Hágár megint menekülni kényszerült, itt úgy olvassuk, hogy Isten is beleegyezését adta ebbe. A pusztában az ÚR meghallotta a fiú hangját. Hágár ismét látott egy forrást. A fiú pedig felnövekedett és íjász lett. A víz ezen a területen nagyon fontos. A kútért harcolnak. Ábrahám itt jövevényként van. Szövetségeket köt. A föld azonban nem az övé, csak ígérete van rá Istentől. Ábrahámhoz szól Isten, hogy fogd a te egyetlenedet, akit szeretsz, Izsákot és áldozza föl egy hegyen. – Olyan érdekes, hogy az ember hajlamos nem értelmezni a szöveget. Isten mondta, hogy menjen el áldozza fel a fiát, ahogyan a Moloknak is megteszik más népek, hogy lecsillapítsák a haragvó Istent. Szamárral ment. Ahogy Jézus Jeruzsálembe vonult be. És harmadik napon látta meg a hegyet Ábrahám. A fiú megkérdezte, hogy de hol van az áldozatra való bárány. Hiszen ő nem tudta, amit már akkor Ábrahám tudott, hogy őt kell feláldoznia. Megtette volna Ábrahám? Isten majd gondoskodik az áldozatra való bárányról.
Ez az egész történet, akkor játszódik le, amikor a zsidó nép még nem létezik, nincs a páska ünnepe, nincs a bárány vérével való ajtófélfa meghintve. De már Ábrahám, az áldozatra való bárányról beszél. Ábrahámnak csak ez az egy fia maradt, a másikat elüldözte, és most kést emel rá, hogy megölje. Amikor szól az Úr angyal, ne tedd, látom, hogy Istenfélő vagy, és nem tagadtad meg tőlem a fiadat. Itt Isten újra megáldja Ábrahámot, hogy magára esküszik, hogy megszaporítja utódait, és annyian lesznek, mint az ég csillagai, vagy a homokszemek. A te utódod birtokolni fogja ellenségei kapuját. És a te utódod által nyer áldást a föld valamennyi népe. Mert hallgattál szavamra.
A te utódod kifejezés, valamikorra a távoli jövőre mutat. A mi Urunkra, Jézus Krisztusra. Akárhogy is, de fontossá vált az is, hogy a föld valamennyi népe kapjon áldást.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése