a mi szívünkben.
E forrás vize nem sós, mint a könny.
Hanem édes, szomjat oltó. Vigasztaló.
Az asszony, aki Jézussal beszélt.
Szívében azt gondolta, "nem vagyok bűnösebb, mint a többi.
Mégis kitaszítottak.
Ki értene meg engem, hogy nem akarok a kúthoz járni.
Vizet meríteni. Hiszen út közben újra és újra megszégyenítenek."
Hol imádjuk az Istent?
Jézus pedig úgy válaszolt, hogy szívünkben fog forrás fakadni.
Többé nem kell sehová se menni.
Mily jó lenne egy forrás.
Tiszta, hűsítő vize. Amely buzogna a kertben.
Nekem, magamnak.
Vagy Istennek, vagy neked testvérem.
Hogy messzire se kelljen menni.
Izsák, fölment Beérsebá-ba, mert a filiszteusok nem adtak máshol helyt neki.
Azon az éjszakán megjelent neki az ÚR.
És ezt mondta:
"Én vagyok atyádnak, Ábrahámnak Istene.
Ne félj, mert én veled vagyok,
megáldalak téged,
megsokasítom utódaidat
szolgámért, Ábrahámért!"
Ezért Izsák oltárt épített ott, és segítségül hívta az ÚR nevét!
Majd felvonta sátrát.
Amely később az ő utódainál a Találkozás sátra nevet viseli.
Majd ezek után elment hozzá, Abimélek, aki gyűlölte őt, aki miatt egyik helyről a másikra ment.
Ezt mondta Abimélek:
"Meg kellett látnunk, hogy az ÚR van veled."
Milyen érdekes. Azt mondja: Meg kellett látnunk!
Ugyanis az ellenségnek nem elég csak a szavunk, vagy a bizonyságtételünk Istenről!
Nekik látni kell!
Vajon mit láttak meg?
Mindenkinek mást jelent, meglátni, azt a bizonyságot, hogy Isten veled van.
De végül, akárhogy is alakul, az ellenséged mindig meglátja, hogy mennyire, szeret téged az ÚR.
A Jelenések könyvében is van ehhez hasonló
"Íme, neked adok némelyeket a Sátán zsinagógájából,
azokból, akik zsidóknak mondják magukat, pedig nem azok,
hanem hazudnak: íme, megteszem velük, hogy eljöjjenek,
és leboruljanak a te lábad előtt,
és megtudják, hogy én szeretlek téged."
Jel 3,9
Várni!
Az ÚR nem késik.
Másnap Izsák és Abimélek megesküdtek egymásnak, hogy nem bántják egymást.
Mert Abimélek Izsákról belátta: "Az Úr áldott embere vagy te!"
Oh micsoda nemes lélekre vall e meglátás!
Egy ellenségtől! Végtére is meglátta a láthatatlan Istent!
Valamiben. Az ő szemének megfogható bizonyságban.
Ez a bizonyság nyilvánvalóvá tette, hogy Abimélek tiszteli a láthatatlan Istent!
Felfedezi egy halandó emberen, ráadásul az ellenségén, a láthatatlan Isten áldó kezét!
Ezekután pedig megérkeztek Izsák emberei, örömmel, mert Forrást találtak!
Micsoda áldás!
A civakodás, pörlekedés, és vándorlás kútjai után.
Negyedszerre végre valami áldott, nyugalom kútja fakadt.
Mialatt Izsák szövetséget kötött, az emberek forrást találnak.
Izsák forrása.
Úgy hívták, hogy SIBA.
Azt jelenti, VIZET TALÁLTUNK.
Örömujjongás követi, az élő forrás, élő víz kútját.
Szövetségkötés kútja, a jog kútja.
Hetek kútja, Eskü kútja.
A mi szívünkben is ilyen forrás, a Jézus által kötött szövetség.
Amíg Jézus, szövetséget - békét - kötött az Atyával,
elküldte Szent Lelkét és
a szívünkben felfakadt, Isten esküjének kútja.
Ez a forrás tiszta!
Nem sós, hanem szomjat oltó!
Örökkévaló.
"de aki abból a vízből iszik, amelyet én adok neki,
soha többé meg nem szomjazik,
mert örök életre buzgó víz forrásává lesz benne."
Jn 4,14
Örök életre!
Mindig veled lesz.
Mert Isten az Állandóság Istene,
változás árnyéka sincs Benne.
A mi szívünkben az Úr vizet adott, ez a víz a Mennyből származik. Mennyei.
Ez a víz a Szent Lélek.
Ez a víz a szívünkben, buzgó víz forrásává lett mibennünk.
"De eljön az óra, és az most van,
amikor az igazi imádói lélekben és igazságban imádják az Atyát,
mert az Atya is ilyen imádókat keres magának.
Az Isten Lélek, és akik imádják őt, azoknak lélekben és igazságban kell imádniuk."
Jn 4,23-24
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése