Így nem maradt más hátra
mint küzdeni.
"Az élet tele van harcokkal.
Az élet küzdelem."
Néha úgy alszol el,
hogy még a tegnapra se
emlékszel.
Néha annyira fáradt vagy,
hogy csak a jelened van.
Talán küzdeni,
talán harcolni kellene.
De erőd lassan elfogy.
A múltra már nem emlékszel,
a jövődre nincs erőd.
Így marad meg, minden napodra
a jelened.
A jelen.
Hiszen elég megharcolnod
a minden napok jelenét.
Beleborzongsz, ha arra gondolsz
csak a mának "élsz".
De küzdeni ...
nincs erőd.
Te már megtanultad a küzdelem mindig
mélyen írja beléd:
Te itt, és most
velem együtt élsz.
Budapest, 1998. február 11.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése