"Mert minden ember, akit megsértettünk és megbántottunk, egy azok közül, akiket Jézus testvéreinek nevezett. Amit pedig ellene követtünk el, azt Isten ellen követtük el. Minden ember a Krisztus testvére."

2010. december 6., hétfő

Veled II.

Oh miért e csönd Uram!
Magam már oda is dobnám,
Akár egy véres húscafatot.

Mit bánnám én, ha kutyák ennék
Meg testemet,
Csak érezném végre létem zaját.

De belém ültetted, és ő nevetve jött,
Oh ha tudtam volna, mily kegyetlen,
Dehogy ölelem Szívemre.

De vakmerőn álltam, ki mindent tud,
Hittem létem vele újra jut.
S mikor fel-feleszméltem elandalítottál.

Most ím észhez tértem, s erőtlen zuhantam alá,
„Hát mi végre létem? - szóltam Hozzád.
Csended oly hangtalan volt hozzám.”


2007. március 8.

Nincsenek megjegyzések: