Isten jellemére támaszkodni

Az ellenség megpróbál elvonni minket az Istenben való bizalomtól, és ennek egyik módja, hogy elferdíti az Isten jelleméről alkotott képünket. Ezt tette a kertben is Évával, amikor megkérdezte tőle: "Csakugyan azt mondta az Isten, hogy a kertnek egy fájáról se egyetek?" (1Mózes 3:1). Elferdítette Isten parancsát, hogy megtámadhassa és eltorzíthassa a jelleméről alkotott képét.

     Isten azt mondta: "A kert minden fájáról szabadon egyél. De a jó és gonosz tudásának fájáról, arról ne egyél; mert amely napon eszel arról, bizony meghalsz" (1Mózes 2:16-17).

     Lényegében a kígyó azt mondta Évának: "Isten minden jót visszatart tőled."

      De Isten ezt hangsúlyozta: "Szabadon ehetsz, de..." Isten odaadta az emberiségnek az egész kertet, hogy élvezzék, és egyenek minden gyümölcsből, egy kivételével.

     A kígyó eltorzította az asszony Istenről alkotott képét, amikor lényegében ezt mondta: "Isten nem igazán törődik veled. Milyen jó dolgot tart vissza tőled? Biztosan nem szeret úgy, ahogy gondoltad. Ő biztosan nem jó Isten." Megtévesztette a nőt, aki elhitte a hazugságot Isten jelleméről. Azután megjelent benne a vágy a bűn után, mert Isten Szava már nem élet volt számára, hanem törvény. És "a bűn ereje a törvény" (1Korintus 15:56).

     Az ellenség ma is így cselekszik. Elferdíti az Atya Isten jellemét a gyermekei szemében. Mindnyájunk felett voltak tekintélyek, apák, tanárok, főnökök vagy kormányzók, akik önzők és szeretetlenek voltak. Mivel ők a hatalmat testesítik meg, könnyű az ő természetüket Isten jellemére vetíteni, mivel Ő a legfőbb hatalom.

     Az ellenség mesterien torzította el az Atya jelleméről alkotott képünket, amikor elferdítette a földi apáinkról kialakult látásunkat. Isten azt mondja, hogy mielőtt Jézus visszatér, az apák szíve visszatér a gyermekekhez (Malakiás 4:6). Az Ő jellemét vagy természetét fogjuk látni az Ő vezetőiben, és ez elő fogja segíteni a gyógyulást.

      Ha tudod, hogy Isten soha nem tenne semmit azért, hogy bántson vagy tönkretegyen téged, és bármit tesz, vagy nem tesz az életedben, az a te legfőbb érdeked, akkor szabadon odaadod magad Neki. Örömmel teszed az életedet a Mesterért.

     Ha teljesen odaadtad magad Jézusért, és rábíztad magad az Ő gondoskodására, akkor nem sértődhetsz meg, mert nem önmagadé vagy. Azok sérülnek meg és csalódnak, akik azért jöttek Jézushoz, amit adhat nekik, nem azért mert Ő az, Aki.

     Ha ilyen a hozzáállásunk, akkor könnyen csalódunk. Az önközpontúság rövidlátókká tesz minket. A körülményeket nem a hit szemével látjuk. Amikor az életünk igazán elmerül Jézusban, akkor ismerjük meg az Ő jellemét, és osztozunk az Ő örömében. Nem rendülhetünk meg, és nem szenvedhetünk hajótörést.

     Könnyű megsértődni, amikor a természetes környezetünk vagy körülményeink szerint ítélünk. Olyankor nem a Szellem szemeivel látunk. Isten gyakran nem úgy, vagy akkor válaszol nekem, amikor úgy érzem, hogy abszolút szükséges. De ha visszanézek minden esetre, megértem és látom a bölcsességét.

     Vannak esetek, amikor a gyermekeink nem értik a nevelési módszereinket vagy nem látják mögöttük a logikát. Az idősebb gyerekeknek megpróbáljuk elmagyarázni, hogy hasznuk legyen a bölcsességből. Időnként talán nem értik meg vagy nem értenek egyet az éretlenség miatt, de később az életük során majd megértik. Vagy talán az a cél, hogy kipróbáljuk az engedelmességüket, szeretetüket és érettségüket. Ugyanígy van ez a mi mennyei Atyánkkal is. Ezekben a helyzetekben a hit azt mondja: "Bízom benned akkor is, ha nem értem."

     A Zsidók 11:35-39-ben olyanokról találunk feljegyzést, akik soha nem látták meg, hogy az Istentől kapott ígéreteik beteljesedtek, de mégsem kételkedtek: "...mások kínpadra vonattak, visszautasítván a szabadulást, hogy becsesebb feltámadásban részesüljenek. Mások pedig megcsúfoltatások és megostoroztatások próbáját állták ki, sőt, még bilincseket és börtönt is; megköveztettek, kínpróbát szenvedtek, szétfűrészeltettek, kardra hányattak, juhok és kecskék bőrében bujdostak, nélkülözve, nyomorgattatva, gyötörtetve, akikre nem volt méltó e világ, bujdosva pusztákon és hegyeken, meg barlangokban és a föld hasadékaiban. És mindezek, noha hit által jó bizonyságot nyertek, nem kapták meg az ígéretet."

      Ők úgy döntöttek, hogy Isten volt minden, amit akartak, bármi is az ára. Hittek Neki akkoris, amikor úgy haltak meg, hogy nem látták az ígéreteket beteljesülni. Őket nem lehetett megsérteni!

     Akkor vagyunk meggyökerezve és akkor vetettünk alapot, ha hordozzuk ezt az erős szeretetet és bizalmat Istenben. Nincs olyan vihar, bármilyen erős is legyen, ami el tudna mozdítani minket. Ez nem az erős akaratból vagy személyiségből származik. Ez egy kegyelmi ajándék mindazoknak, akik a bizalmukat Istenbe vetik, és elvetik az önmagukba vetett bizalmat. De ahhoz, hogy teljesen Rá hagyatkozz, ismerned kell Őt, aki kezében tartja az életedet.

folyt...
Következik: A kegyelmet az alázatosak kapják


/John Bevere A Sátán csalija c. könyvből, 108-110 old/