v. Szentlélek v. Szent Lélek
A Szentháromság Isten harmadik személye (Mt 28,19; 2Kor 13,13);
minden újonnan született emberben benne lakik (Jn 14,17);
meggyőz a bűn tekintetében (Jn 16,8);
ihleti a Szentírást, Isten Igéjét, és szól azon keresztül (Csel 1,16; 2Pét 1,21);
közbenjár Istennél a hívőkért (Róm 8,26);
van akarata (1Kor 12,11),
gondolata (Róm 8,27),
tudása,
szava (1Kor 2,10-13),
szeretete (Róm 15,30).
Úgy bánhatunk Vele, mint személlyel: hazudhatunk neki és kísérthetjük (Csel 5,3.4.9),
ellene állhatunk (Csel 7,51),
megszomoríthatjuk (Ef 4,30),
káromolhatjuk (Mt 12,31).
Egylényegű az Atyával és a Fiúval.
"Amikor Ő, az Istenség második személye elhagyja a földet, az Istenség harmadik személye, a Szentlélek eljön az övéihez, hogy bennük lakozzon. Ezt mondja Jézus: "Én kérem az Atyát és más Vigasztalót ad nektek..." (Jn 14,16). Helyette más valaki vigasztalja majd őket: a Szentlélek. A Vigasztaló görögül: "Parakletosz". Ez két szó összevonásból áll. "Para" körülvenni, mellette lenni és "kletosz", valaki, akit hívtak. Az egész szó azt jelenti: valakit hívtak, hogy a másik mellé álljon - valakit istápolni és minden szükségében segíteni."
M. Basilea Schlink: Ahol a Lélek szele fú... című könyvből (14. oldal) A Szent Lélekről további ismeretanyagként ajánlom ezt a könyvet.
Lásd még, az Igazság Lelke is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése