Az angyal

Szükségem lesz valami szépet is írnom.

Azt mondtam neked:
- Te bizonyosan egy angyal vagy.
Mire te:
- Te meg egy amnéziás angyal.

Mire én: elnevettem magam.

- Amnéziás angyal?
- Igen, - mondtad - mert elfelejtetted, hogy te is az vagy.

- Oh - nevettem - hát persze, olyan nagyot estem onnan fentről le.
Fejemet bevertem valami kőbe. Tényleg, angyal vagyok?

Tekinteted nem adott kétséget.
Hát akkor ...
Hát akkor te meg a vihart is lecsendesíted. Ami a lelkemben háborgott.
Nézd, most kezdem csak látni arcomon: valóban! Én is Angyal vagyok.

Köszönöm Testvérem.