A nyolcadik mérföldkő - 6-6-9/8

Az Ige tekintélye.

"Sámuel felnövekedett. Az ÚR pedig vele volt, 
és semmit sem engedett földre hullani igéiből."
/I. Sám 3,19/

"És megtudta egész Izráel Dántól Beérsebáig, 
hogy az ÚR prófétájául rendelte Sámuelt."
/I. Sám 3,20/



A I. Sámuel 4. fejezettől látunk egy érdekes történetet:
Filiszteusok és Izrael hadakozott egymással.

Amikor is "az ÚR szövetségládája megérkezett a táborba." /I Sám 4,5/

A filiszteusokat félelem fogta el: "Jaj nekünk! Ki ment meg bennünket ennek a hatalmas Istennek a kezéből?" /8/

Ezért még keményebben harcoltak, és láss csodát, saját kezük ereje mentette meg őket, a héberektől és ennek a hatalmas Istennek a kezéből.

Sőt a filiszteusok "elvették az Isten ládáját is"

Hogyan történhetett mindez?

Az I. Sám 2,30-36-ban 3,10-14 fejezetben szól az ÚR ítéletet Izrael papi családja felett.
Így történhetett, hogy Isten nem segítette meg Izraelt a filiszteusokkal szemben.
Így kerülhetett a láda is rossz helyre, az ellenség kezébe.

Érdekes a történetben az Isten részéről itt-ott felbukkanó, enyhe cinizmus és irónia is. Noha ez a cinizmus, komoly problémákkal párosul az embereknél.
A főpap és fiai meghalnak. Az ellenség, a filiszteusok is csapásokkal megverettetnek.

A szent ládát odatették Dágón isten szobra mellé, amely kétszer is a földre esik. Sőt, másodszorra a szobor feje és két kézfeje is letörik. Később fekélyek gyötrik őket.

Ez történik, ha rossz helyen van Isten ládája.

Erről a történetről Jézus jutott eszembe, amikor megjelentek a katonák, hogy elfogják Őt.

"Amikor azt mondta nekik: "Én vagyok" - 

visszatántorodtak, és a földre estek." 

/Jn 18,6/

Volt ilyen.

Izraelt mégse a láda mentette meg.

Az Ige tekintélye, ami alá vetjük magunkat, az ment meg minket.

"Igazságod örökké igaz,

és törvényed maradandó.

Ínség és nyomorúság ért engem,

parancsolataid mégis

gyönyörködtetnek.

Intelmeid örökké igazak,

tégy értelmessé, hogy éljek!"

/Zsolt 119,141-144/

Filiszteusok is rákérdeztek, hogyan szabadulhatnának meg csapásaiktól, amelyet az a dolog okozott, hogy a ládát magukhoz vették. Papjaik így szóltak hozzájuk:

6. fejezet 6. vers:

"Miért keményítenétek meg a szíveteket, ahogyan az egyiptomiak és a fáraó megkeményítette a szívét? Nem úgy volt-e, hogy amikor csúffá tette őket, el kellett bocsátaniuk őket, és elmehettek?"

Az Isten ládáját el kell ereszteni.

6. fejezet 9. vers:

"Azután figyeljetek: ha a saját határa felé, Bétsemes felé tart, akkor ő okozta nekünk ezt a nagy bajt. Ha pedig nem, abból megtudjuk, hogy nem az ő keze sújtott bennünket, hanem véletlenül történt ez velünk."

"Az emberek tehát így jártak el." /10/

Milyen szép történet, a filiszteusok meg akartak szabadulni a csapásoktól és hallgattak papjaikra. Így, még arról is bizonyságot szerezhettek, hogy nem véletlenül történt velük a csapás, hanem az Isten ládája miatt.

Az Isten Igéje, egyenesen szól az Isten Szavának tiszteletéről, és annak való engedelmességről. Számunkra ezt jelenti Jézus Krisztus, az Isten Szavának megjelent irgalmának, és kegyelmének való engedelmesség.
Számunkra Jézus szava, az Isten ládája. Rossz helyen, rossz kezekben ott is, mai is, ahogyan hajdanán a frigyláda, ítéletet hoz az emberekre.

"Láttam a hűtleneket,

és megundorodtam,

mert nem tartották meg beszédedet.

Lásd, mennyire szeretem utasításaidat!

URam, tartsd meg életemet

kegyelmesen!

Igéd tartalma maradandó,

és minden igaz döntésed örökre szól."

/Zsolt 119, 158-160/

Éli Izrael főpap bűnei még ellenségeit is bajba sodorták. A filiszteusok azonban a csapásokra mégis helyesen cselekedtek. S noha Izrael maga is "sóhajtozott az ÚR után" /7,2/ sőt, Sámuel próféta szavára eltávolították egy időre "Baalokat és Astartékat, és egyedül az ÚRnak szolgáltak." /7,4/ Az Istennek való engedelmességben Izrael, mint nép - időről időre - csak egy ideig maradtak meg. S makacsul saját fejük után mentek.

Kövessük Jézust!