A botránkozás sziklája

"Azért van meg az Írásban: Íme, szegletkövet teszek Sionban,
amely kiválasztott, becses; és aki hisz abban,
meg nem szégyenül.
Tisztesség azért nektek, akik hisztek;
az engedetleneknek pedig: A Kő, amelyet az építők megvetettek,
az lett a szeglet fejévé és megütközés kövévé és
botránkozás sziklájává; akik engedetlenek lévén,
megütköznek az Igében, amire rendeltettek is."

1Péter 2:6-8


Napjainkban a hisz szó jelentése meggyengült. Sokak szemében egy bizonyos tény puszta elismerését jelenti. Sokaknál semmi köze nincs az engedelmességhez. De a fenti igeszakasz a hisz és az engedetlen szavakat egymás ellentéteiként mutatja be.

     A Szentírás arra int, "hogy aki hisz Őben (Jézusban), el ne vesszen, hanem örök élete legyen" (János 3:16). A hisz szóra tekintve sokan úgy gondolják, hogy csak el kell hinniük, hogy Jézus meghalt a kereszten, és már jóban is vannak Istennel. Ha ez lenne az egyetlen követelmény, akkor a démonok is jóban lennének Vele. A Szentírás azt is mondja: "Te hiszed, hogy az Isten egy. Jól teszed. A démonok is hiszik, és rettegnek" (Jakab 2:19). Nekik még sincs üdvösségük.

     A hisz szó a Szentírásban többet jelent a létezés elismerésénél vagy egy tény jóváhagyásánál az elménkkel. A fenti igevers tartalmával összefüggésben azt mondhatjuk, hogy a hit fő eleme az engedelmesség. Így is olvashatnánk: "Azért nektek, akik engedelmeskedtek, Ő drága; de azoknak, akik engedetlenek: A Kő, amit az építők megvetettek, az lett a szeglet fejévé, és megütközés kövévé s botránkozás sziklájává."

     Nem nehéz engedelmeskedni, amikor ismered annak a jellemét és szeretetét, akinek aláveted magad. A szeretet az Úrral való kapcsolatunk lényege - nem elvek vagy tanítások szeretete, hanem Jézus Krisztus személyének szeretete. Ha ez a szeretet nincs erősen a helyén, akkor hajlamosak vagyunk a megütközésre és a megbotránkozásra.

     Az izraeliták, akiket az Úr elhívott, hogy építők legyenek, elutasították Isten fő sarokkövét, Jézust. Ők az Ószövetség tanításait szerették. Elégedettek voltak a magyarázataikkal, mert a saját hasznukra alkalmazhatták, és másokat irányítottak vele. Jézus viszont kétségbe vonta mindazt a törvényeskedést, ami olyan kedves volt nekik. Ezt mondta: "Tudakozzátok az írásokat, mert azt hiszitek, hogy azokban van a ti örök életetek; és ezek azok, amelyek bizonyságot tesznek rólam" (János 5:39).

     Nem tudták felfogni azt a gondolatot, hogy Isten kezdettől fogva fiakra és lányokra vágyott, akikkel kapcsolatban lehet. Ők uralkodni és irányítani akartak. A törvény a kapcsolat fölé emelkedett a szemükben. Elutasították azt, amit ingyen kaptak. Inkább ki akarták érdemelni. Így Isten ingyenes ajándéka, Jézus Krisztus, az életük és üdvösségük reménysége "megütközés köve és botránkozás sziklája" lett nekik.

     Simeon így prófétált, amikor a karjaiba vette Jézust a templomban: "Íme, Ő sokak elesésére és felemelésére rendeltetett Izraelben, és jelül, amelynek ellene mondanak" (Lukács 2:34). Figyeld meg az elesést és a felemelkedést. Aki azért adatott, hogy békét hozzon a világra, végül a megosztás kardját hozta azoknak, akikhez küldték (Máté 10:34), és életet azoknak, akik az építők áldozatai voltak (akik abban az időben szolgálók voltak).


/John Bevere A Sátán csalija c. könyvből, 117-118 old/