VÁLSÁGBAN A PRÓFÉTAI MOZGALOM
Isten az Ő embereihez az utóbbi tizenöt évben az egész világon egy nagy megrázásról beszélt; “változásról” és Ébredésről, ami előttünk áll. Az USA-ban ezt sajátos módon lerendezték azzal, hogy ezt egyszerűen az amerikai ‘prófétai’ mozgalomra vonatkoztatták, ami igaz, hogy sok tekintetben kiváló munkát végzett tájékoztatva a keresztyéneket az eljövendő nagy Ébredésről. Ebben a könyvben azonban már korábban megállapítottam, hogy ez a mozgalom több szempontból megzavart engem és csalódást okozott. Egyik ilyen szempont az a szelíd, ‘letompított’ változata az eljövendő “megrázásnak” és ítéletnek, amit ebben a prófétai mozgalomban láthatóan sokan hirdetnek. Ez a hozzáállás véleményem szerint nem éberségre ösztönzi a hívőket, hanem inkább elaltatja, mert az ‘aratásról’ való elgondolásukat illetően egy nagy látványosságra való teljes várakozásban hagyja őket. Egyáltalán nem prédikálnak egy erőteljes megrázásról és az azzal együtt a gyülekezetben szükségszerűen végbemenő Reformációról.
Sokan, akik magukba szívták az amerikai ‘prófétai’ mozgalom üzenetét bizonyára az elsők között lesznek, akik beleessenek a Toronto megtévesztésbe (sokan közülük azt hiszik, hogy az az eljövendő nagy Ébredés ‘előkészítése’ volt). Valamiféle előkészítés!
Ha valaki Isten által felemelt próféta, aki “őrálló a falakon”, annak észre kell venni és hangosan figyelmeztetni kell az ellenség minden lépéséről. A prófétai mozgalom nemcsak abban hibázott, hogy elmulasztotta ezt a figyelmeztetést, hanem valójában még egy ezzel ellentétes erőteljes befolyást is gyakoroltak azzal, hogy ők alapvetően elfogadták és támogatták ezt a mozgalmat! Bármi figyelmeztetés, amit adtak annyira szelíd és homályos volt, hogy az szinte semmi ellenhatást nem fejtett ki. Mondjátok meg nekem próféták, azért emelt fel Isten benneteket, hogy ezt tegyétek? Együtt haladni egy népszerű “Laodiceai” áramlattal? Azt mondom most nektek ebben a fontos órában, hogy éveken keresztül sokszor fog majd kísérteni benneteket, hogy eljön rátok az engedékenységetek következménye.
Sajnálatos módon az a meggyőződésem, hogy az amerikai prófétai mozgalomból sokan ijesztően felkészületlenek az elkövetkezendő megrázkódtatásokra. Azt hiszem, hogy valójában nagyon kevesen fogják túlélni azt az erőteljes megrázást, ami előttünk áll. Nincs mozgalom, ami meg lenne védve a ‘rostálástól' és az ítélettől és hiszem, hogy Isten már elkezdte meglátogatni az Ő gyülekezeteit. Természetesen a próféták maguk sem lesznek kivételek.
Tragikus módon az látszik, hogy sok mai próféta a jelenlegi helyzetben Jonathán pozíciójába helyezte magát. Más szavakkal kifejezve megragadtak a ‘hírnevük’, a dolgok jelenlegi rendjében elfoglalt pozíciójuk, vágyaik és a között, hogy része legyenek az eljövendő ‘Dávidi uralomnak’. Mindkét oldalon nagymértékben érdekelve vannak, hogy mindkettőt ‘elfogadják’. Nagyon kétes (és potenciálisan halálos) ezt a pozíciót elfoglalni. Ahogyan láttuk jelenleg ‘Saul’ van hatalmon, ezért sokkal könnyebb vele tartani, mint a kitaszított (száműzött) Dávidokkal. Emlékezz rá, amiről korábban beszéltünk a Biblia hasonlata alapján, hogy JONATHÁN TÚL SOKÁIG LERAGADT SAUL MELLETT és végül UGYANAZON ÍTÉLETBEN RÉSZESÜLT, MINT SAUL. Jóllehet a mai Jonathánok bizonyára ‘Isten új mozdulásának a barátai’. Világos azonban, hogy sokkal könnyebb számukra, hogy Saullal tartsanak, mint mindent kockáztatni és sok mindenüket eldobni a ‘Dávidok’ miatt. Az ilyen ‘Jonathánok’ bizonyára most halálos veszélyben vannak.
Isten mindenfelé el fog hozni egy teljes ‘szétválasztást’ a két tábor között, úgy hogy minden, ami Saulhoz tartozik, az az Ő ítélete alá esik és minden, ami Dávidé az továbbmehet, hogy “birtokba vegye a földet” az Ő nevében.
Ennek a könyvnek a legelején mondtam, hogy meg vagyok győződve róla, hogy a Laodiceai gyülekezet nem fog tudni Isten eljövendő mozdulásában benne lenni, hanem inkább a Laodicea-ból kijövő “maradék” fog bemenni az igazi Ébredésbe és az aratásba. Már láttuk, hogy Jézusnak az ‘utolsó napok’-ról szóló példabeszédei és a Reformáció és Ébredés egész története összhangban vannak ezzel a látással. Mint mondtam hiszem, hogy ez a megrostálás és szétválasztás már elkezdődött. Isten elkezdte ‘megvizsgálni’ és szétválasztani az Ő gyülekezetét. Ez a megrázás hiszem, hogy most egyre jobban fel fog erősödni.
Nem sokkal ezelőtt Isten adott nekem egy hasonlatot Izrael népének történetéről, tekintettel az “erős hitre”, ami szükséges, hogy valóban ‘birtokba tudjuk venni a megígért földet’. Megmutatta nekem, hogy a tizenkét kém, akik ‘kikémlelni’ mentek a megígért földet valójában pontosan azokhoz a prófétákhoz voltak hasonlók, akik szellemben látták, hogy a holnap ébredése hasonló lesz – egy föld “tele tejjel és mézzel”. Végeredményben azonban ezek közül a kémek (próféták) közül CSUPÁN KETTŐ – Józsué és Káleb – rendelkeztek olyan ‘erős hittel’, ami szükséges “a királyság erővel való birtokba vételéhez”. A többi tíz kém, még ha látták is azt, aminek el kellett jönni, egyszerűen nem rendelkeztek a szükséges szellemi ‘bátorsággal’, hogy megragadják azt, amit Isten megígért. Még ha egyértelműen igaz próféták voltak is (olyan értelemben, hogy valóban “kikémlelték a földet”), de erőtlen, megalkuvó szavakat hirdettek és ezért, akik a pusztában bennük bíztak, mind elpusztultak. Józsué és Káleb ‘bátor’ (hittel teljes) próféták (és az ő családjaik) voltak az egész generációból, akik bementek az megígért földre. A többiek mind megbuktak az utolsó nagy ‘próbán’. Prófétáik engedékenyek voltak mind az emberek felé, mind Isten felé és ennek rossz vége lett.
Mutat nekünk ez a hasonlóság valamit, ami életbevágóan fontos mindannyiunk számára? Elsődlegesen azt, hogy A KIRÁLYSÁGOT ERŐVEL KELL ELFOGLALNI. Kevésbé szigorú, erőtlen, “megalkuvó” emberek sohasem lesznek képesek Isten népének vezetésére az igazi Ébredésben. Istennek valójában erős, megalkuvásmentes “harcosokra” van szüksége, hogy vezessék a népét a háborúban és birtokba vegyék a földet ‘erővel’. Egy igazi Ébredés saját korának mindig a legerőteljesebb, a legvitathatóbb, a legforradalmibb eseménye (és ez még inkább érvényes lesz a ‘vég-idejére’).
Isten nagyon világosan megmutatott nekem a következőt (ez érvényes minden szolgálóra, aki azt reméli, hogy részese lesz Isten eljövendő nagy mozdulásának): Nem az, “aki győzelmeket prófétál”; nem is szükségképpen az, “aki kiimádkozza a győzelmeket; hanem inkább az, “AKI ELÉG BÁTOR A GYŐZELMEKHEZ”. Ez a titka, hogy Isten új megmozdulásának részese lehessünk. Istennek szüksége van vakmerő, ‘bátor’ harcosokra, hogy vezessék a népét az eljövendő nagy háborúban. “AKI BÁTOR A GYŐZELMEKHEZ” az alkalmas minden elképzelhető Ébredési szolgálatra. Egyszerűen csak azok, akik “bátrak”, azok fogják megcselekedni azt. Ez akkor fog megtörténni, amikor az új “harcos apostolok” felemelkednek és elkezdődik az igazi Ébredés.
Az a meggyőződésem, hogy Isten eredeti célja az volt a prófétai mozgalommal, hogy előkészítse az utat és a fogadtatást az ‘apostoli’ mozdulásra (ami el fogja hozni számunkra az igazi Ébredést). Azonban a dolgok kifejezetten rosszra fordultak az utóbbi néhány évben. Amióta az 1991-es Kansas-i katasztrófa megtörtént, hiszem, hogy a prófétai mozgalom mindent egybevetve csak nagyon kis mértékben haladt előre az Ébredés folyamatában (valójában, egyáltalán nem). Bármelyik Szellem által inspirált mozgalom, ami ilyen módon elveszíti éltető erejét hamarosan az ördögi megtévesztés zsákmányává válik. A prófétai mozgalom számára szellemi vezetőjük Bob Jones lelepleződése nyilvánvalóan sokkal több volt egy tragédiánál – egy teljes katasztrófa volt, súlyos kiábrándulás az egész világon (különösen az USA-ban).
Komoly kétségem van afelől, hogy ez a mozgalom valaha is képes lesz megújulni az elmúlt néhány év csapásai után. A történelmi tapasztalatok alapján azok a mozgalmak, amelyek ilyen pozícióba hozzák magukat nagymértékben felhasználhatókká válnak az ördög számára, hogy gátolják és megakadályozzák azt, amit Isten a közeljövőben tenni szándékozik. Van egy régi mondás: “Az előző mozdulás üldözi Isten következő mozdulását.” A jelenlegi helyzetben azt kellene mondanunk, hogy A PRÓFÉTAI MOZGALMAT BIZONYÁRA MOST ÚGY KELLENE TEKINTENI, MINT AZ “ELŐZŐ MOZDULÁS”. Valóban lehetséges, hogy a prófétai mozgalom bizonyos része ellene állna és üldözné a legújabb mozdulást, amit ők maguk prófétáltak meg?
Igen, ez lehetséges. (Ilyen megtörtént már korábban). Fontos tényező, ha ilyen szembenállás alakul ki néhány mostani prófétánál, ami valószínűleg meg fog történni, ez az, amit én “idősebb testvér szindrómának” hívok (azaz irigység vagy féltékenység). Ez volt a rejtett indíték a múltban is az Ébredésnek való sok ellenállás esetében és ez a jövőben sem lesz másképpen.
Sajnálatos, ami gyakran megtörténik és duplán érvényes az igazi Ébredésre, hogy “a jó a legjobb ellenségévé válik”. Mindamellett azért imádkozom, hogy sok mai próféta lássa meg ennek a veszélyét mielőtt túl késő lenne, és akkor talán elkerülhető lesz ez a történelmi buktató, ha az egyáltalán lehetséges, hogy megtörténjen.
A “VÉG IDEJE”
Azt kívánom, hogy sikerüljön ebben a pontban kellő mértékben világossá tenni, hogy nem vagyok egyike azoknak, akik azt hiszik, hogy a győzelmes Gyülekezet meg fogja ‘hódítani’ a földet és azután átadja azt, mint egy szépen becsomagolt “ajándékot” Jézusnak, amikor visszatér. Hiszem, hogy Jézus visszatérése előtt először az ‘Illés’ szolgálatok fognak felemelkedni, hogy “helyreállítsanak minden dolgot”, amint Ő Maga megállapította (Máté 17.11., Ap.csel.3.21). A Szentírás világosan mondja, hogy ezek az Isten Illései fogják “visszafordítani az atyák szívét a fiakhoz és a fiak szívét az atyákhoz” az Úr nagy és félelmetes napjának eljövetele előtt. (Malakiás 4.5-6).
Hiszem a Szentírásnak azokat a szavait is, hogy Jézus valóban NEM TUD visszatérni addig, míg az Ő ellenségei “az Ő lábzsámolyaként” mind oda nincsenek helyezve az ‘Ő lábai alá’ (Zsidó 10.12-13. lásd Ap.csel 2.33-36). Ennek ellenére hiszem azt is, hogy az Isten szolgái által való győzelemnek és “minden dolgok helyreállításának” ez az időszaka nem az a Vég, ami az utolsó napokban kell, hogy megtörténjen. Hiszem, hogy mindezek valójában közvetlenül az előtt fognak megtörténni, amit a Biblia “Nagy nyomorúság” szóval jelöl.
Röviden a következő az értelmezésem a végidők egymást követő eseményeivel kapcsolatban: Egyértelmű, hogy Isten meg kell, hogy ítélje a gyülekezetet, ami az első ‘felvonás’. A Szentírás világos abban a tekintetben is, hogy a nagy “megrázás és megvizsgálás a nagy hitetés, a hittől való elszakadás és a ‘rostálás’ által el kell, hogy eljöjjön a vég-idők gyülekezetére. Azt hiszem, hogy csupán az ‘Illés’ szolgálatok által vezetett - a Laodiceai gyülekezetből kijövő -“maradék” lesz az, akik részt fognak venni a lelkek utolsó nagy betakarításában (aratásban). Ez lesz “minden dolgok helyreállításának” az ideje (beleértve Izraelt is), amiről a Biblia beszél.
A folyamatban lévő ‘aratás’ és az Isten ellenségei felett aratott győzelem ellenére ez a növekvő ellenállás, az üldözés és a természeti katasztrófák ideje is lesz a földön. Végső soron azonban ez az ‘Illés’ vezette mozgalom teljesen győztes lesz. “És legyőzték őt {a gonoszt} a Bárány vérével és az ő bizonyságtételük szavával ÉS NEM KÍMÉLTÉK AZ ÉLETÜKET MINDHALÁLIG” (Jel. 12.11).
Ezzel egy időben - ezzel párhuzamosan - egy másik háború kerül megvívásra Isten angyalai és a gonosz és az ő démonai között. “És vetteték a nagy sárkány, ama régi kígyó, aki neveztetik ördögnek és a Sátánnak, ki mind az egész föld kerekségét elhiteti, vetteték a földre, és az ő angyalai is ő vele levettetének. ….. Most lett meg…a MI ISTENÜNK KIRÁLYSÁGA, és az Ő Krisztusának hatalma; mert a mi atyánkfiainak vádolója levettetett….örüljetek egek és akik lakoztok azokban. Jaj a föld és a tenger lakosainak; mert leszállott az ördög ti hozzátok, nagy haraggal teljes, úgymint aki tudja, hogy kevés ideje van.” (Jel. 12.9-12).
Hiszem, hogy ez lesz a “NAGY NYOMORÚSÁG” kezdete – rosszabb, mint bármi, amit a világ valaha is látott. Lehetséges, hogy sok fontos ‘Illés’ típusú szolgáló ekkorra már befejezi szolgálatát és megközelítőleg ebben az időben teljesen lekerülnek a színről. Ezért az ördög ekkor kivettetik a ‘második égből’ és csapdába csalva ‘megvizsgálja’ az egész Ébredési mozgalmat és a föld egész lakosságának a szívét.
Ami ebben az időben fog megtörténni az pontosan ugyanazt a mintát fogja követni, mint a gyülekezet korábbi megítélése. A nagy megtévesztés ismét el fog jönni, hogy “megtévessze, ha lehet még a választottakat is” és minden embert a földön - beleértve azokat is, akik az ‘aratás’ ideje alatt térnek meg; választaniuk kell egy vonzó, megtévesztő (hamis) és az igazi keresztyénség között. Az ördög maga lesz a megtévesztés mögött, ezért az nagyon erőteljes lesz (‘jelek és csodák hazugságával’, stb.). Csupán azok fognak megmenekülni, akik “győznek” vagy ‘kitartanak a végsőkig”. Rettenetes üldözés fog jönni mindenkire, aki megtagadja ennek a megtévesztésnek az elfogadását. Micsoda sötét napok lesznek ezek! Rettenetes ‘nyomorúság’ lesz a földön ebben az időben, az ördög nagy haragja és Isten ítélete miatt.
Sok új-zélandi próféta kapott álmot és látást erre az időszakra. Egy férfi egy rémisztő látást kapott Jézus visszatéréséről. Látásban a földet egy ‘összeszabdalt’ és megfeketedett állapotban látta, mintha valami rettenetes világkatasztrófa sújtotta volna. Meggyőződésem, hogy Isten nem fogja megengedni, hogy ez az időszak túl sokáig tartson különben “egyetlen test sem menekülne meg”.
Ez az ige valamiféle elképzelést ad annak mélységéről és az ördög széleskörűen kiterjedő befolyásáról, ami abban az időben lesz. Az Ő visszatérését követően természetesen Jézus és az Ő szentjei fognak uralkodni az egész földön ezer éven keresztül. Dicsőség Istennek!
Micsoda fantasztikus időkben élünk! Nem csoda, hogy a Szentírás arra ösztönöz minket, hogy maradjunk ‘éberek’ és legyünk “józanok”! Hiszem, hogy az új szolgálók egyik fő feladata egyértelműen az lesz, hogy felkészítsék az új megtérteket a nagy megtévesztésre, ami végül is el fog jönni az egész földre. Ezen szolgálók számára nem lehet kérdés, hogy mikor jön el ez az idő. A legjobb mód a felkészítésre természetesen az, hogy ezek az új megtértek olyan MÉLYREHATÓ MÓDON MEGISMERJÉK ISTENT, hogy képesek legyenek felfedezni bármilyen hamisítványt.
A kutatásaim eredményeként egy rövid áttekintést adtam arról, hogy hitem szerint mi lehet az események helyes sorrendje ezekben az utolsó napokban. Ismeretem szerint a fenti sorrenddel nem mondtam ellent egyik fő – a vég-időkről szóló Szentírásbeli - igeszakasznak sem. Inkább, látható módon meglehetősen jó összhangban van azokkal, már amennyire óvatos lehetek. Kétségtelenül mélyebb betekintést fogunk szerezni mindezekbe a dolgokba, ahogyan az idő előre fog haladni, és ahogyan az események folyamatosan nyilvánvalóvá válnak a szemeink előtt (mint ahogy az már most is megtörténik).
KÖVETKEZTETÉS
Tudom, hogy néhányan, akik ezt a könyvet elolvassák néhány helyen meglehetősen provokatív, sőt sokkoló részeket fognak találni. Sosem volt azonban szándékom, hogy vitát ‘kavarjak’ vagy megbántsak bárkit. Amire kísérletet tettem csupán annyi, hogy amennyire világosan csak lehetséges hitelesen tájékoztassak és figyelmeztessek mindenkit, aki olvas erről a nagy veszélyről és a nagy lehetőségek időszakáról, ami közvetlenül előttünk áll. Ha nem lettem volna nagyon világosan annak leírásában, amit Isten nekünk itt Új-Zélandon megmutatott, akkor nagyon hanyag lennék Isten nekem adott munkájának elvégzésében.
Mint korábban állítottam meg vagyok győződve, hogy ma a gyülekezet történetének legnagyobb “megrázása”, a legnagyobb Reformáció és a legnagyobb Ébredés kezdetén vagyunk. Sok keresztyén számára valójában ez lesz a gyülekezet ‘legvégső órája’. Azonban ez lesz a legnagyobb veszély órája is. Csak azok fognak győzni, akik “BÁTRAK”. Sokan, akik úgy tűnik, hogy a legnagyobb lehetőségekkel rendelkeznek, azt fogják tapasztalni, hogy az utolsó akadálynál fognak elesni, vagy Istennel megegyezve vissza kell vonulniuk. Csupán az, hogy nem kapcsolódtunk bele a ‘Toronto’ áramlatba, még nem jelenti azt, hogy automatikusan bemegyünk Isten új mozdulásába. Csupán azok, akik valóban “megújították” magukat, azok várhatják, hogy részük legyen az eljövendő legnagyobb ‘aratásban’.
Csak figyelmeztetni akartam a ‘nem Toronto’ embereket ne alakítsanak ki egyfajta ‘elitista’ hozzáállást, ahol ők feltételezhetően csak azért, mert nem voltak becsapva ebben az időben, ezért ők lesznek Isten “kevés választottainak” egyike. Ez a fajta ostoba büszkeség éppen olyan halálos, mint bármi más megtévesztés. Csupán azok, akik valóban alázatos szívűek, azoknak lesz helyük Isten eljövendő mozdulásában. A kimaradásra határozottan több lehetőség van!
A Szentírás szerinti “Sok elsőkből lesznek utolsók és sok utolsókból elsők” szerepet fog játszani minden szinten ebben az Ébredésben (még a NEMZETEK társadalmaiban is). A mai szellemi és kulturális ‘erő centrumok’ nem szükségszerűen fogadnák el, hogy a jövőben is azok maradjanak. Isten használni fogja ennek a világnak a kicsinyeit és ‘ostobáit’, hogy összezavarja és megalázza a híreseket, erőseket és hatalmasokat. A “VÁLTOZÁSNAK” egy óriási áradata fog eljönni. A régi rendszer mindenfelé tönkre kell, hogy menjen és egy ‘új’ kell, hogy létrejöjjön helyette Isten által.
Sajnos a gyülekezetek jelenlegi helyzete sok tekintetben nagyon emlékeztet engem az ‘okos és a bolond szüzek’ példázatára. Azok, akik valóban “készek” bemennek, és az ajtó hirtelen bezárul, és a ‘felkészületlenek’ lemaradnak az igazi menyegzőről, aminek állítólag a részesei kellett volna, hogy legyenek. Nem csoda, hogy ott “jajgatás és fogcsikorgatás” lesz! Pontosan ezt a példázatot látjuk mindenfelé beteljesedni napjainkban. Tragikus módon, mint ahogyan az Ézsaunál is világosan látszik, ezekben a napokban sokan fognak úgy dönteni, hogy inkább ‘eladják az elsőszülöttségi jogukat’ egy “tál lencséért”.
Mint már mondtam az elkövetkező napok valóban ‘nagy jelentőségűek’ lesznek minden keresztyén számára. Az, hogy hogyan válaszolunk ennek az időszaknak a lehetőségeire és a veszélyeire az teljesen rajtunk múlik. Hiszem, hogy mindenfelé új típusú szolgálatokat fogunk látni felemelkedni. Ők lesznek az ‘Illés-apostolok’, akik ‘az ördög munkáját lerombolva’ mennek előre Jézus nevében nagy bátorsággal és határozottsággal, akik meg fogják futamítani Jezabelt minden bennük lakó erősségével együtt mind a gyülekezetben és mind a világban. Jezabel éveken át tartó munkája a gyülekezetekben finom és rejtett volt, azonban ez most nyilvánosságra fog kerülni. Valóban itt van az ideje, hogy Isten ‘Illései’ felemelkedjenek. Egy nagy sereg fogja mindenfelé birtokba venni a földet, akiket éveken át rejtett módon készített fel Isten ezekre az utolsó sötét órákra. Hiszem, hogy az Úr mindenfelé ismét látható kell, hogy legyen, mint a ‘háború Istene’, aki megrázza a nemzeteket és szétszórja az Ő ellenségeit, mint a polyvát. A legdicsőségesebb napokban élünk.
Részletesen beszéltem ebben a könyvben az ‘utca-gyülekezetről’, ami szükséges, hogy mindenfelé felemelkedjen, annak felkent bűnbánat prédikációival és “új zenéjével”, valódi jelekkel és csodákkal. Beszéltem sok ‘specialista’ szolgálóról is, akiket Isten mindenfelé fel fog emelni, akik ki fogják egészíteni egymást a változatos ajándékaikkal, gyakran “csapatban” dolgozva. Micsoda dicsőséges ‘Menyasszony’ lesz ez az utca-gyülekezet! Isten emberei már nem az ‘alkalmazkodj a világhoz’ elvárás gondolkozásmódja alapján fognak működni, hanem inkább azok lesznek Isten emberei, akik kijönnek teljesen a “világból”. Ők nem csupán ‘gyülekzetbe-járókat’ akarnak létrehozni minden nemzetben, hanem inkább JÉZUS KRISZTUS IGAZ TANÍTVÁNYAIT. Ez lesz a vágyuk és szenvedélyük. Kockáztatni fognak mindent, hogy véghezvigyék ezt. Ezek az emberek sokkal jobban érdekeltek lesznek a ‘szentségben’, mint az örvendezésben. Számukra az igazi boldogság az Isten akaratában és a Vele szoros közösségben való járás. Dicsőség Istennek!
Azért imádkozom, hogy valamilyen mértékben ez a könyv segítsen figyelmeztetni és felkészíteni mindenkit, aki elolvassa. Készüljünk fel az előttünk álló fantasztikus napokra, hogy amennyire lehetséges a nagy dolgok részesévé váljunk, amit Isten mindenfelé cselekedni akar. Az Ő neve kell, hogy mindenfelé megdicsőüljön a földön. Ő hív sokakat, sokunkat, hogy legyünk ennek részesei. Mondd! Olyan valaki akarsz lenni, aki figyel az Ő hívására?
folyt. köv.
Részlet:
Andrew Strom
AZ ELJÖVENDŐ NAGY REFORMÁCIÓ
Új, mélyebb betekintés az eljövendő, az egész világra kiterjedő “Megrázásba”, Reformációba és Ébredésbe című könyvből
Fordította: Abonyi Sándor
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése