Jóvátételi áldozat
A jóvátételi áldozat előírásaiból világosan kitűnik a személy Istennel és embertársaival kapcsolatos jogi helyzete, különös tekintettel a tulajdonjogra (3Móz 5,14-6,7; 7,1-7). Az Istennel szembeni kötelesség elmulasztása esetén, pl. ha valaki a tizedet vagy az elsőszülöttet nem ajánlotta az Úrnak, vagy valamilyen áldozathozatali kötelezettségének nem tett eleget, az elmaradt áldozat bemutatásán túlmenőleg még további áldozatra is szükség volt. Egy hibátlan kost kellett jóvátételi áldozatként bemutatni, és az elmulasztott tartozást annak ötödrészével meg kellett toldani. Ez a drága áldozathozatali kötelezettség megpóbált az emberek lelkiismeretére hatni, hogy a bűn súlyát felismerjék.
A felebarát megkárosítása esetén is, a visszafizetendő teljes érték mellé még hozzá kellett tenni annak egyötödét is. Ha a kárt már nem lehetett a károsultnak vagy a károsult közvetlen hozzátartozójának visszafizetni, úgy a papot illette a megtérített adósság (4Móz 5,5-10). A másik személy jogainak a megsértése is Isten elleni véteknek minősült. Ennek megfelelően áldozatot kellett bemutatni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése