Ó. Hogy milyen szépnek lát minket Isten, a Mennyből.
Ó. Hogy milyen szépnek látnak minket a szentek.
Ahogy körülölelnek, szeretetükkel.
Ők már nem látják a mi halandó, gyarló életünk.
Ahogy minket szemlélnek, csak Krisztus Aranyló Örök Életét látják bennünk.
Onnan fent a Mennyből, látni azt bennünk, drága fénnyel átitatott Szépség.
A bennünk felcsendülő ima, Mennyei Zene füleiknek.
Ők már tudják, amit mi még nem.
A Halál számukra gyermekjáték.
Hányszor láttam őket haldoklók mellett.
És most...
Érzem, velem együtt örülnek. Táncol a Menny.
Ó, hogy mennyire hálás a szívem, hogy ezt megtapasztalhattam.
Hiszen mi már a Mennyben élünk.
Ahogy ők látnak minket.
Vágytam a Mennyei látás után.
Uram! Hogy lássak! Ezt kértem.
Hogy láthassam a Te szépséged, dicsőséged.
Hogy lássam magam úgy, amint Te látsz engem!
A Te látásoddal látni, öröm.
A Te Levegőd beszívni, öröm.
Életet adó Biztonság és Öröm.
Ez vagy Te Uram: Boldogság!
Uram! Ha tehetném, Hozzád mennék, hogy Veled táncoljak.
Örömmel. Vigassággal. A Boldog Új Élettel, azokkal, akiket magadnak elhívtál.
Köszönöm, köszönöm Uram, ezt a sok mérhetetlen áldást.
Testvéreimet a Földön és az Égben! Akikkel ennyire nagyon szeretjük egymást!
Áldott legyél Istenem!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése