Milyen hatalommal?

Mi a hatalom?

tegnap Pál apostol Rómabeliekhez írt levélből olvastam:  Róma 13.

"Minden lélek engedelmeskedjék a felettes hatalmaknak, mert nincs hatalom mástól, mint Istentől, ami hatalom pedig van, az az Istentől rendeltetett."

Azon gondolkoztam, hogy Ige szerint mi a felettes hatalom? Vajon lehet a munkahelyem is az? Hiszen ott is alárendelt vagyok.

Lehet különbséget tenni a munkahelyi alárendeltség és az állami vezetők között?

Vagy itt Magyarországon egyébként minden - szolgáltató - intézmény, cég, vállalkozás is, egyben hatóságként működik? Ezt külföldön nem értik, Magyarországon például az egészségügy, az oktatás, és a szociális intézmények is tudnak hatalmi ágként viselkedni. Hatóságra jellemző modorban diskurálni a szolgáltatást felhasználókkal vagy munkahelyek a munkavállalóikkal.

 

Természetesen lehetséges, hogy a közintézmények, szolgáltatók, egyesületek, vállalkozók, cégek a hatalom ilyen formán kinyújtott karjai, de én inkább arra gondolok, hogy egy rossz beidegződés, szándékosan rosszul értelmezett, és rosszul használt "kiváltságok", az állampolgárok pedig kiszolgáltatott voltából eredően, jogtalan elszenvedői.

Magyarul jogtalanság.

Semmiképpen nem hatalmi szervek, hanem a közjóért, vagy a jóért, vagy önmagáért - a profitért - létrehozott szolgáltatók visszaélései.

 

Beszéljünk magunkról:

Minden hívő engedelmeskedjék minden hatalomnak?

Nem! Nem ez van írva!

Hanem az, hogy minden lélek, (vagyis minden ember), a felettes hatalmaknak (vagyis a hatóságoknak).

Ebben nem a hívek kötelezettségeiről beszél, hanem minden ember kötelezettségéről, és nem minden cég, vállalat, szolgálat felettes hatalom. Vagy talán a szomszéd utcában lévő asztalosműhely az számomra?

Nem mindenki felé tartozunk engedelmességgel, hanem az állami hatóságnak.

 

Más fordításokban jobban kitűnik, hogy amikor a felettes hatalomról ír, A hatóságra gondol.

A hatóság, tőlem függetlenül hozott, mindenkire érvényes törvényeket tartatja be, adót szed, ellenőriz, akár testi fenyítést is alkalmaz, amely a fennálló államiszervezet kiszolgáló szerve. Pál Isten szolgájának nevezi.

Pál apostol megkülönbözteti minden más szervezettől azzal, hogy akinél a kard van.

Demokráciában négy évente változóan, másnál van a kard. Pál apostol szerint, amíg azonban hatalmon van, tűrni kell.

 

Pál úgy írja, minden lélek. Tehát nemcsak a hívők, hanem minden ember. Ellenben ezeket az instrukciókat, a híveknek írja, a híveknek adja ezt a tanítást, hogyan tudják megmagyarázni keresztény tanításunkat, minden más nem hívőnek,  hogy minden ember miért engedelmeskedjen. Mi ugyanis a békesség követei vagyunk.

Valamint további útmutatást ad, - itt már csak - a híveknek, hogy senkinek semmivel ne tartozzanak.

Akinek a vámmal, vámot fizessenek, akinek adóval, adót fizessen, akinek a félelemmel, félelmet, akinek tisztelettel tiszteletet.

 

Senkinek semmivel ne tartozzunk, hacsak azzal nem, hogy szeretjük.

 

Na itt megálltam. Tehát a szeretettel jogosan tartozhatom?

Azt írja, ha ezzel sem tartozunk, akkor betöltöttük a törvényt (tartalmat adtunk neki). Ezek szerint azzal tartozhatunk elvileg, hogy nem szeretünk. De:

Micsoda örömujjongás, ha azzal sem tartozunk! Isten fiai vagyunk.

 

Mi a szeretet?

Kiterjesztett módon több mint, amikor azokat szereted, akik téged is szeretnek. Az barátság.

A keresztény szeretet, nem tesz rosszat a felebarátjával és ellenségével. Mi a rossz? Ha igazságtalanság ér, nem vágsz vissza. Ha arcul ütnek, nem ütsz vissza, ha rágalmaznak, nem rágalmazol vissza. Tehát, aki ellened rosszat tett, annak nem fizetsz rosszal.

Nem keresed az alkalmat, hogy mikor fizethetnéd vissza azt a rosszat. Ez a bosszúról való lemondás, és a bosszú átadása Istennek.

 

Továbbá:

Ha minden embernek engedelmeskednie kell a fennálló hatalomnak, akkor ezt a kijelentését Pál itt nem az egyház belső felépítési rendjére vonatkoztatta. Hiszen minden ember nem engedelmeskedhet, az egyháznak, ami a Krisztus Teste. Tehát következtetés, ezen Ige alapján az egyház - a hívek közössége - nem viselkedhet hatalomként a hívei felett.

 

Az egyház, hívő emberek közössége, Pál teljesen más parancsolatokat hagyott az egyház tagjaira, egymásra nézve. A Biblia a testvérek közösségére nem használja az engedelmesség szót, - ha igen akkor Istennek engedelmeskedjetek - hanem a szeretetet. Nem parancsuralmi szervezet. Hanem szeretetközösség. Szeretetközösség, amelynek tagjai kifelé engedelmességben tartoznak az állami szervezet felé, ugyanúgy, mint minden ember. Pál szerint: nekünk Krisztus uralma alatt lévőknek nincsenek kiváltságaink a világi hatalomban. (Adókönnyítés, vámmentesség, felmentés stb.)

Ez azonban manapság nincs így. Minden történelmi egyháznak, vagy bejegyzett egyháznak vannak törvényi mentességei. Sőt, állami anyagi támogatottsága is.

Eredetileg azonban az egyház tagjai is, engedelmeskednek az állami hatóságnak. Mindenben. Nem kérnek és nem követlenek kiváltságokat. A törvényt betartják. Ha valaki az állam törvényei ellen vét, állam által hozott büntetést kell viselnie. - Lásd pedofil papokat milyen sokáig - évtizedekig, évszázadokig - védte a katolikus egyház, mondván saját jogkörben bánik el velük. Vagyis nem bánt el velük.

 

Továbbá Pál apostol idejében az egyház struktúrája is mentes volt a hatalmi, hierarchia rendjétől. Pál apostol fejében akkoriban ez meg se fordult. Annyira jól értelmezte mindenki a testvér szót, annyira egyenlő volt mindenki, hogy ebben kellett rendet raknia.

Megmagyaráznia a Lelki ajándékokat, de még mindig szolgálatról beszélt, ki-ki amilye van azzal szolgáljon szeretetben, és nem engedelmességről.

 

Tehát ha rettegve féled a te egyházi vezetőidet és mint a hatóságnak engedelmeskedsz nekik, mintha fegyvert viselnének, akkor erősen élhet benned a gyanú nem keresztény testvéri közösségben vagy.

 

A teljes szeretet kiűzi a félelmet.

Ítéljétek meg magatok mi a testvéri közösség, és mi a világi hatalom. Ki és miért akar a világi hatalom képével fellépni? Mintha neki arra joga lenne.

Ki és miért harcol ki magának kiváltságokat a kardot viselő államtól, hogy ő is kardot viseljen? Mit kell cserébe teljesítenie? Mert ugye semmi sincs ingyen.

 

Bátorság!

Aki engedelmeskedik a hatóságnak és több adót fizet, mert többet rótak ki rá, azzal nem tesz rosszat, hanem jót. Ha az állam által hozott törvényt betartjuk, és törvény szerint viselkedünk, minden másban szabadok vagyunk!

Lehet és kell a kicsinyeket védenünk, szavunkat felemelni az elnyomottak érdekében. Tenni értük.

Lehet és kell az igazság szerint cselekednünk és figyelmeztetni másokat, - minden egyházat, céget, vállalatot, magánvállalkozót, szolgáltatót, magánembert - ha nem az állam törvényei szerint járnak.

Ez az igazság pedig magában foglalja a tisztes adófizetést, a bérek kifizetését, a tisztességes eljárást. A munka megbecsülését. Az emberi méltóság tiszteletét. A jog szerint való bánásmódot.

 

Ki vagyok én, hogy az állami hatalmat bíráljam, de bírálhatom minden alatta lévőt, aki nem az állami törvények tiszta rendje szerint jár el, és nem viseli az állam kardját, hanem azt kijátszva megkerüli.

 

Bizony a bűneink vittek minket a sárba.

Ha mindenki magába nézne, látná, ha csak az állami törvényeket tartotta volna be, az elmúlt húsz évben, nem tartana itt Magyarország.

Ki volt az, aki rendesen adózott? Ki volt az, aki nem volt korrupt? Ki volt az, aki megbecsülte a munkavállalóit? Ki volt az, aki minden járandóságot mindig befizetett utánuk? Ki volt az, aki betű szerint minden magyar törvényt pontosan betartott?

Bizony, minden módon, hatalmi eszközökkel lettek elnyomva, azok akiknek nem volt joguk és hatalmuk. Annak látszatja sem.

Minden kisember jajszava felhallatszik az égbe, akik tisztességesen dolgoztak, de nem adták meg nekik a bért.

Bérük az égben kiált.

Magyarországon nem volt demokrácia az elmúlt 20 évben. Mert nem volt jog a kisemberek kezében, hogy érvényt szerezzenek jogaiknak és behajtattassák jogos bérüket.

 

Nem, nem a hitel okozta az összeomlást. Nemcsak az állami vezetőink, és a rossz gazdasági döntéseik. Ezek is.

Hanem karöltve az igazságtalansággal, jogtalansággal, csalással, elnyomással, és meglopással azok által, akik állami hatalom nélkül, de hatalmaskodtak rajtunk.

 

Minden bűnünk utol fog érni minket! Csak az a kérdés, észrevesszük-e miért esett ez rajtunk? Vajon megtérünk?

Vajon lesz őszinte bűnbánat? Önként kiigazítás minden állampolgárnál? Ha nem, akkor a hatalomnak magának kell elszámolnia minden törvényt megszegővel.

Még hozzá karddal.

 

De nekünk, kicsinyeknek, elnyomottaknak, kisemmizetteknek és törvényt betartóknak nincs mitől félnünk. - Elvileg -

Hacsak a gonoszság más bugyrai nem támadnak. Imádkozzunk, hogy békességben éljünk, imádkozzunk a hatalom birtokosaiért, hogy bölcs, igazságos, és jó döntéseket hozzanak.

 

Megyjegyzés: Semmi bajom nincs azzal, ha egyházak kapnak kiváltságokat vagy támogatást az államtól, csak az a kérdés, milyen meghatározás szerint, és mire használják, vagy mit kérnek cserébe.

A meghatározásokról, kitételekről, feltételekről nem tudok, de ha csak belső sugallatra teszi is az államhatalom, még ahhoz is joga van, és még azt is Isten vezérli. Támogatást vissza is lehet utasítani, ha tisztességtelen ellenszolgáltatást kérnek cserébe.

Egyébiránt Isten nyájának nincs szüksége, csak Istenre, mindenféle támogatottság tekintetében. Az állami törvényeket pedig be kell tartania, minden léleknek.