"Mert minden ember, akit megsértettünk és megbántottunk, egy azok közül, akiket Jézus testvéreinek nevezett. Amit pedig ellene követtünk el, azt Isten ellen követtük el. Minden ember a Krisztus testvére."

2020. december 12., szombat

Márk 11,1-33

 Jézus bevonul Jeruzsálembe. Előtte és utána egy fügefáról van szó. A jeruzsálemi templom kapuját is egy fügefa faragvány díszítette.

Tehát itt ennél a résznél nagyon erősen A FÜGEFÁRÓL van szó. Vajon mit jelképez? Az ószövetségi zsidó népet? Vagy valami mást? Isten és az ember kapcsolatát? Egyszer végigfuttattam, egy kereső programmal, hogy hányszor és hol szerepel a fügefa a Bibliában. Rögtön az elején az Édenkertben. Meglepő, hogy elég gyakran a szőlővel együtt szerepel. 

Egy élő személyes tapasztalatot írok le. Amikor 14 évvel ezelőtt visszaköltöztem Monorra szüleimhez, ma már azonban újra Budapesten élek, szóval szüleim évekkel előtte, hogy visszaköltöztem Monorra ültettek egy fügefabokrot, a kertünkbe, amit minden télen betakargattak, mert hogy ne fagyjon el. Amikor megérkeztem, éppen azon gondolkoztak, hogy kivágják, mert sosem hoz gyümölcsöt és már évek óta babusgatják. Azt mondtam nekik, várjanak, hadd próbáljam meg én is, amíg itt élek. Mert érteni akartam a Bibliából, hogy Isten miért gondol olyan másképp a fügefára. Ezért a következő 12 évben mindent Isten tanításának vettem, a fügefa személyes gondozásában. Először is abbahagytam a téli betakarását. Sokáig valóban úgy tűnt ez a fa egyszerűen elpusztul. Még évek teltek el, hogy gondoztam, azzal, hogy semmi termés nem volt, csak a nagy levelek és télen a száraz kórok. Elkezdtem metszegetni is, minden tavasszal. Évek és évek, míg a fa elültetésétől 12 év múlva, megjelentek az első gyümölcsök, anyukám boldogan ette meg. Amikor egyszer olvastam valahol, hogy az igazi füge valóban 6 vagy 2x6 év múlva hoz először gyümölcsöt. És szüleim kivágták volna pedig a fa jól működött. Nos, azonban történt még egy érdekesség itt. A kertünkben réges-régen még a nagyapám idejében volt szőlő is. Azt véglegesen évtizedekig el volt tüntetve, tőkéstől ki volt irtva. Mégis, ott ahol sosem volt előtte, a fügefa mellett elkezdett egy kicsi hajtás megjelenni. Apukám gondozni kezdte, és évek, és évek teltek el, mire már bőségesen szüretelhettem a finom igazi kék szőlőt /a fügével egyetemben/, ami magától termett oda a semmiből. Egyszer, amikor már költözni készültünk vissza Budapestre, tehát 14 év múlva, amikor kimentem a kertbe egy szép napon, azt láttam, hogy a szőlő egészen magasan felkúszott a fügefa tetejére, már a gesztenyefára mászik a fügefán keresztül. És ebből értettem meg, hogy Isten üzeni nekem még utoljára ezzel az élő képpel, hogy gondolkozzam majd azon el, hogy Ő miért ábrázolja együtt a fügefát a szőlővel a Bibliában. 

Jézus, itt az Igében megátkozta a fügefát, mert nem volt rajta gyümölcs. Ami másnapra elpusztult. A fügefám gondozásában, amikor először lettek a rügyezésnél kicsi fügék, akkor értettem meg Jézus példázatát. Ugyanis a rügyek után közvetlenül a levelek megjelenése előtt jelenek meg a kicsi füge kezdemények. Vagy már előbb! Erről fotókat is készítettem. Tehát még a levelek megjelenése előtt látni lehet, hogy lesz-e gyümölcse. Zseniális, hogy igaziból láthattam, hogy Jézus nem oknélkül átkozta meg a fügefát, ugyanis már a rügyezésnél ténylegesen előre látható, hogy lesz-e rajta gyümölcs.

Jézus itt a mi hitünkről tesz tanulságot, ha akkora hitünk van, és kérünk, annak meg is adatik. Gyümölcsei lesznek. Nos én hittem, hogy a fügefám ápolása megmutatja nekem Isten tanítását. Sokszor, sokat és sokan üldögéltünk a fügefa mellett, jó barátok, hívők, és rokonok. A kert ékessége lett. Nekem a megnyugvás, ahogy a gesztenyefa alól rátekinthettem. A költözésünk napja előtt, egy dugványt is tettem le a földre, hogyha meggyökeredzik elvihessem tovább. 

A fügefa a mi Istenbe vetett hitünket – bizalmunkat - jelképezi.


Nincsenek megjegyzések: