Medjugorjé-ben:
És Amerikában:
Tudom más idők járnak, de még mindig emlékszem, amikor egy magyar katolikus püspök 15 évvel ezelőtt a Kossuth rádióban, a protestáns-keresztény, modern eszközökkel készült zenéket ördögtől valónak nevezte.
Nem értem. Még mindig nem megy a fejembe! Történt valami a baptista, protestáns zenékkel? Mert én még mindig ugyanazokat éneklem. Ellenben a saját rövidke életemben látom, hogy katolikusok átvesznek magukhoz tőlünk nem oly rég még átkozottnak nevezett énekeket. Nem egyet, nem kettőt, és minden bizonnyal nem véletlenül.
Nem vagyok cinikus, hanem tényleg emlékszem, és tényleg fájt, amikor még üldöztek minket protestánsokat, ezért a zenéért, még a gitár használatáért is!!
És még az se lenne nekem magyarázat, ha azt mondaná valaki, hogy nem egységes e tekintetben a katolikus közösség. Valakik, valahol mégis csak megengedik, gondolom a pápa.
Furcsa egy dolog ez. Hamarosan lehet megérem, hogy ezek a zenék valójában öröktől fogva katolikusak voltak, és soha senki nem nevezett minket az ördögtől valóknak.
Meg az is furcsa, ha mi protestánsok sunyítva somolyogva, nem szólunk semmit, hanem ezeket a dolgokat be tudjuk a büszke nagytestvér lassú megtérésének. Vagy, ami még jobb, ez lenne az ökumenizmus?
Végülis örülnöm kéne, nem? Ez is csak azt bizonyítja, hogy a katolikus nagytestvérnek nem volt igaza, és beismerte. Vajon, hány ilyen megtérés fog még következni? Amihez még most foggal-körömmel ragaszkodnak, vállalván azt, hogy most inkább még egy kicsikét, kiátkoznak minket Krisztus Testéből. Vajon eljutunk együtt, egyszer, a teljes Igazságra?
bogi
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése