördög már a hatost sem fogja elérni. Talán az ördög számát így írnám 665.
Embernek tűnik, ember volt, de állat lett, és már mégsem állat.
Ámbár, lesz nagy hittettés és akkor megpróbálja elhitetni, hogy ő
ember, és hogy az ő száma 666.
De ő nem ember, mert az ember elérheti a 777-t, sőt el is éri, mert az ember száma Jézus Krisztus óta 777.
Tehát, aki nem éri el, az nem ember.
Márpedig, akkor 666-on marad. A 666 pedig a nem teljesség száma.
És ennek vége lesz, eltöröltetik.
Mindazok, akik nem váltanak át a 777-re a 666-on maradnak és eltöröltetnek.
Mert a nyugalom napjának el kell jönnie. 

Tehát a 666-t megszűnt, mint ember száma.
Mert született egy új ember, aki Jézus Krisztus, és annak száma 777.
És most a kegyelem ideje van, amikor az ÚR vár, hogy az emberek
átváltsanak a 666-ról a 777-re. Ez a kegyelem ideje.
Ez a megtérés, az ÚR lelkének vétele. A tökéletességre jutás.
Az ÚR nyugodalmába jutás. Az Ő elfogadása. 

Az angyalok a mennyei emberek, akik már teljesen átjutottak 777-re, a mennyekben, akik testvéreink, de ők nem ettek a jó és rossz tudásának fájáról.
Te viszont igen. Olyanná lettél, mint az ÚR. 1 Móz 3,22
Ezért fogsz ítélni angyalok fölött, ezt mondja az Ige. 1Kor 6,3

Ennek nincs magja. Ez benned van, nem szaporodik, nem szaporítható a tiéd.
Hogy Ádám és Éva evett és nem te, de ez a magtalan gyümölcs
benned van, mert ők ettek belőle.
A gyümölcs azt jelenti, hogy vetsz, és szaporodik és újra vetsz.
Ezt nem tudod vetni. És nem tudod szaporítani. Ez van.
Nevezzük egy egységnek. Minden földi emberben benne van.
Nem osztható nem szorozható. Hanem van.
Ellenben minden más fának gyümölcse osztható, szorozható, szaporítható, mert van magja.
A mennyei angyalokban nem volt ez.
Még az ördögökben sem. Mert nem ettek a jó és rossz fájáról.
De hogy nehogy örökké éljenek az emberek az Édenben vezető
utat lezárta az ÚR.

Az ördögök most elpusztíthatóak. Ha ettek volna az élet fájáról nem lennének elpusztíthatóak.
Nemcsak az ember útját zárta el, Isten az élet fájától, de a rosszá lett emberekét is.
Vagyis az ördögök útját is, akik a magasságban vannak.

Tehát ezért vannak megszámlálva a napjai.
Mert nem végtelen, hanem véges.

Tehát a tűzzel el fogja pusztítani az Isten az emberek egy részét.
Akik ördögök lettek. Ez minden ember része, aki nem fogadja el Jézust.
Mert Ő a Lelkéből adott az embereknek. És az Ő lelke elpusztíthatatlan. Ellenben tűz által kivonható!
Tehát, ha nem sikerült neki bejutnia és az életfájához, hogy örökké éljen elpusztítható, és el is lesz pusztítva, mert az ÚR a teljességre törekszik a szentségben, már pedig a nyugalom napjára, ami a megszentelés napja, a tökéletességre jutás, az elfogadása annak, amit Ő teremtett az elfogadása annak, ami Ő.

Az ördögök hiába könyörögtek és kértek bocsánatot, nem volt tovább. Mivel Isten mindig előre megy, fölfelé a teljesség felé vitte a forgást.
Ha visszafelé forogsz, visszafelé mész, alábbi számokra.
Ezért mondta, az Ige, hogy jaj annak, aki már megismerte az igazságot és utána fordul vissza, mert jobb lett volna neki, ha meg se ismeri az igazságot, vagy ha malomkővel dobnák a tengerbe.
Mert az azt jelenti, hogy végleg elpusztul, mert sose jut be a 777-be.

Ellenben én tudatlan ember voltam.
Számomra volt megtérés. Áldott legyen az ÚR.

A nyugalom napja pedig akkor jön el, amikor mindenki bejutott,
aki bejutható. 

:)

Mert a Mennyben nem idő van, hanem teljesség.
És a hetedik nap a teljesség.


2012. november 14., szerda

Az első napsugár




Ma végre, hosszú idő után minden összeért!


Olyan boldog vagyok!


Tele vagyok örömmel.

Vajon kisvirág nyílhat-e a romokból?

Oh, amit kisvirág nem tudott megakadályozni, mert csak ember.

És Isten megtanította neki, hogy ő csak ember, de Atyja kezében!


Olyan boldog vagyok!


Minden angyali érintés.
Minden ima.
Minden szó, ami az ÚR ajkáról hangzik felém, a múltból sietve életre kel és megtermi gyümölcsét.

Mert bíztam Benne.
Ahogy mondta nekem, amikor megtértem, hogy írjam csak fel oda az ajtóm fölé, mert örökké emlékezni fogok rá:


Mert bíztál Bennem! - mondja Istened.

 
Mert engedelmes voltál,
mert hallgattál szavamra,
mert tiszta maradtál.
Hogy követhess Engem.
Oh gyermekem!
Mindez azért lett a tiéd.
 
 
Most először, felragyott a napsugár!
 
                                               S azt hiszem Testvérem,

most már örökké ragyogni fog.



 

2012. október 6., szombat

Anyósom sírt ...


... és azt mondta: "Hogyan nem háborodtam volna fel, hiszen téged bántottak! Ki az én szemem fénye? ha nem az én családom?!"

Meghökkentem, mert erre a szemem fényére az Úr jutott eszembe, de gyorsan hárítottam és így válaszoltam: "Nehogy nekem elkezdjen most sírni, amikor végre kezdek jobban lenni!"
Láttam az arcán, a szemén: kétségbeesett. Mégis reméli én, aki az áldozat lettem, értem, felmentem és megsegítem.

Hát hogyne értettem volna? A saját fájdalmam, és annak fájdalma, hogy szeretteim körbevesznek és nem tudnak rajtam segíteni, pedig nagyon-nagyon akarnak. Micsoda fájdalom! Nekem is.

Visszaemlékeztem, amikor a műtétem után, odavágtáztak hozzám szeretteim körbevettek és én néztem rájuk mozdulatlan, úgy fájt a fejem, hogy a szemem se tudtam nyitva tartani. Legszívesebben sírtam volna, vagy megöleltem volna őket, egyszerre, vagy felpattantam volna, hurrá itt vagytok, szerettek! Meg én is szeretlek titeket. Vagy elbújtam volna, hogy senki se lásson. Vagy mégis kiáltottam volna: Én is szeretlek titeket!

De nem tudtam mozdulni se. Hogyan ne éreztem volna át, a haldokló minden fájdalmát, ahogy szerettei körbeveszik, és ő tudja, és ő akarna adni még, ... többet, de nem tud, csak mozdulatlan. feküdni?! Micsoda szenvedése ez a Léleknek! Micsoda szenvedése, ha szeretni, ha adni akar, de nem tud!

Igen, értettem anyósomat. Igen, bántottak. Igen, szenvedtem. Igen, meghurcoltak. Igen, én vagyok az áldozat. Igen, nem tudtak rajtam segíteni. Igen, az ő szeme fényét bántották. De!
És mondtam neki:
"De most itt vagyok! Látja, itt vagyok! Ne gondoljon most már senkivel. Rendbe fogok jönni, és minden jó lesz, majd meglátja."

Végre, végre, bátorítottam. Talán már milyen régen várt erre, hogy hallja tőlem, hogy én bátorítom, én, aki annyi mindenen átmentem. Mert szeret. Mert sajnált, mert segíteni akart, de nem tudott, és ő azt akarja látni, hogy boldog vagyok! Várta a feltámadásom.

Szemem fénye!
Hányszor eszembe volt, oh kedves anyukáim! Tudtam, az ÚR szeme fénye vagyok.
Ismertem az Igét, aki Izraelt bántja az Ő szeme fényét bántja.
De az ÚR nem segített rajtam. Hagyta.    - Azt hittük bűnei törték össze Őt.
Hogyan hagyhatta?
Hogyan nem hallotta senki, és nem segített senki emberfia?
Hová lett az Isten?

Hosszú-hosszú idő telt el, mire megértettem Istent.

Isten, bőségesen árasztja kegyelmét a világra! Megállás nélkül, szakadatlan. Ő tartja fenn az életet. Embert és állatot. Gonoszt és jót.
Ő a Szavával tartja fenn az egész világmindenséget, az univerzumot a Földet.
Ha nem tenné, hirtelen minden kimúlna.
Nem volna többé semmi.

Ha nem tenne velem jót? Ő ne tenne velem jót? Istentől távol van a bűn, mindenkivel jót tesz.
Ő az Isten.
Ha nem is értem útjait, befogom számat! Ki háboríthatja meg az örök rendet? Talán én? Az ostoba, tudatlan beszédemmel?

Isten jó.
Isten mindig jó.
A szenvedések között is. Ha fájdalmat kapok. Isten jó.
Ha megvetnek, ha gúnyolnak, ha kiközösítenek, Isten jó.
Isten mindig jó.
Ellenkezne a természetével, ha Ő rossz lenne, ha rosszat adna nekem.

És én ezt megértettem, szólítottam hát anyósomat: "Minden jó, minden jó lesz!"

Egy asszony mesélte nekem egyszer, az emlékezéstől meg-megcsukló hangon, hogy amikor a férje a halálos ágyon feküdt, azt mondta neki: "Meggyógyulok!"
És a feleség azt mondta nekem félig megvetéssel, "Hitt benne, pedig szegénynek, már alig volt pár órája."

Mennyire fájt ez nekem akkor. Hogy valaki, valakik megvetik a hitet! Az életbe vetett hitet! Ezért még akkor arra gondoltam, ha így megvetik az emberek a hitet, akkor nem akarok előttük ilyen félnótás lenni, mint az a férj, ott, a halálos ágyon. Nem beszélek hülyeségeket, ha meghalok, azt mondom: eljött az utolsó órám. Ha élek, azt mondom: élni fogok. Nem vagyok én gyáva ember.

De ma már nem így gondolom, nem gondolom, hogy meg kellene vetni a szerető tenni akarást!
Ha mozdulatlan vagyok is, ha teszthalott: Élni akarok! Segíteni! Talpra állni, hogy legyek neked, a világnak! Hogy örömet adjak! Hogy szeresselek! Fogadd el tőlem! Hacsak néhány órát is.
Nem baj, ha a világiak megvetnek érte, nem baj, ha szeretteim a másik szobában miattam zokognak, mert nem tudnak bajomon segíteni. Nekik is mondom, én a beteg, nyomorult, akit összetörtek, akit az ÚR engedett összetörni:
:
"Jöjjetek, gyertek, imádjuk az Istent.
Egészségben, betegségben, szenvedésben, örömben, mert Jó az ÚR!
Gyertek szeressük egymást, amíg lehet.
Bontsunk gátakat, falakat!
Döntsünk be kapukat!
Döntsük le saját korlátainkat!"

2012. október 4., csütörtök

Vele!


Lassan betelik a füzetem.
Lassan én is befejezem. Vagy az ÚR is befejez engem.
Lassan - nagyon lassan - megértettem, és elengedtem.
Olyan volt, mint egy nagy gyomlálás.
Vagy mintha, egy gyom túl naggyá nőtt volna.
Mintha ragaszkodtam is volna, ahhoz a gyomhoz.
Kitépése fájt, a zsigereimig hatott, hiánya lüktet.
Mégse sírok.
Se düh, se indulat, se harag, se fájdalom, semmi nincs bennem.
Meg kellett szabadulnom.

Nem értem, hogy az ÚR miért várt 17 évet a generális megtisztításommal.
Annyi-annyi minden.

Ki vagy?
Kérdezhetnéd.
Megmondom:
Nagyon buzgolkodtam az ÚRért. Szenvedtem és terheket viseltem a Nevéért.
DE!
De az első szeretetet útközben elhagytam.
Azt hittem a hit munkáiért kell, hogy dolgozzam s meghaljak.

Miközben a hitet meg kell élnem.

Kevély lettem és büszke, mert meggazdagodtam. Noha már semmit se láttam.

S most megtértem. Újra tértem.
Rájöttem: Nélküle semmi, Vele minden vagyok.
Ehhez pedig semmit se kell tennem.
Most pedig mindent el is engedtem.
Minden mi fájt, vagy elkeserített a semmibe hullt.
Új eget és Új Földet teremt.
Minden új lesz.
Írmagja se lesz a rossznak. Emlékezni se fogunk rá.

Nem bánok semmit, és nem tehet róla senki, még én se.
Nem is erőltetem, hogy megváltoztassam.
Csak élni fogom az URal, ahogy vagyok, úgy adom, amit Ő adott nekem.
Az örömet, hogy foghatom a kezét. Nekem más nem kell.
Még a tudás sem, még a hit sem, még a szeretet sem.
Csak, hogy Vele lehetek.
Édesapámmal!


2012. szeptember 22., szombat

Őt szolgálom-e?


Vajon Őt szolgálom-e?
Most.
Hogy csak néhány embernek létezem?

Igen. Azt hiszem ez az Első szeretet!
Amikor Őt szolgáltam, egyedül, a Bibliát olvasva, szobámban.
Hol senki se hallotta hangomat.
Magányomban. Egyedül.

Vajon a nyaktól béna ember Őérte volt-e?
És én, aki emelgettem?
És ha én lennék, nyaktól béna?
Övé lennék-e?

Vajon most, amikor gyógyszert adok gyermekemnek, Őérte van-e?

Övé lennék-e depressziósan?
Munkanélküliként?
Betegen, egészségesen?
Dicsérve, vagy dicséretlenül?
Anyával, vagy anya nélkül?
Híresen, vagy ismeretlenül?
Gazdagon, vagy szegényen?

Övé lennék-e, ha mindenkit ismernék?
Vagy, ha nem ismernék senkit?

Övé vagyok-e egy séta közben, vagy csak ha rohanok, hogy segítsek?

Vagy éppen most vagyok Övé? Ahogy felteszem ezeket a kérdéseket?




A címke mégis, Kert! 
Mert az enyém!


2012. szeptember 21., péntek

Hová máshová?


Észre se vetted, hogy kimentünk a Kertbe?
Milyen friss a levegő!

Ma végre kértem valamit. 

     Szeretem az Urat!                                                                          SZERETLEK URAM!

Ha játszhatom víg a kedvem!


Ez már az ÚJ Életem!


Az élet értelme?


... hogy szeressük egymást.
És kinek mije van, azzal szolgáljon mások felé.

Mi értelme van az életnek, ha nem szerethetek és nem szolgálhatok feléd?
Mint egy robot csak dolgozzak? (Oh!...)

Vannak emberek, akik tudják mi a szeretet.
Ők értik miről beszélek.

Mások nem. Ha erőlködnének se értenék.

Mi meg állandóan azon gyötrődünk, hogyan tudnánk szeretetünket még teljesebben kinyilvánítani.

 .., hogy lehet mégis, okosan tenni ezt? Hogy ne nézzenek baleknek minket?

Akik nem tudják mi a szeretet, rohannak hozzánk, hogy kihasználjanak minket.

Nos... gondolkodom. Most mennem kell ...