Az igazgyöngy

A drágagyöngy Mt 13,45-46-ban

     Jézus Mt 13,44-ben a szántóföldben elrejtett kincsről beszél, amely Izráelt ábrázolja, majd folytatja a gyöngyről szóló példabeszéddel, amely a Gyülekezet képe. Az igazgyöngy a tengerből származik, és a Gyülekezet is a népek tengeréből jön elő. Az Úr Jézus maga szállt alá a Gyülekezetért a nyomorúság legmélyebb vizeibe, még az életét is odaadta, hogy ezt a gyöngyöt megtalálja. Rendkívüli értékét csak akkor ismerjük meg, ha szemügyre vesszük:

Az igazgyöngy keletkezése

     A tengerfenekén elrejtve fekvő gyöngyöt búvárok keresik és hozzák a felszínre. A gyöngy szenvedések terméke. Az emberi szem elől elrejtve, sok más kagylóval együtt él a gyöngy anyja, kemény, kívülről jelentéktelen kagylójában. A kagyló nyílásán keresztül véletlenül egy idegen test (homokszem) hatolt be. Ez a homokszem a gyöngy anyja lágy részeinek heves fájdalmat okoz. Ezt az idegen testet eltávolítani nem tudja, s ezért nyálkaszerű váladékkal veszi körül. Ezt a folyamatot számtalanszor megismétli, amíg csak gyöngy nem lesz belőle. Ez a titokzatos, láthatatlan, fájdalmas folyamat teremti a gyöngyöt, és teszi azt oly széppé, hogy a szivárvány minden színében pompázik.

A gyöngy tehát keletkezését a kagyló lágy részei igen fájdalmas sérülésének köszönheti.

A hasonlat a Gyülekezet származásának az előképe. Ő az idegen, fájdalmat okozó homokszem, akit azonban Isten kiválasztott és megdicsőített.

Amikor Isten Évát teremtette, mély álmot bocsátott Ádámra, s annak bordájából formálta az asszonyt. Éva teremtése előképe egy dicsőséges új teremtésnek, ti. a Gyülekezetének. A Gyülekezet a második Ádám oldalából származik, akit a kereszten lándzsával oldalba szúrtak (Jn 19,34; Ef 5,30; Ézs 53,10). A gyöngy a kagylóban fájdalom útján támadt, s az Úr Lelkének golgotai szenvedése által keletkezett a Gyülekezet. A gyöngy miatt szenvedett és pusztult el a kagyló, s egy Gyöngyért, a Gyülekezetért szenvedett és halt meg Jézus Krisztus.

A gyöngykapuk szépsége és nagysága

     Az Antikrisztus felesége, "a nagy parázna" gyöngyökkel díszíti magát (Jel 17,4). A Bárány menyasszonya még soha nem ismert ékszert hord. A tizenkét kapu (a mennyei Jeruzsálemben blogger.) egy-egy gyöngyből áll. Mi már a kagyló színpompáját is megcsodáljuk, és örülünk a kis gyöngy szépségének. Szótlanná válunk majd azonban a csodálkozástól, amikor a gyöngyöket isteni méreteiben látjuk. Itt gondoljunk Pál apostol szavaira:

"Amiket szem nem látott, fül nem hallott és embernek szíve meg se gondolt, amiket Isten készített az Őt szeretőknek" (1Kor 2,9)

     A kapuk mesébe illő nagysága különösen akkor érzékelhető, ha a 9000 km hosszú és 75 m magas jáspisfalra gondolunk. A kapuknak a falhoz képest arányosoknak kell lenniök, mert ott már nem lesz "szoros kapu". Ha a fal 75 méter magas, akkor a kapuknak 50-60 méter magasnak kell lenniök. E földön egyetlen építőmester sem tud ilyen nagy kaput készíteni, ott azonban a mennyei Építőmester egyetlen gyöngyből (Jel 21,21) készít el ilyet.


/G. R. Brinke: A túlvilágról c könyvből 41-42 old/

A kép innen