"Mert minden ember, akit megsértettünk és megbántottunk, egy azok közül, akiket Jézus testvéreinek nevezett. Amit pedig ellene követtünk el, azt Isten ellen követtük el. Minden ember a Krisztus testvére."

2021. szeptember 17., péntek

A hit élete

E reggel ezt a cikket kaptam. Ez alapján jött gondolataim:


Az az érzésem, hogy arra megy ki a játék, hogy vannak emberek, akik már nem tekintik magukat magyar állampolgároknak. Valószínű ez a folyamat már nemcsak elkezdődött, de nagy méreteket öltött. A rendszer nem tudja másképp leválasztani magát, úgymond beszűkülnie magába, csak így. Ez a folyamat. Valószínű sokkal többen lesznek kinn, mint benn a rendszerben. A kinn lévőknek nem lesz rosszabb helyzetük, sőt egy idő után a mérleg az őfelükre fog dőlni, hiszen az a rendszer zárt, amiből ők kimentek, az önmagába fog beomlani, még akkor is, ha jelenleg dollárdmilliárd vagy csilliárdokkal több van abban a zárt rendszerben, mint a kívül levőknél. Csakhogy nem a pénz a mérték, hanem a szellem és a tudás. Valószínű hamarosan nálam / nálunk is eljön a választás ideje. Ez nem egy kényszerű, hanem örömteli választás, feltisztulás. Döntés. Szóval ez egyáltalán nem a besúgó rendszerről szól, hanem annak számbavételéről kik vannak velük, és akik velük van azoknak a vagyonát magáénak érzi a rendszer, a kívülvalókkal pedig nem fog törődni. Hiszen miért is törődjön azon emberekkel, akik nem az ő állampolgárai, igaz a földjén fognak élni. Illetve itt fog belépni a képbe az anomália, hogy akkor ez kinek is a földje? A föld azé, aki lakja. Ezeket a törvényeket akarják majd erővel és hatalommal megváltoztatni, hogy ne legyen joga a szabad embernek a földet taposnia, mert mindet ki akarják sajátítani, a rajta lakó embereket is. Egy ideig tehát meg fogják tudni tenni, hiszen hatalmuk folyamatosan és folyvást nő, de a rendszerük tagjainak száma rohamosan csökken. A végén nagyon kevesen lesznek a saját rendszerükben. A kérdés fognak-e fegyvert használni? Még nincs szükségük rá, hogy a szemükben szerencsétlen nincsteleneket levadásszák, akiket – szerintük – a rendszerből való kivonulásukkal magukat a Taigetoszra tették ki. A rendszerben maradottak majd később döbbenek rá, hogy a kívül maradó emberek nem halnak meg, élik a világukat és jól vannak az ő rendszerük nélkül is.

E felismerés után lesz nekik döntési helyzetük, hogy ha erre rádöbbenek, mit fognak tenni? Az igazak - mert akik a rendszerből kiszállnak az igaz emberek gyülekezete lesz - nem fognak erőszakot használni, de könnyen lehet, hogy ellenük ezek a hatalmasok végső kétségbeesésükben erőszakkal ellenük mennek. Mint a fejlett társadalmak az őslakosok ellen. Vagy mint a katolikusok az anabaptisták ellen a reformáció idején. A más alternatívát felmutatók mindig veszélyesek voltak és azok most is az uralkodó rendszer számára. Sosem szabadulnak meg tőlük. Finomítják a módszereiket, hogy megszabaduljanak tőlük, de ők maguk is látják, hogy nem megy. Ez később se fog megtörténni. Ezért biztos vagyok benne, hogy rafináltabbak lesznek és nem erőszakosabbak.

Ennek a rendszer építésnek a része az orvostársadalom, az egészségügy. Ami oly hatalmat kapott és persze annyi pénzt, mint a világtörténelemben soha. Valójában az egészségügy, ugye ami az egészség megőrzést, egészség javítást tűzte ki célul, szelektáló jogkört gyakorol. Már régen nem a gyógyításról van szó esetében. Hanem társadalomba való integrálási, jóváhagyási feladatokról. Egy olyan hatóság, ami rendkívül hatékonyan teszi ezt a dolgát. Gyakorlatilag a politikai hatalom jobb keze, ahelyett teszi meg a rendszer tagjainak kiválasztását, elfogadását, benntartását. Aki nem működik együtt ezzel az egészségügyi hatósággal nagyon könnyen kinn fogja találni magát a rendszerből. Régebben ez nem volt ennyire látványos. Régebben 100 évre gondolok, de valójában ez – Magyarországon – már István király óta mindenképpen folyik, ezer éve. A magyar népben, de lesznek más népek is, sőt maga az emberiség egy részében fel fog ébredni az ősi tudat, és nem akar ennek a fennálló rendszernek a része lenni. Ezt a rendszert már minden névvel nevezték a történelemben, volt ez már kereszténység, katolicizmus, kommunizmus, kapitalizmus. Sok neve van, de ugyanaz. Most valami új nevet fognak kitalálni. Nyilván köze van a koronához – mármint a vírushoz – és az eköré felépült új világrendnek, ami ellentéte a magyar Szent Korona értékrendjének. A lényegen nem változtat a névcsere. Ugyanazok és ugyanazt művelik. A Mammon rendszert építik. Ahogy nevezem Babilont. Az ő elsötétedett tudatuk kivetítése. Ennek ellenpéldájaként kell a jóknak, igazaknak, Isten gyermekeinek is az Abszolút Jó, a Teremtő oldalán állva megteremteniük a Valóságot. Háború ez persze, de szellemi. Ezt a háborút az égi – szellemi – szférában vívják, mi magunk vagyunk, akik harcolnak. Szerintem már nagyon sokan látnak és felébredtek, ennek arányában fog növekedni a gonoszság ellenünk. De ahol a gonoszság megnövekedik ott a kegyelem is. Hogy mi a kegyelem? Az igaz látás, igaz cselekedet, az igaz szellem. A szellemi fejlődés a JÓ felé, amit most milliók, vagy milliárdok léphetnek meg. Ennek jutalma a szellemi szférákban lesz. Itt van a bölcsesség ideje. A gonosz nem tudja megakadályozni ezt a szellemi fejlődést, Jézus mondja: ne attól tartsatok, aki a testeteket megöli, mert a gonosz nem tud a lelketekhez férni, hanem egyedül Istent féljétek. Legyetek állhatatosak. Tartsatok ki a hitben!

2021. 09. 17. 

/Sz.B./



2021. szeptember 16., csütörtök

Az agy és a grafén

 Ezt annyira érdekesnek és a gondolataim (a hangfelvételen előadottak) alátámasztásának látom, hogy szükségesnek tartottam az egészet ide beemelni. Tulajdonképpen le van írva itt szépen, hogy mi is az "elit" célja, az emberi aggyal, vagyis a tudatunkkal, illetve az Istentől kapott lelkünkkel. Nevezzük nevén és röviden: Lélekrablás "tudományosan" az egészségügy leple alatt. Az orvostudomány és az Istenellenesség közé most már = jelet tehetünk. És ezek után még merje majd bárki mondani, hogy konteo, meghogy nem készülnek rá?, dehogynem, régebb óta, mint képzeljük.  Az ehhez való sok pénzt bizony tőletek vették el, és mi vagyunk a kísérleti alanyok is, és egyben az áldozatok.  Azt hiszem nem kell már sok, hogy az oltásellenes polgári engedetlenségből átlépjünk az önkéntes kilépésre ebből a fasiszta globalista rendszerből. No nem a mostani Magyarország nevű állam európai unióból való kilépésére gondolok, hiszen Orbán is az ő szekerüket tolta és tolja. Hanem itt magyar földön, magyar ember, a szent korona értékrendje alatt a saját alkotmányos jogrendszerünk kinyilvánítására, és megvalósítására. Nincs hová hátrálni, előre kell menni.

(Az idézett szövegben a kiemelések tőlem.) Az Európai Bizottság 2013. január 28-ai sajtóközleménye, találati hely:

https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/hu/IP_13_54?fbclid=IwAR3cOBxpUk_Lhgni_GPzTPNiWyRGwuBWEPdkXgPXs_rd_BTMZUpJtDycwF4

:

"

A Grafén és Az emberi agy projekt nyerte el a kutatási kiválóság eddigi legjelentősebb pályázatát. A tartós kutatásfinanszírozásért folytatott harc tovább folytatódik


Európai Bizottság

Sajtóközlemény

Brüsszel, 2013. január 28.


A Grafén és Az emberi agy projekt nyerte el a kutatási kiválóság eddigi legjelentősebb pályázatát. A tartós kutatásfinanszírozásért folytatott harc tovább folytatódik


Az Európai Bizottság ma jelentette be a jövőbeni és kialakulóban lévő technológiák több milliárd eurós pályázatának nyerteseit. A nyertesek, a Grafén (Graphene) és Az emberi agy projekt (Human Brain Project) egyenként egy milliárd eurót kapnak, ami lehetővé teszi számukra, hogy a tudomány és a technológia keresztútján 10 éven át a világ tudományos élvonalában kutassanak. Az egyes kezdeményezésekbe legalább 15 uniós tagállam kutatóit, valamint közel 200 kutatóintézményt vonnak be.

A Grafén elnevezésű projekt célja a forradalmi szénalapú anyag egyedülálló tulajdonságainak vizsgálata és hasznosítása. A grafén fizikai és vegyi tulajdonságok különleges keveréke: ez a legvékonyabb anyag, sokkal jobban vezeti az áramot, mint a réz, 100–300-szor erősebb az acélnál, és páratlan optikai tulajdonságokkal rendelkezik. A grafén használatát európai tudósok 2004-ben tették lehetővé. Ez az anyag, amely többek között az információs és kommunikációs technológiai termékekben felválthatja a szilíciumot, a 21. század ugyanolyan csodája lehet, mint a műanyag a 20. században.

Az Emberi agy projekt a világ legnagyobb kísérleti létesítményét kívánja létrehozni: ennek célja az agy mindeddig legrészletesebb modelljének elkészítése, az agy működésének tanulmányozása, valamint egyéni kezelések kidolgozása a neurológiai és az azokhoz kapcsolódó betegségek esetében. Ez a kutatás tudományos és technikai szempontból megalapozza az orvostudomány továbbfejlődését, amely európaiak millióinak életminőségét lesz képes nagymértékben javítani.

Az Európai Bizottság a Grafén és Az emberi agy projekt kezdeményezéseket 10 éven keresztül a jövőbeni és kialakulóban lévő technológiák kiemelt projektjeként fogja támogatni kutatási és innovációs programjain keresztül. A projektek teljes időtartamára kiterjedő tartós finanszírozást az Unió kutatási keretprogramjai biztosítják, elsősorban a 2014–2020 közötti időszakra szóló Horizont 2020 program, amelyről jelenleg még tárgyal az Európai Parlament és a Tanács.

Neelie Kroes, a Bizottság alelnöke így nyilatkozott: „Európa, mint tudásalapú szuperhatalom az elgondolhatatlanról való gondolkodás és a legjobb ötletek kiaknázása útján valósítható meg. A több milliárdos pályázat az uniós tudományos áttöréseket díjazza, és rávilágít arra, hogy ha elég ambiciózusak vagyunk, akkor az európai kutatás élvonalába kerülhetünk. Európa versenyképességének fenntartása érdekében és azért, hogy Európa továbbra is a tudományos kiválóság hazája maradjon, a kormányoknak az elkövetkező hetekben meg kell egyezniük a Horizont 2020 program ambiciózus költségvetéséről.”

A Grafén projektet Jari Kinaret, a svédországi Chalmers Műszaki Főiskola professzora vezeti. A kiemelt projekt több mint 100 kutatócsoportot tömörít, 136 vizsgálatvezetővel, akik közül négyen Nobel-díjasok. Az emberi agy projekt keretében 87 intézmény tudósai dolgoznak együtt Henry Markram, az École Polytechnique Fédérale de Lausanne professzora vezetésével.

A számítástechnika és a tudomány jövőjének mozgatórugója az együttműködés. E tekintetben világszerte egyedülálló a jövőbeni és kialakulóban lévő technológiák kiemelt projektjeire irányuló program. A projekt keretében folyó verseny az együttműködés új léptékű és időtartamú formáját hozta létre. A szokásos, kettőtől négy évig terjedő finanszírozási ciklusok helyetti 10 éves időtartam és a masszív pénzügyi ösztönzés jelentősen megnövelte a tudománynak a projektjavaslatokban elfoglalt helyét, ami Európát hosszú távú előnyökhöz juttatja, az új technológiák és a gyorsabb innováció területén is.

Előzmények

A Horizont 2020 az Unió új kutatási és innovációs programja, amelyet a Bizottság a 2014–2020 közötti időszakra szóló uniós költségvetési javaslata keretében ismertetett.

Annak érdekében, hogy fellendüljön a növekedés és a munkahelyteremtés hajtóerejét jelentő kutatás és innováció, a Bizottság hétéves időtartamra 80 milliárd eurós ambiciózus költségvetést javasol, amely a jövőbeni és kialakulóban lévő technológiák kiemelt projektjeire is kiterjed.

A győztesek mintegy 54 millió eurót kapnak az Európai Bizottság 2013. évi információs és kommunikációs technológiai munkaprogramja keretében. További finanszírozás a jövőbeli uniós kutatási keretprogramokból, magánbefektetői partnerektől, valamint egyetemektől, a tagállamoktól és az ipar területéről várható.

Grafén: ez az anyag hosszútávon ugyanolyan jelentőségűvé válhat, mint az acél vagy a műanyag. A grafénnel végzett kutatás a feltörekvő transzlációs nanotechnológia kiváló példája, amelynek keretében az egyetemi laboratóriumokban tett felfedezések gyorsan átültethetők a gyakorlatba és a kereskedelmi termékekbe. A grafén és a hozzá kapcsolódó anyagok mind rövid-, mind hosszútávon mélyreható hatást gyakorolhatnak az információs és kommunikációs technológiára azáltal, hogy a szilíciumalapú elektronikai termékekben grafén összetevők kerülnek felhasználásra, amelyek aztán fokozatosan felváltják a szilíciumot, illetve teljesen új alkalmazásokat tesznek lehetővé. Az információs és kommunikációs technológián felül a grafénkutatás jelentős hatást fog gyakorolni az energia és a szállítás, valamint az egészségügy területére.

Az emberi agy projekt: e kezdeményezés eredményeként az agy modellezése során gyűjtött és integrált kísérleti adatok felhasználásával azonosíthatók és pótolhatók lesznek az eddigi tudományos ismeretekben lévő hiányosságok az idegtudomány és a neuroinformatika területén. Az orvostudomány terén a projekt eredményei lehetővé teszik a jobb diagnózist, valamint a betegségek és a gyógyszerek modellezését. A számítástechnikában az interaktív szuperszámítógépes új technikák – amelyeket az agy modellezésének szükségessége hív életre – egyéb iparágakra is hatást fognak gyakorolni, míg az agy alapján modellezett eszközök és rendszerek túlmutatnak majd a jelenlegi technológiák energiahatékonysága, programozhatósága és megbízhatósága jelentette korlátokon, és ezáltal szabaddá teszik az utat az agyhoz hasonló intelligenciával rendelkező rendszerek előtt.

Hasznos linkek

Lásd: MEMO/13/36

A digitális menetrend weboldala: Digital Agenda website

Neelie Kroes honlapja: website

Kövesse Neelie Kroes biztos bejegyzéseit a Twitteren: Twitter

Kapcsolattartók:

Ryan Heath (+32 2 296 17 16), Twitter: @RyanHeathEU

Linda Cain (+32 2 299 90 19)

"

Mi a cél?

 

Ebben az első felvételben a koronavírus és az abból származtatható jövőre hívom fel a figyelmet. A felvétel 2021. szeptember 15-én készült, legyen figyelmeztetés nektek:

https://drive.google.com/file/d/1m4oQXeCmlNuWvFh5a4yf-VSMIEG2sswZ/view?usp=sharing


Visszafelé menve az időben. A koronavírus járvány magyarországi elindulásakor készítettem ezt a felvételt, 2020. március 27-én. Legyen ez a zárszó és vigasztaló üzenet nektek:

https://drive.google.com/file/d/1x4pw5n24CeTFiYRve2pIxDjqj0dmLwQo/view?usp=sharing


2021. szeptember 15., szerda

Himnuszokról

E bejegyzésem egy korábbi főiskolai dolgozatom. Most osztom meg veletek. Fogadjátok szeretettel.


Himnuszokról

Ha „a vers az, amit mondani kell” , akkor a Himnusz az, 

amit énekelni kell.



     Általánosságban: A himnusz (görög 'dicséret, magasztalás') költői és liturgikus műfaj, az ódai műfajcsoport tagja, melynek tárgya és alkalma valamely istenség, esetleg elvont eszme, természeti erő vagy isteni tulajdonságokkal felruházott ember dicsérete. Az egyik legősibb lírai műfaj, a mitikus világképű kultúrákban mindenhol fellelhető.

     Az Istent dicsérő magasztaló kultuszi énekek neve a formatörténeti kutatásban (h. töhilláh; g hümnosz) mint ismeretes a zene és az ének a legősibb idők óta szoros kapcsolatban áll a kultusszal. Nemcsak Mezopotámiában, hanem Ugaritban és Kánaánban is énekeltek a szentélyeknél kultuszi énekeket, himnuszokat. Ugyanez feltételezhető Izraelre nézve, már a Dávid előtti korban. Himnuszok elsősorban a zsoltárokban vannak, de ezenkívül is találkozunk ezzel a műfajjal: Mózes éneke, Debóra éneke, Ezékiás hálaéneke, Jónás „imája”, az egyes bibliai könyvek végén lévő doxológiák. A legtöbb himnuszt Ézsaiásban és Jóbban találjuk. A himnuszokkal a legkülönbözőbb élethelyzetekben mint áldozati lakoma, templomi istentisztelet, páska, szombat, családi ünnep) lehetett dicsérni, magasztalni Istent fenségéért, hatalmáért, dicsőségéért, teremtéséért, a történelemben és az ember életében megmutatott csodáiért, szabadításáért. Az újszövetségben a formatörténeti kutatás a himnuszok műfajában sorolja Mária énekét, Zakariás énekét, a páli levelek himnikus részeit, a különböző doxológiákat. Kérdéses azonban, hogy ezek a himnuszként meghatározott újszövetségi helyek valóban liturgikus használatú énekek voltak-e. 

     A keresztény istentiszteleti kultúrában elterjedt liturgikus himnuszforma a 4. században keletkezett, szír nyelvterületről terjedt el és jellemzője a fegyelmezett metrikus szerkezet, soronként azonos számú magánhangzóval és végig azonos dallammal. Hiláriusz és Szent Ambrus vezette be először a nyugati liturgiába azt a strófikus himnuszszerkezetet, amelyet ma is leggyakrabban használunk. 

     A himnuszköltészet témái igen változatosak. A legismertebb himnuszok az ún. Mária-himnuszok, ezek közül is kiemelkedő jelentőségűek a planctusok (siralmak, siratóénekek), Szűz Mária szenvedésének megrendítő megjelenítései. E himnuszok egyrészt leíró jelleggel ábrázolják a kereszt alatt álló Máriát, majd a vers következő egységében, az imitációs részben a megszólaló szinte azonosul Mária érzéseivel, fájdalmával és gyászával. A lírai alany tehát nem személyes érzéseit közvetíti, hanem azonosul a másik ember (Mária) érzéseivel, így a személyesség átlényegül, általánossá válik. A Mária-himnuszok a középkori egyházi líra legelterjedtebb emlékei. A Szűz Mária körül kialakult kultusz hagyományai jelen vannak a keresztény ünnepkörben (Mária-ünnepek) és más irodalmi műfajokban is, például a legendákban.

     Más himnuszokban a személyesség megmarad, nem marad annyira rejtve, mint a Mária-himnuszokban. Ezek az örömódák nem csak szorosan vett vallási témákat dolgoznak föl: témáik a természet szépsége, a földi élet békés örömei, a biztos hit (pl. Szent Ferenc: Naphimnusz, Pierre Abélard: Szombat esti himnusz).

     A himnuszok egy harmadik csoportjának fő motívuma a látomásosság: a mennyország, az utolsó ítélet látomásai (pl. Tommasso da Celano: Dies irae...).

     A vallásos himnusz nemcsak tartalmában, témájában más, mint az ókori himnuszok, ódák. Az időmértékes forma háttérbe szorul, a himnuszok rímes-hangsúlyos versek. A himnuszköltészet témái és formai sajátosságai évszázadokon át megmaradtak, s még napjaink egyházi irodalmában is jelen vannak. 

     Sajnos egyáltalán nem vagyok kiművelt ének-zene témából, e dolgozatom megírásához irodalom és zenetörténetre kellett támaszkodnom, kivétel a személyes rész. Az általános és gimnáziumi oktatásomból súlyosan kimaradt Kodály Zoltán eszmeisége, ének-zene tanáraim, végzettségüket tekintve matematika tanárok és rajzszakos végezettségűek voltak, énekelni még csak-csak tudtak valahogy, de tanítani már semmit. Még a szolmizációs hangokat sem. Ezért van, hogy zenei műveltségem az alapnál is rosszabb. Két dolog segített abban, hogy kicsit másképp alakuljak idővel. Az egyik a megtérésem, ami által közelebb kerülhettem a zenéhez és az énekléshez, a baptista imaházban, a másik egy sajátos mód, a családfakutatásomon keresztül. Ezen utóbbin keresztül szeretném most témám első himnuszát ismertetni, dolgozatom témájának választásának okát. Ezután további 10 himnusszal tekintem át korunkig a keresztény felekezetekben fellelhető Himnuszokat, történeti sorrendbe.

 A magyar himnusz

~ 1 ~

A szöveg keletkezési helyéről, idejéről és sorsáról:

     Szeretném mindenekelőtt elmondani azt a nagyszerű kiváltságot, hogy e gyönyörű költeményt Kölcsey Ferenc családunk körében, kúriánkban írta meg. Engedje meg ezért a Tanár úr, hogy a megszokottnál kicsit több oldalban időzzek el a magyar Himnusznál. Ezzel olyat is tudok mondani, ami által újjal járulhatok hozzá a közismert dolgokhoz. Tíz évvel ezelőtti komoly családfakutatásom közben akadtam rá, hogy Kölcsey Ferenc - ugyan nem egyenes ági leszármazottja családunknak, hanem sógorsági ágon - rokoni kapcsolatba volt velünk. Testvére házassága révén. Ez a kapcsolat adja családunk büszkeségének egyik alapját, vagyis hogy nemcsak egy vérbeli Szuhányi gyermeket fogadott örökbe, akinek a Parainésis-t is írta, hanem, hogy magát a Himnusz szövegét is kúriánkban írta meg. Kéziratait és könyvtárát végrendeletében unokaöccsére, Kölcsey Kálmánra (akit még testvére halála után örökbefogadott és akinek Szuhányi nagynénikém az édesanyja) hagyta. Mivel a fiú ekkor még kiskorú volt, a kéziratok további sorsáról édesanyja, Kölcsey Ádámné, Szuhányi Josephine gondoskodott. A hagyaték a következő évtizedekben több részre szakadt, kerültek okmányok a Magyar Tudományos Akadémia és a Széchényi Könyvtár tulajdonába, ám az értékes verskéziratok egy kötege, köztük a Himnusz is, családunk tulajdonában maradt. A sorsáról a 20. század közepéig semmit sem tudott az irodalomtudomány. Temetéséről is családunk gondoskodott, így került a kriptánkban, ahol a 21. századig – exhumálásáig – közösen a Szuhányikkal együtt nyugodott.




     Egy a háromszobás udvarházban lakott a család, csak 1823 decemberében történt változás, amikor Kölcsey Ádám (Kölcsey Ferenc testvére) megnősült, feleségül vévén Csengerből  Szuhányi Jozefint, (amely egyébként nem is volt számára bonyodalom mentes, a Szuhányi lányt az erősen katolikus Habsburg hű családapa kitagadta e házasságért) s 1824-ben megszületett első gyermekük. Kölcsey Ferencnek egy szoba állott rendelkezésére s közös háztartásban éltek együtt, amikor Ferenc nem volt távol Csekétől. 1827-ig volt ez így, amikor nyáron Ádám hirtelen meghalt, s Kölcsey Ferenc az özveggyel és három éves kisfiával, Kálmánnal, magukra maradtak. A szeretet és a családi felelősség Kölcsey Ferencet arra kényszerítette, hogy ne hagyja el testvére családját, hanem mint végrendeletében írja: „Maradékom nem lévén, valamint néhai Ádám Öcsémmel, valahányszor otthon valék, közös fedél alatt laktam, úgy Özvegyétől s Árvájától, kit halála óta saját gyermekem gyanánt tekintek, sem különböztem meg.” 1827. november l-jén írja Szemerének: „Nekem most külön szobám nincs; csendességem és magányom a szónak legbetűszerintibb értelmében, egyetlen pillanatig sincs.” 




     „A költő halála után „árvái”: Ádám özvegye, Szuhányi Jozefin és Kölcsey Kálmán lakták a kúriát. 1841. augusztus 18-án Gáspár János útinaplójában így írt erről a házról: „Az utca s így a falu végéhez közel áll egy csinos ízlésű úrlak, jólét-eláruló külsővel: ez a Kölcsey volt – s jelenleg árvái laktak. … Szuhányi Jozefin leereszkedő keggyel fogadott s legelőbb is az épület balszárnyába vezetett, a szobába, hol a nagy férfi élt, dolgozott, szenvedett… A szoba még sok tekintetben úgy áll, mint halálakor: az íróasztala, melyek keserű könnyek közt amaz örök életű szavak születtek, a köntösök egy fogason, melyek oly bús kebelt födének, a székek, pamlag: ott áll a nagybecsű könyvtár válogatott hellén, római, angol, fransz, német és magyar remekírókkal, mert ő híven megtartá Kálmánnak adott intését: ne könnyen végy kezedbe oly művet, mely a zseni lángjegyét homlokán nem hordja. E szép könyvtár a Kálmán öröke. Kölcsey képét, mit bírunk, jónak lehet mondani, de itt látók a leghívebbet, melyet árváinak festetett volt maga az utolsó országgyűlésen, ez derültebb az acélmetszvénynél… Innen a hölgy a más szárnyba, nappali házába vezetett… nyári és szép alkony előtt a csarnokon most is meglevő két széken, családja és fiatalság társaságában beszélgetéssel rekeszté be a napot.”

     Több mint tíz évvel később, 1853 nyarán Vahot Imre járt Csekében egy Varsányi János nevű grafikussal, aki le is rajzolta Kölcsey házát és könyvtárszobáját. Vahot így számol be a látottakról: „Legelső gondom volt a ház csendes magányából már 15 évvel ezelőtt elköltözött Kölcsey Ferencnek dolgozó szobáját megtekinteni. Elfogódott szívvel léptem azon szentélybe, melynek szűk határai közt a legnagyobb lelkek egyike szokott volt leginkább éjjelenként megnyílni, s végtelen kiterjedésű világába elmerülve óriási szenvedéllyel és szorgalommal működni a haza és az emberiség javáért.

     Éjjel láttam a helyet, a szellem ezen gazdag, de életveszéllyel járó mély bányáját, honnan hazánk egére az író és szónok éjjeli fáradozása oly szép arany hajnalt volt képes felvarázsolni. Meghatottan álltam a kisded szoba közepén, hol minden tárgy, még a legkisebb porszem is Kölcsey önfeláldozó működése, s ennek rendkívül hatására emlékeztet. A fellángoló képzelet erőt vett a hideg ész világán! … És látnom kellett a nagy fehér íróasztal mellett egy hófehér tisztaságú halvány, kopasz embert, ki éji lámpájánál nagy gondolatai és fárasztó munkája terhétől meggörnyedve ül, s önzés, dicsvágy nélkül áldozik a hazáért, midőn annak sok gyermeke ugyanez időben zajos tombolás közt csupán bálványainak tömjénez… Másnap reggel Varsányi egész pietással rajzolá le Kölcsey dolgozó szobáját az udvarra néző ablaktól fölvéve… Egyszerű e szoba, de csinos és rendes, mint a nagy férfiúnak egész élete, minden külfény és keresett pompa nélkül. A szoba egyik oldalát egészen a nyílt könyvtár foglalja el, mely nagyobb részint válogatott remekművekből áll, melynek minden darabjáról egykori tulajdonosának búvárkodó lelke sugárzik elő. Más, talán hiúbb vagy gazdagabb író üveges és fényezett szekrénybe zárandá a kedves, drága kincseket. A szoba közepén áll fenyőfából készült fehérre festett íróasztala, mely hihetőleg azért nyert oly nagy alakot, hogy egyszersmind sok könyv is elférhessen reá.” 

A versről:

     Himnusz: „ének” (gör.) szóból; lírai műfaj, általában istenséghez könyörgő, magasztos tárgyú és hangnemű ének.

     Kölcsey 1823. január 22-én befejezett versének szellemi gyökerei mélyebbre hatolnak a 18–19. századi nemzeti himnuszok világánál. Kölcsey versének sokatmondó alcíme: A magyar nép zivataros századaiból.

     „Zenei enciklopédiák egyöntetű véleménye szerint a nemzeti himnusz olyan dal, ének vagy induló, amely egy nép együvé tartozását hivatott ünnepélyes formában megjeleníteni. Impériumok és monarchiák himnuszai többnyire az uralkodóház iránti hűséget is erőteljesen hangsúlyozzák. Bár a magyar himnuszra – Kölcsey Ferenc versére és Erkel Ferenc zenéjére – nagyon is illik a meghatározás első mondata, a második azonban nem. Nemzeti himnuszunk nem királyhimnusz, hanem néphimnusz. (…) Kollektív nemzeti és egyéni bűnbánat, kapaszkodás a Biblia ígéreteibe, a zsoltároknak a magyar viszonyokra való alkalmazása ez a líra. A Himnusz költője, mint versének alcíme, de formája is tanúsítja, tudatosan kapcsolódott a 16. századi magyar verselés hagyományához. (…) Műve vallásos hitből fakadó könyörgés, amelyben a bibliai nép helyére a magyar nép kerül, magyar bűn és magyar panasz, az isteni könyörületbe vetett hitnek magyar kifejezése. Kölcsey bölcsen és tudatosan a múltba helyezi látomásának történelmi színpadát. Korának magyar olvasója úgyis tudta: bárhol, bármikor játszódik is valamely históriai mű, az mindig őt érinti személyesen, adott helyzetében. Bár Kölcsey csak rabló mongolt, töröktől vett rabigát, magyart pusztító magyart említett, olvasója számára nem volt kétséges, milyen rabigát kell még a leírásokhoz hozzágondolni. (…) A nemzeti sors és az istenhit összekapcsolása ihlette Kölcseyt a Himnusz megírására. Nemzeti imádságunk égette bele a magyar szívbe azt a hitet, hogy Istentől jön a balsors, de ő hozza ránk a víg esztendőt is. Himnuszunk a történelemszemléletében egyedülálló.” 

Zenéjéről:

     A himnusz zenéjét Erkel Ferenc, zeneszerző és karmester szerezte 1844-ben, amikor a nemzeti dal zenéjére kiírt pályázaton, az „Itt az írás forgassátok,/ Érett ésszel, józanon. Kölcsey” jeligéjű pályázatával első díjat nyert, a többek közt Vörösmarty Mihály és Szigligeti Ede által is megtisztelt zsűri döntésének köszönhetően. A Himnuszt a budapesti Nemzeti Színház mutatta be 1844-ben. 

     Erkel Ferenc így emlékszik vissza 1844. késő telének eseményeire: ,,Csend van. Ülök és gondolkodok: hát hogy is kellene azt a himnuszt megcsinálni? Elém teszem a szöveget. Olvasom. Megint gondolkodok. És amint így elgondolkozom, eszembe jut az én első mesteremnek a szava, aki Pozsonyban tanított. Azt mondta: fiam, mikor valami szent zenét komponálsz, mindig a harangok szava jusson először eszedbe. És ott a szoba csöndességében megzendülnek az én fülemben a pozsonyi harangok. Áhítat száll meg. A kezemet a zongorára teszem és hang-hang után olvad. Egy óra sem telik belé, megvan a himnusz..." 

     A nemzeti himnusszá válás azonban még messze volt, bár 1844 augusztusában már egyházi ünnepség keretében is megszólalt Erkel muzsikája, 1848. augusztus 20-án pedig először csendül fel állami hivatalos rendezvényen a Mátyás templomban.” 

Verselemzésem:

     Soha nem felejtem el, hogy egész iskolai éveimben különleges vonzalmam volt a versekhez és a verselemzéshez. Tanáraim legnagyobb meglepetésére, mindig dicsérettel tudtak elismerni, ami egészen az utolsó legnagyobb megpróbáltatásig az érettségi verselemzésemig tartott. Így emlékszem arra is, amikor ötödikes általános iskolai tanuló koromban, kívülről meg kellett tanulni a Himnuszt. Miután felmondtam mind a nyolc versszakát egy elemzést mondtam. Valahogy belül – öntudatlan - éreztem, hogy ehhez a vershez nekem több közöm van, mint bármely más magyar embernek. Szinte éreztem minden egyes szavát, és annak súlyát, mintha az, aki írta közeli rokonom lenne. Gyerekként éreztem meg azt az igazságot, amit majd csak 26 évesen tudtam meg. Éreztem nemcsak magyar vagyok, de ennek minden távlati felelősségével, annak alakítója is. Egy örökös, aki magában hordozza az értéket. Himnusz számomra egy nagyon erőteljes, súlyos összegzést, mondanivalót és felelősséget jelent. Nemcsak egyesülök vele, de szó szerinti sorsközösségem is van az írójával. Könyörgés, amelyben benne van részemről az emberi lemondás, és benne van a vágy, Istenhez könyörgöm. Könyörgés egy nemzetért, amely szívében, és keblében hordozott engem, és amelynek legalább ennyivel tartoznék, de mint minden magyar embert engem is számkivet e haza. Oly mostoha ezzel a néppel a világ, ahogy a Himnusz írójával, a nép is mostoha volt, s ahogy önmagához is hűen az. Egy jajkiáltás, ami felhangzik itt, jaj ne így legyen többet. Fogjunk össze. Fájdalom és esedezés. Késztetés, hogy befejezzem e dalt valami szebbel és jobbal. Egy befejezetlen mű, aminek kell, hogy találjunk egy csodálatos Isteni kegyelemmel átitatott közös boldog életet, egy közös büszke magyar sorsot. Az nem lehet, hogy évtizedekig, hiába rebegte millió száj, ne hallgatná meg Isten e nemzet Imáját. Én hiszem, hogy üknagybátyámnak, az író imája meghallgattatik. Végtelen büszkességgel tölt el, hogy milliók énekelték és éneklik, vagyis imádkozzák ezt az éneket, aminek megírásához, megőrzéséhez a családom is hozzájárult. Isten áldja meg a magyart!


A legkorábbi fennmaradt Szentháromság-himnusz 
~ 2 ~

     Az Oxyrhynchus Papyrus 1786-os számú töredék néven ismertté vált himnuszra 1918-ban bukkantak rá az egyiptomi Oxyrhynchusban, 1922-ben publikálták. A töredék a keresztény himnuszköltészet legrégebbi kézirata, s a korból az egyetlen, amelyen nemcsak a szöveget, hanem a ritmust és a dallamot is jelölték. A görög zenei jelölésekkel ellátott és görög nyelvű keresztény himnusz valószínűsíthetően a 3. század végéről származik: korai keletkezése és a zenei jelölések miatt különleges fontosságú, értelmezésének kérdései pedig számos egyházzene-kutatót és klasszika-filológust foglalkoztatnak.

     A himnusztöredék egy papirusz hátsó oldalán maradt ránk – az első oldalon egy gabonavételt rögzítő feljegyzés olvasható a 3. század elejéről. A himnuszból öt sort ismerünk: nem tudjuk, eredetileg milyen hosszú lehetett, hány sorból állt.

     A fennmaradt sorok a következőképpen fordíthatók magyarra:
1. ... az Isten minden kiváló teremtménye együtt...
2. ... az éj, sem a nap (?). Hadd csendesedjen(ek). Ne hagyd a fénylő csillagokat [...],
3. ... [Állítsd meg] [a rohanó szeleket és apadjon el] minden hömpölygő folyó [forrása]. Amíg himnuszt éneklünk
4. az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek, hadd válaszoljon az összes erő: „Ámen, ámen, Erősség, dicséret
5. [és dicsőség mindörökké Istennek], minden jó dolog egyetlen adományozójának. Ámen, ámen.”

     Ez a himnusz a Szentháromságot dicsőíti. Kutatók feltételezik, hogy a szöveg egy anapesztikus verselésű pogány görög ima átdolgozása lehet, amelyhez a keresztények – annak ellenére, hogy a szöveg ritmusához nem illett – a Szentháromságot dicsőítő formulát illesztettek.

     A himnusz szövege szerint tehát a természeti elemeknek el kell csendesedniük, amíg a himnuszt éneklők a Szentháromság dicséretét zengik, egyúttal a kozmosznak is részt kell vennie az Atya, a Fiú és a Szentlélek dicsőítésében. A kozmikus csendesség motívuma nemcsak itt, de a görög irodalomban több helyen is megjelenik: ennek gyökere abban az elgondolásban kereshető, amely szerint egy istenség megjelenésekor nemcsak az ember, de a természet is szükségszerűen elcsendesedik.

     Ezt a gondolatot azonban megtaláljuk már Antiókhiai Szent Ignác egyik levelében is, aki kozmikus képet fest arról, ahogyan Jézus csillaga körül kórust alkotnak az égitestek. Eszerint a megtestesülés és kínszenvedés „felharsanó titkai” előbb rejtve voltak Isten csendjében, majd megnyilvánultak az égi létezőknek és az angyali rendeknek, akik öröméneket zengtek.

     A himnusz annak bizonyítékaként is felfogható, hogy Egyiptom környékén már az első századokban nagy hatást gyakorolt a görög zene a keresztény himnuszköltészetre. Egy zenei töredék kapcsán fontos kérdés, hogy mi volt a korabeli kontextusa, milyen környezetben hangozhatott el? A kutatók sejtése szerint nem a liturgiában használatos darabról lehet szó, hanem szólóénekes énekelhette szeretetlakomán vagy ahhoz hasonló társas összejöveteleken. Valószínűsítik azt is, hogy a zeneszerző alexandriai születésű lehetett, Alexandriai Kelemen és Órigenész egyházatyák köreiből kerülhetett ki.

     A kutatás egyik legjelentősebb kérdése, hogy a kora keresztény zene alkotásai, vagyis az első négy évszázad himnuszai és zsoltárai a zsidó zenéből vagy az antik görög zenéből fejlődtek-e ki. Az Oxyrhynchus Papyrus 1786-os számú himnusztöredéke e tekintetben is fontos adalék; számos kutató a görög zenéből való származás bizonyítékát látta benne, mások azonban a szír és a zsidó dallamvilág hatását is felfedezték a himnuszban. A kutatói kérdésekre biztos válaszok valószínűleg nincsenek, a görög nyelvű keresztény himnusz azonban mindenképp a kultúrák találkozásának korai és értékes példájának tartható. 


Venantius Fortunatus: Himnusza a szent kereszthez
~ 3 ~

A himnusz eredeti kezdősora: Vexilla regis prodeunt 

Király zászlói lengenek,
villog titkával a Kereszt,
melyre húsban függesztetett
aki minden húst alkotott.

Szögekkel verve tagjai,
kinyújtva lába és keze ...
Itt függ a véres áldozat
ki a megváltás ára volt.

A lándzsa szörnyű vashegye
itten sebezte, és a seb
vérrel és vízzel csöpögött,
lemosni bűneink sarát.

Így tell be mit Dávid király
hív verse egykor énekelt
hirdetvén minden nép között:
„Fájáról kormányzand az Úr!"

Óh fényes és dísz-terhü fa,
királyi bíborral veres,
méltó törzsről választatott
hogy érintsd szent-szent tagjait!

Te áldott, kinek ága közt
a világ Kincse lebegett,
te lettél teste mérlege
s a poklot megrabolta fád.

Szent kérged illatot leheli,
ized nektárokat legyőz;
ezer gyümölccsel boldogan
tapsolnak győztes karjaid.

Üdvözlégy oltár s áldozat,
melyen a dicső szenvedés
esett: az Élet halt halált
s holtával adott életet!

 Babits Mihály fordítása


Pál Diakónus: Himnusza a Tenger Csillagához
~ 4 ~

A himnusz eredeti kezdősora:  Ave maris stella 

Tengernek csillaga,
Isten édesanyja,
üdvözlégy, mindig szűz,
menny boldog kapuja.

Te, kinek Gábriel
ajka mondott Avé-t,
tégy közöttünk békét,
fordítsd Éva nevét!

Szabadíts rabokat,
adj fényt a vakoknak,
üzd el bajainkat,
igényeld javunkat.

Mutasd, hogy anyánk vagy!
Hallja meg imádat,
ki értünk fiaddá
születni nem átallt.

Kiváltságos szent Szűz,
mindenek közt enyhe,
oldd föl bűneinket,
enyhíts, tisztíts minket!

Mosd meg életünket,
készítsd el utunkat,
hogy örök örömben
lássuk Jézusunkat!

Istennek dicséret,
Krisztusnak dicsőség,
Szentlélekkel együtt
hármas-egy tisztesség!

Babits Mihály fordítása
 

Hrabanus Maurus: Pünkösti himnusza
~ 5 ~

A himnusz eredeti kezdősora:  Veni Creator Spiritus

Teremtő Lélek, légy velünk!
Látogasd híveid szivét!
Töltsd malaszttal a kebleket,
melyeknek alkotója vagy.

Te kit Védőnknek mondanak,
s mellénk a magas Ég adott!
Tűz, élő forrás, szeretet!
Te lelkek lelki olaja!

Ajándékoddal hétszeres!
Te ujj az Isten jobbkezén!
Te, ki az Atya megígért
szavával áldod torkaink!

 Gyújts fényt érzékeinkbe! Öntsd
szivünkbe szent szerelmedet!
S mi bennünk testi gyöngeség,
örök erőddel izmosítsd!

Ellenségünket űzzed el!
S a Békét tüstént hozd közel,
előttünk járva, mint vezér!
S kerüljünk mindent, ami árt.

Általad tudjuk az Atyát,
s ismerjük, adjad, a Fiút!
Tebenned higyjük Szellemét
mindakettőnek végtelen.

Ezt teljesítse az Atya,
s vele egylényü Egyfia,
aki veled uralkodik,
óh Lélek, minden századig!

Babits Mihály fordítása


Róbert Király: Himnusza a Szentlélekhez
~ 6 ~

A szekvencia eredeti kezdősora: Veni Sancte Spiritus 

Jőjj Szentlélek-isten, jőjj
s áraszd ki a mennyekből
     fényességed sugarát!
Jőjj, ki árvák atyja vagy,
jőjj, ki szívek lángja vagy,
     ajándékos jóbarát!

Jőjj áldott vigasztalás,
drága vendég, lelkitárs,
     legédesebb enyhülés:
fáradságra nyugalom,
hőség ellen oltalom,
     zokogásban könnyülés!

Jőjj és töltsd be híveid
legtitkosabb szíveit,
     boldogító égi tűz!
Semmi, semmi nélküled
az emberben nem lehet,
     semmi tiszta, semmi szűz.

 Mosd, amit a szenny belep,
öntözd, ami eleped,
     seb fájását csillapítsd;
ami dermedt, élesztgesd,
ami fagyos, melengesd,
     ami hibás, igazítsd!

 Benned minden bizalom!
Osszad, osszad pazaron
     hét szent ajándékodat:
adj érdemre jobbulást,
üdvösséges kimulást;
     s örök vigasságot adj!

 Babits Mihály fordítása

 
Jacopo da Todi: Himnusza a Fájdalmas Anyáról
~ 7 ~

A szekvencia eredeti kezdősora: Stabat Mater dolorosa

Állt az anya keservében
sírva a kereszt tövében,
     melyen függött szent Fia,
kinek megtört s jajjal-tellett
lelkét kemény kardnak kellett
     kínzón általjárnia.

Óh mily búsan, sujtva állt ott
amaz asszonyok-közt-áldott,
     ki Téged szült, Egyszülött!
Mily nagy gyásza volt sírása
mikor látta szent Fiát a
     szívtépő kínok között!

 Van-e oly szem, mely nem sírna
Krisztus anyjával s e kínra
     hidegen pillantana?
aki könnyek nélkül nézze,
hogy merűl a szenvedésbe
     fia mellett az anya?

 Látta Jézust, hogy fajtája
vétkéért mit vett magára
     és korbáccsal vereték.
S látta édes fiát végül
haldokolni vigasz nélkül,
     míg kiadta életét.

 Kútja égi szeretetnek,
engedd érzenem sebednek
     mérgét: hadd sírjak veled!
Engedd, hogy a szívem égjen
Krisztus isten szerelmében,
     s ő szeressen engemet!

 Óh szentséges anya, tedd meg,
a Keresztrefeszítettnek
     nyomd szívembe sebeit!
Oszd meg, kérem, kínját vélem,
kinek érdem nélkül érttem
     tetszett annyit tűrni itt!

 Jámborul hadd sírjak véled
és szenvedjek mígcsak élek
     Avval, ki keresztre szállt!
Álljak a kereszt tövében!
Szívem szíved keservében
     társad lenni úgy sovárg!

 Szüzek szüze! légy szívedben
hozzám jó és nem kegyetlen!
     Oszd meg vélem könnyedet!
Add hogy sírván Krisztus sírján
sebeit szívembe írnám
     s bánatodban részt vegyek!

 Fiad sebe sebesítsen!
Szent keresztje részegítsen
     és vérének itala,
hogy pokol tüzén ne égjek!
S az ítélet napján, kérlek,
     te légy védőm, szűzanya!

 Ha majd el kell mennem innen,
engedj győzelemre mennem
     anyád által, Krisztusom!
És ha testem meghal, adjad
hogy lelkem dicsőn fogadja
     a pálmás paradicsom!

 Babits Mihály fordítása

A Vatikán himnusza
~ 8 ~

     A hivatalos vatikáni himnusz 1950 óta az Inno e Marcia Pontificale. Zenéjét Charles Gounod francia zeneszerző komponálta 1857-ben, IX. Piusz pápa tiszteletére. Olasz szövege Mons. Antonio Allegra műve. 1991-ben Mons. Raffaello Lavagna latin szöveget is írt hozzá, hogy ne csupán a Vatikáné legyen, hanem világszerte énekelhessék a katolikusok.

     A himnusz hivatalos diplomáciai alkalmakkor, a vatikáni zászlófelvonáskor, valamint a pápa külföldi látogatásai és az Urbi et orbi áldások alkalmával hangzik fel.

     A Magyarországon elterjedt Pápai himnusz (Hol Szent Péter sírba téve) nem azonos a hivatalos vatikáni himnusszal. A XIX. században született zenemű eredeti, angol szövegét Nicholas Wiseman westminsteri bíboros érsek írta és Gyurits Antal fordította magyarra. 

     Szövege olaszul: Roma immortale di Martiri e di Santi, Roma immortale accogli i nostri canti: Gloria nei cieli a Dio nostro Signore, Pace ai Fedeli, di Cristo nell'amore. A Te veniamo, Angelico Pastore, In Te vediamo il mite Redentore, Erede Santo di vera e santa Fede; Conforto e vanto a chi combatte e crede, Non prevarranno la forza ed il terrore, Ma regneranno la Veritá, l'Amore.

     Magyar fordítása (nem műfordítás): Örök Róma, szentek és vértanúk városa, Örök Róma, fogadd énekeink: Dicsőség a mennyben Istennek, Urunknak; Béke a szeretetben Krisztus híveinek. Hozzád jövünk, angyali pásztor, Benned látjuk a szelíd Megváltót. Szent örököse szent és igaz hitnek, Vigasz és büszkeség annak, aki küzd és hisz. Erőszak és félelem nem vesz erőt rajtad; Hanem az igazság és a szeretet fog uralkodni.


„Erős vár a mi Istenünk”  
~ 9 ~

Története:

     „Erős vár a mi Istenünk” Luther Márton (1483. november 10. – Eisleben, 1546. február 18.)   írta 1527 és 1529 között. Wittenbergben jelent meg ugyanebben az esztendőben. Szövege a 46. zsoltár parafrázisa.

     Azok az emberi kezek, emberi elmék és emberi szívek, kik az Egyházat az isteni tisztaságban megtartva előre vitték, hajlandóak voltak az Egy Igaz Istentől kérni és várni a segítséget. Ennek eredménye akkor is megvolt és ma is megvan.

     Az első Krisztus-követőktől a mai napig él az Egyház állandó hitvallásban. A leírt hitvalló tanok mutatják Isten munkáját az eszközként használt embereken, eseményeken, történelmen keresztül. Ilyen hitvallás lehet a zene az ének. Egy évben egyszer biztosan felhangzik a protestáns templomokban az "Erős vár a mi Istenünk.„ kezdetű dicséret. De tudjuk e, hogy ezzel az énekkel milyen kincset őrzünk énekeskönyvünk lapján? 

     Az Erős vár a mi Istenünk (390. dicséret) a protestánsok egyik legkedveltebb éneke, mozgósító hatása miatt a reformáció „harci dalának" is hívták. John Julian négy elméletet említ az eredetéről.  Heinrich Heine szerint Luther Márton és társai ezt énekelték 1521. április 16-án, amikor a wormsi birodalmi gyűlésre mentek; Schneider szerint Luther tisztelgése barátja, Leonhard Kaiser felé, aki mártírhalált halt 1527. augusztus 16-án; Jean-Henri Merle d'Aubigné szerint német evangélikus fejedelmek énekelték az 1530-as   augsburgi birodalmi gyűlésre menve, ahol beterjesztették az ágostai hitvallást; egy negyedik nézet szerint az 1529-es speyeri birodalmi gyűlés kapcsán íródott, ahol a német evangélikus fejedelmek bejelentették tiltakozásukat V. Károly német-római császárnak, aki érvényesíteni akarta a wormsi ediktumot.

     Az Erős vár a mi Istenünk dallamát számos zeneszerző felhasználta, például Johann Sebastian Bach a 80. kantátájában és a korálfeldolgozásaiban, Felix Mendelssohn az 5. szimfóniájában, Giacomo Meyerbeer a „Hugenották” című operájában, Richard Wagner a Kaisermarschban, Richard Strauss pedig a Friedenstagban.

    Mendelssohn: Reformáció szimfónia - III. tétel V. szimfónia számomra annyira gyönyörű mintegy himnusz ezért soroltam „Erős vár a mi Istenünk” a himnusz műfajába. Lehet nem helyesen.

Erős vár a mi Istenünk,
Jó fegyverünk és pajzsunk.
Ha ő velünk, ki ellenünk?
Az Úr a mi oltalmunk.
Az ős ellenség
Most is üldöz még,
Nagy a serege,
Csalárdság fegyvere,
Nincs ilyen több a földön.


Amazing Grace
~ 10 ~

írta: John Newton (1725-1807) egy rabszolga-kereskedő hajó kapitánya

     „Az Amazing Grace a világ egyik legismertebb dala – naponta sokszor elhangzik keresztény istentiszteleteken, számtalan feldolgozása ismert a legkülönbözőbb előadóktól. A keresztény hit és főképpen a megváltás tömör összegzése ez a szívhez szóló himnusz, amelynek minden sora személyes jellegű. Szövege a szerző, John Newton pálfordulásának története, aki Lutherhez hasonlóan egy életveszélyes viharból megmenekülve tett fogadalmat Isten követésére.” 

Csodálatos kegyelem, mily édes a hang,
mely megmentett egy olyan nyomorultat, mint én.
Már elvesztem, de most meglettem;
vak voltam, de most már látok.

     „A dal Newton és Wilberforce elismerésre méltó életművén jóval túlnőtt. Az első hallásra is felejthetetlen dallam csak később kapcsolódott Newton soraihoz, valószínűleg ír vagy skót népzenei háttérből. Amellett, hogy a dal a világ minden részén ma is az Istenhez forduló ember vallomását jelenti, helyet foglalt az egyetemes kultúrában, és felhasználják különböző társadalmi célokra is. Az amerikai polgárháborúban mindkét fél énekelte, a cseroki indiánoknál pedig valóságos nemzeti himnusznak számít. Olyan klasszikus fekete énekesek, mint Aretha Franklin, Mahalia Jackson vagy Ray Charles előszeretettel énekelték, csakúgy, mint a gospelénekesként kezdő Elvis vagy Whitney Houston, illetve a függőségekből Istenhez menekülő Johnny Cash. A Woodstock-nemzedék emblematikus hangja, Joan Baez ezzel a dallal nyitotta meg az 1985-ös nagy Live Aid koncertet, énekelte a harlemi fiúkórus, valamint az afrikai Soweto Gospel, és a mai napig sokféle előadásmóddal találkozhatunk a countryénekes Willie Nelsontól a technováltozaton át a punk előadásmódig.  A dal egyik legismertebb mai változata az angol „megasztár”, Susan Boyle előadásában hallható. Esetenként az eredeti üzenettől távolra kerül, de természetesen keresztény előadók (Chris Tomlin, Michael W. Smith) sem felejtkeznek el a megszólaltatásáról. Bár nem mindegy, ki és milyen szándékkal énekli ezt a dalt, az „elveszett és megtaláltatott” ember állapotát közvetítő üzenet minden kulturális és más természetű határt könnyedén képes átlépni napjainkban is.” 

     Két különböző dallam van a szöveghez. Az „Új Britannia” először 1831-ben jelent meg a Virginiai Harmóniák című énekeskönyvben. A dallamra énekelt eredeti szöveg mára elveszett. A zene feltételezhetőleg ír vagy skót eredetű; a pentaton skálát használja és skót dudát javasol hangszerként; az éneket sűrűn adják elő skót dudán és összefüggésbe hozzák a hangszerrel. A másik dallam az úgynevezett „régi szokásos baptista” dallam. A Kis Cion Egyházának Gyülekezete énekelte Jeffben, Kentuckyban, a Folkways kiadó The Ritchie Family of Kentucky című albumán, 1958-ban.

Give Thanks 
~ 11 ~

     Írója Henry Smith (1952-), aki romló látásával, depresszív állapotban került. A diploma után nem kapott állást. Virginia-i Williamsburg-i gyülekezetében a lelkésze ihlette őt arra utalva, hogy Jézus magát szegényebbé tette, hogy mások gazdagodjanak általa. 1978-ban további változás során, szíve túlcsordulásával írta meg a dalt. Amikor Smith elkezdte játszani a dalt a templomban, egy éppen oda látogató amerikai katonatiszt vitte tovább Európába, ahonnan népszerűsége elterjedt. 1986-ban, az Integrity Music kiadta a dalt, de a szerzőjét "ismeretlen szerzőként" jelölte meg. 1986 év végén Don Moen Give Thanks albumon jelentette meg, ekkor került sor a szerző felkutatására. 

Give thanks with a grateful heart
Give thanks to the Holy One
Give thanks because He's given
Jesus Christ, His Son
And now let the weak say,
"I am strong"
Let the poor say,
"I am rich, Because of what the
Lord has done for us" 

//: Őt áldd, dicsérd az ég Urát,
Őt áldd, dicsérd a föld Urát,
Őt áldd, kit érted adott,
Isten egy Fiát!://
//: És mondd:
Benne erős lett szívem,
Benne gazdag életem,
azért, mit Ő az Úr tett
énvelem. ://

     Mára youtubon az egyik legnépszerűbb keresztény dalok között van, 22 millió meghallgatottságával. Számtalan híres feldolgozásával, Don Moen, Maranatha stb. De még katolikus hírportálok is szívesen idézik. Számos nyelvre lefordították, többek között, svédre, oroszra és afrikai nyelvekre is. Számomra az egyik legkedvesebb dal, azért érdekes, mert amikor még 20 éve megismertem ezt a dalt tévesen ezek szerint Don Moen-nak tulajdonítottam. Érdekes lehet egy dal útja is. Bátran mondhatjuk a világ minden táján felcsendül, egy összetört szívű 21. századi amerikai ember hálaadó himnusza.

     Magyarul szintén nagyon népszerű, az egyik gyülekezeteinkben énekelt híres változata:

||: Jöjj hát, imádd az ég Urát
Jöjj hát, imádd az ég Urát
mert Ő nekünk adta a Fiát, Jézust :||

És ő lett a mi üdvösségünk,
Harcban ő a győzelmünk
Erős várunk, rejtekünk, életünk

És ő mindennél hatalmasabb,
Mindenek lába alatt,
Jobbjával megtámogat,
ő az Úr, (ő az Úr)

     20 évvel ezelőtt a Hit gyülekezetének énekeskönyvében, azóta katolikusban is, magyarra fordítóját nem tudom pedig kerestem. (Feltételezésem szerint Németh S. Judit)

EPHESIANS 5:19-20 ~ "Speaking to one another in psalms and hymns and spiritual songs, singing and making melody in your heart to the Lord, giving thanks always for all things to God the Father in the name of our Lord Jesus Christ."


xxx

Felhasznált irodalom:
http://www.jelujsag.hu/himnusz-biblia-szabadsag
https://mnyknt.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=1511:a-himnusz-es-a-szozat&catid=41:nyek-cikkek&Itemid=68
http://gepeskonyv.btk.elte.hu/adatok/Okor-kelet/Okori.es.keleti.irodalmak/index.asp_id=674.html
https://hymnary.org/person/Smith_H1
http://www.hetek.hu/szabadido/201008/amazing_grace
http://www.hetek.hu/szabadido/201008/amazing_grace
http://refdunantul.hu/lap/veszpremiem/hir/mutat/229/
http://www.magyarkurir.hu/hirek/a-legkorabbi-fennmaradt-szentharomsag-himnusz/
https://www.youtube.com/watch?v=3BHX7ao8TdU
http://www.reformatus.hu/mutat/qa-himnuszhoz-sem-hozzatenni-sem-abbol-elvenni-nem-lehet/
http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/100_falu/Szatmarcseke/pages/012_ahol_a_nemzet.htm
http://www.evangelikus.hu/nemzeti-himnuszunk

Csengerről, saját fotóimat, írásomat lásd itt: 
http://testveremnek.blogspot.hu/2012/04/csaladfankrol.html
  http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/100_falu/Szatmarcseke/pages/012_ahol_a_nemzet.htm
http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/magyar-nyelv-es-irodalom/irodalom/irodalom-9-osztaly/himnuszkolteszet/himnuszkolteszet
Keresztyén bibliai lexikon, szerkesztette: Dr. Bartha Tibor – Kálvin Kiadó, Bp. 2000.
http://www.hitvallas.hu/index.php?t=r&r=5&c=2180

xxx

Függelék

Bibliai témák zeneművekben:
Milhaud: A világ teremtése
Haydn: A teremtés
Stravinsky: Özönvíz
Britten: Noé bárkája
Britten: Az égő csipkebokor
Britten: 150. Zsoltár
Franck, C.: 150. Zsoltár
Kodály: 50. genfi zsoltár
Kodály: 114. genfi zsoltár
Kodály: 150. genfi zsoltár
Stravinsky: Babel
Händel: Izrael Egyiptomban 
Schönberg: Mózes és Áron
Rossini: Mózes
Durkó: Mózes
Carissimi: Jephta
Händel: Jephta
Händel: Saul
Händel: Sámson
Händel: Eszter
Händel: Belsazár
Franck, C.: Ruth
Kuhnau: Dávid és Góliát – a Bibliai szonátákból
Honegger: Dávid király
Mozart: A bűnbánó Dávid
Mendelssohn: Éliás
Goldmark: Sába királynője
Vivaldi: Juditha Triumphans
Honegger: Judith
Stravinsky: Zsoltárszimfónia
Stockhausen: Az ifjak éneke
Honegger: Énekek éneke
Petrovics: Jónás könyve
Händel: Messiás
Liszt: Krisztus
Bruch: Menekülés Egyiptomba
Berlioz: Jézus gyermekkora
Strauss, R: Salome
Franck, C.: Nyolc boldogság
Debussy: A tékozló fiú
Britten: A tékozló fiú
Prokofjev: A tékozló fiú
Kodály: Jézus és a kufárok
Mendelssohn: Paulus


/SZ.B/ Budapest, 2018.