"Mert minden ember, akit megsértettünk és megbántottunk, egy azok közül, akiket Jézus testvéreinek nevezett. Amit pedig ellene követtünk el, azt Isten ellen követtük el. Minden ember a Krisztus testvére."

2011. június 18., szombat

Közösségben

Kedves TestVérem!

Úton vagy. Lelki atyád felé. Talán már az IC-én ülsz Pécs felé.
Lélekben veled vagyok.
Most bekapcsoltam Katie Meluát, hogy rendeződjenek gondolataim.



Elmerengek.
A napok tüzes forgatagában, annyi érzés között hányódva, körülölelve, kedves emberek szeretetében.
Vágyódás a blogírás után, kiált a szó bennem, de csöndre van ítélve.
Egyik helyről a másikra baktatva, újabb és újabb gondok, feladatok megoldása közben, készülve egy debreceni barátnőm hétvégi esküvőjére, boldogság önt el, hogy tudhatom, nemcsak a baj, de az öröm is ott van az emberek életében. És közben az alaphang bennem és benned: "Közösség, az ÚRban. Mi is ez?"
Az állomáson megöleltél, és azt mondtad: már most hiányzol. - Milyen kedves szavak ezek.
Kattog a vonat kereke. Lélekben, hol Pécsett vagy, hol még itt Monoron lehetsz.
Vajon milyen gondolatok születnek benned? Még én se tudhatom. Erősítésem is oly gyenge: minden rendben lesz. Miért is lenne másképpen?

Csak egy pici örömöt akartam adni az embereknek, de Isten nagyobbat tervezett velem ... tudod mit, örülök is, hogy így van ez! Csak légy boldog te is... Hadd kattogjon a vonat kereke, vidd el monori Örömünket Pécsre. Isten szeret minket! Valami mélységes mély kutat nyitott nekünk a szívünkben. Ha nem hiszik majd meglátják a gyümölcsöket.

A bennünk lévő Öröm, nagyobb erő, mint a hivatalos egyháztól való Félelem. Ha attól félsz, hogy közösségben vagy velem? Tudod! Rájöttem, engem így fog hagyni az Isten. Örömben, szeretetben, erőben, hitben és szabadságban, a Pusztában száguldó Istennel. Ezerszer bocsánatot kérnék tőled, hogy így alakult. Hogy nem lehettem katolikus, és nem vagyok egy hivatalos egyház tagja sem, csak hogy neked könnyebb legyen, amikor megfelelsz lelkivezetődnek.
Olyan időket élünk, amikor nem az a szent, aki katolikus, hanem, aki az ÚRban van. Hitünk gyümölcse, jó cselekedeteink fognak bizonyságot tenni rólunk, mert az ÚR áldja meg. Engem pedig más nem is érdekel, minthogy valóban az ÚR áldjon meg. Makacs, és szabad vagyok, nem hat rám emberi egyházaktól jövő félelem, vagy zsarolás, hogy higgyek Jézus Krisztus bűntörlő vérének erejében. Közösségem van az ÚRral, mert hiszek Benne. Ennek okaként közösségem van mindenkivel, aki Őbenne hisz. Ez nem egyházi név, vagy keret függvénye, ez maga a megváltoztathatatlan tény, mivel maga Isten szerezte. Közösségünk van egymással TestVérem, mert előbb volt az, hogy közösségünk van az ÚRral. Előbb voltunk Őbenne, hogy közösségben lehessünk.

A közösséget Isten szerezte. Anélkül, hogy mi bármit is tehettünk volna érte. Közösségünk alapja Jézus teste és vére. Ő önmaga. Előbb volt Ő, és lettünk utána mi. Előbb volt a hit, és csak utána a cselekedet. Előbb volt az ÚRral való egyéni, egyenkénti szeretetkapcsolat s csak utána a testvéri. Nem a közösség - ilyen vagy olyan egyház - volt előbb, és tart meg, hanem az Isten. Mindig Ő az első. S csak utána következünk mi. Az első tisztelet az ÚRé, s csak utána jön a testvéri.

Reggel lett. Talán most ébredsz. Isten áldjon meg!

bogi

Nincsenek megjegyzések: