Ezt az alábbi kis írást, egy adott cikkre írtam. Katolikussal leveleztem arról, hogy miért is szólíthatunk, vagy nem szólíthatunk lelkivezetőt, Atyának.
Atyának se szólítsatok senkit?
A cikk (katt ide, ha olvasni akarod: atyának se? ) szerintem jó, de még az alábbi igék eszembejutottak.
Tisztában vagyok, hogy ezt a zsidó népnek írta az apostol,
mégis, úgy tartom, hogy Péter apostol levelében lévő ige rávilágít, hogy ez
minden Isten gyermekére vonatkozik. Számomra ez csak annyira fontos, hogy a
hitben folyamatosan növekedjünk! Tiszteletben pedig mindig különbnek tartsuk a
másikat, kiváltképp, akire a tanítói adomány bízatott. Mégis minden mindenekben
egy Krisztus Testében. Vannak adományok, ilyen például a tanítói, - vagy
katolikusoknál a papi – amelyek különösen fontosak. De ugyanilyen fontos, hogy
minden Isten gyermeke Istentől tanuljon, növekedjen, és maga is Isten papjává
legyen.
Zsid. 5.12
Ugyanis ennyi idő múltán már tanítóknak kellene lennetek,
mégis arra van ismét szükségetek, hogy titeket tanítson valaki az Isten
beszédeinek alapelemeire, mert olyanokká lettetek, mint akiknek tejre van
szükségük, nem kemény eledelre.
1Pt. 2.9-10
Ti azonban választott nemzetség, királyi papság, szent
nemzet vagytok, Isten tulajdonba vett népe, hogy hirdessétek nagy tetteit
annak, aki a sötétségből az ő csodálatos világosságára hívott el titeket; akik
egykor nem az ő népe voltatok, most pedig Isten népe vagytok, akik számára nem
volt irgalom, most pedig irgalomra találtatok.
A lelkiatyaság, a protestánsoknál is van, vannak is
belőle problémák, az a bizonyos vallási felsőbbrendűség, és sajnálatos módon
bálványimádásba is átmehet. Erre ugyanaz vonatkozik, mint a szobortisztelet,
vagy bálványimádás különbségére. Egyetértek a cikkben írtakkal, fontos az
érzékeny, de világos különbségtétel.
„Végtére is Isten a mi legfelsőbb védelmezőnk, aki mindenben
gondunkat viseli és vezet minket. Ennek megfelelően hiba lenne bárki mást a
mennyei Atyán kívül úgy tekinteni, mintha ő is tudná mindezeket nekünk
nyújtani.”
A lelkiatyáknak való engedelmeskedésre vonatkozólag
szerintem még az alábbi két igét kell, mint a hitben megerősödötteknek szem
előtt tartaniuk. Én nagyon hiszek abban, hogy Isten mindenkit tud saját maga
vezetni! Mert Isten Szent Lelke csodálatos adomány. Aki keres talál.J
S mégis, Krisztus Teste sóvárogva várja az igaz tanítókat,
akik életét bátran követhetjük. (Krisztus követése szegénység, lemondás,
és alázat, kevesen élik)
Én úgy látom, nagyon kevés az olyan tanító, aki Isten Igéjét
teljes valójában hirdeti és éli meg. Tehát, hogy hiteles. Isten mégis ennek
ellenére mindenkit eszközként használhat.J Áldott legyen az Ő
neve!
ApCsel. 5.29
Péter és az apostolok így válaszoltak: „Istennek kell
inkább engedelmeskednünk, mint az embereknek.
Zsid. 13.7
Ne feledkezzetek meg vezetőitekről, akik az Isten igéjét hirdették
nektek. Figyeljetek életük végére, és kövessétek hitüket
***
Ezt pedig Jézus mondta:
"De ti ne hívassátok magatokat mesternek, mert egy a ti mesteretek, ti pedig mindnyájan testvérek vagytok. Atyátoknak se szólítsatok senkit a földön, mert egy a ti Atyátok, aki a mennyben van. Ne hívassátok magatokat tanítóknak se, mert egy a ti tanítótok: a Krisztus."
Mt 23,8-10
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése