Jákób Ábrahám atyjának adott ígéret birokosa. A küldetést ő kapta meg, hogy folytassa. Ezért, amikor követeitől meghallja, hogy jön Ézsau 400 emberrel, félelem fogja el. Ajándékokat küld át feléje. Sőt még családját is. Ő maga pedig ott maradt egyedül a Jordán azon felén, ahol valakivel küzdeni kezd éjjel. Jákób azt szeretné, ha életben maradhatna, ezért küzd, hogy áldást nyerjen. A követeket is már úgy küldte el Ézsauhoz, hogy ő mint jövevény szolgált ott Lábánnál, és Ézsauhoz is mint urához jön el. Az éjjel tusakodásban áldást kap, és nevet. Izrael lesz a neve: mert küzdött Istennel és emberekkel és győzött. Ez a jelentése és mivel itt látta színről színre Istent, Jákób elnevezte: Penúélnak a helyet. A verekedésben azonban megsérült a csípője, mint jel, amire minden leszármazottja emlékezni fog.
Micsoda jelenet lehetett, ahogy Jákób családja előtt megy, és hétszer borul le a földre, amíg Ézsau felé közeledik. És micsoda jelenet, hogy Ézsau odafutott hozzá, megölelte, és nyakába borult, megcsókolta és sírtak. Ézsauban micsoda hihetetlen jellembeli változások mehettek vége. Amelyek annak idején Jákób elindulásakor elkezdődtek benne azok bevégződtek. Megértette az engedelmességet és elfogadta Isten döntését, hogy ő elvesztegette az áldást, de Isten elfogadta könyörgését és helyreállította, olyan mértékben, hogy megelégedetten élhetett.
Ez rámutat, maga az Isten ígérete az áldás. A férfi számára nagyobb kincs, tiszteletreméltóbb, mint az asszonyok és feleségek számai. És bár Jákób elmondja felfedezte, hogy Ézsaun Isten arca rajzolódott ki, változás történt benne, Jákób tudta, hogy ő kapta az áldást, de elismeri, hogy Ézsaué a föld, amin jár, és urának szólítja továbbra is. Mikor megérkezik Sikembe, ott földet vesz magának, oltárt épít, és így nevezte el: Isten, Izrael Istene. Hatalmas változás. Névcsere, és beteljesedett ígéret. Békességben hazatért Isten vele volt megáldotta és haza hozta. Ahogy 20 éve Istentől ezt kérte.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése