"Mert minden ember, akit megsértettünk és megbántottunk, egy azok közül, akiket Jézus testvéreinek nevezett. Amit pedig ellene követtünk el, azt Isten ellen követtük el. Minden ember a Krisztus testvére."

2013. február 16., szombat

A 'Hold és a Nap' álmom magyarázatának 2. része


Előzmény, az álmom.


Mi az én Napom?


Ha nincs benned Isten Igéje, hogyan lehetne benned szeretet?

A szeretetet forgatták ki. Ahogyan én is, a szoc. munkával.

Van valami kavarás. Egy nyomás az Isten gyermekei felé, ami arról szól, hogy más értékeket hozzunk az Isten Igéje helyébe, vagy keverjük azokat. Így könnyen fennáll a veszélye, hogy hígul, egyes részei az Igének így erőtlenné lesznek, közönségessé válnak, míg más területek a világból felmagasztosulnak, amelyek pedig nem szentségek. Első tekintetre ez nem olyan nagy baj. Ám.

Az IGE a NAP.

A Nap középen, fenn délben, ennek mindig fenn kell lennie.

Az Isten Lelke, Szava, és Teste. Ez a Szeretet, a Világosság.



ezt rajzoltam.
A Gonosz láncokkal megállítja a Föld forgását.


Másképp nem volt lehetséges, hogy a Föld visszafelé kezdjen forogni, vagyis én, ha valami meg nem kötözött előtte, és ellenkező irányba nem húzott engem, és ez a szociális munka volt, vagyis én bennem, mint a szegények szolgálata. Ez volt az én bálványom. Ő önmaga nem tudott volna megkötözni, ha én magam nem hagyom magam megkötözni tőle.

Ez egy magam által talált elmélet volt, miközben az Ige fénye már felettem ragyogott.
A szolgálat szó, mint olyan, megzavart. A szó nem vonatkozhat másra, csak Isten szolgálatára.
Másoknak csak ajánlhatjuk magunkat, mint Istennek jó szolgáit.
Szegények szolgálata, szókapcsolat Isten Igéjében nem létezik, sem formailag, sem tartalmilag.
Leginkább pedig, nem lehet az első helyen.

A gonosz mindaz, ami nem engedi, hogy Ige szerint éljek, gondolkozzam, szóljak, cselekedjek.
Ha a szociális munka ebben akadályozott, akár belsőmben, akár külsőleg, akkor a Föld - vagyis az én belsőm - forgását visszafelé húzta.
Mindegy mivel húzza vissza az Isten gyermekeit, mindenkit mással húzza vissza. Nekem ez a szociális munka volt. A jónak álcázva.
Másnak lehet egészen más dolog, a lényeg, hogy az jónak tűnik. Isten gyermeke csak azt érzi, valamiért csak nem teljesedik ki, Istenben, hanem megvan kötözve.

Komoly szellemi munka megkeresni, mi az a terület, ami megkötöz.
Valamikor Istennek álmokat kell küldenie, hogy rávilágítson bennünk.
Én ezt az álmot még akkor kaptam, amikor el se kezdtem a szociális munkát, hanem csak elterveztem.
Isten ugyanis jó előre figyelmeztet minket!
Hogy hamarjában igazítsuk meg magunkat.
Jellemző: makacs voltam.
Végig akartam vinni, mi lesz, hogyan lesz a vége. A saját erőmre támaszkodtam, noha imádkoztam, stb.

Az álmokat, ha megkapjuk a magyarázatára sokszor igen sokat kell várnunk. Legkésőbb akkor értjük meg amikor betelik.
De még az is lehet, hogy egy testvérünk segítségére lesz szükségünk.
Sőt lehet, hogy más kapja meg velünk kapcsolatban az álmot.
Figyelni kell ezekre a kijelentésekre.
Mert azért vannak, hogy segítsenek minket Krisztus útján járni, sőt MARADNI.


Önmagunk feltérképezése, átvilágítása igen hasznos.
Ha  megvan miről van szó, igen nagy bátorság kilépni belőle. Ugyanis ez az értékünk.
Ez az a valami, ami gazdagságunk, jó hírünk, valami, amire büszkék vagyunk.
Amit Mi csináltunk.
A miénk.

Ilyenkor lép a képbe a következő aranyszabály:


Mindent kárnak ítéltem, Krisztusért.



"Sőt most is kárnak ítélek mindent Krisztus Jézus, az én Uram ismeretének páratlan nagyságáért. Őérte kárba veszni hagytam, és szemétnek ítélek mindent, hogy Krisztust megnyerjem."
Fil 3,8


És valaki Isten országáért bármit elhagyj ...



"Ő pedig ezt mondta nekik: "Bizony, mondom néktek, hogy senki sincs, aki elhagyta házát vagy feleségét, testvéreit, szüleit vagy gyermekeit az Isten országáért, hogy ne kapná vissza sokszorosát már ebben a világban, a jövendő világban pedig az örök életet."
Lk 18,29-30


Nem az ember az érték, hiszen nincsen benne semmi jó.
Nem a szeretet, mint érzés, az érték, mert az múlandó.
Nem a szegények szolgálata az érték.
Nem a szociális munka az érték.
Semmi sem érték, amit Mi csinálunk.

Az IGE egyedül az érték.

Belőle születtünk.
Ez tart meg minket.
Ez a mi jövőnk.
Életünk.
Az Ige fénye ragyogjon benned!

Az Isten tisztelete az, amikor Ő van az első helyen. Az Ige tisztelete, az amikor mindenek felett Ő irányít minket. Ez jelenti, szeretni az Urat.

Az a helyzet, úgy érzem, megtaláltam az Igazi Értéket. Az pedig az IGE.
Kelj fel Napom! Mindig is te voltál világosságom!

Világosodjál!


- Hu, de kíváncsi lennék, Anikó véleményére, aki egyik 'blog-követőm', együtt végeztük a szoc. munkát, annak idején, hogyan gondol ő erre? - 


Nincsenek megjegyzések: