A magokról

Maga, Magad, Magatok, Maguk, Magunk, amikor az emberre utal, 
Magasztalás
Magatartás
Magasságban
Magyaráz
Magzat
Magas
Magaslat
Magasztal
gyökerük a Mag szó maga. :) Elgondolkoztató.
A Mag-yar nyelv mintha magjában hordaná az Igazságot.
/A mag szó, elsődleges jelentése nyelvünkben valószínűleg 'test' volt. A magyar szó, valószínűleg összetett szó, amelyek jelentésükben férfi, ember, nem, törzs. 
Ezt csak azért írtam le, mert ha tovább kutakodunk úgy látszik még okosabbak leszünk, hogy minden még a nyelvünk is hordozza, az Isteni kijelentéseket. A mag szó, nem is csak tehát a szaporító, termékenyítő mag szót jelenti, hanem magát az embert is, ami pedig képmása, Istennek, vagyis, hogy maga a Mag az Isten-Ember maga. Hu, most nem azt mondtam, hogy Jézus magyar volt, :) Csak azt, hogy a magyar nyelv sok Igazságot hordoz magában, vagy másképp mondva: utal az Igazságra.
Ebből pedig azt lehet kikövetkeztetni, hogy érthető az Ige, hogy minden arra halad, hogy Ember legyen, és minden gyökere maga az Ember, méghozzá az Isten-Ember, vagy a Mennyei-Ember./


"Azután ezt mondta Isten: Növesszen a föld növényeket: füvet, amely magvakat hoz, gyümölcsfát, amely fajtájának megfelelő gyümölcsöt terem, amelyben magva lesz a földön. És úgy történt.
Hajtott tehát a föld növényeket: füvet, amely fajtájának megfelelő magvakat hoz, és gyümölcstermő fát, amelynek ugyancsak fajtájának megfelelő magva van. És látta Isten, hogy ez jó." 
(1Móz 1,11-12)

"Azután ezt mondta Isten: Nektek adok az egész föld színén minden maghozó növényt, és minden fát, amelynek maghozó gyümölcse van: mindez legyen a ti eledeletek."
(1Móz 1,29)


Jézus példázatában, Ige a mag, az emberek (szíve) a szántóföld.

"A példázat pedig ezt jelenti: A mag az Isten igéje."
(Lk 8,11)

Máténál:
"A szántóföld a világ, a jó mag a mennyek országának fiai, a konkoly a gonosz fiai"
(Mt 13,38)

Az Igéről, mint magról:

"Nem romlandó, hanem romolhatatlan magból születtetek újjá, Isten élő és maradandó igéje által."
(1Pt 1,23)

"Aki az Istentől született, az nem cselekszik bűnt, mert az ő magja van benne, és nem vétkezhet, mert az Istentől született."
(1Jn 3,9)

"Aki pedig magot ad a magvetőnek, és eledelül kenyeret, megadja és megsokasítja vetőmagotokat, és megszaporítja "igazságotok gyümölcsét." 
(2Kor 9,10)

"Amit elvetsz, azzal nem a leendő testet veted el, hanem csak a magot, talán búzáét vagy valami másét. 
De Isten olyan testet ad annak, amilyet elhatározott, mégpedig minden egyes magnak a neki megfelelő testet."
(1Kor 15,38)

"Hasonló a mustármaghoz, amelyet fogott egy ember, és elvetett a kertjében; az pedig felnövekedett, és fává lett, úgyhogy az égi madarak fészket raktak az ágain."
(Lk 13,19)


"Mert amennyivel magasabb az ég a földnél, annyival magasabbak az én utaim a ti utaitoknál, és az én gondolataim a ti gondolataitoknál. Mert ahogyan az eső és a hó lehull az égből, és nem tér oda vissza, hanem megöntözi a földet, termővé és gyümölcsözővé teszi; magot ad a magvetőnek és kenyeret az éhezőnek, ilyen lesz az én igém is, amely számból kijön: nem tér vissza hozzám üresen, hanem véghezviszi, amit akarok, eléri célját, amiért küldtem."
(Ézs 55,9-11)


"Akik könnyezve vetettek, ujjongva arassanak!
Aki sírva indul, mikor vetőmagját viszi, ujjongva érkezzék, ha kévéit hozza!"
(Zsolt 126,5-6)