Előttünk a nagy titok.
Sóhajtva vágyjuk tudni az igazságot.
A szentség
Amire szelíden vigyáz két kéz.
Pedig a kezeidben hordozol
Egészen a tiéd vagyok.
Nem szólsz, nem is jelzel felém.
A titok előtted szentség.
Oh milyen szent,
Szent, igen szent ez az egység.
És milyen szent az aki ezt teremté.
Mint mennyasszony az ura után,
Úgy vágyik szívem Isten után,
Hogy tudjam és lássam,
Mindazt, mit eddig csak vágytam.
Hogy lássam Őt szemtől szembe,
Hogy kezeimmel megérinthessem,
Istent, aki úgy szeretett,
hogy mennyasszonyának nevezett.
Budapest, 1997. február 20. Csütörtök
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése