"Mert minden ember, akit megsértettünk és megbántottunk, egy azok közül, akiket Jézus testvéreinek nevezett. Amit pedig ellene követtünk el, azt Isten ellen követtük el. Minden ember a Krisztus testvére."
"De elfelejtettek kenyeret vinni, és mindössze egy kenyér volt velük a hajóban. Jézus figyelmeztette őket, és így szólt: "Vigyázzatok, óvakodjatok a farizeusok kovászától és a Heródes kovászától!" Erre tanakodni kezdtek arról, hogy nincs kenyerük. Amikor ezt Jézus észrevette, így szólt hozzájuk: "Mit tanakodtok azon, hogy nincs kenyeretek? Hát még mindig nem veszitek észre, és nem értitek? Még mindig olyan keményszívűek vagytok? Van szemetek, és mégsem láttok, fületek is van, és mégsem hallotok? Nem is emlékeztek? Amikor az öt kenyeret megtörtem az ötezernek, hány kosarat szedtetek tele kenyérdarabokkal?" Így feleltek: "Tizenkettőt." "És amikor a hét kenyeret törtem meg a négyezernek, hány kosarat szedtetek tele kenyérdarabokkal?" Ezt mondták: "Hetet." Erre Jézus újra megkérdezte: "Még mindig nem értitek?"
Don Piper: 90 perc a mennyországban c. könyvet olvastam most el.
A könyvben kevés van írva a Mennyben töltött időről. Itt alul, amit linkeltem kis filmekben több van elmesélve.
A könyvből nekem az tetszett a legjobban, hogy
- nem volt alagút, fény, amit eddig szokásosan hallottunk halálból visszatértektől
Igaz, és talán pont így is kell értelmezni, amit Jézus mondott, a benne hívőknek:
"Bizony, bizony, mondom néktek: aki hallja az én igémet, és hisz abban,
aki elküldött engem, annak örök élete van; sőt ítéletre sem megy,
hanem átment a halálból az életbe."
Jn 5,24
Ez az a levegővételnyi idő.
Utolsó lélegzetem itt, a másik ott. Nincs közte se sötétség, se fájdalom, se gyötrődés. Ez a hívők jutalma.
Tetszett még, hogy sokan fogadták őt, a Menny kapujában.
Ölelgették.
"Mi tudjuk, hogy átmentünk a halálból az életbe, mert szeretjük testvéreinket:
aki nem szereti a testvérét, az a halálban van."
1Jn 3,14
A könyvben nagyobb hangsúly van a baleset utáni felépülésen.
Nekem is volt autóbalesetem, ezért így is tudtam olvasni a történteket.
Én a kórházban tértem magamhoz, jó lehet, állítólag, magamnál voltam a baleset alatt és után.
Pedig ez nem igaz.
Lehet, hogy feleltem a kérdésekre, megmondtam a nevemet, de később nem emlékeztem semmire,
se a balesetre, se arra, hogyan vittek be a kórházba,
csak arra, hogy a kórházban hordágyon tolnak. Arra 'ébredtem fel', hogy elszédültem, ahogy
körbe-körbe tologálnak.
A baleset az egész családunkkal történt, ezért minden érzelmi sokkot tökéletesen át tudtam élni,
amit a könyvben olvastam. Sőt, mondhatni, hogy mivel nálunk az egész család érintve volt,
a trauma még nagyobb volt, még több segítségre szorultunk volna.
Tehát, Don egyedül szenvedett balesetet, és később a felépülésénél, nagy szakértelemmel gondozták,
ezrek imádkoztak érte, és sokan segítették a családját és őt.
Ennek a fényében, összehasonlítva, az én életemmel, megdöbbentem Don 'hálátlanságán'.
Depresszióján.
Megdöbbentem azon, hogy ő lelkész volt, és ennyire talajt vesztett lett a hitében.
Rávílágított arra a kétségtelen tényre, hogy mi hívő emberek milyen felfuvalkodottá, büszkévé, és gőgössé tudunk válni.
Őszinte nyíltsággal ír magáról.
A büszkeségéről, és ebben megértettem, hogy a büszkeség az, amikor nem tudunk másoktól elfogadni, segítséget, vagy bármit, amit adni szándékoznak. Leírja, hogy a segítőit, hogyan küldte el, vagy 'sértette' meg őket. Majd, hogy ennek megváltoztatásához, egy idősebb prédikátor figyelmeztetésére volt szüksége.
Igen rácsodálkoztam erre.
Aztán írt az önzőségéről, amiből megértettem, hogy az önzőség az, ha van valamink és nem osztjuk meg testvéreinkkel. Ő a Mennyben tett látogatását, két évig nem osztotta meg senkivel, nemhogy a nagy közönséggel, nem értette meg, hogy mi testvérek mindent megosztunk egymással.
Pedig, egy lelkésztől természetesen vártuk volna, hogy ezt értse. Vagy vártuk volna egy olyan embertől, aki fenn járt a Mennyben. Tehát ezekről őszintén ír, hogy milyen kemény, makacs, büszke ember volt. Noha ezeket a depressziójára fogta, ami szintén a büszkeségéből táplálkozó hárítás.
Ámultam azon a kontraszton, hogy milyen sok segítsége volt ennek a lelkésznek, és milyen sok dolgot nem tudott? Rácsodálkoztam, hol tudtunk volna mi depresszióba esni, családunkkal, amikor a balesetünk után magunkra maradtunk?! És mégis milyen csodálatos megtapasztalásom volt, hogy noha még nem voltam hívő, mégis szellememben éreztem angyalok segítségét, a kétségbeesés és a magány óráiban. Ebbe kapaszkodtam a sötét szobában a halk sírások hangjaiban is, tudtam, mert éreztem valami mennyei békesség tölt el, vigyáznak ránk, minden tragédia ellenére is.
Rácsodálkoztam ennél az embernél, hogy még ilyen súlyos baleset sem tudta megtörni a keménységét, amit szerettei felé viselt?
Hogyan lehetséges, hogy lelkész volt?
Isten rajta keresztül mutatta meg, a hívőkben fennálló magaslatot, ami sokszor megakadályozza, az Érte végzett hathatós szolgálatot. Ő valóban belenyúl az életünkbe, hogy kimozdítson minket, előre vezessen.
Arról is írt, hogy milyen tragédia volt, visszatérni a Mennyből a Földre ilyen nagy fájdalmak közé.
Úgy gondolja, hogy bizonyosan nincs is a Földön olyan ember, aki járt a Mennybe, és visszatér, és ilyen drasztikusan élné ezt meg. Erre is felkaptam a fejem. Nem kicsinylem le a fájdalmait, elképzelni se tudom és nem is akarom, hogy milyen nagy fájdalmai voltak. De azt tudom, hogy sok embernek nagyon nagy fájdalmai vannak, és tudom, hogy sokan jöttek vissza a Mennyből. Én magamnak is voltak megtapasztalásaim, éjszakánként az Úr karjaiban voltam, hallottam a Menny énekét, betöltötte a belsőmet. Egy éven keresztül minden reggel így ébredtem, és megmondom, nem volt könnyű a nagy világban lennem élnem az ébredésem után. Lelkemet betöltötte a Menny éneke. Dúdolni is tudtam tovább.
Igen erős a kontraszt Menny és Föld között és sokan, sokféleképpen megélik ezt a hívő életükben.
Csodálkoztam ezen is, hogy ő ezt nem tudja? Nem tudja, hogy minket hívőket sokan, sokféleképpen belemerít az Úr az Ő jelenlétébe? És nekünk se könnyű, utána, itt maradnunk, élnünk, a küldetésünket végezni? Talán mi is sokszor megkérdezzük, Uram, miért kell itt lennem a Földön, ha Nálad sokkal jobb lenne? Ez a legnehezebb dolog. Már komolyan érezzük, az áldozat-terhét, mivel ismerjük Őt. Megismertük az Ő nagyságát, szentségét, szépségét, hűségét. Nehéz a durva földi valóságban élnünk.
Én ezt az érzést sokszor sokféleképpen megfogalmazom verseimben.
Vágyunk elköltözni az Úrhoz. De tudjuk, mások miatt itt kell lennünk.
Pusztában I.
"lehet, hogy mégis tévedtem"
- hang hallatszik
"Mily kietlen száraz sivatag ez"
- hang hallatszik.
"Senki sincs velem,
körülöttem csak halottak fekszenek."
"Lehet, hogy mégis tévedtem én."
- Az én hangom hallatszik.
"Rombolni jöttem én, azt ki embert ölt,
mégis mozdulatlanul, a holtakat ölelem én.
Élettelen testet szorítok kezemben,
szemem előtt vihogó pusztítója.
Minden ínam megfeszül, ugranék,
hogy rávessem magam,
széttépjem a gyűlölőt,
de nézd! fontosabb van itt!
Szeretnem kell a holtakat!"
Sivár, kietlen puszta.
Alig moccan valami.
Egymáson a kivérzett tetemek.
Csata még nem volt ilyen véres.
- Vörösen nyugszik az Ég is.
Oh, kietlen száraz pusztában
Hang se hallatszik,
nem mondom már: "talán tévedtem mégis."
Nem kérdezek Tőled semmit.
Nincs idő beszélni.
S bocsásd meg, hogy valaha megkérdeztem Tőled:
"Miért szeressek Uram?"
Körülöttem már a Vaksötétség.
S mégis
látom, amott messze tőlem, csupa vér ruhájában
Valaki más is a holtakat öleli.
De az Ő kezében a szó ima lesz,
az ima pedig életté válik.
Tudom ki Ő, s tudom mire tanít.
Szívem minden egyes halk dobbanása
örömmel bízva kiáltja: "Várlak Uram, jöjj ide is!"
S ím a halott, kezemből feltápászkodik.
Don Piper is rájött erre.
Szeretni kell a holtakat!
Megdöbbentő, hogy neki, ilyen nagyon kemény tanításon kellett ezt megtanulnia. Hatalmas különbség van a Föld és a Menny között, nekünk dolgunk van itt.
És mégis, ebből a történetből is, mennyi-mennyi áldást kaptunk mi, Isten drága földi nyája!
Köszönjük Uram!
Köszönjük Don Piper, Isten áldjon meg téged, továbbra is!
Így megyünk előre, dicsőségről dicsőségre. Ő vezet minket. Minden kicsi báránykáját.
"Nagyon fontos megértenünk, hogy az Isten felőli tudatlanság vagy ismeret az, ami az ember jellemére és állapotára rányomja bélyegét. Ez az, ami meghatározza jellemét itt, és eldönti végleges sorsát azután.
Ha gondolataiban, szavaiban és cselekedeteiben gonosz, az mind annak a következménye, hogy Isten ismeretlen előtte. Viszont, ha gondolatvilágában tiszta, társalgásában szent, cselekedetében istenes - mindez Isten megismerésének gyakorlati következménye csupán.
Ugyanez áll a jövőre vonatkozólag is. Annak tudatában lenni, hogy Isten végtelen gyönyörűség kiapadhatatlan kútforrása: az örök dicsőség maga.
Őt nem ismerni: örök pusztulás.
Tehát minden Isten megismerésén múlik. Ez eleveníti meg a lelket, tisztítja meg a szívet, nyugtatja meg a lelkiismeretet, irányítja felfelé az indulatokat, szenteli meg az egész jellemet és magaviseletet.
Csodálkozhatunk-e hát azon, hogy a Sátán nagy terve oda irányult, hogy a teremtményt az egyedül igaz Isten valódi megismerésétől megfossza? Olyan színben tüntette fel az áldott Istent, mintha nem lett volna jóságos. Ez volt minden bajnak a titkos forrása. Teljesen mindegy, hogy a bűn milyen formát ölt, milyen csatornán folyik át, milyen nevet vesz fel, milyen ruhába burkolódzik - minden bűn egy dologra vezethető vissza s ez: az Isten felőli tudatlanság. A legkitűnőbb műveltségű erkölcstanító, a legáhítatosabb vallásoskodó, a legnagyobb jóindulatot mutató emberbarát, ha nem ismeri Istent, éppen olyan messze van az élettől és az igazi szentségtől, mint a vámszedő és a parázna. A tékozló fiú éppen olyan bűnös volt, és éppen olyan valóságosan eltávolodott atyjától akkor, amikor a küszöböt átlépte, mint amikor messze vidéken disznókat legeltetett (Lk 15,13-15). Így volt ez Éva esetében is; abban a pillanatban, amikor kivonta magát Isten kezéből és az Ő szavától feltétlenül függő, alávetett helyzetéből, kiszolgáltatta magát az észuralmának, amit a Sátán arra használt fel, hogy Évát teljesen tönkretegye.
...
Ha nem maradok meg Isten szeretete és igazsága, kegyelme és hűsége boldogító bizonyosságában, akkor a Sátán uralma alá adom magamat, ha még oly szépen hangzó elvek szerint élek is.
Szigorúan véve az embernek nincs szabad akarata. Ha az ember saját magát kormányozza, akkor valójában a Sátán uralma alatt áll; és ha nem, akkor Isten irányítja.
...
Jézus szigorúan az Íráshoz ragaszkodott, és így győzött; nem volt más fegyvere, csak a Szellem kardja, megállta helyét az ütközetben, és dicsőséges diadalt aratott. Milyen ellentét ez az első Ádámmal szemben! Pedig az első esetben minden körülmény Isten mellett szól, míg a másik esetben minden Ádám ellen vádaskodik: az egyik oldalon az Éden-kert minden gyönyörűségével - a másik oldalon a pusztaság minden nélkülözésével; bizalom a Sátánban az egyik részen - Istenbe vetett bizalom a másik részről; teljes bukás az első esetben - teljes győzelem a másodikban. Legyen áldott örökké a minden kegyelemnek Istene, aki olyan Megváltóban lett segítségünkké, aki hatalmas volt a győzelemre és ma is hatalmas a megmentésre!"
"Forduljunk el most a Sátán hazugságától, amelyet Isten szeretetére és igazságára vonatkozólag mondott, és vessünk egy pillantást az Úr Jézus küldetésére, aki az Atya kebeléből jött, hogy kinyilatkoztassa, kicsoda Isten valójában."
A kegyelem és az igazság.
"A keresztyénnek (kereszténynek) úgy kell tekintenie magát, mint élő csatornát, akin keresztül Krisztus különféle kegyelme árad e nyomorban szűkölködő világra; és mennél bőségesebben árasztja, annál gazdagabban kapja."
Olyan egyszerű kérdés ez, és olyan bonyolulttá tudtuk tenni.
Az Igének engedelmeskedni, vagy egy embernek?
Ahhoz, hogy az Igének engedelmeskedjünk folyton kutatnunk kell az Igét.
Ha kikutattuk, akkor mivel hitben járunk, hitben is kell engedelmeskednünk.
Az összökötő kapocs, amely az Istenhez fűz minket, az engedelmesség.
Ez az Isten iránt való feltétlen bizodalomban, Isten hűségébe vetett hitben és szeretetben való
bizakodásban gyökeredzik.
Csak annyira tudok engedelmeskedni, amennyire bízok Istenben.
Ha szól hozzám az Isten Igéje, amit hittel elfogadok, akkor, bátorsággal kell engedelmeskedem Neki,
így valóságosan hitben járok, Ővele.
Ebben a tekintetben sokszor, sokféleképpen tudott minket az ősi kígyó megcsalni.
Az egyik módja a megcsalattatásnak, az 'engedelmesség'. Kinek engedelmeskedjünk?
Az ördög nem mutatkozik be nyíltan, nem mondja: "Jó napot kívánok, én az ördög vagyok, Isten ellensége, és azért jöttem, hogy Őt rossz színben tüntessem fel, és téged örökre tönkre tegyelek! Kérdéseket intézek hozzád az engedelmesség és a földi közösség tárgykörében; tapasztalataid és a kérdéseim által bebizonyítom neked, hogy az Isten nem szeret téged. És, hogy az Isten Igéje nem igaz."
Mi köze az engedelmességnek a "gyülekezethez" vagy földi szervezethez? Semmi.
Az engedelmességnek egyedül Istennek és az Ő Igéjéhez van köze.
Mégis miért akartunk inkább embereknek engedelmeskedni?
Könnyebb útnak látszik, de nem Isten szerinti, megkötöz és mélybe taszít. Sok káros következménye van, és nehéz a gyógyulás belőle.
KINEK ENGEDELMESKEDJÜNK?
"Mi sem áll jobban érdekünkben, mi sem olyan mérhetetlen fontosságú, mint a feltétlen és szigorúan pontos engedelmesség az Isten Igéjének. Isten szava engedelmességre kötelez, egyszerűen azért, mert Isten szava.
Mi teremtmények vagyunk, Isten alkotónk; méltán, teljes joggal követelhet tőlünk engedelmességet. A hitetlen "vak engedelmességnek" nevezheti ezt; Isten gyermeke azonban "értelmes engedelmességnek" nevezi, mivel azon a tudáson épül fel, hogy Isten szava az, amelynek engedelmeskedik. Ha egy ember nem ismeri Isten Igéjét, el lehet róla mondani, hogy vakságban, sötétségben van, mert nincs bennünk, sem körülöttünk az isteni fény egyetlenegy sugara sem, ami ne Isten tiszta és örök Igéjéből eredne.
Csak azt kell valamiről tudunk, hogy Isten mondta, és engedelmességünk értelmi képességünk legmagasabb fokú cselekménye lesz. Amikor a lélek Istenhez emelkedik, a tekintély legmagasabb forrását érte el.
Egyetlenegy ember, sem semmiféle emberi testület sem követelhet engedelmességet szavának csak azért, mert az ő szava.
Ha pl. egy egyházi testület saját rendelkezései, törvényei számára engedelmességet követel, Isten előjogát ragadja magához és mindazok, akik neki engedelmeskednek, Istent fosztják meg jogától. Az ilyen testület Isten és a lelkiismeret közé áll, és ki teheti ezt büntetés nélkül?
Ha Isten szól, az ember kötelessége az engedelmeskedés. Boldog, aki ezt megteszi. És jaj annak az embernek, aki ezt elmulasztja! A hitetlenség kérdezheti: vajon Isten mondta-e; a babonaság állíthat emberi tekintélyt lelkiismeretem és Isten szava közé; ha helyt adok ezeknek, mindkét esetben elrabolják tőlem az Ige iránti engedelmesség mély áldásait."
Eddig a Watchman Nee szerinti hármas felosztást mindig úgy láttam, hogy a Földi helyzetünkbe helyezett minket. Testünkben ábrázolva belülről kifelé. Szellem ---> Lélek ---> Test
Most azonban megértettem másképp is, visszafelé haladva is tanulságot hord.
Csináltam róla rajzot. Jó nem tökéletes. :) Nem azt kell nézni. :)
Tehát rajzoljunk egy szívet. Az az ember. Maga, a Földi létbe helyezve. Középen húzzunk egy elválasztó vonalat, hogy lássuk miről szól a Krisztusban újjászületett ember földi - testi - léte.
Egyrészt: szól az Ige hirdetéséről - a Szőlőben való munkálkodásról, ott rajzoltam sok pálcikát, akiknek hirdetjük az Igét, középen pedig egy embert, felemelt kézzel, aki hirdet.
Másrészt szól: a szenvedésről - az Őérte, Nevéért viselt szenvedésről. Oda egy keresztet rajzoltam.
Nagyon másról nem szól a látszólagos külső életünk, és ezenkívül minden hiábavaló. Semmit se hoztunk, semmit se viszünk elv alapján. A mi földi sátorunk leomlik, de van Istentől készített hajlékunk, nem kézzel csinált, hanem örökké való hajlékunk. (2Kor 5,1)
Elmúlik minden, elmúlik a Szőlőben való munkálkodásunk és elmúlik a szenvedésünk.
Elmúlik a testünk. Porból lett, porrá lesz.
A középső belső szívünk tehát el fog töröltetni.
Emberi létünk - kifelé haladva a rajzomon - következik a lélek, és végül a szellem.
Eddig mindig a másik irányból közelítettük meg, hogy belül van a szellemünk.
Most itt azt ábrázolom, hogy nyilvánvalóvá legyen, hogy Őbenne élünk és mozgunk.
Tehát a Szellemünk teljesen a mennyben van. A Menny veszi körül szellemünket, - ezt sok pici sárga vonallal jeleztem - ezért van, ha 'meghalunk', az Írás szerint meg se halunk, hanem által mentünk a halálból az életbe.
Ha hívő meghal, észre se veszi. Már ott is van. Hiszen mindig is benne volt.
Ezen szellemünk - ami hordozza a mi lelkünket, ami szorosan összetartozik a földi testünkkel - már most megkoronáztatott.
Rajzoltam rá egy mennyei koronát. Ez tehát most a földin ugyan nem látszik, de a mennyein már ott van.
A Menny 'kívülről', mint a Nap a Földet az Ő világosságával folyamatosan megvilágosítja.
Kívül a Mennyben, ahogy Őbenne vagyunk, már most a hetedik napban, az Ő nyugodalmában vagyunk.
De ez még itt belül a Földön élve, nem látszik, hiszen munkálkodunk.
Ahogy Jézus munkálkodott, egész földi életében.
"Az én Atyám mind ez ideig munkálkodik, én is munkálkodom."Jn 5,17
Egyrészt tehát már benne vagyunk a nyugalom napjában, - a Mennyben - ám még mindig itt vagyunk, - a Földön - hogy munkálkodjunk.
Ha azonban levetettük földi sátorunkat, többé nem munkálkodunk, hanem megnyugszunk minden munkánk után. És felöltözzük szellemünkre - a mennyei testünk, a belső szívet - teljességgel a mennyei nyugalmat, a hetedik napot. Ezért ott már nem lesz sírás, sem szenvedés, hanem a belső szívvel ábrázolt testünk is megnyugszik. Újjá lesz teremtve. Ami volt elmúlt. Mennyei lesz.
"Letöröl minden könnyet a szemükről, és halál sem lesz többé, sem gyász, sem jajkiáltás, sem fájdalom nem lesz többé, mert az elsők elmúltak." Jel 21,4
Így leszünk teljesek, és így jutunk be a nyugalom napjába.
"A leginkább embert próbáló idő a leghasznosabb korszak!
A prédikátorok általában tanítanak valamit Dánielről, a zsidó fiatalokról: Sidrákról,Misákról és Abednegóról, de legfőképpen Mózesről, amikor megpróbáltatott és veszélyben volt.
Szeretteim!
Ha az Írásokat olvassátok, a könnyű időkről semmit sem fogtok találni.
A dicsőséges dolgok mindig nehéz időszakokból álltak elő!
Ha teljesen helyre akartok állni, arra nehéz időszakban számíthattok. Nem egy dicsérő összejövetelen, hanem olyankor, amikor úgy gondoljátok, hogy minden kiszáradt, hogy nincs remény számotokra, amikor már mindenről lemondtatok.
Na ilyenkor formálja Isten az embert. Amikor tűzzel próbáltatsz meg, akkor tisztít meg az Úr, akkor távolítja el a salakot, és hozza elő a tiszta aranyat. Csak az olvadt aranyat munkálják meg. Csak a lágy viaszba tesznek pecsétet. Csak a megtört, bűnbánó szívekre tesznek jelet - amint az agyagosmester forgat bennünket a korongján, alakít és éget, hogy fölvegyük és megtartsuk a mennyei minta formáját -, az Isten tiszta aranyát igazoló hitelesítését.
Rajtunk kell lennie az áldott Úr pecsétjének, akit minden embernél inkább megtörtek.
És amikor tapasztalta az emberi gyengeséget, az helyreállíttatott. Őszintén beszélt a kihallgatás és gúnyoltatás mélységeiről, majd egy világ megváltásának az elindítója lett. Ember nem szólt úgy, ahogyan Ő! Tökéletes volt, mindent megváltoztatott, mígnem az emberek megjegyezték: "Soha nem láttunk még ehhez foghatót!" Ő igazán Isten erős, áldott, élettel teli és tökéletes fia, aki a leggyengébbeket is megerősítheti."
"Ha megtérsz, megengedem, hogy újból szolgálatomba állj.
Ha értékes dolgokat beszélsz értéktelenek helyett, akkor szószólóm lehetsz.
Nekik kell hozzád térniük, nem neked hozzájuk. "
Jer 15,19
Atyámfiai!
Erősödjetek meg!
Az igazak öröklik a Földet.
Erősödjetek meg.
Térjetek meg.
Ha megtértek, ti fogjátok erősíteni Atyátok fiait. (Lk 22,32)
Nem csak őket, az elcsüggedteket is megerősíti példátok.
Várva vár rátok az ÚR, győzzétek le a szellemi gonosz hordákat, amik támadnak titeket.
Használjátok az ÚR nevét! Imádkozzatok együtt. Ne adjátok fel.
Minden testvéreteken ugyanaz a kísértés vonul végig.
Ne felejtsétek el! Hogy nem vagytok egyedül, hogy minden testvéreteket ugyanaz a támadás ér.
Sőt a Földön élő minden embert. De ti nálatok ott a kulcs.
Megelőznek titeket a Mennyek országában a hajléktalanok.
Ők noszogatás nélkül is hirdetik Isten fenségét.
Ti miért hallgattok?
Szükség van rátok. Ti vagytok a világ sója. A világ világosságai, csillagai.
Ti vagytok a TARTÓOSZLOPOK.
Tartsatok ki.
Persze, hogy hatalmasabban csapnak rátok a hullámok, hiszen magason álltok.
Még sokakat hív az ÚR az Ő országába. Általatok fogja megtenni.
Elveszett a világból, hogy érték legyen a jó, vagy a szeretet,
vagy megnyerő legyen a szépségetek, vagy az erőtök.
Vagy vonzó legyen bármi belőletek.
Ezentúl ne magatokra támaszkodjatok, hanem egyedül az IGÉRE.
Amely egy másik világból való.
Ő lesz a megtartó erőtök.
Bátorsággal hirdessétek az ÚR nevét, ahogy a világban eddig a politikai irányzatokkal tettétek.
Ne bátortalanodjatok el. Vonjátok fel zászlótokat Jézus Nevében.
Ne szégyelljétek az Ő nevét. Sem hiteteket. Sem hitvallásotokat.
Ébredjetek, ébredjetek, ébredjetek testvéreim!
Ne aludjatok.
Mosolyogjatok az emberekre!
Nyerjétek meg őket a mosolyotokkal, hogy lássák, győztetek a világ felett.
Ne féltsétek az állásotokat. Merjétek megvallani: az IGE szerelmesei vagytok.
Állásaitokat így is, úgy is elveszik tőletek.
Ne féljetek, hogy megvernek, ha hirdetitek Isten Igéjét.
Így is, úgy is megvernek majd titeket, mindegy miben hisztek.
Ne féljetek, hogy mindent elvesznek tőletek, Isten Igéjéért.
Így is, úgy is mindent elvesznek majd tőletek.
Azt is felejtsétek el, milyen lelki nyomorúságon mentettek v. mentek át.
Felejtsétek el a gonosz szellemi hordákat.
Imádkozzatok és lépjetek ki a színre. Vegyétek kezetekben kardotokat.
Valljátok meg a hiteteket.
Nincs más menekülése a világnak. Ti azért vagytok ezen a Földön, hogy lelkeket nyerjetek az örök életre.
Csak Jézus.
Hirdessétek!
Csak Jézus.
Ha verést, ha fújjolást is kaptok érte, Hirdessétek!
Akiben az Isten Igéje van, az, ugyanolyan értékes, mint az ....
ISTEN IGÉJE.
Türelemmel viseljétek el, ha Isten Igéjéért üldöznek,
tudván, hogy veletek is az történik, ami történt előttetek a prófétákkal,
Jézussal,
és most szerte a világban testvéreitekkel.
Tudván
Isten nevének gyalázása, reátok hullt.
Még ami szükséges Krisztus Egyházának szenvedéséből, ti töltitek be.
Gondoljatok arra, hogy amikor a ti neveteket gyalázzák, átveszitek Úr Nevének gyalázását,
Őhelyette. Elé álltok, hogy felvállaljátok azokat a gyalázásokat, amiket Istenre mérnének. (Róm 15,3)
Közönségessé tennék az emberek az Ő szent Nevét is.
Mert számukra már minden érték elveszett. Nemcsak a kereszténység, hanem minden.
Mert
Átkozott, aki emberben bízik.
(Jer 17,5)
De mi nem ígérgetünk és nem teszünk esküt.
Mert átok az, ha ígéretet, vagy esküt teszünk.
Vagy átok lenne az is, ha ilyenekben bízunk.
Átok az is, ha emberekre várunk, hogy felemeljenek.
Átok az is, ha ellenségeinkre várunk, hogy megtérjenek.
Vágjátok el a köteleket, ne várjatok senkire.
Mi az Úrat hirdetjük és az Ő Igéjét. Aszerint élünk, és azt valljuk meg.
Számunkra Ő az érték.
S ha minden érték el is veszett, és a világ darabokra hullt, az IGE örök.
Örökké megáll.
Minket az ÚR maga fog megerősíteni, hatalmasan a mi bensőnkben.
Őreá várunk.
És nem tekintünk arra, hogy milyen szenvedéseket, lehurrogásokat, és kigúnyolásokat kapunk Őérte.
Hanem mosolygunk a világra, mert a mi hitünk az, ami legyőzte a világot.
Mi már győztünk.
Mosolyoghatunk a világra.
"Olyan lesz Jákób maradéka a többi nép között,
mint az ÚRtól jövő harmat, mint a fűre hulló zápor,
mert nem emberben reménykedik, nem emberekben bízik."
/Remélem az engedélyköteles felhasználás utólag engedélyezve lesz. :) Sehol se találtam az engedélyt kérhető emailcímet. Így hát legyen ez a bejegyzésem reklám. :) /
---
Randomkarnáció
(scifi novella vagy mi)
Egyszer volt, hol nem volt, egy világban, ahol reinkarnáció volt a valóság, egy ember elhatározta, hogy nagyon gonosz lesz. Emberként megismerte és elfogadta a reinkarnáció tanát, és elhatározta, hogy igyekszik minél gonoszabb lenni és minél több embert és más élőlényt megölni. De tudta, hogy ha gonosz dolgokat tesz, akkor egyre alantasabb életformában fog újjászületni. Eleinte azt hitte, hogy ez akadályozni fogja a sok gonoszságban amit elhatározott, de aztán rájött, hogy épp hogy ez fogja segíteni. Megölt hát 25 embert, mire a rendőrök lelőtték.
Meghalt és újjászületett farkasként. Egy erdőben élt egy falu közelében. Megölt a faluból 50 embert, amikor a falusiak elkapták és kinyírták.
Meghalt és újjászületett patkányként egy csatornában. Megfertőzte magát veszettséggel és megharapott 100 embert a közeli utcában akik mind meg is haltak. Erre patkányirtást rendeltek el a városban.
Meghalt és újjászületett csótányként egy nagy vendéglőben. Belemászott minden ételbe és így megbetegített 200 embert, akik meg is haltak. Erre csótányirtást rendeltek el a vendéglőben.
Meghalt és újjászületett veszélyes baktéruimként. Hatalmas járványt indított el és megölt ötezer embert. De megtalálták az ellenszerét, és legyőzték.
Meghalt és újjászületett vírusként. százezer embert pusztított el, mire megtalálták a gyógyszert ellene, és legyőzték.
Újjászületett prionként és megölt félmillió embert és több millió tehenet és birkát. De megtalálták az ellenszerét és legyőzték.
Meghalt és újjászületett veszélyes és mérgező molekulaként és így megölt százmillió embert és milliárdnyi állatot. Megtalálták a védekezést ellene.
Meghalt és újjászületett mint atom. Veszélyes atom volt, radioaktív. Sugárzással megölt egy milliárd embert és húsz milliárd állatot.
Meghalt és újjászületett mint elemi részecske. Elkezdett úgy viselkedni, mintha véletlenszerűen működne. A kvantumfizikusok felfedezték és elhitték, hogy a világ működését részben a véletlen irányítja. A kvantumfizikusok megfertőzték a fél világot azzal, hogy ez igaz, és sok milliárd ember elhitte és agyhalott lett tőle.
Hősünk pedig véletlenként élt tovább az idők végezetéig, sok-sok embert elpusztítva.
Olyan jó, hogy az egész világon szeretik a mi Szent Urunkat, hirdetik Nevét és dicsőítik.
Északtól Délig, Kelettől Nyugatig.
Áldjon meg az Úr téged is. :)
Tehát ez úgy van, hogy "Ahol a tetem, oda gyűlnek a saskeselyűk is."
Mert ha már így ketté vágták Krisztus Testét. Levagdosták róla az egyik kezet, egyik lábat, egyik szemet.
Az ott maradtatik, élettelenül és hát akkor ugye, rágyűnnek a saskeselyűk.
Hol hagyatik?
A Földön. Élettelenül.
ez a kép is jó. Lesz marakodás.
"Aki meg akarja tartani az életét, elveszti, aki pedig elveszti, megtartja azt. Mondom nektek: azon az éjszakán ketten lesznek egy ágyban, az egyik felvétetik, a másik pedig ott hagyatik. Két asszony őröl ugyanott, az egyik felvétetik, a másik pedig ott hagyatik. (Ketten lesznek a mezőn, az egyik felvétetik, a másik ott hagyatik.)" Azok pedig ezt kérdezték tőle: "Hol, Uram?" Ő pedig így felelt: "Ahol a tetem, oda gyűlnek a saskeselyűk is." Lk 17,33-37
"Boldog az az ember, akinek te vagy ereje, aki a te utaidra gondol.
Ha a Siralom völgyén mennek is át, források völgyévé teszik azt,
az őszi eső is elárasztja áldásával."
Zsolt 84,6-7
Isten gyermeke, ha a Siralom Völgyén is mész át, számodra, ott is, források fakadnak.
Isten a sötétségben sem hagy el, és élvezed Isten minden egyes Szavát.
Ahol másoknak csak szárazság, téged ott is élet vár.
Még ha csonka-bonkává is lennél, Ővele életre találsz.
Sokat gondolkoztam azon az Igén, hogy mit jelent a Jézus által mondott öncsonkítás?
"Ha megbotránkoztat téged az egyik kezed, vágd le, mert jobb, ha csonkán mégy be az életre, mint ha két kézzel mégy a gyehennára, az olthatatlan tűzre, (ahol férgük nem pusztul el és a tűz nem alszik el.) És ha az egyik lábad botránkoztat meg téged, vágd le; mert jobb, ha sántán mégy be az életre, mintha két lábbal vetnek a gyehennára, (ahol férgük nem pusztul el és a tűz nem alszik el.) És ha az egyik szemed botránkoztat meg téged, vájd ki, mert jobb, ha fél szemmel mégy be az Isten országába, mint ha két szemmel vetnek a gyehennára, ahol férgük nem pusztul el és a tűz nem alszik el." Mk 9,43-48
A Test
Az Ige előzménye az Isten gyermekeivel szemben való
1. jó bánásmódról és
2. a megbotránkoztatásukról szól.
Isten gyermekei a kisgyermekek, akiket:
- be lehet fogadni
- akik közül néhányan máshol, de ugyanúgy Jézus Neve alatt munkálkodnak
- akiket lehet támogatni
- és akiket meg lehet botránkoztatni.
"Aki az ilyen kisgyermekek közül egyet is befogad az én nevemért, az engem fogad be; és aki engem befogad, az nem engem fogad be, hanem azt, aki engem elküldött." János ezt mondta neki: "Mester, láttunk valakit, aki a te nevedben űz ki ördögöket, és eltiltottuk, mert nem követett minket." Jézus azonban ezt mondta: "Ne tiltsátok el, mert nincsen senki, aki csodát tesz az én nevemben, és ugyanakkor gyalázni tudna engem, mert aki nincs ellenünk, az melletünk van. Aki inni ad nektek egy pohár vizet az én nevemben, mivel a Krisztuséi vagytok, bizony, mondom néktek, hogy el nem marad a jutalma." "Aki pedig akár csak egyet is megbotránkoztat e kicsinyek közül, akik hisznek bennem, jobb annak, ha malomkövet kötnek a nyakába, és a tengerbe dobják." Mk 9,37-42
Nézük az utolsót, mit jelent megbotránkoztatni?
Itt határozottan arról van szó, nem kívülről botránkoztatnak meg kicsinyeket, hanem a Testen belül történik.
Az Ige úgy szól, vágjuk le a testünkből azt, ami megbotránkoztat.
Nyilván szellemi dolgokról van szó, mit jelent a ...
kéz - Azt, hogy mit csinálsz?
láb - Azt, hogy hová mész?
szem - Azt, hogy mit nézel? mi után vágyódsz?
Jézus azt mondja, egyik. Nem vészes a dolog, nem mind a kettő, csak az egyik. Isten gyermekei vagyunk. A másik jó, a kettőből csak az egyikkel vannak bajok. Nem teljes vakon kell mennünk, nem tolószékben mások által gurítva. Hanem egy lábon ugrálva.
Tehát Isten gyermekeinél az a hiba tud fennállni, veszély, hogy az egyik kéz, az egyik láb, az egyik szem nem a megfelelő dolgot csinálja, nem a megfelelő helyre megy, és nem a megfelelő dolgokra néz.
Magyarul az egyik szemünk az Urat nézi, a másik nem.
Az egyik lábunk Őfelé megy, a másik nem
Egyik kezünk Őnála van, Neki szolgál a másik nem.
Önmagunkban, egyénileg megtörténhet ez a hiba, önmagunkat meg is ítélhetjük, és önmagunkat meg is igazíthatjuk.
De arról is szó van, hogy Krisztus Egyetemes Testében is fennálló dologról van itt szó, tudunk kell egymásról, hogy ilyen félig itt, félig ott lévő emberek is lehetünk még. Tehát segítenünk kell egymást, teljes emberré lenni Krisztusban. Mégha néha lehet ez pont azt jelenti, csonkítani kell.
Ezért mondja Jézus még itt, lezárva ezt a témát, hogyan segíthetjük mi egymást, mivel?
Sóval.
Hiszen nemcsak a világ számára, de egymásnak is vagyunk sók.
Az ítélet a világnak, tűz,
az ítélet Isten gyermekeinek, só.
"Mert tűzzel sózatik meg mindenki. Jó a só, de ha a só ízetlenné válik, hogyan adjátok vissza az ízét? Legyen bennetek só, és békességben éljetek egymással." Mk 9,49-50
Mi vagyunk a Föld sója.
Ha szükséges mi vagyunk egymás sója is az Ige hirdetése által.
Van bennünk só, ez a só, a mennyei tűz.
Prófétai izzás. Prófétai tanítás.
Mennyből jövő.
Erős, szükséges, KELL.
Mégis
figyelmeztet Jézus: békességben éljetek egymással!
Figyelmeztessünk!
Intsünk, tanítsunk!
De vigyázzatok, kezetek, - prófétai figyelmeztetésetek - ne maradjon túl sokká azokon, akiket figyelmeztettek.
Hagyd rá testvéredre, hogy megigazítsa sajátmagát, levágja egyik kezét, egyik lábát, és kivájja az egyik szemét!
A másik már tökéletes.
Tisztítsátok meg magatokat!
És tudnunk kell, Krisztus földi Teste igenis csonka-bonkán fog a Mennyek Országába menni.
Ha nincs benned Isten Igéje, hogyan lehetne benned szeretet?
A szeretetet forgatták ki. Ahogyan én is, a szoc. munkával.
Van valami kavarás. Egy nyomás az Isten gyermekei felé, ami arról szól, hogy más értékeket hozzunk az Isten Igéje helyébe, vagy keverjük azokat. Így könnyen fennáll a veszélye, hogy hígul, egyes részei az Igének így erőtlenné lesznek, közönségessé válnak, míg más területek a világból felmagasztosulnak, amelyek pedig nem szentségek. Első tekintetre ez nem olyan nagy baj. Ám.
Az IGE a NAP.
A Nap középen, fenn délben, ennek mindig fenn kell lennie.
Az Isten Lelke, Szava, és Teste. Ez a Szeretet, a Világosság.
ezt rajzoltam.
A Gonosz láncokkal megállítja a Föld forgását.
Másképp nem volt lehetséges, hogy a Föld visszafelé kezdjen forogni, vagyis én, ha valami meg nem kötözött előtte, és ellenkező irányba nem húzott engem, és ez a szociális munka volt, vagyis én bennem, mint a szegények szolgálata. Ez volt az én bálványom. Ő önmaga nem tudott volna megkötözni, ha én magam nem hagyom magam megkötözni tőle.
Ez egy magam által talált elmélet volt, miközben az Ige fénye már felettem ragyogott.
A szolgálat szó, mint olyan, megzavart. A szó nem vonatkozhat másra, csak Isten szolgálatára.
Másoknak csak ajánlhatjuk magunkat, mint Istennek jó szolgáit.
Szegények szolgálata, szókapcsolat Isten Igéjében nem létezik, sem formailag, sem tartalmilag.
Leginkább pedig, nem lehet az első helyen.
A gonosz mindaz, ami nem engedi, hogy Ige szerint éljek, gondolkozzam, szóljak, cselekedjek.
Ha a szociális munka ebben akadályozott, akár belsőmben, akár külsőleg, akkor a Föld - vagyis az én belsőm - forgását visszafelé húzta.
Mindegy mivel húzza vissza az Isten gyermekeit, mindenkit mással húzza vissza. Nekem ez a szociális munka volt. A jónak álcázva.
Másnak lehet egészen más dolog, a lényeg, hogy az jónak tűnik. Isten gyermeke csak azt érzi, valamiért csak nem teljesedik ki, Istenben, hanem megvan kötözve.
Komoly szellemi munka megkeresni, mi az a terület, ami megkötöz.
Valamikor Istennek álmokat kell küldenie, hogy rávilágítson bennünk.
Én ezt az álmot még akkor kaptam, amikor el se kezdtem a szociális munkát, hanem csak elterveztem.
Isten ugyanis jó előre figyelmeztet minket!
Hogy hamarjában igazítsuk meg magunkat.
Jellemző: makacs voltam.
Végig akartam vinni, mi lesz, hogyan lesz a vége. A saját erőmre támaszkodtam, noha imádkoztam, stb.
Az álmokat, ha megkapjuk a magyarázatára sokszor igen sokat kell várnunk. Legkésőbb akkor értjük meg amikor betelik.
De még az is lehet, hogy egy testvérünk segítségére lesz szükségünk.
Sőt lehet, hogy más kapja meg velünk kapcsolatban az álmot.
Figyelni kell ezekre a kijelentésekre.
Mert azért vannak, hogy segítsenek minket Krisztus útján járni, sőt MARADNI.
Önmagunk feltérképezése, átvilágítása igen hasznos.
Ha megvan miről van szó, igen nagy bátorság kilépni belőle. Ugyanis ez az értékünk.
Ez az a valami, ami gazdagságunk, jó hírünk, valami, amire büszkék vagyunk.
Amit Mi csináltunk.
A miénk.
Ilyenkor lép a képbe a következő aranyszabály:
Mindent kárnak ítéltem, Krisztusért.
"Sőt most is kárnak ítélek mindent Krisztus Jézus, az én Uram ismeretének páratlan nagyságáért. Őérte kárba veszni hagytam, és szemétnek ítélek mindent, hogy Krisztust megnyerjem." Fil 3,8
És valaki Isten országáért bármit elhagyj ...
"Ő pedig ezt mondta nekik: "Bizony, mondom néktek, hogy senki sincs, aki elhagyta házát vagy feleségét, testvéreit, szüleit vagy gyermekeit az Isten országáért, hogy ne kapná vissza sokszorosát már ebben a világban, a jövendő világban pedig az örök életet." Lk 18,29-30
Nem az ember az érték, hiszen nincsen benne semmi jó.
Nem a szeretet, mint érzés, az érték, mert az múlandó.
Nem a szegények szolgálata az érték.
Nem a szociális munka az érték.
Semmi sem érték, amit Mi csinálunk.
Az IGE egyedül az érték.
Belőle születtünk.
Ez tart meg minket.
Ez a mi jövőnk.
Életünk.
Az Ige fénye ragyogjon benned!
Az Isten tisztelete az, amikor Ő van az első helyen. Az Ige tisztelete, az amikor mindenek felett Ő irányít minket. Ez jelenti, szeretni az Urat.
Az a helyzet, úgy érzem, megtaláltam az Igazi Értéket. Az pedig az IGE.
Kelj fel Napom! Mindig is te voltál világosságom!
Világosodjál!
- Hu, de kíváncsi lennék, Anikó véleményére, aki egyik 'blog-követőm', együtt végeztük a szoc. munkát, annak idején, hogyan gondol ő erre? -
"Kezdetben volt az Ige, és az Ige Istennél volt." Jn 1,1
Isten parancsolata, hogy parancsolatai szerint éljünk. "Te megparancsoltad, hogy utasításaidat pontosan megtartsák." Zsolt 119, 4
Az a szeretet, ha Istent szeretjük, úgy szeretjük Istent, ha az Ő parancsolatait, az Ő Igéjét megtartjuk.
Mit kaptunk meg az Istentől, hogy tudjunk szeretni?
"Ekkor tanítványainak eszébe jutott, hogy meg van írva: "A te házad iránt érzett féltő szeretet emészt engem." Jn 2,17
Mi vagyunk az Ő Háza, Jézus irántunk érzett szeretetéből, halt meg értünk. Irántuk érzett szeretetéből adta nekünk Szent Lelkét, adta Testét, és Vérét.
Isten Igéjét
Szent Szellemét
Testét
Vérét
Bűnbocsánatát
Felkenetését
Táplálását
Vagyis Őt magát kaptuk meg. Mindent megkaptunk, kérhetünk ennél többet? Kell nekünk ennél több?
Testvéreim, egy pillanatra gondoljatok bele, milyen nagy felkenetést kaptatok az Istentől,
ahhoz, hogy betölthessétek a törvényt, vagyis a szeretetet. Vagyis az Igét.
Az Ige által lett minden, Ő volt a világ világossága.
Ő egy személy, Ő Jézus Krisztus. Ő maga a szeretet. Éppen ezt kaptátok meg. Őt saját magát.
Isten írott Igéje, az Ő Teste.
A mi testünk az Ő Szent Lélek temploma.
Mi vagyunk az Ő Háza, ha Isten Igéje lakik bennünk.
Ennek a jele, hogy mindent Ő tőle kapunk, felülről lefele a mi szívünkbe:
Az Isten áldó szeretete.
Ő jött felülről a Mennyből, nemcsak a Földre, hanem egyenesen a mi szíveinkbe.
Szolgája csak királynak lehet. Mi Isten Igéjének szolgái vagyunk. Királyunk az Ige. Csak ezzel tudunk szolgálni a világnak és egymás felé. Vagyis ez a legmagasabb jó, a legmagasabb szeretet, amit mi is kapunk, fentről a Mennyből. Közvetlenül Istentől, az Ige által. A legjobb, amit adhatunk.
"Az a szeretet, hogy Ő szeretett minket, és Fiát adta értünk." 1Jn 4,10
Ez a szeretet, és nem az, ahogy mi szeretjük Istent, hanem az, hogy ő szeretett minket, és elküldte a Fiát engesztelő áldozatul bűneinkért.
Ehhez a szeretethez nem tudunk hozzátenni, nem kell visszaküldeni a Mennybe és közvetlenül Istennek visszaáramoltatni, mivel nem tudjuk megtenni, ezzel szemben ezt a szeretet az Ő parancsolata szerint tovább kell adni embertársainknak. Ebből szolgáljuk Királyunkat, és ez által is élünk. Tehát az első parancs, kivan pipálva, az alap. "Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, teljes elmédből és teljes erődből." Mk 12,30
Hálaáldozatunk pedig bőséges: "Ajkunk gyümölcsét áldozzuk neked." Hós 14,3
Az Ő parancsolata nem nehéz:
1. TESTVÉREINK SZERETETE a gyakorlatban:
"Új parancsolatot adok nektek, hogy szeressétek egymást: ahogyan én szerettelek titeket, ti is úgy szeressétek egymást!" Jn 13,34
Mit jelent ebben az esetben szeretni?
Hogyan szeretem a legjobban testvérem?
Ha az Igével szolgálok.
Ti már tiszták vagytok az Ige fürdője által.
"Ti már tiszták vagytok az ige által, amelyet szóltam nektek." Jn 15,3
Valamint tiszták vagyunk a Szentlélek által, az újjászülő és megújító fürdője által. Tit 3,5
A Szent Lélek is Ige. Ő mindig ugyanaz, Ő önmaga, Nem lehet különválasztani.
Ami még szükséges, a lábmosás.
Ki mossa meg a lábunkat?
A testvérünk.
Mivel mossa meg?
Az Igével, amellyel felénk szolgál.
Nekünk is meg kell mosni a lábunkat, de mi is megmossuk testvéreink lábát.
Mi is azzal mossuk meg a testvéreink lábát, amit Ő tőle fentről kaptunk. Isten Igéjével.
Nincs más szeretet! "Ha tehát megmostam a ti lábatokat, én, az Úr és a Mester, nektek is meg kell mosnotok egymás lábát." Jn 13,14
Kölcsönös szeretet.
Ez a kölcsönösségről szól. A testvéri szeretet.
Arról, hogy minden testvérünknél ott van ez a képesség. Használnia is kell.
Ha nem mossa meg a lábunkat, senki más nem fogja helyette.
Az ÉLŐ Igével kell egymás felé szolgálni. Nem úgy mint a másik ember kiszolgáló-szolgája, hanem úgy, mint a Király szolgája.
2. POGÁNYOK SZERETETE a gyakorlatban:
Hogyan szeressük a pogányokat és ellenségeinket?
Mivel kell feléjük szolgálni? A legjobbal, Isten Igéjével.
Hirdessétek az Igét.
"Menjetek el tehát, tegyetek tanítvánnyá minden népet, megkeresztelve őket az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek nevében, tanítva őket, hogy megtartsák mindazt, amit én parancsoltam nektek; és íme, én veletek vagyok minden napon a világ végezetéig." Mt 28,19-20
"Ti azonban szeressétek ellenségeiteket, tegyetek jót, és adjatok kölcsön, semmit sem várva érte: nagy lesz akkor a jutalmatok, és a Magasságos fiai lesztek, mert ő jóságos a hálátlanok és gonoszok iránt." Lk 6,35
Nem úgy kell a pogányokat vagy ellenségeinket szeretni, mintha bérszolgájuk lennénk, hanem a Király szolgáiként kell feléjük hirdetni az Igét.
Ennek a jele:
Kifelé áramló, a kiküldő szeretet.
"Nem ti választottatok ki engem, hanem én választottalak ki, és rendeltelek titeket arra,
hogy elmenjetek és gyümölcsöt teremjetek, és gyümölcsötök megmaradjon,
hogy bármit kértek az Atyától az én nevemben, megadja nektek."
Jn 15,16
Ezeken kívül nincs más jel a szeretetben. Ez a három iránya létezik. Nincs más iránya a szeretetnek.
Nincs más szeretet. A többi szeretet, ami ragadozó egyoldalúan magának akar, nem mossa meg kölcsönösen testvére lábát, vagy a pogányoktól cserébe várna valamit, az nem Istentől van.
Egyedül az Isten Igéje által lévő szeretet A Szeretet. A többi emberi, elmúlik.
Isten Igéje örök.
Az A Szeretet, ha Isten Igéjével szolgálnak nekünk, és mi is Isten Igéjével szolgálunk.
Hosszú tűrő és türelmes. "Kegyelmes és irgalmas az ÚR, türelme hosszú szeretete nagy." Zsolt 145,8
Ha várakoznod kell, gondolj Reá.
Milyen türelmes veled szemben.
Legyél te is türelmes. Türelem, amikor nyugalomban Reá várunk, és bizonyosan tudjuk nem késik el. Jönni fog hozzánk.
"Legyetek tehát türelemmel, testvéreim, az ÚR eljöveteléig."
Jak 5,7
"Legyetek tehát ti is türelemmel, és erősítsétek meg a szíveteket,
mert az ÚR eljövetele közel van."
Jak 5,8
"Vegyetek példát, testvéreim, a szenvedésben és a türelemben a prófétákról,
akik az Úr nevében szóltak.
Íme boldognak mondjuk azokat, akik tűrni tudtak a szenvedésekben."
Te mindent tudsz rólam. Ismered gyötrődéseimet, és kérdéseimet.
A legnagyobb kérdés számomra, hogy miért kell, ezeket a dolgokat leírnom?
Egyáltalán miért kell írnom?
Isten keze nagyon hatalmasan rajtam van.
Ahogyan 2005 őszétől rámtette, egészen 2006-os évben, amikor megkért, hogy imádkozzam az emberekért, Magyarországért, mert igen nagy bajba fog kerülni ez a nép, és nagyon nagy lesz a nyomor.
Akkor én a nyomás miatt nem tudtam mást csinálni, mint engedelmeskedni.
Egy évig imádkoztam, egyedül. Szerdán, és pénteken teljes böjtöt tartottam, /ha valaki akarja számolja ki az mennyi volt összesen abban az évben/. De ezenkívül sokszor részleges böjtöt is.
Igen sokat gyötrődtem imáimban, zokogva könyörögtem, Isten előtt, hogy még, tartsa vissza a kezét, hogy ne szakadjon a nyomorúság e népre.
A 2006-os évben igen sok kijelentést kaptam az Úrtól. Álmokat és látásokat.
Három álmom volt, amire nem kaptam semmilyen magyarázatot, évek alatt se.
Ebből az egyik a Hold és a Nap álmom, amiről már elkezdtem írni.
A második, a Pápa álmom.
A harmadik a Hegy. (Ld itt leírását: A híd)
Ezektől az álmoktól igen sokat gyötrődtem, - kezdetben azt hittem rólam szól, de később beláttam nem.
Az idő haladtával semmit sem múlt nyomasztó erejük. Egyre inkább követeltem magyarázza meg az Isten.
Ezt a három álmom írom le a Reménység csillaga címke alatt.
Most leírom a második álmomat.
A Pápa
Azt álmodtam, hogy a Pápa haldoklik. Ezért elmentem hozzá.
Egy hatalmas, ódivatú, fekete várkastélyban volt. A Puszta mellett.
Egy nagy hatalmas vastag, lassan nyíló várkapun kopogtattam, apácák engedtek be.
Igen nagy gyász volt odabent.
A Pápa tudott rólam. Ismert. Érkezésem hírére felkelt az ágyából, elindult a szobájából.
Jött le a lépcsőn, teljesen fekete reverendában.
Elé mentem, fel a lépcsőn egy kis darabon. Felém nyújtotta a kezét, én megfogtam és
megcsókoltam az ujján lévő gyűrűt. Enyhén térdet hajtottam.
Ránéztem.
Ismerte a gondolataimat, nem szóltam, de tudta, hogy arra gondolok, hogy nem-e lehetne,
hogy ne haljon meg. Mintha legalábbis csak tőle függött volna ez a dolog.
Nagyon szomorú volt, sajnálkozva rámnézett és azt mondta a tekintetével, hogy ennek így kell lennie.
Neki meg kell halnia.
Akkor én igen szomorú voltam, felkeltem és elindultam kifelé.
Az apácák, becsukták mögöttem az ajtót. Hallottam a nagy várkapu csapódását, és ahogy a hatalmas reteszt ráteszik belülről a tartójára.
Akkor kint voltam a Pusztában.
Elindultam.
Szomorúan.
Keresve egy kulcsot.
Egy homokos helyre értem.
Elkezdtem ásni, és hirtelen egy sátorban találtam magam, ahol világos volt.
A csupasz kezemmel ástam a homokban.
Tudtam, hogy itt van az a kulcs. Pedig senki se mutatta meg nekem.
És akkor találtam egy kulcsot, aminek nem volt meg csak a zárat nyitó nyelve.
Ezért használhatatlan volt, mert ugyan, a nyelve nyitja a zárat, de nem lehetett megtekerni a zárban.
Ekkor tovább kerestem.
Valahogy tudtam Dávid kulcsát keresem. Úgy gondoltam, biztos ahhoz a nagy várkastélyhoz
lesz jó, ahol a Pápa lakik. Nem tudtam, hová lesz jó.
Ástam tovább és találtam még egy arany kulcsot.
Ez is ugyanakkora volt mint az előző. kb. 30 cm.
De ezen a kulcson a fogazata hiányzott, ezért ez is használhatatlan volt.
Ekkor, ástam tovább, és végre megtaláltam az igazi tökéletes kulcsot.
Ezek a kulcsok mind egy méretűek voltak, mindegyik aranyból.
Fogtam a jó aranykulcsot és kimentem a sátorból.
Elindultam.
És ekkor három farkas jelent meg az erdőből a hátam mögött.
És ekkor elkezdtem futni.
--
Idáig tartott az álmom.
---
Lásd még a pápáról egy másik álmom, ami beteljesedett prófécia:
Azt mondtam, az Isten előbb tesz meg mindent saját gyermekeinek, mint a Gonosz az ő szolgáinak.
Ez azt jelenti, hogy Ő előbb fog minket megszabadítani, minden gonosztól, és előbb ad nekünk békességet, mint a Gonosz a világfiainak, a maguk békéjét és biztonságát. A mi lelkünkben Isten Szent Szellemének munkájával hamarabb lesz békességünk és biztonságunk, erőnk, és felkenetésünk. Hamarabb leszünk készen a 'háborúra', mint a világfiai. Mintahogy hamarabb kapjuk meg a visszavonhatatlan mennyei pecsétet szellemi homlokunkra, mint a világiak, a fenevad bélyegét testükre.
Mert ez úgy van, hogy a szellemi előbb van, mint a testi. És szellemben hamarabb dőlnek el a dolgok, ezután lesz nyilvánvalóvá a testben. Akárha a gyógyulásról is van szó. Előbb történik meg a szellemben, utána jelenik meg fizikailag. A test 'csak' átveszi azt, ami a szellemben már megtörtént.
Így van ez a felkészítéssel is. Isten gyermekei előbb készen vannak, mint a gonosz eszméi és kiszolgáló hordái.
Tudnod kell, hogy minket, az Isten gyermekeit, Isten maga tisztít meg az Ő Szent Lelkével.
Nem hagyj minket árván. Nem leszünk egyedül.
Azt mondtam neked, hogy a Bibliában Jézus élettörténete példázza, és mutatja be, hogy mi lesz az Ő Egyházának az élettörténete. Vagyis az Ő gyermekeinek.
Ezen semmi csodálkozni való nincsen, hiszen az Egyház, az Ő Teste. És mindazok történnek meg velünk, amik megtörténtek Krisztus valóságos testével, amikor közöttünk élt. Azért, járt mindenben előttünk, mindent nyilvánvalóvá tett előttünk.
Azt is mondtam neked, hogy ha lokalizáljuk Jézus élettörténetéből, hogy hol tart most az Egyház, akkor meg tudjuk mondani, hogy mi vár még az Egyházra a következőkben. Én azt mondtam, hogy most ott tartunk, hogy
Jézus Názáretbe ment.
Ez azt jelenti, hogy ami addig történt Jézussal, az már megtörtént és bevégeztetett az Egyház történetében, és ezt látjuk, hogy valóban sok csodát éltünk meg, sok prédikálást, tanítást, ahogyan Ő gyógyított és tanított.
Jézus Názáretbe a hazájába menve, azonban ott nem tudott olyan sok csodát tenni, az ő hitetlenségük miatt.
De ez csak egy igen rövid ideig tartott. Ez volt az elmúlt 20 évünk. Az Egyház Názáretben volt.
Napjainkban az Egyház, vagyis az Atya gyermekei felé az a felszólítás hangzik el, hogy mindenki menjen a maga hazájába, mert elközelgett Babilon bukása. Mégha nincs is sok csoda otthonában, mindenki menjen a maga hazájába.
A következő fejezetek Máté evangéliumának 14. részétől, vonatkozik a jelenlegi Egyházra. Ez egy igen dicsőséges korszakról szól. Ez már a küszöbön van.
Ez pedig a következőket rejti magában:
1. A jelenlegi vezetők, királyok érdeklődni fognak Jézus, vagyis az Egyház, Isten valódi gyermekei után.
A Bibliai történetben ez Heródes.
2. Ezután ezek a vezetők kivégzik Keresztelő Jánost,
vagyis jelenlegi időkben a klasszikus keresztény egyházakat lefejezik.
3. De Jézus még csak most fogja bemutatni a legnagyobb csodáit,
még hozzá 5.000 ember megvendégelését.
Vagyis az Egyház még nagyobb csodákat fog tenni mint, amiket tettek előttünk a hithősök,
akik ezrével gyógyították meg az embereket, ezrével tértek meg az emberek.
Most, ezrével fogjuk őket táplálni, nemcsak mennyei kenyérrel.
4. Ezután Jézus a tengeren jár. Ez azt jelenti, hogy Ura mindennek.
Ezek után az Egyház, az Ő Egyháza, ura lesz a természeti katasztrófáknak és mindenféle háborgásnak.
Felette járunk. Ha akarjuk lecsendesítjük.
5. Ezután még betegeket gyógyítunk, és a valódi tisztaságról fogunk tanítani embereket.
6. Idegenek fognak jönni hozzánk, mint a kánaáni asszony Jézushoz.
7. Majd még mindig megvendégelünk 4.000 embert az Atya által.
8. Ezek után a farizeusok majd jelt követelnek tőlünk, hogy milyen hatalommal tesszük ezeket.
Mi pedig vallást teszünk Jézus Krisztusról és az Ő Atyjáról.
9. Ezután kijelentjük, és nyíltan szólunk halálunkról.
10. De még mindig arról beszélünk hogyan kell követni Jézust.
11. Ezután megdicsőít minket az Isten, Jézus Atyja a szent hegyen. Hatalmasan kitölti ránk a prófétai lelket.
Leányaink és fiaink prófétálnak, öregjeink álmokat látnak, ifjaink látomásokat látnak,
sokkal inkább, mint az Egyház történetében valaha.
12. Majd lejöve a hegyről megszállottakat gyógyítunk.
13. Ismét szólunk halálunkról és a feltámadásunkról is.
14. Csodálatos módon fizetjük az adót, de már nem sokáig, mert Isten királysága hamarosan
eljön az Emberfia által.
15. Összeszedjük az eltévedt juhokat.
16. Testvériség lesz a gyülekezetben.
17. Kivetjük magunk közül a gonosz szolgákat.
18. Gazdagok is csatlakoznak hozzánk.
19. Az Úr szőlőskertjében fogunk dolgozni.
20. Ismét harmadszor is szólni fogunk a világnak arról, hogy megölnek minket, de feltámadunk.
21. Vakokat gyógyítunk.
22. Majd bevonulunk abba a városba, amely ugyan Isten menyasszonyáról neveztetett, de parázna lett.
Mert lehetetlenség, hogy próféta Jeruzsálemen kívül vesszen el,
minden Isten gyermekének Jeruzsálemben kell meghalnia.
23. Megtisztítjuk a templomot. Ez a bizonyságtételünk lesz arról, hogy térjetek meg.
Bizonyságot teszünk arról, hogy elközelített a mennyek országa, immár egész közel jött,
és ha nem tértek meg, meghaltok bűneitekben, jön a Bíró ítélettel.
Aki meg akar menekülni annak Jézus Neve alá kell mennie.
Üldözni fognak minket a gonosz szőlőművesek.
A világfiai nem tudják, (nem tudják? 'félek', hogy valójában tudják, de nem kellett nekik az Igazság
és ezért: "ketten lesznek a mezőn, egyik felvétetik, a másik ott hagyatik"),
hogy Jézus a Király, övé az ország (Az egész világ. A látható és láthatatlan, mennyei, földi és az alvilág),
és azokat fogja kiválogatni országából, akik gonoszak.
("Kiválogatják a gonoszokat az igazak közül, és a tüzes kemencébe dobják őket." Mt 13,50)
Tehát ez a földi világ így ahogy van nem másé, mint Jézus Krisztusé, Ő ki fogja gyomlálni ezt a világot
a gonoszoktól, meg fogja tisztítani. (Máté 13, 36-50)
"Mert az igazak öröklik a Földet, és ott laknak mindvégig." Zsolt 37,29
24. A mennyei ajtó bezárul a menyegző megkezdődik. Ám Isten gyermekei közül,
akik a Földön maradtak azok egytől egyig a vérükig fognak bizonyságot tenni a hitetlen nemzedéknek
és végül meghalnak ott ahol urunk is meghalt, hogy az Atya feltámassza őket a hitetlen nemzedék
szeme előtt.
Ez az a két olajfa és a két lámpatartó. A tanúk. A lámpatartón Istennek hét szeme,
amelyet a gonoszok nem bírnak elviselni, mert ők a sötétséget kedvelik,
de mivel levettetett közéjük a Sátán és sehol máshol nincs már maradása, egyedül a Földön maradhat,
itt fogja üldözni Isten megmaradt gyermekeit, akik Isten szemei lesznek, a világ hét égtáján.
Isten szemét táplálják olajuk, hitük és szeretetük, amelyet a Szent Szellem táplál,
amíg feladatukat bevégzik.
.jpg)
