"Mert minden ember, akit megsértettünk és megbántottunk, egy azok közül, akiket Jézus testvéreinek nevezett. Amit pedig ellene követtünk el, azt Isten ellen követtük el. Minden ember a Krisztus testvére."

2012. november 8., csütörtök

Az ételáldozat



Ételáldozat (Gabonaáldozat)

     Ez volt az egyetlen áldozat, amelynél nem oltották ki egy állat életét, hanem a föld terméséből, az ember munkájának a gyümölcséből hoztak áldozatot az Úrnak (3Móz 2,1-13; 6,14-23). Háromféle módon lehetett bemutatni. Olaj, tömjén és só sohasem hiányozhatott belőle, kovászt és mézet nem tartalmazhatott. Az első termésből készült ételáldozatnál tűzön pörkölt kalászt mutattak be az Úrnak. A gabona megőrlése után különféle módon készített kovásztalan kenyér vagy lepény esetleg lángos formájában.





Az ételáldozatnál bizonyos mennyiségű bor is bemutatásra került italáldozatként (2Móz 39,40; 3Móz 23,13; 4Móz 15,5.10).



Feltételezzük, hogy ételáldozatot önmagában nem mutattak be. Főleg égő- és békeáldozattal együtt került bemutatásra. Úgy néz ki, hogy e kettőnek szükségszerű kiegészítése volt (4Móz 15,1-13). Hasonló lehetett a helyzet a napi égőáldozatnál is (3Móz 6,14-23; 4Móz 4,16). Amikor az egész gyülekezetért áldoztak, a bemutatott ételt teljes egészében elfüstölögtették. Egyéni áldozat esetében csupán egy maroknyit füstölögtetett el a pap az oltáron. Ez volt az áldozat emlékeztető része. Ami megmaradt, az a szent sátornál szolgáló papoké lett. Sem az áldozat, sem a bemutatáshoz kötődő szertartás nem enged arra következtetni, hogy ételáldozatnak bűnbocsánatot szerző szerepe lett volna. Az izráelita ebben az áldozatban munkája gyümölcsét ajándékként Istennek ajánlotta.


Nincsenek megjegyzések: