Nem régiben kaptam egy kérdést, emailen. A kérdés arról szólt, hogy 'a gazdag ember és a szegény Lázár' -ról szóló Jézus beszéde, példázat, avagy történet? Magyarul: megtörténhetett-e, avagy sem?
Köszönöm a kérdést.
A történet Lukács evangéliumában található, a 16. fejezetben, a 19. verstől a 31. versig.
"Volt egy gazdag ember, aki bíborba és patyolatba öltözött, és nap mint nap fényes lakomát rendezett. Volt egy Lázár nevű koldus is, aki ott feküdt a gazdag előtt, fekélyekkel tele, és azt kívánta, hogy bárcsak jóllakhatna a gazdag asztaláról lehulló morzsákkal; de csak a kutyák jöttek hozzá, és nyaldosták a sebeit. Történt pedig, hogy meghalt a koldus, és felvitték az angyalok Ábrahám kebelére. Meghalt a gazdag is, és eltemették. Amint ez a pokolban kínok között gyötrődve felemelte a tekintetét, látta távolról Ábrahámot és kebelén Lázárt. Ekkor felkiáltott: Atyám, Ábrahám, könyörülj rajtam, és küldd el Lázárt, hogy ujja hegyét mártsa vízbe, és hűsítse meg a nyelvemet, mert igen gyötrődöm e lángban. De Ábrahám így válaszolt: Fiam, jusson eszedbe, hogy te megkaptad javaidat életedben, éppen úgy, mint Lázár a rosszat. Ő most itt vigasztalódik, te pedig gyötrődsz. Ezen felül még közöttünk és közöttetek nagy szakadék is tátong, hogy akik innen át akarnak menni hozzátok, ne mehessenek, se onnan ide át ne jöhessen senki. Ő pedig így szólt: Akkor arra kérlek, atyám, hogy küldd el őt apám házához; mert van öt testvérem, beszéljen a lelkükre, nehogy ők is ide kerüljenek, a gyötrelem helyére. Ábrahám így válaszolt: Van Mózesük, és vannak prófétáik, hallgassanak azokra! De az erre ezt mondta: Nem úgy, atyám, Ábrahám, hanem ha a halottak közül megy valaki hozzájuk, akkor megtérnek. Ábrahám ezt felelte: Ha Mózesre és a prófétákra nem hallgatnak, az sem győzi meg őket, ha valaki feltámad a halottak közül."
A halott gazdag ember így szól, Ábrahámhoz,
Könyörülj rajtam!
Jézus, az előzőekben, a törvényről magyaráz. A Tóra megtartásának követelményéről. Elmarasztalja a törvény tanítókat. A pénzszerelméről, a bűnök bocsánatáról, a vagyon helyes használatáról, az elveszett bárányról, a tékozló fiúról és a megtalált bárányról ill. a megtért fiúról beszél.
Csupa hétköznapi történeten keresztül mutatja be a törvény szabályainak betartásának fontosságát.
Mózes törvényeit áthatja az Isten tisztelete, és az emberek iránti tisztelet, segítőkészség, és az együttélés alapnormái. Aki eszerint, akart élni, helyesen élte az életét, emberek és Isten előtt.
A képmutatók azok voltak, akik eljátszották, hogy ezen normák szerint élik az életüket, de valójában a színfalak mögött, nem így gondolták és nem így tették.
Jézus ezért itt felhívja a figyelmet, hogy
"Isten ismeri a szíveteket" (Lk16,15)
Ábrahámmal
beszélt az ÚR.
A Teremtés Könyvében, (Mózes első könyve) 18. fejezetében Isten követe és maga az ÚR, Ábrahám vendége.
Ábrahám itt ebben az ószövetségi történetben, könyörögni kezd, a nyilvánvaló gonosz emberekért, illetve azért a helyért, ahol laknak, hogy ne puszítsa el az ÚR.
Nagyon szépen, hosszan és plasztikusan van leírva, az a történet, ami bizonyosan így is történt.
Bent a városban, Sodomában, szintén plasztikus életszerű leírást kapunk arról, hogy Lót pedig a vejeivel együtt furcsának találja az idegenek kérését, hogy távozzanak a városból, mert az el lesz pusztítva. Az angyalok kézen fogva, viszik ki Lótot és családját a városból. Szinte vonszolják, hogy hagyja le a bűnös várost.
A bűn.
Ebből a történetből számomra az jött le, hogy az emberek egyrészt vakok a bűnre.
Másrészt, mindig felmentést keresnek a bűnösöknek, a bűnösök maguknak.
Harmadrészt, Isten a bűntetést, a maga kezébe veszi.
Negyedrészt, Isten meghallgatja az igazakat, beszél velük, tárgyal velük, engedd a kérésüknek.
A Pokolban a gazdag ember, Ábrahámhoz szólt.
Tudta a Törvényből, hogy Ábrahám igaz, és meghallgatja őt az Úr, sőt, nyilvánvalóan már felruházta uralkodói jogokkal. Parancsolhat.
Az élet.
A földi életünkben, a bűn jelenvalósága nem is kérdés egyikünk előtt sem. Háborúk, éhség, rabszolgaság, kínzás, gyilkosság, kihasználás, bérek meg nem fizetése, bűn bűn bűn.
Magyarul a gazdag ember azon kérése, hogy
Akkor arra kérlek, atyám, hogy küldd el őt apám házához; mert van öt testvérem, beszéljen a lelkükre.
Nem jogos kérés.
Hiszen, ahogy Ábrahám válaszol: az emberek előtt, nyilvánvaló a rossz és a jó.
Tudják az életben, hogy mi a helyes, és mi a helytelen.
A zsidóknak van erre, törvényük, sőt kaptak prófétákat.
A pogányoknak van lelkiismeretük.
Jézus óta pedig az egész világra eljutott a kegyelem tana, és a szeretet törvénye.
Vajon megtörténhetett-e ez a jelenet valaha a Földön?:
de csak a kutyák jöttek hozzá, és nyaldosták a sebeit
Igen.
Tudjuk, hogy igen.
Sokan láttunk, hajléktalan, nincstelen embereket. Néhányan láttak, fekélyeket is. Én is.
Tudjuk mit jelent, gondoskodni egy beteg lábról.
Egy beteg, büdös, gennyező, fekélyes lábról.
Tudjuk, hogy ha nincs kezelve, a beteg ember:
meghal.
A szegény ember, tehát, gondozás és étel hiján meghal.
Kész tény.
Nem tudom, hány ember van tudatában annak, itt az interneten olvasva engem, hogy most ebben a pillanatban, a világon, hány ember hal meg, pont emiatt?
Tudjuk-e azt, hogy ezeknek az embereknek, ebben a pillanatban nem kellene meghalniuk ilyen méltatlan körmények között, ha a mellettük élők, gondoskodnának róluk?
Vajon igazságtalan az Isten, ha azokat megjutalmazza, akik gondoskodnak embertársaikról, azokat pedig, akik megtehetnék, de nem teszik, a Pokolra taszítja?
Közöttetek volt-e már olyan, aki éhezett?
Aki nem kapott orvosi ellátást, és szenvedett?
Volt olyan eset az életetekben, hogy csak kóbor és beteg kutyák jöttek vigasztalni?
Lehet, hogy veletek, nem. De rajtatok kívül sok százezeren. Ma is.
Ami a mi részünk, hogy az élet szabályait betartsuk, arra Jézus felhívja a figyelmet, amit tudsz, amit megtehetsz, a Jóért, azt tedd meg, gondolkozás nélkül.
Hiszen a földi lét során, számtalan alkalom lett volna a jót meglátni, megszeretni, kívánni és követni.
A Jóban benne van Krisztus, hiszen az életforrása és fenntartója Ő. A jó szeretete, az emberek segítése, a békés élet tehát mind Istenből ered, de önmagában még nem belépőjegy a mennyei életre. De szükséges feltétele.
Jézus Krisztus ezért küldte ki a tanítványait, hogy rávilágítsanak bizonyos kérdésekre, amik mellett egyébként elmennének, az emberek, pedig az ember földi élete ezért is adatott, hogy a sötétségben, hitre találjunk, hitet őrizzünk és hitet tegyünk, mindvégig megállva a Jézus Krisztusban való hitben. Ez az a győzelem, amely feljogosít az örökéletre. Minden embert.
Válaszom a kérdésre:
Szerintem 'a gazdag ember és a szegény Lázár' -ról szóló Jézus beszéde, a
VALÓSÁGBAN IS MEGTÖRTÉNT. Mind a két része, a Földön is és a Halottak hazájában is. Nem példázat.
Köszönöm, hogy elolvastattok.
