Az ismeretlen próféta

Az ismeretlen próféta, avagy Isten embere

Van egy próféta, az ismeretlen, aki csőbe lett húzva. Egyik kedvenc történetem.

A prófétákhoz nem homályosan szól az Isten. Hozzánk se, akik Jézus Krisztus megváltó kegyelme által az Atya gyermekei lettünk.
Jézus Krisztus elhozta az Atya üzenetét, amely átfogó, világos, és határozott:

"Menjetek el!"

A próféták JÓL hallanak.
A próféták JÓL cselekszenek.
De nem mindig fejezik be JÓL a művüket. Nem a gonosz által csalattatnak lépre, hanem jónak tűnő dolgok által, saját testvéreik által.
És habár így is van ez, Isten kegyelmes!
Ez a történet erről szól.
Tanulság nekünk, hogy mindvégig, az utolsó pontig kitartsunk küldetésünk mellett, az Elküldő parancsa szerint. Szóljuk az Igét, akár alkalmas, akár alkalmatlan az idő erre. Cselekedjünk, járjunk úgy, ahogy az ÚR megparancsolta nekünk. Szeressük Istent, szeressük felebarátainkat, hirdessük az Igét. És ha még Isten másik embere szólna is hozzánk, hogy térjünk másfelé....

Ige hely: 1 Királyok 13,1-34 

De amikor Jeroboám az oltárnál állott és tömjénezett, Júdából Isten embere érkezett Bételbe az ÚR parancsára, és azt hirdette az ÚR parancsára az oltárnál: 

"Oltár! Oltár! 

Így szól az ÚR: Egy fiú születik majd Dávid családjából, 

akinek Jósiás lesz a neve, 

ő majd föláldozza rajtad az áldozóhalmok papjait, 

akik most rajtad tömjéneznek, és emberi csontokat fognak elégetni rajtad!"

Még azon a napon csodát is tett, és ezt mondta: 

"Ez a csoda annak a bizonyítéka, hogy az ÚR szólott: 

Íme, ez az oltár meghasad és kiömlik a rajta levő hamu."

Amikor a király meghallotta Isten emberének a beszédét, amelyet a bételi oltárról hirdetett, kinyújtotta a kezét Jeroboám az oltár mellől, és ezt mondta: 

"Fogjátok el őt! "

De megbénult a keze, amelyet kinyújtott felé, és nem tudta azt visszahúzni. Az oltár pedig meghasadt, és kiömlött a hamu az oltárról. Ez volt az a csoda, amelyet az Isten embere tett az ÚR parancsára. 

Ekkor megszólalt a király, és ezt mondta az Isten emberének: 

"Engeszteld ki istenedet, az URat, és imádkozzál értem, 

hogy visszahúzhassam a kezem! "

És Isten embere kiengesztelte az URat, a király pedig vissza tudta húzni a kezét, és az olyan lett, mint azelőtt volt. 

Azután a király így szólt az Isten emberéhez: 

"Jöjj velem haza, egyél valamit, és ajándékot adok neked."

De Isten embere ezt mondta a királynak: 

"Ha a palotád felét nekem adod, akkor sem megyek el veled; 

én ezen a helyen nem eszem kenyeret, és nem iszom vizet. 

Mert ilyen parancsot adott nekem az ÚR: 

Ne egyél kenyeret, ne igyál vizet, és ne azon az úton térj vissza, amelyen mentél! "

Ezért más úton távozott el; nem azon az úton tért vissza, amelyen Bételbe érkezett. 

Lakott azonban Bételben egy öreg próféta, akihez elmentek a fiai, és elmondtak neki mindent, amit Isten embere tett aznap Bételben, és azokat a szavakat, amelyeket a királynak mondott. Elbeszélték ezeket apjuknak, apjuk pedig megkérdezte tőlük: 

"Melyik úton ment el?"

Fiai megmutatták neki, hogy melyik úton ment el az Isten embere, aki Júdából jött. Akkor ezt mondta fiainak: 

"Nyergeljétek föl a szamaramat! "

Azok fölnyergelték a szamarát, ő pedig elnyargalt rajta. Elment az Isten embere után, és rátalált, amint egy cserfa alatt ült. Azt kérdezte tőle: 

"Te vagy-e az Isten embere, aki Júdából jött?"

Ő így felelt: 

"Én vagyok."

Akkor ezt mondta neki: 

"Jöjj haza velem, és egyél kenyeret."

De az így felelt: 

"Nem térhetek vissza veled, és nem mehetek be hozzád. 

Ezen a helyen nem eszem kenyeret, és nem iszom vizet veled. 

Mert ilyen parancsot kaptam az ÚRtól: 

Ne egyél ott kenyeret, és ne igyál vizet, és ne azon az úton térj vissza, amelyen odamégy."

De a másik ezt mondta neki: 

"Én is olyan próféta vagyok, mint te, 

és egy angyal így szólt hozzám az ÚR parancsára: 

Hozd vissza őt magaddal a házadhoz, hogy kenyeret egyék, és vizet igyék."

Így hazudott neki. Az pedig visszatért vele, evett kenyeret, és ivott vizet annak a házában.

Még az asztalnál ültek, amikor az ÚR igéje szólt ahhoz a prófétához, aki visszahozta őt, és így kiáltott az Isten emberének, aki Júdából jött: 

"Így szól az ÚR: Mivel ellene szegültél az ÚR szavának, 

és nem tartottad meg azt a parancsot, amelyet Istened, az ÚR adott neked, 

hanem visszatértél, és kenyeret ettél, meg vizet ittál azon a helyen, amelyről meghagyta neked, 

hogy ott ne egyél kenyeret, és ne igyál vizet, ezért holttested nem jut őseid sírjába! "

Miután evett és ivott, fölnyergelték neki annak a prófétának a szamarát, aki visszahozta őt. És elment, de az úton egy oroszlán talált rá, és megölte. Holtteste ott hevert az úton, mellette állt a szamár, de az oroszlán is a holtteste mellett állt. Az arra járó emberek meglátták az úton heverő holttestet meg az oroszlánt is, amint a holttest mellett állt. Bementek a városba, ahol az öreg próféta lakott, és elbeszélték ezt. Amikor meghallotta ezt az öreg próféta, aki visszahozta az útról, így szólt: 

"Az Isten embere ez. 

Ellene szegült az ÚR szavának, ezért az ÚR prédául adta egy oroszlánnak; 

az rátört és megölte. Így vált valóra az ÚR szava, amelyet megmondott neki."

Azután így szólt fiaihoz: 

"Nyergeljétek föl a szamaramat!" 

Föl is nyergelték, ő pedig elment, és megtalálta az úton heverő holttestet meg a szamarat és az oroszlánt, amint ott álltak a holttest mellett. Az oroszlán nem ette meg a holttestet, és a szamarat sem tépte szét. A próféta fölemelte az Isten emberének a holttestét, rátette a szamárra, és visszavitte. Bement a városba az öreg próféta, hogy elsirassa és eltemesse. Holttestét a saját sírjába helyezte, és így siratták el: 

"Jaj, testvérem!"

Miután eltemette, ezt mondta fiainak: 

"Ha meghalok, engem is ebbe a sírba temessetek, 

ahová az Isten emberét temettük. 

Az ő csontjai mellé helyezzétek az én csontjaimat is! 

Mert bizonyosan be fog teljesedni az az ige, amelyet ő hirdetett az ÚR parancsára 

a bételi oltárról és az áldozóhalmok templomairól Samária városaiban."

De ez után az esemény után sem tért meg gonosz útjáról Jeroboám, hanem továbbra is rendelt papokat a nép köréből az áldozóhalmokra, és akinek ez tetszett, azt beiktatta, hogy az áldozóhalmok papja legyen. Ez a dolog volt Jeroboám házának a vétke, emiatt irtották ki a föld színéről és emiatt semmisítették meg.

A történet tanulsága:

(Zárójelben, aki nem ismeri a Bibliában a történet végét, megjegyzem, hogy az ismeretlen próféta, az Isten emberének minden szava, amelyet Istentől kapott, és rendje-módja szerint átadott, ott és azoknak, akiknek kellett, nem is olyan sokkal később beteljesedett, szó szerint. Tehát Isten bevégző akaratát nem nagyon zavarják meg, ha szolgái útközben eltévednek. Amit Ő mondott: az meglesz.)

Küldetésedben legyél bizonyos, ragaszkodj ahhoz.

Mindenki legyen bizonyos a maga meggyőződésében, a maga küldetése felől. (Róm 14,5) Ez parancs!

Testvéreim! Viszont, ha még mi magunk, vagy egy mennyből való angyal hirdetne is nektek evangéliumot azonkívül, ami az Igazság, vagyis, hogy Jézus a Krisztus, átkozott legyen! (Gal 1,8)

Mert a mai idők prófétájának csak egy üzenetük van:

Mert mi nem emberektől vettük.

Nem is tanítottak rá.

Jézus Krisztus jelentette ki bennünk,

az Atya Isten által, aki feltámasztotta Jézust a halálból,

aki önmagát adta bűneinkért, 

hogy kiszabadítson minket a jelenlegi gonosz világból Istennek, 

a mi Atyánknak akarata szerint.

Övé a dicsőség örökkön-örökké. Ámen.