A kegyelmet az alázatosak kapják

Simon Péter már nem dicsekedhetett a saját nagyságával. Elveszítette a természetes önbizalmát. Teljesen világosan látta, milyen haszontalan az erős akarata. Megalázott volt. Most már tökéletes jelölt volt Isten kegyelmére. Isten az alázatosoknak adja a kegyelmét. Az alázatosság előfeltétel. Ez a lecke égett Péter lelkiismeretében, amikor megírta a levelét: "Öltsétek fel az alázatosságot, mert az Isten a kevélyeknek ellene áll, az alázatosaknak pedig kegyelmet ad" (1 Péter 5:5)

     Péter úgy meg lett rázva, hogy annak a határára jutott, hogy feladja. Ezt abból az üzenetből tudjuk, amit az Úr angyala adott Mária Magdolnának a sírnál: "De menjetek el, mondjátok meg az Ő tanítványainak és Péternek, hogy előttetek megy Galileába; ott meglátjátok Őt, amint megmondta nektek" (Márk 16:7). Az angyal kiemelte őt. Péter a hajótörés határán volt, de Isten lerakott benne egy alapot. Ezt a megrázás nem távolította el, hanem megerősítette.

      Jézus nem csak megbocsátott Péternek, hanem helyre is állította őt. Most, hogy meg lett rázva, már készen állt arra, hogy a gyülekezet egyik központi alakjává váljon. Bátran hirdette Krisztus feltámadását éppen azok előtt, akik felelősek voltak a keresztre feszítéséért. Egy tanácskozó testülettel állt szemben, nem egy szolgálólánnyal. Nagy hatalommal és bátorsággal lépett eléjük.

     A történelmi beszámoló szerint Péter fejjel lefelé feszítették keresztre sokévi hűséges szolgálat után. Azt mondta, ő nem méltó arra, hogy ugyanúgy haljon meg, mint az ő Ura, ezért fejjel lefelé függesztették fel. Már nem félt. Péter egy kő volt, amit szilárd alapra, a Kősziklára építettek.

     Az élet megpróbáltatásai leleplezik azt, ami a szívedben van - akár Istennel akár emberekkel szembeni sértődés. Ettől vagy keserű leszel Istennel és a társaiddal szemben, vagy erősebb. Ha átmész a próbán, akkor a gyökereid mélyebbre nyúlnak le, szilárdabbá tesznek téged és a jövődet. Ha elbuksz, akkor megsértődsz, ami megfertőz téged keserűséggel.


folyt...
Következik:  A botránkozás sziklája


/John Bevere A Sátán csalija c. könyvből, 110-111 old/