A Hold

A Hold, Istentől származó rendeltetése:

"Azután ezt mondta Isten: Legyenek világító testek az égbolton, hogy elválasszák a nappalt az éjszakától, és meghatározó jelei legyenek az ünnepeknek, a napoknak és az esztendőknek. Legyenek ezek világító testek az égbolton, hogy világítsanak a földre. És úgy történt. Megalkotta Isten a két nagy világító testet: a nagyobbik világító testet, hogy uralkodjék nappal, és a kisebbik világító testet, hogy uralkodjék éjszaka; meg a csillagokat. Az égboltra helyezte őket Isten, hogy világítsanak a földre, és uralkodjanak nappal meg éjszaka, és elválasszák az világosságot a sötétségtől. És látta Isten, hogy ez jó. Így lett este, és lett reggel: negyedik nap." 1Móz 1,14-19

"Te alkottad a holdat, hogy jelezze az ünnepeket, és a napot, amely ismeri pályáját." Zsolt 104,19

Az ÚR parancsa az égitestekre vonatkozólag:

"Ha szemedet az égre emeled, és látod a napot, a holdat és a csillagokat, az ég egész seregét, ne tántorodj meg, ne borulj le azok előtt, és ne tiszteld azokat; mert azokat az ég alatt levő többi népnek hagyta meg Istened, az ÚR. " 5Mózes 4,19

Az ÚRtól rendelt ünnepek /örökkévaló rendelés/:

"A nyugalomnapokon, újholdkor és az évenként háromszor tartandó megszabott ünnepeken, mégpedig az kovásztalan kenyerek ünnepén, a hetek ünnepén és a sátoros ünnepen, annak a napnak az előírása szerint kellett áldozni, ahogyan Mózes parancsolta." 2Krón 8,13

"Fújjátok meg a kürtöt újholdkor, holdtöltekor is, ünnepünk napján!" Zsolt 81,4

Tudja-e egy mai keresztény, hogy mikor van újhold? Számtalanszor találkozhat a kifejezéssel, amikor a Bibliát olvassa. Az újhold meghatározása nekem is problémát jelentett. Modern korunk csillagászati lehetőségeivel élve ugyanis, a csillagászati újhold valószínűsíthetőleg nem esik egybe a Biblia értelmezése szerinti újholddal. A csillagászati újholdkor a Hold teljesen sötéten látszik, természeti népek szabad szemmel nem tudták meghatározni. Amit ők újholdnak nevezhettek, az az a Hold-állás, amikor először tűnik fel a Hold kicsiny sarlója az égen, a mi modernkori csillagászati újholdunk után.
Holnap este (április 3.-án) lesz a csillagászati újhold, amit természetesen szabad szemmel tehát nem láthatunk, április 5-én, vagy 6-án lesz látható szabad szemmel újra a Hold. Ezen a linken megnézheted: http://fullmooncalendar.net/ Illetve bátorítalak, hogy figyeld az eget a saját szemeddel, hogy a természeti népekhez hasonlóan te magad állapítsd meg az újhold pontos idejét. Miért is?


Ünnepnapokat szerzett nekünk az Isten

Az újhold napjának pontos meghatározása azért szükséges, hogy ki tudjuk számolni a Páska napját. A Páska ünnepén a zsidó nép, Egyiptomból való szabadulását ünnepli, de nekünk keresztényeknek is egy fontos nap, Jézus Krisztus ezen a napon szerezte az Úrvacsorát, és ettől számolva harmadik napon támadt fel. (A napok számolásánál figyelembe kell venni, hogy a nap kezdete az előző nap estéje.)

Azután ezt mondta az ÚR Mózesnek és Áronnak Egyiptom földjén: Ez a hónap lesz az első hónapotok. Ez lesz az első az év hónapjai között. Mondjátok meg Izráel egész közösségének: Ennek a hónapnak a tizedikén vegyen magának mindenki egy bárányt, családonként és házanként egy bárányt. ... Ennek a hónapnak a tizennegyedik napjáig tartsátok magatoknál, azután estefelé vágja le Izráel egész gyülekezeti közössége.Vegyenek a vérből, és kenjék a két ajtófélfára és a szemöldökfára azokban a házakban, ahol megeszik. Ugyanazon az éjszakán egyék meg a tűzön sült húst, és egyenek hozzá kovásztalan kenyeret keserű füvekkel. Ne egyétek nyersen, se vízben főzve, csak tűzön megsütve, és a feje, a lábszárai és a belső részei együtt legyenek. Ne hagyjatok belőle reggelre. Ha mégis marad belőle reggelre, azt égessétek el. Így egyétek meg: legyen a derekatok felövezve, sarutok a lábatokon, bototok a kezetekben, és sietve egyétek: az ÚR páskája ez. Mert átvonulok ezen az éjszakán Egyiptom földjén, és megölök minden elsőszülöttet Egyiptom földjén, akár ember, akár állat az. Ítéletet tartok Egyiptom minden istene fölött - én, az ÚR. De ez a vér jel lesz házaitokon, amelyekben ti laktok. Ha meglátom a vért, akkor kihagylak benneteket, és tirajtatok nem lesz pusztító csapás, amikor megverem Egyiptom földjét.Tartsátok emlékezetben ezt a napot, és ünnepeljétek meg az ÚRnak nemzedékről nemzedékre. Örök rendelkezés ez, hogy megünnepeljétek! 2Móz 12,1-14

A Húsvét napjának pontos meghatározása lehet fontos is, meg nem is. Ki-ki döntse el magának. Egyet mindenki tud, hogy nem akkor van Jézus Krisztus születésnapja, amikor a keresztények ünneplik, de hogy Húsvét napja sem akkor van, az már nem annyira közismert, és érdektelenségbe esik. (Örülünk, hogy nem kell menni dolgozni.)

Az ókorban Jézus idejében, azon a napon, amikor megtartotta az Úrvacsorát, tudvalevő csütörtök napja volt. Jézus Krisztust pénteken reggel, kilenc órakor feszítették keresztre. Délben teljes sötétség lett, három óráig, akkor meghalt. Szombaton nem tudtak a zsidó asszonyok a sírhoz menni, mivel hogy a nyugalom napja volt. Vasárnap reggel már nem volt a sírban, feltámadt.
A keresztény hagyomány tehát tartja magát ezekhez a szent napokhoz. Akármikor legyen újhold az nem fontos, a lényeg, hogy csütörtök, péntek, szombat, a feltámadás pedig: vasárnap. Még az Istentiszteleteinket is erre a szent napra tettük, hogy emlékezzünk Urunk feltámadására.
Igen ám, de!
Szörnyű feltételezésem támadt, ahogy a naptárakat böngésztem. Azon a napon, amikor Jézus megtörte a kenyeret, a zsidónaptár szerint éppenséggel a 14. napnak kellett volna lennie. A 14. nap pedig a biblikus számítás szerint mindig szombat. Hiszen minden hetedik nap szombat, Isten megnyugvásának napja. Amennyiben, újhold napja az 1. nap, akkor az a keresztény megnevezésében, vasárnapra esik. Hiszen a keresztényeknél a hét első napját vasárnapnak nevezik. (Sikerült ezt jól összekutyulnia a Gonosznak, valaki szerint a hétfő a hét első napja. Ki tudja mi az igazság? Egy picit hagyjunk az igazságból. Aztán mindig mást mondunk, úgy, hogy a végén már az igazságra törekvő se tudja, mi melyik nap. A legjobb tehát a számozás. Egyébként is a hét napjai, pogányból vett nevek. Nem jobb így: a Teremtés 1. napja, a Teremtés 2. napja, a Teremtés 3. napja, a Teremtés 4. napja, a Teremtés 5. napja, a Teremtés 6. napja, és végül Szombat, a nyugalom napja? Persze ennek az egésznek nincs jelentősége, csak akkor, ha magad törekszel naptárat csinálni. Ott már mellőzni fogod a világi nevekkel való keverést, hogy te magad tisztán láss. Ha másra nem, arra jó ez az egész, hogy rádöbbenj, mennyire profi módon üresítette ki a Sátán Isten ünnepeit. Mennyire profi módon rabolt meg minket embereket!)

Érdekes volt ezeket az összegabalyodott napokat látni. Kiderült számomra, a mai zsidónaptárt szemlélve, ( http://www.jewfaq.org/current.htm#Adar_II ) hogy valami óriási hiba van a zsidónaptárban is a Mózesi naptárhoz képest. UGYANIS AZ ÉV ELSŐ NAPJA: KEDDRE ESIK. (Nissan 1. / április 5., Tessék megnézni!) Még hozzá, azért, mert a zsidók a keresztény héthez igazítva osztják be a hetüket. Annak okaként, hogy a szombatjuk, ne ütközzék a keresztények szombatjával, hanem ugyanarra a napra essen. /Itt nem a keresztény világon van a hangsúly, hanem hogy a zsidó nép a náluknál nagyobb gazdasági érdekcsoporthoz igazítják a szombatjukat/ Így ez évben a zsidók, a nyugalom napját az eredeti 7. nap helyett az első héten az 5. napon ünneplik meg.
Persze mit is érdekelne mindez engem? Meg is értem a zsidónaptár készítőit, hogy az egységes, szent zsidónaptárat a világi napokhoz igazította. Ha mindig más napra esne a szombatjuk, a világiak nem tudnának kiszámíthatóan kereskedni a zsidókkal. Valójában kompromisszumkötés rejlik a háttérben. A zsidók is igazodtak a náluk erősebb gazdasági hatalomhoz.

Ha napjainkban az 1. nap rögtön a keddre esik, akkor ugyanígy lehetett Jézus idejében is. Így is volt, kiszámoltam, a zsidó újév 1. napja a Római Birodalom péntekére esett a zsidóknál. Így volt lehetséges, hogy Jézus a 14. napon, csütörtökön és nem szombat napján, törte meg a kenyeret. Noha, az a Mózesi naptár szerint éppen a nyugalom napjára kellett volna esnie.

Jézus a 14. napon tartotta meg a Páska ünnepét, Mózes törvényei szerint. Másnap kezdődött az ünnep. Amikor Jézust éjszaka elfogták, reggel Pilátus azon tanakodik magában, hogyan engedje szabadon; és mivel az volt a zsidók ünnepének első napja, a 15. nap, az összegyülekezés napja, szokása volt szabadon engednie egy foglyot. A 15. nap, a hét 1. napja. A zsidó naptár már rég nem a régi, a Római Birodalomhoz igazodik, ezért van péntek azon a napon, ugyanúgy, mint a Római Birodalom más népeinél. Tehát a birodalomban mindenhol, éppen szombat fog következni. A zsidók szombaton a nyugalomnapját fogják megünnepelni. (Noha Mózes naptárja szerint éppen nem a 7. nap van, hanem a 2.)
Ezért, az az ördögi hiba, hogy a Páska ünnepét, jó helyen ünneplik a zsidók, mivel Mózes törvénye szerint újhold napjától számítják a 14 napot, de a szombatokat már nem jó helyen ünneplik, mivel a hét napjait a Római Birodalom naptárjához igazítják.

Mózesi naptár szerint Jézus a hét 1. napján hal meg. (az év 15. napján) A 3. (az év 18. napján, a kovásztalan kenyerek hetében) napon pedig feltámad. A zsidó, és a Római Birodalom naptára szerint viszont a feltámadása vasárnapra (a hét első napjára) esik.

Miért fontos ez?
Hogy lásd, mennyire nem az igazság útján jár egyik vallás sem. A naptár, jó dolog. Sok időt töltöttek vele okos emberek, hogy kialakítsák a jelenlegi naptárrendszert. Az egész világon egységesen lehet vele számolni a napokat, akkor van ünnepnap, amikor egységesen meghatározzák. Nem igazodik semmilyen égi törvényszerűséghez, hiszen nem is tud igazodni. Nem számol az újholdakkal.

A Bibliában azonban Isten ünnepnapokat rendel, és pontosan meghatározza azok kezdőnapjait. Isten nem árul zsákbamacskát, az egyszerűséget szereti, megmondja, újholdhoz viszonyítva kezdődjön az év, hogy ahhoz számolva 14 napot meghatározhassuk szabadulásunk ünnepét. Hét naponta meghatározhassuk a szombatnapokat, hogy ezekben is megtiszteljük az ÚRat. Hiszen ezek az ünnepek örök rendelések Istentől.

Most április negyedike után, érdemes esténként az eget nézni, amennyiben 5.-én, vagy 6.-án meglátod a Hold első kis sarlóját, - a Biblia szerint az az év első napja - onnantól kell kiszámolnod, az ünnepnapokat. Ennyit Húsvét napjának bonyolult kiszámításáról.

Isten egyszerű. Mi, emberek tettük Őt bonyolulttá, csupán gazdasági okok miatt. Hogy a világgal egységesen tudjunk, adni-venni, kereskedni. Isten ünnepeit akartuk munkarendünkhöz igazítani és nem fordítva. Ezer tudományos fejtegetést, teológiai tanulmányt és magánkinyilatkoztatást kreáltunk, hogy arra támaszkodva megmagyarázzuk magunknak, hogy miért nem azon a napon ünnepeljük Istent, amikor Ő azt meghatározta. Vajon érdekli-e Istent a mi magyarázkodásunk?

A Hold pedig hűségesen mutatja nekünk az ünnepeket.

Hogy miért fontos még? A szombat kontra vasárnap miatt. Sokan haltak meg a szombat miatt. Lásd adventistákat, és elődeiket, akiket üldözött a katolikus egyház. Ma már senkit nem üldöznek, vagy ölnek meg szombat dolgában. Egészen meglepő, hogy mindenki úgy ünnepli vallását, ahogyan kedve tartja. Hiszen azért van ez így, mert csak a gerincét rántották ki az igazságnak. Ki tudja, mikor van újhold, mikor van szombat, mikor van Páska ünnepe, mikor van a Hetek ünnepe, és  a Lombsátoros ünnep? Egyáltalán, érdekel ez valakit???? Hol vannak Isten gyermekei, akik megmondhatnák ezt nekünk?

Persze, már hallom a keresztényeket: mindez nem üdvösség kérdése. Tudom.
Maga az Isten mondta ezt a zsidó népnek:

"Megszüntetem minden örömét,  ünnepét, újholdját, szombatját és minden ünnepnapját." Hós 2,13

"Ne hozzatok többé hazug áldozatot, még a füstjét is utálom! Újhold, szombat, ünnepi összejövetel? Nem tűröm együtt a bűnt és ünneplést! Újholdjaitokat és ünnepeiteket gyűlölöm én, terhemre vannak, fáraszt elviselni." Ézs 1,13-14

Az ÚR, a zsidók között minden  ünnepnapját megszüntette, nincs már jeruzsálemi templom, ahol áldozatokat mutathatna be a zsidó nép, azon elrendelés szerint, ahogyan a Hóreb hegyén szövetséget kötöttek. Nincs már értelme az eget kémlelni, meghatározni az újholdakat, szombatok és az ünnepek napjait.

A keresztények úgy vannak vele, ha valaki tisztelni akarja az URat tisztelje mindennap. Nem üdvösség kérdése, az ószövetségi törvények megtartása.
És ez így is van, és mégse:

Pál apostol ezt mondja:

"Senki el ne ítéljen titeket ételért és italért, ünnep, újhold vagy szombat miatt." Kol 2,16

"Ki vagy te, hogy más szolgája felett ítélkezel? Tulajdon urának áll, vagy esik. De meg fog állni, mert van hatalma az ÚRnak arra, hogy megtartsa. Ez az egyik napot különbnek tartja a másik napnál, az pedig egyformának tart minden napot: mindegyik legyen bizonyos a maga meggyőződésében. Aki az egyik napot megkülönbözteti, az ÚRért különbözteti meg. Aki eszik, az is az ÚRért eszik, hiszen hálát ad az Istennek. Aki pedig nem eszik, az ÚRért nem eszik, és szintén hálát ad az Istennek." Róm 14,4-6

"Senki el ne ítéljen!" Megdöbbentő, de tudjuk Pál apostol megtartotta a nazír fogadalmát még azután is, hogy keresztény lett. Sőt, felment az évi rendes ünnepekre Jeruzsálembe, pontosan úgy, ahogy előtte Jézus Krisztus is megtette. Ezért aztán, úgy gondolom, hogy ez a kérdés az ÚRnál sincs a szőnyeg alá söpörve. Sőt! A próféciákból tudjuk - amelyek a jövőre nézve teljesednek be - hogy a nagy nyomorúság után újra jelentőséget kapnak az újholdak, a szombatok, és az ünnepek.


A nagy nyomorúság:

"Azon a napon - így szól az én URam, az Úr - naplementét idézek elő délben, és sötétségbe borítom a földet fényes nappal. Ünnepeiteket gyászra változtatom, és dalaitokat siratóénekre. Minden derékra gyászruhát huzatok minden fejet kopasszá teszek, olyan gyászba borítom őket, amilyent az egyszülöttért tartanak. Ilyen keserves nap lesz a végük.

Jön majd olyan idő - így szól az én URam, az ÚR -, amikor éhséget bocsátok a földre. Nem kenyérre fognak éhezni, és nem vízre fognak szomjazni, hanem az ÚR igéjének hallgatására. Támolyognak majd tengertől tengerig és északtól keletig. Bolyonganak, és keresik az ÚR igéjét, de nem találják."

Ámosz próféta könyve 8,9-12

 "Az ég csillagai és csillagzatai nem ragyogtatják világosságukat. Sötét lesz a fölkelő nap, nem fénylik a hold világa." Ézs 13,10

"Reszket előtte a föld, megrendül az ég. A nap és a hold elsötétül, a csillagok elvesztik fényüket." Jóel 2,10

"A nap elsötétül, a hold vérvörös lesz, mielőtt eljön az ÚR nagy és félelmetes napja." Jóel 3,4

"A nap és a hold elsötétül, a csillagok elvesztik fényüket." Jóel 4,15

"A nap és a hold lakóhelyén marad, amikor nyilaid villogva cikáznak és dárdád ragyogva villámlik." Hab 3,11

"Közvetlenül ama napok nyomorúsága után pedig a nap elsötétedik, a hold nem fénylik, a csillagok lehullanak az égről, és az egek tartóerői megrendülnek." Mt 24,29

"Azokban a napokban pedig ama nyomorúság után, a nap elsötétedik, a hold nem fénylik." Mk 13,24

"És akkor jelek lesznek a napban, a holdban és a csillagokban, a földön pedig a tenger zúgása és háborgása miatt kétségbeesnek a népek tanácstalanságukban." Lk 21,25

"A nap sötétté válik, és a hold vérré, mielőtt eljön az ÚR nagy és fenséges napja." Apcsel 2,20

"És láttam, amikor feltörte a hatodik pecsétet: nagy földrengés támadt, és a nap elsötétült, mint egy fekete szőrcsuha, a telihold olyan lett, mint a vér." Jel 6,12

És noha, ama nagy nyomorúság után:

"Nem a nap lesz többé napvilágod, és nem a hold fénye világít neked, hanem az ÚR lesz örök világosságod, és Istened lesz ékességed. Nem megy le többé napod, és holdad nem fogy el. Az ÚR lesz örök világosságod, letelnek gyászod napjai. Egész néped igaz lesz, örökre birtokában lesz az ország; facsemete amelyet én ültettem, kezem alkotása, amely megmutatja dicsőségemet. A kevés is ezerré nő, a kicsiny is hatalmas néppé. Én, az ÚR, rövid idő múlva megvalósítom ezt." Ézsaiás 60,19-22

Mégis:

"Azután újholdról újholdra és szombatról szombatra eljön minden ember, és leborul előttem - mondja az ÚR." Ézsaiás 66,23

Ama béke időben, az ÚR új naptárja várja a megmaradt embereket! Lehet, hogy most a várakozás idejét éljük, de az nem azt jelenti, hogy egész valónkat a világhoz igazítsuk. A törvény megtartása nem kötelező számunkra, főleg nem a pogányokból lett hívőknek, de hitünk alapján mindannyian a zsidó néphez tartozunk. Az ÚR a zsidó néppel együtt ment meg minket. A zsidó népnek adott parancsolatoknak fog érvényt szerezni, és a zsidó népnek adott ünnepeket fogja helyreállítani. Mert az ÚR számára azok a parancsolatok, és azok az ünnepnapok. Számára nem létezik karácsony, bármennyire is Fia születését ünnepeljük benne. Három nagy ünnepet szerzett nekünk: a Páskát, (vagy Kovásztalan kenyerek ünnepe) a Pünkösdöt (vagy Hetek ünnepe), és Lombsátoros ünnepet. Mind a három - Biblikus - kezdetét csak akkor tudjuk meg, ha pontosan tudjuk a tavaszi újhold napját. Ezért kémlelem az eget ezekben a napokban, hogy legalább az életemben először, tudatosan azon a napon ünnepeljem az ÚR ünnepeit, amikorra az Istentől rendelve lett. :)

bogi

Linkek:

Zsidó hagyomány, válasz annak idején hogyan állapították meg az új év kezdetét?
http://www.zsido.com/upload/attachments/zstsz%205768%20elul.pdf

A Hold fázisai a Földről nézve, napra pontosan:

http://fullmooncalendar.net/

Zsidó naptárról:

http://judaisztikaportal.blogspot.com/2009/10/zsido-idoszamitas-naptar-evek-honapok.html

Zsidó naptár:

http://www.jewfaq.org/current.htm#Adar_II

Az idő a zsidó kultúrában:

http://www.dialogue.hu/doc/Rekai_M_Az_ido_a_zsido_kulturaban.htm

Keresztény gyakorlat, számítás a húsvét dátumában:
http://magyartheologia.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=632766&

Katolikus Egyház a Húsvétról:
http://www.depositum.hu/vasarnap.html

Más, protestáns vélemény, az Újholdakról:

http://www.ccg.org/hungarian/s/p158.htm