2016. december 29-én írtam:
2021. február 15. Ki gondolta volna, hogy egyszer lesz olyan, hogy egyáltalán nem lesz osztálykirándulás?
2016. december 29-én írtam:
2021. február 15. Ki gondolta volna, hogy egyszer lesz olyan, hogy egyáltalán nem lesz osztálykirándulás?
Számomra ez a koronavírus egy szánalmas kabarévá kezd válni. Amikor minden kifordult magából. Az összes csaló nyilvánvalóvá vált. Nincs megállás. Áthatja a világunkat a bűnözők kozmikusra fokozott szuperbanális vonyikolása.
https://www.virusinfok.hu/2021/01/20/egyre-tobb-halaleset-az-idos-oltottak-kozott-norvegiaban/
bejegyzem ezt az igazságot, ki tudja mi lesz a későbbiekben majd a klubrádióval hogyan akarja majd a NER eltüntetni.
https://www.klubradio.hu/adasok/mellar-tamas-orban-nem-erdekelt-a-vallalkozasok-sikereben-115709
A GDP 20 százalékának megfelelő összeget ígért Orbán Viktor tavaly tavasszal a gazdaság megvédésére, élénkítésére. A valóságban ebből 2-3 százalék lett. Az is érdekes módon, mert költségvetési átcsoportosításokat végeztek, beszámítottak MNB-hiteleket, tehát olyan tételeket, amelyek egyáltalán nem tartoztak volna ide.
De nem csak a nagyságrend nem stimmel, hanem a célok sem – állítja Mellár Tamás közgazdász, a KSH volt elnöke. A pénzt a jövedelmek kiegészítésre, a munkanélküliek támogatására, a családi pótlék emelésére, a frontvonalban lévő önkormányzatok megerősítésére kellett volna használni. Ugyanis az így kapott pénzt gyorsan elköltötték volna az emberek, olyan termékekre, amelyeket itthon állítanak elő. Vagyis a támogatásnak lett volna egy tovább gyűrűző hatása. Eleve nem mélyült volna el ennyire a válság.
Orbán Viktor azonban arra használta fel a pénzt, hogy a NER oligarcháit kitömje velük. Például turizmusba invesztáltak, amikor nincs vendég és egy ideig még nem is lesz.
A rugalmas kis- és középvállalkozások éppen csak léteznek. Nem tudnak majd bekapcsolódni a 4. ipari forradalomba, nem tudnak részt venni az új munkamegosztásban, ami a válság után mindenképpen bekövetkezik, kimaradnak a technikai, technológiai fejlesztésből. Az Európai Unió pedig ilyen célokra fog pénzt adni. Óriási hátránnyal indul tehát a magyar gazdaság, ha elkezdődik a felívelő ciklus a világban.
Mi ebben a jó Orbán Viktornak? Mellár Tamás válasza egyértelmű: az oligarchákat magához akarja kötni, hogy nélküle létezni se tudjanak. A személyes kötődés a vélt garancia arra, hogy hatalomban maradhasson. Ha sok sikeres kis- és középvállalkozás lenne az országban, ráadásul olyanok, amelyek külföldön is versenyképesek, az Orbán hatalmának a végét jelentené.
http://adas.klubradio.hu/adas?hanganyag_id=15102
Jákób meghal. Hatalmas temetése lesz. Kánaán földjére viszik, ott temetik el, ahol Ábrahámot és Izsákot. Ez a temetés nekem egy klasszikus magyar vidéki temetést juttatott eszembe. Sőt még az is, hogy a nyugvóhelyet meg kell vásárolni.
Ezután a testvérek félni kezdtek, hogy József talán bosszút áll rajtuk ezért sietve kértek bocsánatot tőle, amiért a múltban gonoszul viselkedtek vele. Majd hozzá teszik: „Bocsásd meg hát azoknak a hitszegését, akik atyád Istenének a szolgái.” Magukat „atyád Istenének a szolgái”-nak nevezik, ami egyfajta megtérésre mutat.
„Ti rosszat terveztetek ellenem, de Isten terve jóra fordította azt, hogy úgy cselekedjék, ahogyan az ma van, és sok nép életét megtartsa.” Ez is egy kijelentés a jövőre nézve: sok nép életét megtartsa. A testvérek megtérésével el lett hárítva, annak akadálya, hogy a 12 törzs együtt vigye tovább az atyai áldást, és így Júda leszármazottjából születhet meg majd Jézus Krisztus.
Csodálatos, hogy Jézus miközben dicsőségesen nagy Urunk és királyunk, egy velünk, testvérünk. Józsefben is megtestesülhetett ez. Egyszerre az irgalom és az igazságosság. A Szolga Király című dal jutott eszembe. Jákób fiainak a fáraó a földjéből a legjavát adta. Összesen 66 fő ment fel Egyiptomba Izrael családja, de Jákób egész háza népe, amely Egyiptomba ment 70 lélek, Józseffel, feleségével és két gyermekével. Így a család egyesítés megtörtént, elveszés helyett megmenekülés. Már másodszor fordul elő, hogy az egyiptomiak tisztátalannak, utálatosnak tartják a hébereket, mert minden juhpásztort annak tartanak. De a fáraó örömmel fogadta őket. Milyen érdekesen több szereplős történet, a fáraó, aki tudja honnan emelte fel Józsefet, segítő közreműködő egy család gyógyításában, József isteni értelméért. Tehát Izrael mindig kilógott, és tisztátalannak tartott volt Egyiptomba, szinte elkerülhetetlen volt, hogy később rabszolgák legyenek.
A testvérek nagyon bebiztosították magukat, hogy visszamenjenek ahhoz az emberhez, segítséget kérni. Egyiptomba. Minden bebiztosításuk ellenére, mégis tőrbe lettek csalva. Józsefnek szembesíteni kellett őket bűneikkel. Kezében van, hogy segítsen családján, hogy az éhség idején életben maradjanak, mert, ahogy ő is mondja, Istennek volt akarata, hogy ez így történt, ahogy, vagyis, ő kormányzó lett Egyiptomban, mert így Izraelnek lesz maradéka. A csel, szerintem magasabb intelligenciájú, mint amit a testvérek először érthettek. De később biztos megértették:
„Hát nem tudjátok, hogy a magamfajta ember jósolni is szokott?” Egyiptomi tisztségére utal. De József itt utal serdülőkorára is, Testvéreinek szegezi ezt a kérdést. „Isten hozta napvilágra szolgáid bűnét.” – mondja Júda. Isten a titkok tudója, ő a kijelentő. A jövendőmondók, pogány papok olyat nem tudnak tenni, mint Isten, aki ad álmokat, beteljesíti és magyarázza azokat. Józsefben isteni bölcsesség lakott, ő rég tudta ezt szenvedései és győzelmei által. Testvérei még nem. Ahogy azt sem tudták József a testvérük áll előttük, akiben ez az isteni bölcsesség lakik. Nem pogány pap ő, hanem ősatyáik Istenének szolgája.
A testvérek hatalmas megigazításon esnek keresztül, de nemcsak a múlt bűnei miatt, hanem az Istennel kapcsolatos gondolataikban is, illetve az erkölcsi normákban is. Nem mintha már nem eléggé felkészültek volna, de a dolgoknak a mélyére is kellett hatolni. Leginkább pedig József szívének van szüksége gyógyulásra, aminek már kezdete a felbukkanó sírásai. Nem bírja türtőztetni magát. Szeretete olyan nagy testvére, Benjamin és apja iránt. Nagyobb, mint a benne lévő fájdalom. Erősebb a szeretet. Jézus főpapi imája jutott eszembe, amikor így imádkozik: „Atyám, azt akarom, hogy akiket nekem adtál, azok ott legyenek velem, ahol én vagyok, hogy lássák az én dicsőségemet, amelyet nekem adtál” Jn 17,24. Józsefben is hasonló szeretet lehetett családja, testvérei iránt.
József egész Egyiptom kormányzója lett. Jákób meghallotta, hogy van gabona Egyiptomban ezért elküldi oda fiait. Amikor Józsefhez érnek, József azonnal felismeri őket, de ők nem. Ők a földre borulnak előtte, de ő keményen beszél velük. József ekkor visszaemlékezett az álmokra, amiket annak idején kapott, hogy meg fog előtte hajolni apja, anyja és testvérei. Milyen lehet Isten kijelentésének hordozója lenni, és megvalósulásának résztvevőjévé válni, miközben emberileg dúl benne a harag, a fájdalom, és közben Istennek kegyelmének az a megtapasztalása, hogy ő is a Mindenható kezében van? Az a kontraszt, hogy birtokosa Istennek ilyen jóindulatának, hogy Vele van az Úr, és az, hogy most szemei előtt láthatja Isten ígéreteinek beteljesedését, közben felszakítódik szívében megannyi fájdalom, amit testvérei okoztak. Nyilvánvaló, hogy ezek olyan fájdalmak, amiket csak Isten tud meggyógyítani szívében. És nyilvánvaló, hogy most ő bosszút állhatna, mert olyan helyzetbe került, hogy megtehetné. Vajon mire használja Isten kijelentését, Isten vezetését, Isten áldását? Egész életünk erről szól, vajon Isten kegyelme, amit bennünk és velünk elvégzett, hiábavaló lesz, esetleg rombolunk vele, vagy áldássá leszünk, túljutva minden minket ért sérelmen? József Benjamint kéri, mint bizonyítékot, hogy nem kémek. De Benjamint apja jogosan nem engedi el. A testvérekben elindul, a lelkiismeret hangja, hogy Józsefért kell most börtönben bűnhődniük, Isten igazságos ítélete miatt. József azonban értette beszédüket, mert azok nyelvét beszélte, azok pedig nem tudták, hogy József érti őket, mert tolmács volt közöttük. József pedig elfordult és sírt. Olyan fájdalmasan megható jelenet, hogy az olvasóember újra és újra sírni kezd, amikor olvassa ezt itt. Simeont börtönbe vetette, többi testvérét gabonával haza küldte, de pénzüket visszatetette.
Azok pedig haza mentek és elmondtak mindent apjuknak. Erről tudom meg, hogy becsületesek vagytok, ha legkisebb testvéreteket elhozzátok. Becsületesek. József azt kereste, mennyire változtak meg testvérei.
Egy igazi családi dráma. Az apa sírni kezd, hogy elveszíti fiait, mire Rúben felajánlja, az ő két fiát öljék meg, ha nem hozza vissza Benjamint. Micsoda hihetetlen együttérzés apjával! Talán már ott tartanak, hogy elmondják a teljes igazságot József testvérükkel kapcsolatban, de hogyan lehetne fokozni apjuk fájdalmát ilyen kritikus időszakban? Istennek olyan hihetetlen erős keze nehezedik rájuk, aminek Jákób valóban áldozata, a testvéreknek pedig a megigazítás ideje.
Hihetetlen, összetett lelki folyamatokban pillanthatunk bele, ráadásul több embernél egyszerre. A Biblia egyik legszívbemarkolóbb része ez, egy már nagy közösségnek mondható nagycsalád emberi drámai krízise. Ki gondolta volna, hogy egy serdülő gyermeknek - Istentől kapott - álma 20 év múlva ide vezethet? Mindennek van következménye. És ezt már ők is tudják, ezért megfontoltak, a hogyan továbbal. Nem akarnak újabbat véteni.
És mint egy ismétlődő rigmus hallatszik József szívének vágya, minden igaz hívőében:
Testvéreimet keresem.
Vajon megtalálom-e őket?
Isten embereivel gyakran megesik ez: „galádul raboltak el engemet a héberek földjéről, és itt sem csináltam semmi rosszat, mégis tömlöcbe vetettek.” De Isten elkészíti a szabadítás útját, mégha nem várt módon is érkezik, mert Isten útjai kifürkészhetetlenek.
A pogány fáraó ellen vétettek az ő pogány magasrendű szolgái, akiket ezért őrizetbe tétetett. Egy napon mind a ketten álmot láttak. József észrevette másnap búskomorságukat és rákérdezett, hogy miért szomorúak. Azért mert álmot láttak, de nincs, aki megfejtse. József itt azt mondja, Isten az, aki meg tudja fejteni az álmokat. Ővé a titkok és a kijelentések. Isten a Látás Istene. Az álom magyarázása Isten kegyelmi ajándéka, ezzel rendelkezett József. Elmondták neki az álmukat és ő megfejtette, úgy ahogy az később be is teljesedett. József tehát használta Isten kegyelmi ajándékainak sokaságát, a méltatlan és igaztalan rabsága idején. De Józsefről elfeledkezett, a főpohárnok. Úgy tűnik, hiábavaló volt Isten kegyelmi ajándékait használnia.
József még két évig rab marad. Milyen érdekes, hogy Isten ad álmokat, olyan embereknek is, akik nem az Ő Útján járnak. Isten az egész világot felhasználja tervének megvalósulásához. Főképp pedig a /pogány/ országok, birodalmak vezetőinek ad álmot. Megmutatja nekik a jövendőt. A fáraó is álmot látott. Nyugtalan lett. Egyiptom minden jövendőmondója és bölcse se tudta megfejteni. Amikor a főpohárnoknak eszébejutott, hogy az ő álmát ki fejtette meg, annak idején. Hiteles tanú volt arra, hogy az az ember ott a börtönben igaz módon fejti meg az álmokat. Ezért a fáraó hozatta Józsefet. József megfejti az álmot és mivel jó gazdálkodó volt, gyakorolta már ezt évekig, ezért rögtön megoldási javaslatai is lesznek. Mivel tetszett a fáraónak a beszéd, és lenne-e más, akiben ilyen isteni lélek van, házának gondviselőjévé tette Józsefet. A fáraó elnevezte Józsefet Cáfenat-Panéahnak, minden magas tisztséget megkapott az államvezetéshez, sőt hozzá adta feleségül a pap leányát, amivel József még bizonyos papi tisztséget is kapott. Tehát Isten ajándékait mindig jól használni, nem elvesztegetett idő. Ekkor József 30 éves volt. A kútba vetésétől 13 év telt el. Gyermekeinek névválasztásában Isten és a múltja közötti kapcsolatára világít rá. Ezzel is rendelkezett, hogy még évtizedekig emlékezzenek utódai, hogy milyen gyötrelmeken ment át, de elfeledtette vele Isten, és megszaporította őt nyomorúsága földjén. Isten azáltal szabadította meg Józsefet, és tette gazdaggá, ami által bajba került: az álmok által. Istennek emígyen van humora, revánsa és bölcsessége a dolgokban. Mindig Isten a győztes.
És az álommagyarázata ismét igaznak bizonyult, hét év múlva eljött az éhség.
József Potifár házába került, ahol mind feljebb és feljebb került a ranglétrán, míg végül Potifár minden vagyona feletti gondviselője lett. Az egyiptomi feleség azonban megkívánta őt, de József nagyon okosan elmondta, hogy bár Potifár minden vagyona felett gazdálkodik kivéve a felesége felett. Az asszony mégis meg akarta veszejteni Józsefet. Haragra gerjedt ellene, és bevádolta őt a férjénél, aki ezért börtönbe vetette. A börtönben azonban szintén feljebb és feljebb került, míg a börtönparancsnok rábízta, a foglyok munkavégzésének felügyelőjévé tette. Nyilván a börtönparancsnok látta az „önéletrajzát”, hogy ehhez ért, de nyilván kipróbálta és látta, hogy valóban hasznát veszi ennek a fogolynak. József olyan jól végezte a munkáját, a börtönparancsnoknak, (ahogy annak idején Potifárnak), hogy annak nem kellett törődnie semmivel, ami rá volt bízva. Ez már az áldás jegye. Nyilván megvolt az előzménye, kiképzése Józsefnek Jákóbtól, de ezt a rábízott értékeket József jól forgatta, nemcsak maga helyzete lett jobb általa, hanem áldássá lett gazdáinak is. A befektettet munka sosem vész kárba, bár időnként elrabolják tőlünk, vagy elpusztítják, de mivel hozzánk köthető, bárhová megyünk, velünk lesz az Úr és újra áldássá teszi körülöttünk a siralomvölgyét és a pusztát. Általunk, akiken Isten áldása nyugszik.
A neveknek jelentése van. Valamiért adják a neveket. Valamit jelölnek vele, tulajdonságot, történést. Amely történés isteni okból történik. Tehát a névadás egy isteni akarat elismerése.
Mint ahogy látjuk, az álom, mint isteni kijelentés elfogadása, ez az ősatyáknál természetes Istentől jövő üzenet. Sokszor nemcsak kijelentést, de kiválasztást is hordoz magán, ezért áldást is. Az ilyen álmokhoz – az áldáshoz - való viszony azt is megmutatja, hogy ki mennyire fogadja el Istent urának. Függetlenül attól, ki kapja az álmot, ha isteni, a kijelentés megtörténtéhez való viszony vízválasztó, nyilvánvalóvá teszi az emberek szívének Isten felé állapotát. József 17 évesen természetesen még nem volt annyira okos, hogy tudta volna, hogy testvérei már régen elfordultak Istentől, szívükben nemcsak őt a kedvenc gyermeket gyűlölték, hanem magát atyáik Istenét. Elfordultak az áldás lehetőségétől. József viszont atyjának reménysége volt, hogy az áldást, a küldetést, amit ő kapott, tovább viszi. Ezért foglalkozhatott jobban és többet Jákób Józseffel.
Mit keresel? Testvéreimet keresem. – mondja József a pusztában bolyongva
Micsoda sokatmondó, mély tartalmú, és távolra is mutató kijelentés.
Még apja is megdorgálta az álmáért. Mit gondol magában ez a fiú, talán leboruljon előtte? Még ő sem értette meg, hogy a kijelentés nem a fiú nagyravágyásának kivetülése, hanem a távoli jövőre szól. Hiszen így mondta József: egyszer csak. Egyszer csak: ki tudja miért, ki tudja milyen előzményekkel, egyszer csak megtörtént ez. Nem ővé, akié az érdem, hanem ez egyszer csak meg fog történni. Nehéz ezt elhordozni az embereknek. Hogy Isten az, aki kiválaszt, Isten az, aki megáld, Isten az, aki felemel.
Rúben az, aki meg akarja menteni a gyermeket testvérei kezétől. Júda az, aki kitalálja, hogy adják el inkább rabszolgának. De nem sikerül nekik, mert a midjánaiták kihúzzák a kútból és eladják őt egy éppen arra járó izmaelita kereskedőkaravánnak, akik Egyiptomba viszik. Testvérek pedig levágtak egy kecskebakot, József köpenyét belemártották a vérbe és elvitték apjuknak. Ki tudja, hogy talán ez a kecskebak, nem azonos-e azzal a későbbi hagyománnyal, amit Azázelnek a pusztába küldenek a nagy engeszteléskor.
Jákób Ábrahám atyjának adott ígéret birokosa. A küldetést ő kapta meg, hogy folytassa. Ezért, amikor követeitől meghallja, hogy jön Ézsau 400 emberrel, félelem fogja el. Ajándékokat küld át feléje. Sőt még családját is. Ő maga pedig ott maradt egyedül a Jordán azon felén, ahol valakivel küzdeni kezd éjjel. Jákób azt szeretné, ha életben maradhatna, ezért küzd, hogy áldást nyerjen. A követeket is már úgy küldte el Ézsauhoz, hogy ő mint jövevény szolgált ott Lábánnál, és Ézsauhoz is mint urához jön el. Az éjjel tusakodásban áldást kap, és nevet. Izrael lesz a neve: mert küzdött Istennel és emberekkel és győzött. Ez a jelentése és mivel itt látta színről színre Istent, Jákób elnevezte: Penúélnak a helyet. A verekedésben azonban megsérült a csípője, mint jel, amire minden leszármazottja emlékezni fog.
Micsoda jelenet lehetett, ahogy Jákób családja előtt megy, és hétszer borul le a földre, amíg Ézsau felé közeledik. És micsoda jelenet, hogy Ézsau odafutott hozzá, megölelte, és nyakába borult, megcsókolta és sírtak. Ézsauban micsoda hihetetlen jellembeli változások mehettek vége. Amelyek annak idején Jákób elindulásakor elkezdődtek benne azok bevégződtek. Megértette az engedelmességet és elfogadta Isten döntését, hogy ő elvesztegette az áldást, de Isten elfogadta könyörgését és helyreállította, olyan mértékben, hogy megelégedetten élhetett.
Ez rámutat, maga az Isten ígérete az áldás. A férfi számára nagyobb kincs, tiszteletreméltóbb, mint az asszonyok és feleségek számai. És bár Jákób elmondja felfedezte, hogy Ézsaun Isten arca rajzolódott ki, változás történt benne, Jákób tudta, hogy ő kapta az áldást, de elismeri, hogy Ézsaué a föld, amin jár, és urának szólítja továbbra is. Mikor megérkezik Sikembe, ott földet vesz magának, oltárt épít, és így nevezte el: Isten, Izrael Istene. Hatalmas változás. Névcsere, és beteljesedett ígéret. Békességben hazatért Isten vele volt megáldotta és haza hozta. Ahogy 20 éve Istentől ezt kérte.