Mennyei Jeruzsálem

   "Isten a gyermekei iránti szeretetből teremtette meg a csodálatos Isteni várost, az új Jeruzsálemet, áttetsző aranyból - amely Jézus Krisztus ragyogó arcát tükrözi vissza. Az Isten trónusából áradó világosság az egész várost beragyogja, s a mennyei öröm el nem múló fényt ad neki.
   Milyen csodálatos ott a természet - kristályfolyó csobog át a városon, minden zöldell és virágzik, a csodálatos szépségű fák havonta gyümölcsöt teremnek (Jel 22,2). Akik itt a Földön éheztek és szomjaztak - a szegények, az üldözöttek, a háborúk és természeti csapások áldozatai - most a mennyei gyümölcsöktől felfrissülhetnek mivel azok mennyei erővel bírnak. Aki tudni akarja, milyen az Isten, a mi Atyánk, az gondoljon bele, hogy milyen a mennyei Jeruzsálem dicsősége!
   Ha találkozunk ezzel az atyai szeretettel, s az áldás esőként hullik ránk, és az Ő házának javai fognak táplálni minket, a szívünk csordultig telik majd örömmel (Zsolt 36,9). Akkor majd koronákról fogunk hallani, melyeket viselünk, és trónusokról, melyeken helyet foglalhatunk. Talán maga az Úr Jézus fog megkoronázni minket. S akkor majd nem tehetünk mást, mint hogy lábai elé helyezzük azokat. Hiszen Ő járta végig helyettünk a szenvedés útját, Ő végezte el az áldozatot, vette el bűneinket s tett minket győztesekké vére által. Egyedül Őt illeti a korona! S mégis megkoronáz minket, ha követtük Őt az úton. Ki foghatja fel ezt az isten alázatot?
   Akkor majd véget ér az Atya szenvedése. Ha már valóban hazaérkeztünk, s örökös jogunk lesz az atyai házban, ahol a közelében leszünk, megtelik a szíve örömmel. Mennyire vágyott gyermekei után - s most végre örökre együtt lehet velük, akik az Ő vonásait hordozzák, s ott dicsőséggel koronázza meg őket."

Megtörtségben is Téged követve

A Puszta azonban nem kietlen, hanem kies. Mert az ÚR által kertté lett. Hiszen a Lélek kiáradt ránk a magasból. A Pusztában is jog lakott, de a kertben már Igazság honol. (Ézs 32,15-18)

A Pusztában az ÚR Szent Lelke által gazdagon megáldott minket,

amely ezért Kertté lett.

Az én testvéreimnek Isten újat adott. Ez az új üzenet.

Ezt mondja nekik:

"Töltsétek, töltsétek,

egyengessétek az utat,

vegyétek el népem útjából,

amiben megbotolhat!"

Ézs 57,14

"Készítsétek el az ÚR útját,

tegyétek egyenessé ösvényeit:

minden szakadékot töltsetek fel,

minden hegyet és halmot hordjatok el,

legyen a görbe út egyenessé,

a göröngyös simává:

és meglátja minden halandó 

az Isten szabadítását."

Lk 3,4-6

"Vonuljatok, vonuljatok ki a kapukon,

készítsétek utat a népnek!

Töltsétek, töltsétek föl az országutat,

hányjátok le róla a köveket,

állítsatok útjelzőket a népek között."

Ézs 62,10

Isten vigasztalja az Ő népét. Mégis Ő építi azt az Utat. Sőt már készen is van. Hív, jöjjetek!

Testvéreim, bárhová építhettek Kánaánt, mivel jogotok van hozzá!

"Vagy én, aki a szülést vezetem, megakadályozzam? 

- kérdezi Istened." 

(Ézs 66,9)

Rá is léptünk a Hit útjára, amelynek kövei:

1. Megaláztatás
2. Gyűlölet
3. Küldés
4. Imák
5. Szeretet
6. Jó cselekedetek
7. Szegénység
8. Kegyelemben gazdagság
9. Félreértés
10. Félelem
11. Bizalom
12. Ráhagyatkozás
13. Harc
14. Győzelem
15. Öröm
16. Küzdelem
17. Csodák
18. Jelek
19. Megerősítés
20. Magány
21. Magadra hagyás
22. Közösség
23. Áldás
...

Amikor fogadalmat tettünk Istennek, nem-e ezekre mondtunk IGEN-t?

Lehet ez, lehet az, lehet egyik, lehet másik. Éppen melyikre helyez az ÚR. De mindegyikre az ÚR helyez.

Végtére is mindig gyengék vagyunk és leszünk, Ő pedig ERŐS.

Az Atya akaratának megcselekvése lesz az örömünk és győzelmünk.

"Vigasztaljátok, vigasztaljátok népemet! - mondja Istenetek"

(Ézs 40,1)

Testvéreim! Az ÚR veletek van!

"Mert én arra tekintek, aki nyomorult és megtört szívű, és aki igéimet tiszteli."

- így szól az ÚR

(Ézs 66,2)

"Bizony, velünk van vezérünk, az Isten."

(2Krón 13,12)

Ha valaki szenvedett

"Ha valaki Jézus nevéért szégyent vagy üldöztetést szenvedett - az örökkévalóságban ujjongó öröm tölti majd el, mert nagy lesz jutalma, ahogy Urunk megígérte (Lk 6,23). Akik itt a Földön Vele együtt tűrtek, egy napon majd Vele uralkodnak (2Tim 2,12). Ha valaki az alázat útját járta, az Isten dicsőségét, és embertársai javát kereste, és akit ennek ellenére, mintegy lábtörlőként használtak (1Kor 4,13) - s ezt mégis minden alkalommal,  hosszútűréssel és megbocsátó szeretettel viselte -, amikor az örökkévalóságba érkezik, az Atya várja őt és bőven megfizet néki. Vég nélküli dicsőség lesz az osztályrésze." Basilea Anya

Mily jó

Mily jó Veled szenvedni Uram!
Mily nagy megtiszteltetés, hogy kiválasztottál erre!
Köszönöm Uram, hogy Veled szenvedhetek!
Köszönöm, hogy testemben, lelkemben hordozhatom érzéseidet.
Köszönöm, hogy nekem ajándékoztad Szent Lelkedet.
Köszönöm, hogy mindig segítesz nekem! Hogy soha el nem hagysz engem.
Köszönöm Uram, hogy mindig mindent megbocsájtasz nekem.

Hozzám szól Igéd.
"Én népem! mit vétettem te ellened, és mivel fárasztottalak el téged?! Tégy vallást ellenem!"
Uram! Semmivel nem fárasztottál engem!
Hiszen, oly öröm Veled lennem!
Téged választottalak!
Téged követlek!

Köszönöm Uram, hogy szívedre hajthatom fejem.
Láthatom arcodat.

Köszönöm Uram, hogy megtaláltál engem,
hogy Veled együtt szenvedhessek.
Hordozva kereszted.
Megalázásod, kigúnyolásod, megtiprásod,
pedig Te Uram, csak Jó vagy Istenem!

Hallgatom szíved.
Jó így nekem Istenem.
Veled szenvednem, élnem, szeretnem. Örülnöm.
Jó Téged szemlélnem!

Isten nevei: Isten a vőlegény - 20. rész

Isten mint vőlegény, vagy férj

"Nem hallgathatok Sion miatt, nem nyughatom Jeruzsálem miatt, 

míg nem ragyog igazsága, mint a hajnalfény, és szabadulása, mint az égő fáklya. 

Látni fogják igazságodat a népek, dicsőségedet az összes királyok. 

Új nevet adnak neked, melyet az ÚR maga határoz meg. 

Ékes korona leszel az ÚR kezében, királyi fejdísz Istened tenyerén. 

Nem mondanak többé elhagyottnak, országodat sem mondják pusztaságnak, 

hanem úgy hívnak, hogy gyönyörűségem, országodat pedig úgy, hogy férjnél van. 

Mert gyönyörködik majd benned az ÚR, és országodnak ő lesz a férje. 

Mert ahogy az ifjú elveszi a hajadont, úgy vesz el téged, aki felépít; 

ahogy a vőlegény örül menyasszonyának, úgy örül majd neked Istened."

Ézs 62,1-5

"Mert aki alkotott, az a férjed, akinek Seregek URa a neve, 

és aki megváltott, az Izráel Szentje, akit az egész föld Istenének hívnak."

Ézs 54,5

"Jézus ezt mondta nekik: 

"Gyászolhat-e a násznép, amíg velük van a vőlegény? 

De jönnek olyan napok, amikor elvétetik tőlük a vőlegény, és akkor böjtölni fognak."

Mt 9,15

"Azon a napon férjednek fogsz hívni - így szól az ÚR -, és nem hívsz többé Baalnak."

Hós 2,18

"Akkor hasonló lesz a mennyek országa a tíz szűzhöz, 

akik fogták lámpásukat, és kimentek a vőlegény fogadására."

Mt 25,1

Keresztelő Szent János mondta:

"Ti magatok tanúskodhattok arról, hogy megmondtam: 

Nem én vagyok a Krisztus, hanem előtte küldettem el. 

Akié a menyasszony, az a vőlegény, a vőlegény barátja pedig, 

aki ott áll, és hallja őt, ujjongva örül a vőlegény hangjának: 

ez az örömöm lett teljessé."

Jn 3,28-29

"És a szent várost, az új Jeruzsálemet is láttam, 

amint alászáll a mennyből az Istentől, felkészítve, mint egy menyasszony, 

aki férje számára van felékesítve."

Jel 21,2

Isten nevei: Isten, mint pásztor - 19. rész

Isten, mint pásztor

"Az ÚR az én pásztorom, nem szűkölködöm."

Zsolt 23,1

"Segítsd meg népedet, áldd meg örökségedet, légy pásztora, és gondozd örökké!"

Zsolt 28,9

"Figyelj ránk, Izráel pásztora, aki úgy terelgeted Józsefet, mint egy nyájat! 

Te, aki kerúbokon trónolsz, jelenj meg ragyogva."

Zsolt 80,2

"Az én Uram, az ÚR jön hatalommal, karja uralkodik. 

Vele jön szerzeménye, előtte jön, amiért fáradozott. 

Mint pásztor, úgy legelteti nyáját, karjára gyűjti a bárányokat, 

ölébe veszi őket, az anyajuhokat szelíden terelgeti."

Ézs 40,10-11

"Halljátok az ÚR igéjét, ti népek, hirdessétek a távoli szigeteken, és mondjátok: 

Aki szétszórta Izráelt, össze is gyűjti, és őrzi, mint pásztor a nyáját."

Jer 31,10

"Összegyűjtenek eléje minden népet, ő pedig elválasztja őket egymástól, 

ahogyan a pásztor elválasztja a juhokat a kecskéktől."

Mt 25,32

"Akkor így szólt hozzájuk Jézus: 

"Mindnyájan megbotránkoztok bennem ezen az éjszakán, mert meg van írva: 

Megverem a pásztort, és elszélednek a nyáj juhai."

Mt 26,31

"Én vagyok a jó pásztor. A jó pásztor életét adja a juhokért."

Jn 10,11

"És amikor megjelenik a főpásztor, elnyeritek a dicsőség hervadhatatlan koszorúját."

1Pt 5,4

Isten nevei: Isten a pajzs(om) - 18. rész

Isten a pajzs(om) ---> Isten a páncél(om)

MGN-1-mágén (GNN) = pajzs

"Ezek után az események után így szólt az ÚR Abrámhoz látomásban: 

Ne félj Abrám! Én vagyok a pajzsod: jutalmad igen bőséges."

1Móz 15,1

"Boldog lehetsz, Izráel, van-e hasonló hozzád? Nép, amelyet védelmez az ÚR! 

Ő a te segítő pajzsod és dicsőséges kardod. 

Hízelegnek majd ellenségeid, és te azok magaslatain lépdelsz." 

5Móz 33,29

"De te, URam, pajzsom vagy nekem, dicsőségem, aki fölemeled fejem."

Zsolt 3,4

"Az én pajzsom az Isten, aki megszabadítja a tiszta szívűeket."

Zsolt 7,11

"Az ÚR az én kőszálam, váram és megmentőm, 

Istenem, kősziklám, nála keresek oltalmat, pajzsom, 

hatalmas szabadítóm, fellegváram!"

Zsolt 18,3

"Erőm és pajzsom az ÚR, benne bízik szívem. 

Ő megsegített, ezért vidám a szívem, és énekelve adok neki hálát."

Zsolt 28,7

"Lelkünk az URat várja, ő a mi segítségünk és pajzsunk."

Zsolt 33,20

"Istenünk, pajzsunk, nézz ránk, tekints fölkented személyére!"

Zsolt 84,10

"Mert nap és pajzs az ÚR, kegyelmet és dicsőséget ad az Isten. 

Nem vonja meg javait az ÚR azoktól, akik feddhetetlenül élnek."

Zsolt 84,12

"Tollaival betakar téged, szárnyai alatt oltalmat találsz, pajzs és páncél a hűsége."

Zsolt 91,4

"Izráel, az ÚRban bízzál! Segítséged és pajzsod ő."

Zsolt 115,9

"Akik félitek az URat, az ÚRban bízzatok! Segítségetek és pajzsotok ő."

Zsolt 115,11

"Rejtekhelyem és pajzsom vagy, igédben reménykedem."

Zsolt 119,114

"Jótevőm és erősségem, váram és megmentőm ő, pajzsom, 

akihez menekülhetek, aki népeket vet alám."

Zsolt 144,2

"Istennek minden szava színigaz, pajzsa ő a hozzá menekülőknek."

Péld 30,5

Isten nevei: Isten a Király - 17. rész

Dicső örökkévaló király

"Mert az ÚRé a királyi hatalom, ő uralkodik a népeken. 

Csak előtte borulnak le a földi hatalmasságok, 

térdet hajt előtte minden halandó, aki nem tudja életét megtartani."

Zsolt 22,29-30

"Ki az a dicső király? 

Az erős és hatalmas ÚR, az ÚR, aki hatalmas a harcban. 

Emeljétek föl fejeteket, ti kapuk, emeljétek föl, ti ősi ajtók, hogy bemehessen a dicső király! 

Ki az a dicső király? A Seregek URa, ő a dicső király! (Szela.)"

Zsolt 24,8-10

"Az ÚR trónol az áradat fölött, ott trónol az ÚR, az örökkévaló király. 

Az ÚR erőt ad népének, az ÚR megáldja népét békességgel."

Zsolt 29,10-11

Királyom

"Te vagy királyom, ó Isten!"

Zsolt 44,5

"Isten a királyom kezdettől fogva, aki szabadító tetteket vitt véghez a földön."

Zsolt 74,12

Király az egész földön és minden Isten fölött

"Ti népek, mind tapsoljatok, harsogó hangon ujjongjatok Isten előtt! 

Mert a felséges ÚR félelmetes, nagy király az egész földön."

Zsolt 47,2-3

"Menjünk eléje hálaadással, ujjongjunk előtte énekszóval! 

Mert nagy Isten az ÚR, nagy király minden isten fölött."

Zsolt 95,2-3

"Hatalmas király vagy, szereted a jogosságot. 

Te állapítod meg, mi a helyes, te szolgáltatsz Jákóbnak jogot és igazságot.

Magasztaljátok Istenünket, az URat, boruljatok le lába zsámolya előtt, mert szent ő!"

Zsolt 99,4-5

"Félik majd, URam, nevedet a népek, és a föld királyai dicsőségedet, 

amikor felépíti Siont az ÚR, és megjelenik dicsőségesen."

Zsolt 102,16-17

"Azután mindazok, akik megmaradnak a Jeruzsálemre támadó népek közül,
évről évre elmennek, és leborulnak a Király, a Seregek URa előtt, 

és megünneplik a sátoros ünnepet."

Zak 14,16

"Az ÚR lesz a király az egész földön. 

Azon a napon az ÚR lesz az egyetlen Isten, és neve az egyetlen név."

Zak 14,9 

Mennyei király

"Az ÚR a mennyben állította fel trónját, királyi hatalmával mindenen uralkodik."

 Zsolt 103,19

Izrael királya

"Ezt mondja az ÚR, Izráel királya és megváltója, a Seregek URa: 

Én vagyok az első és az utolsó, rajtam kívül nincs isten."

Ézs 44,6

Jesurun királya

"Az ÚR lett Jesurún királya, mikor összegyűltek a nép vezetői, együvé Izráel törzsei."

5Móz 33,5

"Másokat megmentett, magát nem tudja megmenteni.
Ha Izráel királya, szálljon le most a keresztről, és hiszünk benne!
Bízott az Istenben: szabadítsa meg most, ha akarja; hiszen azt mondta:
Isten Fia vagyok."
Mt 27,42-43

"Jézus hozzájuk lépett, és így szólt: 

"Nekem adatott minden hatalom mennyen és földön."

Mt 28,18

"Ezek a Bárány ellen fognak harcolni, 

a Bárány azonban legyőzi őket, 

mert uraknak Ura és királyoknak Királya; 

és akik vele vannak, azok az elhívottak, a választottak és hűségesek."

Jel 17,14

Most

Most egyébként még itt ülök, ... Fufu az ölemben... kint nagy szél.
Arra gondoltam, folytatom Isten neveinek írását.

No. Jó így minden. Majd csak lesz valahogy.

Sok puszi
bogi

Lonely boy

Látom jó ízlésem van. Neked is tetszett, ez a szááám. 
A Need for Speed The run autóversenyzős játékából ismerem.   

Nekem a játék is, a zene is nagyon bejött. Élvezet így vezetni. 

well i'm so above you
and it's fine to see
but i came to love you anyway
so you tore my heart out
and i don't mind bleeding
any old time to keep me waiting
waiting, waiting

chorus:
oh, oh-oh i got a love that keeps me waiting
oh, oh-oh i got a love that keeps me waiting
i'm a lonely boy
i'm a lonely boy
oh, oh-oh i got a love that keeps me waiting

well your mama kept you but your daddy left you
and i should've done you just the same
but i came to love you
am I going to bleed
any old time you keep me waiting
waiting, waiting

chorus:
oh, oh-oh i got a love that keeps me waiting
oh, oh-oh i got a love that keeps me waiting
i'm a lonely boy
i'm a lonely boy

oh, oh-oh i got a love that keeps me waiting

oh, oh-oh i got a love that keeps me waiting
oh, oh-oh i got a love that keeps me waiting
i'm a lonely boy
i'm a lonely boy
oh, oh-oh i got a love that keeps me waiting

Estére

Érthetetlen dolgok

Szia TestVérem!

Hogy is kezdjem, úgy, hogy reggel van. Bordám ugyanúgy fáj.

Igazából vannak dolgok, amikről nem érdemes írni. Legalábbis úgy tűnik, hogy annyira érthetetlen dolgok történnek velem, hogy jobb hallgatni róluk. Az életem során azonban rájöttem, érdemes mindent frissen az emlékezetemben tartani, sőt akár beszélni is róla, ha értjük, ha nem, mert később az ÚR megoldja méltatlan helyzetemet.

Azt hiszem 2008-ban történt, a katolikus egyháznál a Biblia Éve volt, sok szeretettel fogadtak más egyházakból is keresztény embereket is. Az ÚR engem éppen akkor arra kényszerített, hogy látogassam a miséket, egy idős házaspárhoz imakörre is jártam és Jézus Kistestvérei Szerzetesrenddel is szerető kapcsolatom alakult ki.

Mindenképpen mondanom kell: protestáns voltam. Számomra egészen más - idegen - világ tárult elém. Ítélet nélkül mentem, kíváncsisággal, vajon miért küld az ÚR? Katolikus testvéreim, akik közelebbről megismertek, nagyon megszerettek engem. Próféciákat, megerősítéseket kaptam általuk. Egyáltalán nem erőszakoskodtak, abban, hogy nekem meg kellene térnem katolikusnak, úgy voltak vele, hogy minden rendben van, látható lesz ez majd, és nem lesz gond, hogy szentáldozhassam. Legalábbis így hitték a laikusok. A szerezetesnőveréknél nem feszegettem ezt a témát, ők se. Közelségünk, kapcsolatunk önmagában volt egyedi, eredeti, baráti, építő.

Egy Biblia-kör alkalommal, két csoportra oszlottunk, az én csoportomban kb. 10-12 vettünk részt, vezetője Jolika volt, teológiát végzett, azt hiszem ügyvédnő. Engem mindig tisztelettel megkérdeztek az adott témában, és én szűkszavúan, de bátran tettem bizonyságot Jézusban nyugvó hitemről. Annak ellenére, hogy a csoportban sok szerető szív fordult felém, nehéz volt bizonyságot tennem, szellememben éreztem a támadásokat. A bizonyságom végén, így szóltam, hála telt szívvel: mi, akik Krisztus Testében vagyunk!

Jolika felhorkant, és olyan hangon, ahogy az embernek a vére is megfagy, háromszor egymás után megismételte:

Te ugyan nem vagy Krisztus Testében!

Te ugyan nem vagy Krisztus Testében! 

Te ugyan nem vagy Krisztus Testében! 

A levegő mindenkiben megakadt. Az eddig gyönyörködő szívek hirtelen pillanatok alatt némán összetörtek.
Bizonyos, hogy nálam is ennek kellett volna történnie. Felállnom, és elmennem. - Miután ráborítottam az asztalt. - Egy átlag ember biztos ezt tette volna.
Ám az ÚR már nagyon sokszor megengedte az életemben, hogy méltatlanul meghurcoljanak, kitagadjanak.
Mit nekem Jolika? Mit nekem Katolikus Egyház? Saját testvéreim értettek már félre. Saját anyám, apám tagadott ki már engem.

Meglepte ottani katolikus barátaimat higgadt válaszom. Az alkalom után többen odajöttek hozzám, és bocsánatot kértek, Jolika helyett is, elmondták nincs igaza Jolikának, ne figyeljek rá, majd kérték, hogy ne hagyjam el őket, jöjjek még. Természetesen rosszul voltam. Mikor haza jöttem, térdenállva, könnyek között könyörögtem az ÚRhoz, ne figyeljen arra, amit ez a nő mondott, nem tudta mit beszél, bocsásson meg neki.
Szerintem órák hosszáig könyörögtem érte, hogy az én felém való bűne miatt, semmi ítélet ne érje.

Valószínű, más ember nem ment volna oda többet. Én azonban igen. Az életemben oly sokszor hurcoltak meg igazságtalanul, és Isten olyan sziklaszilárd bizonyosságot adott szívembe, hogy a Szeretetnél nincs nagyobb. Isten a szeretet. Bennem, ez mindig erősebb, mint bármi fájdalom.

Katolikus testvéreim üzentek utánam, hogy menjek el a következő házi csoport alkalomra, mert Feri atya szeretne velem beszélni. Végül akkor ő nem jött el, később beszéltem vele, a többiek adták át az üzenetet, megkövetett, az egész Katolikus Egyház nevében bocsánatot kért, és azt mondta, Jolikának nem volt igaza.
Természetesen, felháborodott, fájdalmas lelkemnek ez még kevés volt, hogy felejtsen. Igazából ezt nem lehetett elfelejteni, hogyan tudnék ezek után közösséget gyakorolni?

Isten mégis megadta hozzá az erőt. Mert Isten adja az erőt. Le nem tagadhattam, tagadhatom, hogy sok katolikus testvérem van, akikkel nagyon mély baráti kapcsolatban állok, a mai napig. És, hogy nem hagytam ott az egész katolikus egyházat akkor, annak később rengeteg áldása, és gyümölcse lett. Azokra nézek.

Egy alkalommal egy Jehova tanúja néni beszélgetett velem. Azt mondta, rájött, - tíz, húsz év után - hogy a Jehova tanúi tan hazugság, szeretne visszatérni a katolikus egyházhoz. Segítenék-e ebben neki?
Meglepő kérésekkel tudnak ám hozzám fordulni az emberek! Itt most én egy protestáns voltam, de persze, mondtam neki, szólok Feri atyának, majd ő biztos segít.

Ez ugyanis egy másik faluban történt. Amikor Feri atyával találkoztam mondtam neki az esetet, ő pedig beültetett a kocsijába, és már mentünk is. Hát ugye, én, csak mint GPS leszek. Gondoltam én.

A néninél, Feri atya meghallgatta, majd azt mondta neki: 'persze, semmi akadálya, hogy visszajöjjön a katolikus egyházba, itt most, kolléganőmmel imádkozunk, elmondjuk a Hiszek Egyet és már meg is történt a visszafogadás. A papírokat pedig majd később intézze.'

Gondolhatod! Éppen köpni-nyelni se tudtam, katolikus egyházba visszafogadni egy protestáns ember imája által, ráadásul általam, akit nem is olyan rég jól elebrudaltak? Mint az a bizonyos kis nyuszi, ahogy lelkembe elkezdtem ugrálni, 'Feri atya, Feri atya, el tetszett valamit felejteni?' De Feri atya nem felejtette el. Imádkoztunk, elmondtuk a Hiszek Egyet, és vége. A néni végtelenül boldog volt.

Nos. Általában ilyen dolgok történnek velem. Ilyen furcsa dolgok. Nevezhetjük így. Próbálok, már nem befeszülni rajtuk, hanem olyan természetesen venni, mint a vízfolyás.

Hiszen, ha protestáns testvérem olvassa e bejegyzésem, egészen másképp lenne, mint én voltam: azt mondaná! 'Botrány, ami veled történt, és még a katolikusok beszélnek ökumenizmusról? Azután meg azt mondanák: bogi! ezt a nénit miért nem rögtön a jobbhoz, a reformátusokhoz, vagy a baptistákhoz vitted, ezek után?'
Azért nem, mert az már nem az én utam volt akkor. Az én utam ennyi volt. Ha a Szent Lélek ilyen jól megmutatta a néninek a dolgokat még akkor, amikor Jehova tanúja volt, mi dolgom nekem még? Isten nagyobb, mint egy ember. Mi az Igazság? Csak Jézus Krisztus!

---

Tudom, megosztó személyiség vagyok. Nem én akartam, és talán e szó, hogy megosztó nem is illik rám úgy igazán. Inkább így fogalmaznék, betonba öntött, kényes kérdéseken elgondolkoztató, bizonyos embereket. Másoknak napvilágosságot hozó. Így ítélek én, hogy ítélni nem is akarok. Jaj, dehogy akarok, menekülnék. Létem - vagyis hitem - önmagában lesz ítél, vigasz, vagy erő. Ki éppen, ahogyan veszi belőlem.

Én nem vagyok bátor. Erős sem. Kevés vagyok én! Magamnál nem ismerek gyengébb embert, mégis megtévesztően azt hiszik rólam, erős vagyok. Ezért gyepálnak rendületlenül egyesek, mert úgy hiszik erős vagyok, erősen is kell ütni. Pedig, csak - rendíthetetlenül - hiszek. Jézus Krisztusban. Semmi több. Ez az a kőszikla, amit ütnek bennem ... törhetetlen. Vizet is csak annak ad, aki szelíden szól Hozzá, ... ütésre, semmiképpen.

---

O Uram! Nem tudnak velem mit kezdeni! Titkon jönnek hozzám, mint Nikodémus.

---

Így vagyok, ha nem is értelek Uram, de bízom benned! A Te utaid magasabbak nekem, hogy érthetném azokat. De tudom, Atyám vagy te nekem. Szerető szívedben nem kételkedem. Csupa jóság és szeretet. Vigasztalj meg engemet! Hogy is érthetnélek Téged, Te aki a világmindenséget teremtetted? Ember nincs, aki érthetne, csak bízni tudok Benned. Áldott legyen a Te neved!

bogi

Dicsőítés

Magán hordja teremtésed
Minden hatalmad, s szépséged,
Hirdetve, hogy ki vagy Te:
Minden láthatónak fénye,
Minden élő éltetője,
Teremtője, Istene.

Én is zengem szereteted,
Egész lelkem beleremeg
Ahogy szíved keresem.
Szeretetből teremtettél,
Saját képedre kivéstél,
Érthetetlen e kegyelem!

Viselhetem képmásodat,
Értem adtad drága Fiad,
Ó végtelen szeretet!
Vére árán megváltottál,
Mennyei trónodig hívtál
S adtál Magadnál helyet!

Ott majd örökké dicsérlek,
Gyermekedként énekellek,
Ahogy Téged megillet,
Zúg majd angyaloknak kara:
"Szent a seregeknek Ura!"
Hirdetve dicsőséged.

Háborúra készülődve

Tisztítás folyik az egész világban.
A világ népe megtisztítja önmagát, hogy csak olyanok vezessenek és vegye őket körül, akik vele egy ívásúak.
A többieket kidobálják, a trágyadombra. (vagyis az igazakat és a szenteket)

A Golgota hegy

De Isten is tisztít.
A saját népét.

Valami félelmetes nagy háborúra készülünk.
Két nép. A világ népe, és Isten népe között.

Most úgy tűnik a világ népe, ha nehezen is, de lassan győz. Törvényeket és hazugságokat gyárt.

Isten népét mindenhonnan kizárja. Megteheti, persze, hogy meg is teszi. Hiszen háború ez... valami javakért, én nem tudom talán hatalomért, tisztességért, gazdagságért.... ?

Isten népe pedig, egyre jobban megtisztul lelkében az ő nyomorúságában.
Mire a végső ütközethez érünk, olyan tiszták lesznek, hogy egy pillanat alatt elragadtatnak az Égbe.

Mindenki odamegy, ahová tartozik.

Isten népe Krisztus hasonlatosságára változik.

Így aztán oda is megy, ahová tartozik.

Az a nagy háború, mégis Krisztus ama nagy napja.

Mindenki azzal erősíti magát arra a napra, amivel tudja és akarja.

Isten népét, Krisztus maga erősíti (1 Kor 1,8)

Hogy Isten népe szent és feddhetetlen legyen az Atya előtt. (Ef 1,4)

Hogy Isten népének minden tagja hasonlóvá legyen Fia képéhez (Róm 8,29)
Micsoda hadsereg! Tele Krisztussal!

Mert Krisztus testvérei vagyunk.

Még hozzá Jézus Krisztus az elsőszülött a sok testvér között. (Róm 8,29)

Isten a Beteljesítő, tökéletessé teszi népét, (szentek és feddhetetlenek lesznek) arra a nagy napra, amikor a két hadsereg a végső ütközetre készül. Isten népének ez az ereje, ami a világ népe szemében szemét:

alázatosak, tiszták (bűntől mentesek), engedelmesek (teljes akarat átadás: Istennek).

Megtörtségben, nyomorúságban, üldöztetésben kovácsolja őket Isten, a legerősebb fegyverzetbe.

Az Atya mondja: 

"Azon a napon, amelyet elhozok, könyörületes leszek hozzájuk, 

amilyen könyörületes az ember a fiához, aki tiszteli őt. 

Akkor ismét látni fogjátok, hogy különbség van az igaz és a bűnös között, 

az Istent tisztelők és az őt nem tisztelők között." 

Mal 3,17-18

"Nézzünk fel Jézusra, a hit szerzőjére és beteljesítőjére, aki az előtte levő öröm helyett - a gyalázattal nem törődve - vállalta a keresztet, és az Isten trónjának a jobbjára ült.
Gondoljatok rá, aki ilyen ellene irányuló támadást szenvedett el a bűnösöktől, hogy lelketekben megfáradva el ne csüggedjetek. Mert a bűn ellen való harcban még nem álltatok ellen egészen a vérig, és elfeledkeztetek a bátorításról, amely nektek mint fiaknak szól: "Fiam, ne vesd meg az Úr fenyítését, és ne csüggedj el, ha megfedd téged, mert akit szeret az Úr, azt megfenyíti, és megostoroz mindenkit, akit fiává fogad." Szenvedjétek el a fenyítést, hiszen úgy bánik veletek az Isten, mint fiaival. Hát milyen fiú az, akit nem fenyít az apja? Ha pedig fenyítés nélkül maradtok, amelyben mindenki részesül, fattyak vagytok, nem pedig fiak. Azután: testi apáink fenyítettek minket, és tiszteletben tartottuk őket, nem kell-e sokkal inkább engedelmeskednünk a lelkek Atyjának, hogy éljünk? Mert ők rövid ideig, a saját elgondolásuk szerint fenyítettek, ő pedig javunkra teszi ezt, hogy szentségében részesüljünk. Pillanatnyilag ugyan semmiféle fenyítés nem látszik örvendetesnek, hanem keservesnek, később azonban az igazság békességes gyümölcsét hozza azoknak, akik megedződtek általa. Ezért tehát a lankadt kezeket és a megroskadt térdeket erősítsétek meg, és egyenes ösvényen járjatok, hogy a sánta meg ne botoljon, hanem inkább meggyógyuljon. Zsid 12,2-13

2012. 03. 24. napi horgászat

Az év első horgászata. Végre kiszabadultam otthonról. Gyenge vagyok. Oldalam is fáj. A friss levegő is megterhelt, de muszáj erőltetnem, hogy megerősödjek. Megvettem az éves bérletet, jövő héttől gyakran kimegyek majd.

A tábor helyünk.

Készítettem néhány képet, kb. ugyanabból a pozícióból.
Fény-változás.
1.

2.

3.

4.

Mindig jó, várni.

Ezt látta TestVérem a válláról.

Férjem, fényképezés közben.
Az eredmény alább látható.
Gyönyörűek:
Rákattintva, alaposabban is szemügyre lehet venni
ezeket a csodálatos állatokat,
Istennek gyönyörűen kimunkált műveit.

Hal helyett! A halakat visszaengedtük.

Isten áldjon mindenkit.

Szeretettel,

bogi

Mustármag

Kedves Testvérem!


Két dologra gondolok. Mindkettő kórházban történt.

Az egyik. Egy éjszaka (az első rohamaim után, amikor még nagyon friss volt, hogy beteg vagyok, amikor elveszettnek éreztem magam, és felettébb tiszta voltam, de Istent még nem ismertem) bejött a kórtermembe egy nő, feltehetőleg a doktornőm, nem tudom, sose tudom meg, aludtam, csendesen az ágyam mellé lépett, és megsimogatta az arcom, lágyan, finoman, tele szeretettel, éreztem a keze illatát. Felébredtem, de olyan volt, mint egy álom, nem mozdultam csak magamba szívtam sóhajtva az illatát.

Miért ébredtem fel? Ki tudja. A pillanat megmaradt. A megnevezhetetlen pillanat, a megfoghatatlan érzésekkel. Mégis elfelejtettem, csak tíz év múlva, nem túlzok, tíz év múlva jutott eszembe, mint mennydörgés, és villámcsapás, oly hirtelen: Hiszen valaki megsimogatott. Visszaemlékeztem, hogy másnap kerestem a szemekben ki volt, de nem mertem megkérdezni senkit, és nem is jelzett senki. Találgattam, talán az a kedves nővér, vagy tényleg a doktornő, aki ügyeletes volt. Majd az egész válaszok nélkül a tudattalanomba süllyedt. Most visszagondolva, azt hiszem tudta, hogy ébren vagyok, mégis megsimogatott. Azt hiszem soha senki nem simogatta meg az arcomat úgy, mint ő. Talán angyal volt, egyenesen a szeretet országából, hogy egy érintéssel vigasztaljon.

Miért jutott ez eszembe, mert tegnap álmodtam. Egy kórházi ágyhoz léptem, és valaki arcát ugyanígy megsimogattam. Ugyanezzel a szeretettel, lágysággal, illattal. Mélyen tiszta, angyali. Sose gondolkoztam azon, hogy tudnék-e én is olyan lágy és finom lenni, mint az a nő, ott a kórházi ágyam mellett, de ma már tudom, inkább érintsek ilyen lágyan, mint hogy teológiai észérveket hangoztassak.

Tudnék-e én így szeretni? Feltétel nélkül?

Egyre inkább úgy érzem, csak így lehet, szabad, kell szeretnem. Feltétel nélkül, lágyan érintve.

A szavak semmit se mondanak el. Nincsen olyan írás, ami hűen visszaadná az érzések mélységét, szélességét, tisztaságát. Nézz a szemekbe, és feltárul előtted a világmindenség.

Igaz, amit Jézus mondott: Kicsi kovász is megkeleszti a tésztát. Történt 16 éves koromban, hogy egy nő, egy éjszaka megsimogatta az arcomat, és 14 évre rá, rádöbbentem, ha nem abban az érintésben, szeretetben élem az életem, semmi vagyok. Nézd, milyen kicsiny tett volt ez, egy másodperc töredéke. Egy mustármag, amely azon az éjszakán a szívembe lett ültetve, és több mint tíz év alatt nőtt, oly naggyá, hogy többé ki nem téphetem.

Vigasztaljon hát, kicsiny magokat hintünk. Nem tudod, mikor fogan meg, mikor nő ki, mikor változtatja meg az életeket. Vagy, tudd, kicsiny kovász, mily naggyá tehet embereket.

Dicsőség legyen Istennek!

A másik eset, szintén kórházban, szülés előtt. Volt egy nővérke, akinek szimpatikus voltam. Ezt én jó érzékkel ki is használtam, kérdezgettem a szülésről, és egyéb orvosi dolgokról, és ő készségesen felvilágosított, sőt utána járt a dolgoknak. Nagyon készséges volt, segítőkész, kedves. Szükségem is volt rá, mert sajnos a többi nővér nem sokat foglalkozott velem. Aztán a szülés után, két nappal, amikor már a műtéti sokkból épülgettem, gondoltam erőt veszek magamon, hogy lezuhanyozzak. Éppen ez a nővér volt szolgálatban.

Mikor hozzám jött megkérdezte, megmosdattak-e. Feleltem, hogy nem. Csupa vér voltam, és tényleg szükségét éreztem, hogy valahogyan megtisztuljak. Erre ő azt mondta, hogy akkor most meg fog mosni, és mire észbe kaptam volna már a sebemet és a lágyékomat mosta. Igen kellemetlenül éreztem magam. Ha más mosdat meg, nem törődök vele, de pont ő, aki megkedvelt és megszeretett? Féltem, hogy ezek után nagyot esek majd a szemében. De ő olyan természetességgel, kedvességgel tette a dolgát, hogy inkább ettől jöttem zavarba. Megmosott, és én kimondhatatlanul hálás voltam. Tudtam, hogy kettőnk között más a viszony, hogy hálapénzt adjak, mégsem láttam jobbat, minthogy a kevéske pénzünkből adjak neki, amit persze nem akart elfogadni, csak nagy nehezen. Búcsúzáskor nehezen eresztett, és a lelkemre kötötte, hogy látogassam meg, még a szolgálati idejét is elmondta. De én nem látogattam meg, szégyelltem magam, mert ha nem mos meg, akkor vagány maradhattam volna, tele önbizalommal, felfuvalkodottsággal, de így „megalázottan”? Pedig nem alázott meg, hanem segített, micsoda szeretet áll az ilyen segítés mögött.

Jézus felajánlotta önmagát, kiszolgáltatta magát, és engedte, hogy a vérét, mint egy bárányét kifolyassák. Megalázzák. És micsoda szeretet volt az asszonyokban, akik a sírhoz siettek, hogy e piszkos, véres testet megmossák, de már nem találták ott, csak a megdicsőült feltámadott Jézust. Isten volt, aki tisztára mosta Őt.

Van a lelkünknek is vére, mindannyian szennyesek vagyunk, piszkosak, véresek.

Mert büszkék, felfuvalkodottak, beképzeltek vagyunk. Szükséges, hogy a kereszthez menjünk, Jézus véres, piszkos testéhez, hogy abban a tiszta, szent vérben megmosakodjunk, lelkünk üdvösségére. Legyen merszed, hogy csupasz véres önmagad felmutasd Istennek a kereszt előtt, és Ő mindennek ellenére jönni fog, hogy tisztára mosson, és fehér ruhát adjon.
Mert nagyon szeret téged.

2006. augusztus 4.

Szeretettel:

Bogi

Tekintetedben

Láttad már a tekintetedet?

Láttam már hatalmas hegyeket, magamba szívtam a tiszta kék levegőt. Láttam a magasságot, és a mélységet. Láttam a fáradtságot.

Láttam már az erdőket. A pusztát, oh a távolságot.

Láttam az életet, az első pillanatot. És hallottam az utolsót.

Láttad már az eget?

Hányszor vágytam repülni. A testemet elhagyni. Hogy a fáradtságtól ne remegjen a kezem. Hogy ne fájjon a testem. Hányszor vágytam a felhőkbe Istenhez.

Láttam a tekintetedet. Az eget. A hegyeket, a mélységet, a magasságot, a pusztát, a repülést. Láttam benned a megfeszítettet. Láttam. Te voltál az. Ezért szeret téged nagyon az Isten.

Boldog vagy! Tudsz repülni, hallod a zenét, táncolsz, élsz, a forrásból iszol, érzed Őt. Egész lényed érzi Őt. Érezted a szegeket, a fájdalmat, a sóhajt, a könnyeket. Engedted, hogy megszülessen benned, és hagytad, hogy keresztre szegezzék. Egészen eggyé váltál vele, hogy egészen Ő éljen benned. Hogy mennyire szeret téged ezért az Isten.

Együtt táncolnék veled. Együtt táncolok.

Együtt repülnék veled. Együtt repülünk.

Nézz az égre, lassan táncolunk együtt, mindennap égre festjük Isten szeretetét.

Krisztus él bennünk. Úgy sóhajtunk együtt, hogy észre se vesszük együtt repülünk fel Istenhez. Hallod saját éneked, de még nem látod, mennyien repülnek veled együtt felfelé.

Milyen csodálatos néha megpillantani az énekünk egy-egy testvérünk szemében. Legszívesebben oly szorosan megölelnénk. Mennyire szorosan ölelnénk. Még is, soha, soha … nem mondtam neked, mert jó így, a lélek hadd szárnyaljon, a beszéd, üres fecsegés. Majd, ha hazaérünk, minden ordítani fogja, milyen nagyon szeretlek testvérem! Ez lesz Isten végső diadala a halál felett. Köszönöm Neked, Uram! Köszönöm Neked, Testvérem!

"Lelked tükre" - A szem

Szerintem... érdemes nézegetni a szemünket... sokat elárulhat.  Csak úgy. Hátha van mit elárulnia.

A szem a lélek tükre.

"S talán nem veszed tolakodásnak, ha még ezt is leírom. Te tudod, hogy van egy kedves 100 éves öregnénim, akit van szerencsém gondozni. Különleges szeretettel szeretjük egymást. Mindig meglep szellemi frissessége és szeretete. Egyik alkalommal történt, amikor nála voltam. Mint mindig, amikor búcsúzom egészen közel hajoltam hozzá. Megragadta a kezemet, ahogy szokta, és szeretettel síró hangon mondta nekem, miközben szemembe nézett: "És ez a tekintet, ... soha nem felejtem el ... még ha száz évig élnék sem - megállt, mert eszébe jutott, hogy hamarosan száz éves lesz, micsoda humor!, elnevette magát - akarom mondani, még ha kétszáz évig is élnék, nem felejtem el. ... Életemben csak egyetlen egyszer láttam ilyen tekintet ... " - elsírta magát a feltörő emléken. Zavartan álltam mellette: kérdezzem, vagy menjek? És egyébként is, milyen a tekintetem? Oh micsoda bók egy százéves embertől! Micsoda finom szeretet! Jobbnak láttam gyorsan menni. Legközelebb úgyis megint elolvadok, annyi szépet mond majd nekem." 2010. december 26.

"A te szemedben: a Lélek tüze" 

"A Lélek lángoló tüze"

A lángoló Tűz-karika

Félelmetesen egyedi, és mégis ismerős nekem.

Innen:

A világűrben

"Glowing Eye" Nebula, vagy ahogy

hívják még néha "The Eye of God" 

- Isten szeme -

Orvos kipipálva

... elmentem.
Bordatörésem nincs, de úgy kell kezelni mintha lenne - ezt mondta az orvos.
... fájdalmak...
ha esetleg légszomjat kapnék, vagy nem kapnék levegőt, azonnal orvost kell hívni.
... sír ...
kaptam egy erős fájdalomcsillapítót. Így mondta az orvos is, és a patikus is: ez egy erős fájdalomcsillapító.
... kicsit jobb lett ...
szörnyű dolog a borda-fájdalom.

Sír...

Kint Tavasz van! 

Mandi, üzenem, nem tört csontom, még mindig nem...

Talán most mégis csak írnom kell tovább... Itt bent újra ősz van... remélem szerettek, így is, mostanában örökké összetörten.

bogi

Előzmény: http://testveremnek.blogspot.hu/2012/03/marcius-16-arol-meg-pedig-az-esesemrol.html

Elmentél

horgászni  NÉLKÜLEM   

ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ

Március 16-áról, még pedig az esésemről.

Kedves Testvérem!

A próféciák idejét most egy időre lezárom. Olyan nagyot estem, hogy hirtelen mindenről megváltozott a véleményem.

Akárhányszor gondolok az esésemre, nem tudom megmagyarázni. Hogyan lehet lassú séta mellett, úgy hasra vágódni, hogy semmi sincs előttem, nem botlok meg. Számomra érthetetlen, mintha természetfeletti módon valaki hatalmasat taszított volna rajtam... tudom, hülyeséget kértem éppen előtte ... azt mondtam, valami nagyon hiányzik nekem, és ezért kértem adjon egy nagy pofontot az Isten, mert nem igaz, hogy nem bírok kijönni lelki nyavalyáimból, talán az észhez térítene... most meg, hogy megtörtént, sírok.

Amikor elestem, nem értettem miért estem el, de nem volt időm megijedni, mert nem kaptam levegőt.
A tüdőm begörcsölt, azt hittem itt a vég. Még soha nem éltem át ilyet. Te pedig ... azt se tudtad, mit csinálj hirtelen. Mellém guggoltál, ... nem tudtam válaszolni kérdéseidre, mert éppen azon küszködtem, hogy valahogy levegőt vegyek ... nem értetted miért dőltem el úgy, mint egy partvis. Ezen a partvisos dolgon később jót röhögtem. Tényleg úgy dőltem el...

Nagyon fáj a jobb oldalam, az egész tüdőm, bordám minden. A hülyeség nem ismer határokat. Bánom már, nagyon bánom. Bánom, hogy ilyet kértem Istentől... Tudom, hogy Ő jó Isten. És tudom, hogy én meg bolond vagyok. Viszont, fájdalmasan tanulságos volt, hirtelen tiszta szívemből őszintén megbocsájtottam mindenkinek.
(Most még magamnak nem bocsájtottam meg, meg lehet?)  Mivel alig bírok most is köhögni, szüntelen emlékeztet fájdalmam... mit is kérek én Istentől.

Ezentúl rosszat semmiképpen. Senkinek. Mindenkinek jót kívánok. Istenre bízom a tanítást. És Ő nagyon is vigyáz az emberekre, még a gonoszokra is. Pont azért, mert tudja, mennyire törékenyek vagyunk mi emberek.
Még ha azt gondolnánk is magunkról semmi veszedelem nem érhet.

Jó idő lett, én meg újra bezárva találtam magamat, feküdnöm kell. Erre már igazán nem tudok mit mondani, már három hónapja így van. Először a visszérműtétem miatt, aztán a tél miatt, aztán mert megfáztam, most meg ezért. Szeretnék végre már kiszabadulni innen.

Nagyon tanulságos volt ez az esési esetem. És mégpedig az is, hogy semmi se ér meg annyi nyavalygást, mint amennyit én nyavalyogtam az elmúlt időszakban a volt munkahelyem, a málta miatt.

Oh mennyire belefáradtam mindenbe. Már azt gondoltam magamban, soha többet nem megyek embereket segíteni... feladom küldetésem.... belefáradtam a harcba... 20 éve szakadatlan harcolok... elég volt.


Megrekedtem. És mivel nem jutottam dűlőre magamban, kértem egy ilyen bolondságot.
Először ugyan téged kértelek, hogy te pofoz meg, de te érthető okok miatt erre nem vállalkoztál. Szomorú vagyok, talán könnyebb sérülésekkel megúsztam volna.

Persze, hogy olyan vagyok, mint egy mazochista, persze hogy tudom bolondság ez. Az is bolondság, ha az ember azt mondja magára: hülye, vagy a leghülyébb.
Főleg, ha úgy mondja, és azoknak, akik a legjobban szeretik.
Bocsánat.
Bocsánat.
Ezerszer bocsánatot kértem tőled, tőletek miután elestem.

Most bocsánatot kérek magamtól is.

Bátor leszek. Habár már ahhoz nem is kell bátorság, amit tennem kell. Egyszerűen élveznem kell az életet. Hálát adnom Istenemnek, és végtelenül nagyon szeretnem.

Ez az esés, kivert belőlem valamit, ....

szeretném, ha mindenkiből kiverte volna... de ugye csak belőlem verte ki, a maradék rosszat. Még pedig, ami még volt kicsi, az önmagamba való hitet.
Isten az, aki megerősít, Ő az aki erőt ad, aki szeretetet önt belém. Magamtól semmire sincs erőm.
Nekem pedig nagyon hálásnak kell lennem, ezért az erőért, szeretetért. Nem tarthatom meg magamban, magamnak, nekem szolgálnom kell vele.

A szolgálat nem választás kérdése. Szolgálni embertársainkat: kötelesség. Nem nyavalygás kérdés az, hogy hogyan, mikor, milyen keretek között. Azon az úton, amit Isten elénk ad.


Minden ajtón, ami nyitva látszik azon be kell menni. Legalábbis megpróbálni, ha kiderül mégis zárva van, akkor másikat keresni.

Most már nem fogok nyavalyogni. Hirtelen sok mindent másképp látok. Kár volt ehhez ekkorát esnem, kár, hogy nem vagyok eszesebb. Kár volt ennyire makacsnak lennem. Rosszabb voltam, mint Jónás. Tegnap ezért még sírtam, most le tudom írni szépen:

Jónás három napig volt a hal gyomrában, én három hónapig.

Egy nap is sok és felesleges szenvedés.

Felesleges szétaszalódni egy hal gyomrában, meg felesleges marcangolni magunkat egy eséssel megspékelve.

Jónás is esett a végére egy jó nagyot, amikor kiköpte a hal. Próféták sorsa ez.
Bánom már, bánom már. Bár végleg megtérnék az én bűneimből. Hogy ne lázadjak az én Istenem ellen soha, soha többet. Mennyire szeretnék megbocsájtani magamnak. Talán azért nem teszem, mert pontosan tudom, hogy nekem mindent tudnom kellett volna, őrültségeimre nincsen magyarázat, csak az önfejű makacsságom.
Bocsánat Uram, bocsánat Istenem, bocsánat Testvérem.



Úgy érzem, gyógyulásom sajnos hosszú lesz. Azt nem tudom, hogy bordám is tört-e... de az biztos, lelkem meggyógyult. Boldog és boldog vagyok, hogy Isten szeret engem. Boldog vagyok, hogy testvéreim is szeretnek. És boldog vagyok, hogy lehetőséget kapok még remélem, hogy szolgáljam az embereket. Többé nem kérdés bennem, ha meggyógyít: mennem kell, örömmel, szeretettel, imával,

 örömmel, szeretettel, imával

                               örömmel, szeretettel, imával

                                                             örömmel, szeretettel, imával

                                                                                             örömmel, szeretettel, imával

Hálával!

sok puszi
bogi

Látomások az elragadtatásról - katolikus nézőpontból

Tudom a cím ellentmondásos. Ilyen címet nem lehetett volna megfogalmaznom. A katolikus látomások nem beszélnek elragadtatásról, tehát ilyen nézőpont nem is lehet. Noha a hallgatás is egy bizonyos nézőpontot takar.

Régóta foglalkozok katolikus és protestáns utolsó időkről szóló látomásokkal. Feltűnt, két nagy különbség. Az, hogy a katolikus látomásokból hiányzik az elragadtatás és a szörnyű isteni ítélet utáni Jézus Krisztus Királyságáról békekorszakról szóló beszámolók. Béke királyságról beszélnek a katolikus látomások is, de Jézus Krisztusról, mint Királyról, aki az Új Jeruzsálemből fog uralkodni a népeken, már nem.

A protestáns - katolikus különbözőség a hitéletben sokszor sok helyen megnyilatkozik.
A Pokolról szóló látomásokban is feltűnően jelen van. Viccesen ezt egyszer úgy mondtam el neked, ha katolikus látót visz le az Úr a Pokolba, minden protestáns ég, ha protestánsnak mutatja meg ugyanazt, akkor minden katolikus ég. Elhangzanak a dörgedelmes félelemkeltő szavak a megtérésre, mindig a látomásokat átélő hitére, az éppen aktuális felekezet mellett.
Ez így hiteltelené teszi mind a protestáns és mind a katolikus látomásokat. Melyik lehet az igaz?
Két Úr, egy protestáns és egy katolikus nincsen. Vagy mind a kettő látó hazudik, vagy az egyik.

Ugyanilyen éles különbözőségeket vettem észre tehát az utolsó időkről szóló látomásokban is.


I. A különbözőség

Katolikusoknak lesz elragadtatásuk?

A Mária jelenésekben és egyéb katolikus látomásokban is feltűnően el van hallgatva az elragadtatás. Pedig, ha Mária a Mennyből jön, tudnia kellene, hogy lesz elragadtatás, hiszen írva van.

"Mert amint felhangzik a riadó hangja, a főangyal szava és az Isten harsonája, maga az Úr fog alászállni a mennyből, és először feltámadnak a Krisztusban elhunytak, azután mi, akik élünk, és megmaradunk, velük együtt elragadtatunk felhőkön az Úr fogadására a levegőbe, és így mindenkor az Úrral leszünk." 1Tessz 4,16-17

vagy másképp:

"Íme, titkot mondok nektek: nem fogunk ugyan mindnyájan elhunyni, de mindnyájan el fogunk változni. Hirtelen egy szempillantás alatt, az utolsó harsonaszóra; mert meg fog szólalni a harsona, és a halottak feltámadnak romolhatatlanságban, mi pedig elváltozunk." 1Kor 15,51-52 

Mária a jelenésekben, és a katolikus látomásokban, inkább a rosszra való felkészítésről szól, a három napos sötétség túlélésére készíti fel híveiket.

A tanítás lényege:

Jó tanácsok, hogyan lehet túlélni - emberi eszközökkel - a háromnapos borzalmat?

Alapszöveg:

"Egy kiáltás hatására villámlás és mennydörgés tör ki és egy földrengés megrázza a Földet. Ne menjenek ki akkor a házakból, ne gyújtsanak fényeket, kivéve a gyertyát, minden mást oltsanak el. Aki belélegzi a port, görcsöt kap és meghal. Ne nyissák ki az ablakot, borítsák be teljesen fekete papírral. Minden nyílt víz mérgező lesz és minden étel is, ami nincs teljesen lezárva. Az üvegben lévő ételek is, mivel az üveg nem védi meg az ételeket. Kint a halál a por miatt körbejár, rengeteg ember fog meghalni. 72 óra múlva mindennek vége lesz. De ismétlem: ne menjenek ki a házból, ne nézzenek ki az ablakon és tartsák égve a gyertyát. És imádkozzanak. Ez alatt az éjszaka alatt több ember fog meghalni, mint az előző két háborúban összesen. Ne nyissák ki az ablakokat 72 órán keresztül."

Ugyanez Pió atyától:

- "Imádkozz és térj meg! Nagy dolgok forognak kockán! Imádkozz! Az emberek jókedvvel és élvezettel haladnak a pusztulás felé, mintha egy álarcosbálra, vagy az ördög esküvőjére mennének. Segíts nekem a lelkek megmentésében. Túl sok a bűn. A bosszú napja, a maga félelmetes eseményeivel közel van, sokkal közelebb, mint gondolnád! A világ hamis biztonságérzetben ringatja magát. Az isteni ítélet úgy fog lecsapni, mint egy villám. Ezek az istentelen és gonosz emberek nem kapnak kegyelmet, úgy elpusztulnak, hogy Szodoma és Gomorra büntetése az övékhez képest semminek sem tűnik majd. Igen, mondom neked, a gonoszságuk még soha nem volt olyan nagy, mint napjainkban."

"Tartsátok zárva az ablakaitokat. Ne nézzetek ki. Gyújtsatok meg egy szentelt gyertyát, az sokáig ki fog tartani. Imádkozzátok a rózsafűzért. Olvassatok lelki irodalmat. Végezzetek lelki áldozást és a szeretet tetteit cselekedjétek, amivel nekünk örömet szereztek. Imádkozzatok kitárt karokkal, vagy vessétek földre magatokat, hogy sok lelket megmentsetek. Ne menjetek ki a házból. Gondoskodjatok elegendő élelemről. A természet erői megindulnak és a tűzeső miatt az emberek remegni fognak a félelemtől. Legyetek bátrak! Veletek vagyok!"

"Tűzhurrikánok fognak áradni a felhőkből és az egész föld fölött elterjednek! Viharok, rossz idő, villámok és földrengés lesz az egész földön, két napig. Szakadatlan tűzeső fog esni! Egy nagyon hideg éjszakán fog kezdődni. Mindez annak a bizonyítékaként, hogy Isten a teremtés ura. Akik bíznak bennem és hisznek szava-imnak nincsen félnivalójuk, mert nem fogom cserbenhagyni őket, és azokat sem, akik igémet terjesztik."

Következtetés:

A 'katolikus látók' a borzalmak túlélésére készítenek fel, a 'protestáns látók' és tanítók a Biblia alapján pedig a szent életre biztatnak, hogy elragadtassunk az ítélet elől az Úrhoz.


II. Hasonlóságok a protestáns és katolikus látomásokban:

- A háború előtti morális válság. Forradalmak, lázongások, gyilkosságok, rablások, minden rossz.
- A szörnyű háború: rövid lesz (elkezdődött és már vége is lett)
- Az a bizonyos Égi jel
- A háború során Isten avatkozik közbe 70-72 órás sötétség és/vagy tűzeső. (kénköves tűz, szerintem - leírások alapján - olyan tűz lesz ez, ami inkább hasonlít a vegyire és nem az a lángoló.)
- Az ítélet során a Föld lakosságának 2/3-a meghal.
- Az ítéletet követő béke korszak. (Ennyiben közös minden látomás, a békekorszakot megillető névvel és hosszúsággal azonban már sokszínűséget látunk: valaki Mária-korszaknak, Koroná(k)ról, Egy egyházról, Pápáról lát, ír. A katolikus látomásokban nincs, a Biblia szerint jövendölt mennyei Jeruzsálem látása, Jézus Krisztussal, annak Királyával. Az 1000 év se nagyon tűnik fel.

Ha katolikus lennék, nem is tudnék róla, hogy Jézus Krisztus fog eljönni uralkodni a Földre! Pedig a Bibliában ez áll:

"Láttam az éjszakai látomásban: Jött valaki az ég felhőin, aki emberfiához hasonló volt; az öregkorú felé tartott, és odavezették hozzá. Hatalom, dicsőség és királyi uralom adatott neki, hogy mindenféle nyelvű nép és nemzet őt tisztelje. Hatalma az örök hatalom, amely nem múlik el, és királyi uralma nem semmisül meg." Dán 7,13-14

 "Ez a négy hatalmas vadállat négy királyságot jelent, amelyek létrejönnek a földön. De a Felségesnek a szentjei foglalják el majd a királyságot, és örökre birtokolják azt, mindörökre." Dán 7,17-18

mert

"Az első ember földből, porból való, a második ember mennyből való." 1 Kor 15,47

---

Azt is észrevettem, hogy egy ponton feltűnően hasonló, vagyis, hogy mindenki látta, a protestáns és katolikus látomások alatt egyaránt:

Megjelenik az égen az Úr jele.

Ez egyesek szerint egy fényes kereszt lesz, északon.
Úgy tűnik, hogy a történések középén fog elhelyezkedni ez a jelenség.
Míg a protestáns látomásoknál ehhez az égi jelhez köthető a keresztény hívek elragadtatása, a katolikus látomásoknál hozzákapcsolódó esemény nélkül, szinte könnyedén  túlmegy rajta.
A katolikusoknál az égi jel feltűnését nem követi semmi. ? Talán, ha másnak nem, megtérésnek kellene. Nem? E katolikus kép alapján mintha megállíthatatlanul rohanna tovább a világ a pusztulásába, a Jézusban hívő keresztényekkel együtt.

A Jelenések könyvében, a harag poharainak kitöltésekor visszatérő rigmus: ... de nem tértek meg cselekedeteikből, ... de nem tértek meg, hogy dicsőséget adjanak neki ...
De kik? Nyilván nem azok, akik Jézusban hittek, hiszen ők megtértek, és elhagyták gonosz útjaikat. Az Ige mégis kollektíve beszél a Föld népeiről, úgy mintha már nem lennének itt azokban a pillanatokban a hívek.

A Biblia alapján, egyértelmű, hogy az Úr a sajátjait kiemeli a pusztulás verméből.
Magához, a felhőkbe - ama rövid időre, amíg megítéli a népeket -, hogy dicsőségesen, sajátjaival jöjjön el.
Hiszen mi köze az Istennek elválasztott szenteknek az isteni tűz ítéletéhez? Ők már átmentek az ítéleten.
Jn 5,24

Jézus mondta:

"És ha majd elmentem, és helyet készítettem nektek, ismét eljövök, és magam mellé veszlek titeket, hogy ahol én vagyok, ott legyetek ti is."

Jn 14,3

III. Az utolsó időkről a Biblia szerint.

Sok irodalom, film van erről.
Minden egyre mutat, az Atya kezében vannak a dolgok. Nem tudjuk szabályozni életünket, sem megmenekülésünket. Jézus beszélt nekünk az utolsó napok szörnyűségeiről és az Ő visszajöveteléről. Ez alapján, és a tanítványai írásaiból lehet bizonyos dolgokra következtetni, dehogy mi, hogyan lesz senki se tudhatja. Hiszek abban, hogy az ÚR kijelentheti látomásban részletesebben, de azoknak legalábbis az Úr Jézus által megadott keretbe kell, hogy ágyazva szerepeljenek, ha ez nem így van, akkor legyen akár katolikus, legyen akár protestáns erős fenntartással szabad csak kezelni a látomást.

Jézus próféciája az utolsó időkről
A könnyebb áttekinthetőség kedvéért megszámoztam az eseményeket.


Máté evangéliuma 24,3-14

"Mondd meg nekünk: mikor lesz ez, és mi lesz a jele a te eljövetelednek és a világ végének?"

Jézus így válaszolt nekik:


1. / "Vigyázzatok, hogy meg ne tévesszen valaki titeket!

Mert sokan jönnek majd az én nevemben, és ezt mondják: Én vagyok a Krisztus! - és sokakat megtévesztenek.

2. / Fogtok hallani háborúkról, és hallotok háborús híreket. 

Vigyázzatok, meg ne rémüljetek, mert ennek
meg kell lennie, de ez még nem a vég.

Mert nemzet nemzet ellen és ország ország ellen támad,

3. / éhínségek és

földrengések lesznek mindenfelé.

De mindez a vajúdás kínjainak kezdete!

4. /  Akkor átadnak titeket kínvallatásra,

megölnek benneteket, és

gyűlöl titeket minden nép az én nevemért.

5. / Akkor sokan eltántorodnak, elárulják és meggyűlölik egymást.

6. / Sok hamis próféta támad, és sokakat megtévesztenek.

7. / Mivel pedig megsokasodik a gonoszság,

a szeretet sokakban meghidegül.

De aki mindvégig kitart, az üdvözül.

8. / Isten országának ezt az evangéliumát pedig hirdetik majd az egész világon, bizonyságul minden népnek; és akkor jön el a vég."

...

Máté evangéliuma 24,21-31


9. / Olyan nagy nyomorúság lesz akkor, amilyen nem volt a világ kezdete óta mostanáig, és nem is lesz soha.


10. / Ha nem rövidülnének meg azok a napok, nem menekülne meg egyetlen halandó sem, de a választottakért megrövidülnek azok a napok."


11. / "Akkor, ha valaki ezt mondja nektek: Íme, itt a Krisztus, vagy amott: ne higgyétek!

Mert hamis krisztusok és hamis próféták állnak majd elő, jeleket és csodákat tesznek, hogy megtévesszék - ha lehet - a választottakat is.

Íme, előre megmondtam nektek!
Ha tehát azt mondják nektek: Íme, a pusztában van, ne menjetek ki! Íme, a belső szobákban, ne higgyétek!


12. / Mert ahogyan a villámlás keletről támad, és ellátszik nyugatig, úgy lesz az


Emberfiának az eljövetele is.

Ahol a tetem, oda gyűlnek a saskeselyűk."


13. / "Közvetlenül ama napok nyomorúsága után pedig a nap elsötétedik, a hold nem fénylik, a csillagok lehullanak az égről, és az egek tartóerői megrendülnek. (tehát a nagy sötétség)


14. / És akkor feltűnik az Emberfiának jele az égen, akkor jajgat a föld minden népe, és meglátják az Emberfiát eljönni az ég felhőin nagy hatalommal és dicsőséggel.


15. / És elküldi angyalait nagy harsonaszóval, és összegyűjtik az ő választottait a négy égtáj felől, az ég egyik sarkától a másik sarkáig."


Máté evangéliuma 24,40-44


16. / Akkor ketten lesznek a mezőn: az egyik felvétetik, a másik otthagyatik,

két asszony őröl a kézimalommal: az egyik felvétetik, a másik otthagyatik.
Vigyázzatok tehát, mert nem tudjátok, hogy melyik órában jön el a ti Uratok!"
"Azt pedig jegyezzétek meg: ha tudná a ház ura, hogy melyik őrváltáskor jön a tolvaj, virrasztana, és nem hagyná betörni a házába.

Ezért legyetek ti is készen, mert abban az órában jön el az Emberfia, amelyikben nem is gondoljátok!"



Máté evangéliuma 25,1-13


"Akkor hasonló lesz a mennyek országa a tíz szűzhöz, akik fogták lámpásukat, és kimentek a vőlegény fogadására.

Öt közülük balga volt, öt pedig okos.

A balgák ugyanis amikor magukhoz vették lámpásukat, nem vittek magukkal olajat,

az okosak viszont lámpásukkal együtt olajat is vittek korsóikban.

Mivel pedig a vőlegény késett, mindnyájan elálmosodtak, és elaludtak.

Éjfélkor aztán kiáltás hangzott: Íme, a vőlegény! Jöjjetek a fogadására!

Ekkor felébredtek a szüzek mind, és rendbe hozták lámpásukat.

A balgák így szóltak az okosakhoz: Adjatok nekünk az olajotokból, mert lámpásunk kialszik.

Az okosak így válaszoltak: Hátha nem lesz elég nekünk is meg nektek is: menjetek inkább a kereskedőkhöz, és vegyetek magatoknak.

Amíg azok távol voltak vásárolni, megjött a vőlegény, és akik készen voltak, bementek vele a menyegzőre. Azután bezárták az ajtót. Később megérkezett a többi szűz is, és így szóltak: Uram, uram, nyiss ajtót nekünk! Ő azonban így válaszolt: Bizony, mondom nektek, nem ismerlek titeket."

"Vigyázzatok tehát, mert sem a napot, sem az órát nem tudjátok!"

(tehát azok közül akik Jézust várják, csak a fele ragadtatik el Őhozzá, mert a másik fele felkészületlen lesz).



Máté evangéliuma 25,14-30


Egy idegenbe készülő ember hívatta szolgáit és átadta nekik vagyonát.

(Felhívás,  hogy készüljünk a számonkérésre.)



Máté evangéliuma 25,31-46


17. / "Amikor pedig az Emberfia eljön az ő dicsőségében, és vele az angyalok mind, akkor odaül dicsősége trónjára.

Összegyűjtenek eléje minden népet, ő pedig elválasztja őket egymástól, ahogyan a pásztor elválasztja a juhokat a kecskéktől. (az isteni tűzeső után megmaradt népeket, akiket tetteik szerint ítél meg, nem a Jézus Krisztusba vetett hitük alapján).

A juhokat jobb keze felől, a kecskéket pedig bal keze felől állítja.

"Akkor így szól a király a jobb keze felől állókhoz: Jöjjetek, Atyám áldottai, örököljétek a világ kezdete óta számotokra elkészített országot.

Mert éheztem, és ennem adtatok, szomjaztam, és innom adtatok, jövevény voltam, és befogadtatok, mezítelen voltam, és felruháztatok, beteg voltam, és meglátogattatok, börtönben voltam, és eljöttetek hozzám. Akkor így válaszolnak neki az igazak: Uram, mikor láttunk téged éhezni, hogy enned adtunk volna, vagy szomjazni, hogy innod adtunk volna? Mikor láttunk jövevénynek, hogy befogadtunk volna, vagy mezítelennek, hogy felruháztunk volna? Mikor láttunk betegen vagy börtönben, hogy elmentünk volna hozzád? A király így felel majd nekik: Bizony, mondom néktek, amikor megtettétek ezeket akárcsak eggyel is a legkisebb atyámfiai közül, velem tettétek meg."

"Akkor szól a bal keze felől állókhoz is: Menjetek előlem, átkozottak, az ördögnek és angyalainak elkészített örök tűzre. Mert éheztem, és nem adtatok ennem, szomjaztam, és nem adtatok innom, jövevény voltam, és nem fogadtatok be, mezítelen voltam, és nem ruháztatok fel, beteg voltam, börtönben voltam, és nem látogattatok meg. Akkor ezek is így válaszolnak neki: Uram, mikor láttunk téged éhezni vagy szomjazni, jövevénynek vagy mezítelennek, betegen vagy börtönben, amikor nem szolgáltunk neked? Akkor így felel nekik: Bizony, mondom néktek, amikor nem tettétek meg ezeket eggyel a legkisebbek közül, velem nem tettétek meg. És ezek elmennek az örök büntetésre, az igazak pedig az örök életre."

---

Jézus Krisztus, a trónon ülő Király első és egyben utolsó ítélet hirdetése az Atyának a tűzesőben elkezdődő ítéletének, a Világ megtisztításának végső befejezése.
Ezután kezdődik a békekorszak a megmaradt nemzetek / emberek számára a kijelölt országukban, és a szentek közösségének Jeruzsálemben.

Felhívnám a figyelmet a szövegben az igazak megjelölésre, nem ugyanaz, mint a szentnek (elhívottnak, választottnak) lenni.
Szent = Istennek elkülönítve lenni, Jézus Krisztus vére által. Ez Isten népe. A lelki Izrael.
Igaz = cselekedetei által igaz ember. A nemzetekből megmaradt emberek ilyen igaz emberek lesznek.

Elhívott szent nemzetség

Isten népe - Izrael -

"Méltóan kell járnotok ahhoz az Istenhez, aki királyságába és dicsőségébe elhívott benneteket."

1Tessz 2,12

"Aki megmentett és előzetes határozatának megfelelően szent hívással elhívott bennünket, 

nem tetteink alapján, hanem kegyelmének következményeképpen, 

melyet a Felkent Jézusban örök idők előtt adott [már] nekünk."

2Tim 1,9

"Aki elhívott titeket, ti is szentek legyetek minden forgolódásotokban."

1Pét 1,15

"A Bárány ellen fognak harcba szállni, de a Bárány le fogja győzni őket, 

mert uraknak Ura és királyoknak Királya, 

s vele [fognak győzni] az elhívottak, kiválogatottak és hűségesek."

Jel 17,14

  Ezt az igazak a szentektől megkülönböztetést látjuk a Jelenések könyve 22,11-ben. is.

Szeretném majd folytatni, a béke korszakkal, - a szentek megdicsőült testével, Jeruzsálemmel, a Jeruzsálemben található életfával... - nagyon fontosnak tartom... de most már nem is tudom hányórája - 7 - írom ezt a bejegyzést... elfáradtam.

folytatás máskor...

Ha esetleg valahol valamiben tévedtem és van katolikus irodalomban elragadtatás írva, szívesen várom a megjegyzéseket... köszönöm. A katolikus békekorszakról szóló irodalmat is szívesen venném. Köszönöm.

bogi


Még nem olvastam végig őket, - ránézésre jónak tűnnek - ehhez a témához:

http://www.zsidok-keresztenyek.eu/honlap2/reload.html?profeciak-tanitasok/profeciak-tanitasok.html

http://effata.info.hu/szirtes-peter-utolso-idok%E2%80%93-iii-az-ur-szentsegenek-hegye-es-az-eljovendo-korszak-ezer-eves-kiralysaganak-izraelje/

http://bibliatanitas.csana.eu/news.php?extend.47.9