"Mert minden ember, akit megsértettünk és megbántottunk, egy azok közül, akiket Jézus testvéreinek nevezett. Amit pedig ellene követtünk el, azt Isten ellen követtük el. Minden ember a Krisztus testvére."

2013. június 3., hétfő

Babilon, ami eltűnt


Íme az eltűnt írásom.
Megírásának ideje: 2002. március – 2004. december


"Mené mené tekél ú-parszin. 
Ez pedig a szavak magyarázata: 
A mené azt jelenti, hogy számba vette Isten királyságodat, 
és véget vet annak. 
A tekél azt jelenti, hogy megmért téged mérlegen, 
és könnyűnek talált. 
A perész azt jelenti, 
hogy felosztotta királyságodat, 
és a médeknek meg a perzsáknak adta".

Babilonról


Három hónapos terhes voltam, amikor 2001. szeptember 11. napján délután négy órakor bekapcsoltam a tv-t. Sosem szoktam a CNN-t nézni, de most véletlenszerűen arra kapcsoltam. Kíváncsi lettem, hogy mit látok, hiszen általában itt híreket szoktak mondani, nem pedig filmet vetíteni, pár percig figyeltem, aztán lefordítottam a riporter szavait. Hirtelen rájöttem, hogy ez nem film, hanem élőben történik, és valami nagy-nagy katasztrófa. Láttam, hogy az egyik torony ég. Rossz érzésem támadt, szóltam férjemnek, nem is tudom milyen nap volt, de ő itthon volt. Férjem átkiabált a másik szobából, hogy hallja az angol szöveget, aztán később átjött megnézni. Egyszerűen nem hittem a szememnek, átkapcsoltam a magyar csatornákra, szinte mindenhol ezzel foglalkoztak már. Kiderült számomra, hogy terrortámadás történt. Élőben folyamatosan mutatták a tornyokat, egy óra múlva láttam, és az egész világ, hogy egy másik repülőgép belerohan a másik toronyba. Olyan döbbenet, félelem szállt rám, mint még soha. Azt gondoltam elkezdődött a harmadik világháború!
Aztán tudósítottak hogy több repülőgép is el lehet térítve, és mutatták a Pentagont. Hát teljes döbbenet volt bennem, hogy azok, akik megtámadták Amerikát vagy nem tudják mit csinálnak, vagy őrültek, vagy az utolsó napok kezdődtek el.

Élőben láttam, ahogy összedől az egyik torony, aztán félóra múlva a másik. Igazán nem értettem, hogy tudott,  így összeroskadni, és hogy milyen gonoszul mesteri terv ez. Senki se tudta mennyien maradhattak a toronyban, mennyien menekültek ki, hiszen mindenki futott, csak futott. Elborzadtam, amikor  felfogtam, hogy viszont rengeteg tűzoltó, rendőr mehetett be. Elborzadtam, amikor láttam, hogy semmi nem maradt a toronyból, csak por és hamu. Félelmetes volt. Döbbenetes.
Aztán összeroskadt a másik torony, aztán a középső épület.
Arra gondoltam, hogy azok, akik ezt kitervelték és megcsinálták azoknak esélyük sincs, hogy győzzenek. Az idő aztán bebizonyította, hogy ennek a támadásnak az állítólagos szellemi atyja, Osamam bin Laden bizonyos értelemben győzött, mert háromezer ember meghalt, az amerikai nép pedig egy pillanat alatt összetört lelkileg.

Amikor mindezek megtörténtek, felhívtam a szüleimet, apuval beszéltem, ugyanazok voltak a gondolatai, mint nekem, hogy több tízezren halhattak meg, és őrült volt az, aki ezt tette. Mert úgyis megtalálják, akár másik ország, akár terrorista. Csak hónapokkal később tudtuk meg, hogy hányan haltak meg, és még a mai napig nem kapták el a terrortámadás szellemi atyját (amikor ezt írtam, akkor még nem, 2011. 05. 01. likvidálták).

Ez egy fura dolog, mert mindenki azt feltételezte, hogy hamar elkapják. Fura dolog, hogy ez Amerikával, azzal az állammal történt meg, amely a legjobban felkészült állam katonailag, és a leggazdagabb állam a Földön. Ugyanakkor pont ezek miatt, hogy a leggazdagabb és legerősebb, mindenki előtt nyilvánvaló volt, hogy sok ellensége van. Pökhendiek, felfuvalkodottak, és beképzeltek voltak, ez áradt a filmjeikből, zenéjükből, és a politikai magatartásukból. Ahogy hozzáálltak más népekhez és egyénekhez. Szomorú, de 2001. szeptember 11-ére bennem is megérett egy bizonyos ellenszenv Amerika iránt.
Tudtam, hogy nemcsak a filmekben, de a valóságban is, mindig ők a győztesek, hogy bármit megtehetnek katonailag, politikailag, gazdaságilag más országokkal, szegénységben tarthatnak népeket, hogy ő maguk gazdagodhassanak. Az, aki alaposabban ismeri a történelmet, az pontosan el tudja helyezni abban az Amerikai Egyesült Államokat, és így világos elképzelése van a háttérbe meghúzódó  amerikai  érdekekről  is.  Persze egy állam sem tud és akar saját céljairól, és érdekeiről lemondani, de az amerikai állam esetében egy látványos mosoly mögé rejtett - 'keresztény '- képmutatással, és önámítással  is találkozunk. Ez a magatartás sok – más, főleg nem keresztény nemzetben élő – emberben jogosan visszatetsző lehetett.

A felvételek a messziségből mutatták a két tornyot, a mai napig is így láthatod, ha megnézed az archív képeket. Tenger füstölgő tornyokkal. E kép eszembe juttatott egy Bibliai verset, amit egész addigi életemben öntudatlanul úgy értelmeztem, hogy az majd New Yorkra fog vonatkozni. De a mostani terroreseményeket mégis csak a biblia jövendölések előképeinek értelmezem.


Jel 18,18
„És a kormányosok, a parti hajósok, az evezősök és akik a tengeren dolgoztak, mind megálltak távol, és amikor látták égésének a füstjét, így kiáltoztak: Van-e hasonló a nagy városhoz?”


Az egész Jelenések könyvének 18. fejezete a nagy Babilonról szól. A keresztyén tanítás sokféle és kor szerint változó, abban, hogy kicsoda lehet a nagy Babilon, én viszont mindig úgy sejtettem, hogy ez az Amerikai Egyesült Államok lehet.

A mai keresztyén (II. vh utáni) tanítás ellenben úgy tartja Amerikáról, hogy a második világháborúban a világért és Isten választott népéért, a zsidókért tett áldozataiért ők Isten szeretett népe. Keresztyén körökben senki soha nem mert rájuk bírálatot mondani. Ám a 18. fejezetben leírt Babilon képe, minden erőltetett belemagyarázás nélkül is a mostani Amerikára illhet.

Amerika a népek kohója, és főleg New York, ahol a Földről minden náció képviselteti magát, de a gonoszságok kohója is, minden fajta rossz dolog, amit a Biblia annak mond, sok államában legitimitást nyert. Pl. homoszexualitás, homoszexuálisok házassága. Mindenfajta vallás, annak minden szélsősége. Okkultizmus, bálványimádás.
Ezeknek politikai kifejlődését, a vallásszabadságra és emberi szabadságra hivatkozással nem kontrollálták keresztény tanítások alapján. Nem tagadom a szabadság fontos dolog. De történtek túlkapások, a nagyon szélsőségesek is, ugyanolyan jogokat és közelfogadást, tetszést élveznek. Az iszlám fanatikusabb lett ott, mint az iszlám országokban, főképp ez abban mutatkozik meg, hogy az Amerikai Egyesült Államokban élő iszlám hívek pénzelik a fanatikus terroristákat.
A keresztyénség pedig, a kényelmes jólét hatására, egy laza megengedő, csupán a szerető, áldó Isten vallásává züllött. Messze maga mögött hagyva Krisztus igaz tanításait. Tisztelet a kivételeknek!


Jel 18,2
„Elesett, elesett a nagy Babilon, amely az ördögök lakóhelyévé lett, és minden tisztátalan lélek, minden tisztátalan állat, és minden utálatos madár rejtekhelyévé lett.”


Amerikában egyszerűen mindent meg lehet tenni, rosszat is, jót is. Úgy látszik Amerika a meggazdagodásában elvesztette józan ítélőképességét, hogy mi a jó, és mi a rossz, nem tudott mértéket tartani.


Jel 18,5
„… bűnei felhalmozódtak az égig, és megemlékezett az Isten az ő gonoszságairól.”


Amerika felfuvalkodott gazdagságában, úgy gondolta, mindenkit (minden nemzetet) úgy letarolhat, politikailag, gazdaságilag és kulturálisan, ahogy akar. A Biblia erről is ír.


Jel 18,7
„… amilyen mértékben dicsőítette magát és dőzsölt, annyi kínnal és gyásszal fizessetek meg neki, mert szívében ezt mondja: Fenségesen ülök itt, mint egy királynő, özvegy nem vagyok, gyászt sem látok soha.”


Aztán ír az ítéletről, hogy egyetlen egy nap jönnek rá a csapások:


Jel 18,8-16
„Ezért egyetlen napon jönnek rá a csapások: halál, gyász és éhínség; és tűzzel fogják megégetni, mert erős Úr az Isten, aki megítéli őt”. „Sírni és gyászolni fognak miatta a föld királyai, akik vele paráználkodtak és dőzsöltek, amikor látják a tűzvész füstjét. Gyötrelmétől való félelmükben távol megállva így szólnak: Jaj, jaj, te nagy város, Babilon, te erős város, egyetlen óra alatt ért utol az ítélet. A föld kereskedői is sírnak és gyászolnak miatta, mert áruikat senki sem vásárolja többé: az aranyat és ezüstöt, a drágakövet és gyöngyöt, a gyolcsot és bíbort, a selyem- és skarlátárukat, a különféle tujafákat és elefántcsont- tárgyakat, a különféle nemes fából vagy ércből, vasból és márványból készült eszközöket, a fahéjat, balzsamot, füstölőszereket, a kenőcsöket és tömjént, a bort és olajat, a finomlisztet és gabonát, a barmokat és juhokat, a lovakat és kocsikat, a rabszolgákat és emberi lelkeket. A  haszon,  amelyre  lelked  vágyott,  eltűnt  előled,  minden  bőség  és  pompa elpusztult körülötted, és ezek soha többé nem lesznek találhatók sehol.
Akik  ezekkel  kereskedtek,  és  ezekből  gazdagodtak  meg,  gyötrelmétől  félve távol megállnak, sírnak, gyászolnak, és így szólnak: Jaj, jaj a nagy városnak, amely gyolcsba, bíborba és skarlátba volt öltözve, arannyal, drágakővel és gyönggyel volt ékesítve, mert egyetlen óra alatt pusztult el ekkora gazdagság!”


Úgy tűnhet eddigi leírásomból, mintha pont a Biblia alapján, egy iszlám hívőhöz hasonlóan helyeselném ezt a terrorcselekményt. De én nem gyűlölöm Amerikát, és nem úgy gondolkodok, mint egy iszlám hívő. Hanem csak olvasom a Bibliát, hallgatom a híreket, és látom Amerika viselkedését, mindezekből következtettem arra, amit írtam. Mindamellett gondolom, hogy Isten elő-ítéletét láthattuk végbemenni akkor is, ha ezt egy gonosz ember, gonosz módon tette, és ártatlanok ezrei haltak meg.

Amerika Hitlerben megláthatta a gonoszt, aki Bibliai mércével mérve is valóban az volt. Mert igaz, Európa a második világháborúban a gonosz eszközévé és áldozatává vált. Meg is kapta büntetését bűneiért.
De most, amikor számtalan gonosztett és gonoszság Amerikában és Amerika által történik, miért ne gondolkodhatnák és ítélhetnénk ugyanúgy róluk, amint ők gondolkodtak és gondolkodnak európaiakról a második világháború után? Ha nem gondolhatjuk ezt, akkor úgy gondolkodhatunk  az amerikaikról, ahogy az amerikai emberek gondolkodnak magukról, tehát, hogy ők csak a jók, és Isten szeretett népe lehetnek. Pedig Isten számtalanszor bizonyította a Bibliában, főképp Izrael esetében, de tanította ezt Sodoma, Gomora, Babilon példáin keresztül is, hogy a cselekedetei szerint méretnek meg az országok. Ahol a király megtért, és Istennek tetsző életet élt, népével együtt, akkor Isten megáldotta, ha viszont eltévelyedtek megítélte őket. A Biblia, Izrael és Júda királyainak felsorolásánál, megemlíti, hogy helyesen cselekedett-e Isten előtt, vagy sem, hogy Isten még életében megítélte-e vagy megáldotta a népet. A mérték minden embernél és minden népnél ugyanaz! Isten ugyanazzal a mérleggel mér meg mindenkit, és minden nemzetet. Nem tudom, hogy az amerikaiak milyen jogon gondolják azt, hogy ők kivételek? Attól tartok bármi is legyen a válasz erre a kérdésemre Amerika komoly veszélybe sodorhatja magát Isten előtt, ha meg nem tér gonosz cselekedeteiből.

Néhány ezer évvel ezelőtt létezett egy Babilon nevű ország, melynek élete, sorsa és ítélete hasonló a Jelenések könyvében leírt utolsó időkbeli szintén Babilon nevével illetett országéval. Az Ószövetségben használt képek, szavak  szinte  szóról  szóra  megegyeznek  az  Újszövetségben  írtakkal, illetve a leghosszabb résszel a Jelenések 18. fejezetével. Tehát az Újszövetség nem véletlenül használja ugyanazt a nevet erre a jövőbeli országra. Íme néhány példa összehasonlításként:

Kékkel jelölöm most az Ószövetségi szöveget:
Jer 51,6-9
„Meneküljetek Babilonból, mentse mindenki az életét, ne vesszetek el az ő bűne miatt!
Pirossal jelölöm az Újszövetségi szöveget:
Jel 18,4 „Menjetek ki belőle, én népem, hogy ne legyetek részesek bűneiben…”
Mert az ÚR bosszúállásának ideje ez, megfizet neki tetteiért.
Jel 18,5 „mert bűnei felhalmozódtak az égig, és megemlékezett az Isten az ő gonoszságairól.”
Aranyserleg volt Babilon az ÚR  kezében, megrészegítette az egész földet. Borából ittak a népek, ezért vesztették eszüket a népek.
Jel 18,3 „Féktelen paráznaságának borából ivott minden nemzet …”
Hirtelen esett el Babilon, összeomlott, jajgassatok miatta! Szerezzetek balzsamot sebére, hátha meggyógyul!
Jel 18,19 „… egyetlen óra alatt elpusztult!”
Gyógyítgattuk Babilont, de nem gyógyult meg. Hagyjátok hát, menjen mindenki a hazájába! - mert az égig ért ítélete, a fellegekig emelkedett. Kiderítette igazunkat az ÚR. Jöjjetek, beszéljük el a Sionon, hogy mit tett Istenünk, az ÚR!”
Jel  18,20  „Örülj neki  …,  mert Isten végrehajtotta rajta értetek az ítéletet”

Az Úr komolyan elhatározta Babilon pusztítását annak bűnei miatt, és nem szánta meg. Borzasztó, kegyetlen  halált jelölt meg részére. Jeremiás próféta jóslata később bekövetkezett. A történelem alapján tudjuk, hogy a pusztítást az akkor megszülető Perzsia (ma Irán) vitte végbe. Tehát, megdöbbentő, de tény, hogy ezt, az Isten szemében is elítélendő gonosz tettet, már, mint az emberölést és pusztítást, olyan emberek vitték végbe, akik ezzel a cselekedeteikkel Isten eszközei lettek, de ettől még nem lettek Isten szeretettjei.
Nyilvánvaló, hogy az előzetes kijelentés alapján Isten akarata érvényesült, hiszen az Ószövetségi Babilon ma már nem létezik, helyén ma sivatag van, Jeremiás próféciájának megfelelően. (Jer 50)

Az Ószövetségben említett Babilonra a következő feltárt történelmi tények voltak jellemzőek, amely a jövőbeli Babilonra is szükséges jellemzők:

Kora legnagyobb világvárosa. Világhatalom. Kiterjedt, főképp az Eufráteszen történő hajó kereskedelem jólétének alapja. (Gyapjú, textil, gabona export. Réz, ólom, vas, arany, ezüst, fa import.)
KORA LEGJELENTŐSEBB PÉNZÜGYI KÖZPONTJA.
A pénzügyleteket, papok bonyolítják, de magán bankok is alakulnak. Fizikai munkát rabszolgák végzik, áruk olcsó, 2 marha, vagy 20 kecske.
Ők intézik a kereskedők üzleti ügyeit is, számlákat, szállítóleveleket, és kereskedelmi szerződéseket írnak.
„Az ismert város, minden városánál fényesebb.” Hérodotosz
Királyi paloták; függőkertek; hatalmas városfalak, amelyen meg tudott fordulni egy négylovas szekér.
Marduk istennek állított aranyszobrok, és 50 más istennek állított templom.
Babilon fénykora azonban rövid életű volt. I.e. 605-539-ig,  tehát körülbelül 65 évig tartott, amíg a méd-perzsa csapatok le nem igázták. Utolsó uralkodója a Bibliában is említett Bélsaccar (Bél-sar-uszur)


Dán 5
„Bélsaccar király nagy lakomát rendezett ezer főrangú emberének, és az ezer emberrel együtt itta a bort. A bor hatására megparancsolta Bélsaccar, hogy hozzák elő azokat az arany- és ezüstedényeket, amelyeket apja, Nebukadneccar hozott el a jeruzsálemi templomból. Azokból akart inni a király főrangú embereivel, feleségeivel és ágyasaival együtt. Elő is hozták az aranyedényeket, amelyeket a jeruzsálemi templomból, az Isten házából hoztak el, és a király azokból ivott főrangú embereivel, feleségeivel és ágyasaival együtt. Itták a bort, és  közben  dicsőítették  az  aranyból,  ezüstből,  rézből, vasból,  fából  és  kőből csinált isteneket. Egyszerre csak egy emberi kéz ujjai tűntek fel, és írni kezdtek a királyi palota festett falára, a lámpatartóval szemben; a király pedig nézte a kezet, ahogyan írt. Közben a király arca elsápadt, gyötrő gondolatai támadtak, dereka elernyedt, és még a térdei is reszkettek. A király hangosan kiáltozott, hogy vezessék eléje a varázslókat, a csillagjósokat és a csillagászokat. Azután így szólt a király a babiloni bölcsekhez: Akárki legyen is az az ember, aki elolvassa ezt az írást, és meg tudja nekem magyarázni, az bíborba öltözhet, aranyláncot kap a nyakára, és rang szerint harmadik lesz az országomban. Akkor eljöttek a király bölcsei mindnyájan, de nem tudták az írást elolvasni és megmagyarázni a királynak. Ezért Bélsaccar király még jobban megrémült, arca
elsápadt,  és  a  főrangú  emberek  is  tanácstalanok  voltak.  Az  anyakirálynő azonban hallva a királynak és főrangú embereinek a beszédét, bement a mulatozókhoz, és ott így szólt a királyné:

Király, örökké élj! Ne gyötörjenek téged gondolataid, és az arcod se legyen sápadt! Van országodban egy férfi, akiben szent, isteni lélek van. Atyád idejében őt úgy ismerték meg, mint akinek világos értelme van, és olyan bölcsessége, amilyen  az  istenek bölcsessége. Atyád, Nebukadneccar király a  mágusok, a varázslók, a csillagjósok és a csillagászok elöljárójává tette; igen, a te atyád, ó király! Mert Dánielben, akit a király Baltazárnak nevezett el, rendkívüli lélek, tudás, értelem, továbbá álommagyarázó, titkot feltáró és rejtélyeket megfejtő képesség van. Most azért hívatni kell Dánielt, majd ő megadja a magyarázatot! Dánielt tehát a király elé vezették. A király így szólította meg Dánielt: Te vagy a zsidó foglyok közül való Dániel, akit atyám, a király hozott ide Júdából? Azt hallottam felőled, hogy isteni lélek, világos értelem és rendkívüli bölcsesség van benned. Most vezették elém a bölcseket és a varázslókat, hogy olvassák el ezt az írást, és magyarázzák meg nekem, de ők nem tudták azt megmagyarázni. Rólad azonban azt hallottam, hogy meg tudod magyarázni, ami magyarázatra szorul, és meg tudod fejteni a rejtélyeket. Ha tehát most el tudod olvasni ezt az írást, és meg tudod nekem magyarázni, akkor bíborba öltözhetsz, aranyláncot kapsz a nyakadra, és rang szerint harmadik leszel országomban.
Dániel így válaszolt a királynak: Ajándékaidat tartsd meg, és adományaidat add másnak! De azért az írást elolvasom, és megmagyarázom neked, királyom. Ó király! A felséges Isten királyságot, nagyságot, méltóságot és dicsőséget adott atyádnak, Nebukadneccarnak. Olyan nagy hatalmat adott neki, hogy remegtek és rettegtek tőle a különböző nyelvű népek és nemzetek. Megölte, akit akart, és életben hagyta, akit akart; fölemelte, akit akart, és megalázta, akit akart. De amikor szíve fölfuvalkodott, és gőgösen megkeményedett, letaszították királyi trónjáról, és méltóságát elvették tőle. Száműzték az emberek közül, és csak annyi értelme maradt, mint az állatoknak. A vadszamarak között tanyázott, füvet evett, mint az ökrök, és az ég harmatja áztatta testét, míg el nem ismerte, hogy a felséges Isten uralkodik az emberek királysága fölött, és ő azt ülteti trónra, akit akar. De te, Bélsaccar, aki a fia vagy, nem aláztad meg magadat, bár mindezt tudtad. A menny Ura fölé helyezted magad, mert az ő házának edényeit hozták eléd, és te bort ittál azokból főrangú embereiddel, feleségeiddel és ágyasaiddal együtt, miközben dicsőítetted az ezüstből, aranyból, rézből, vasból, fából és kőből csinált isteneket, amelyek nem látnak, nem hallanak, és semmit sem tudnak.
De azt az Istent, akinek a kezében van az életed és minden utad, nem dicsőítetted. Ezért küldte ő ezt a kezet, és íratta föl ezt az írást. Ez az az írás, amelyet fölíratott: mené mené tekél ú-parszin. Ez pedig a szavak magyarázata: A mené azt jelenti, hogy számba vette Isten királyságodat, és véget vet annak. A tekél azt jelenti, hogy megmért téged mérlegen, és könnyűnek talált. A perész azt jelenti, hogy felosztotta királyságodat, és a médeknek meg a perzsáknak adta.

Akkor Bélsaccar parancsára Dánielt bíborba öltöztették, nyakára aranyláncot tettek, és kihirdették, hogy rang szerint ő a harmadik az országban. Még azon az éjszakán megölték Bélsaccart, a káldeusok királyát.”

(Káldeusok megjelölés szimbolika is a Bibliában = nemcsak egy népcsoportot, de az Isten ellenes embereket is jelöli.)


Íme az Ószövetségi Babilon pusztulásáról szóló további próféciák.


Ézs 13,19
„Úgy  jár  majd  Babilon,  az  országok  ékessége, a káldeusok fenséges dísze, ahogyan földúlta Isten Sodomát és Gomorát.”


Jer 50,13.14
„Az ÚR haragja miatt lakatlan lesz, és merő pusztaság. Aki csak elmegy Babilon mellett, megborzad és fölszisszen az őt ért mindenféle csapás miatt. Sorakozzatok föl Babilon ellen mindenfelől, ti íjászok! Lőjétek, ne sajnáljátok a nyilat, mert vétkezett az ÚR ellen!”


Jer 50,24
„Csapdába ejtettelek, meg is vagy már fogva, Babilon, észre sem vetted! Rád találtak, és megragadtak, mert az ÚR ellen mertél harcolni!


Jer 50,29
„Hívjátok  össze  Babilon  ellen  a  lövészeket,  minden  íjászt!  Verjetek  tábort körülötte,  ne  menekülhessen  el  senki!  Fizessetek  meg  neki  tettei  szerint, bánjatok  el  vele  egészen  úgy,  ahogyan  ő  bánt  el  másokkal!  Mert  kevélyen viselkedett az ÚRral, Izráel Szentjével szemben.


Jer 51,53
„Ha  az  égig  emelkedik  is  Babilon,  és  ha  hozzáférhetetlenné  teszi  is  magas erődítményét, akkor is rátörnek a pusztítók, akiket én küldök - így szól az ÚR.”


Jer 51,10-13
„Hegyezzétek a nyilakat, készítsétek elő a pajzsokat! Fölindította az ÚR a méd királyok lelkét, mert azt akarja, hogy feldúlják Babilont. Bizony, az ÚR bosszúállása ez, bosszút áll templomáért. Tűzzétek ki a hadi jelvényeket Babilon falaival szemben, erősítsétek meg az őrséget! Helyezzetek
el őrszemeket, állítsatok lesbe csapatokat! Mert az ÚR elhatározta és végre is hajtja,  amit  megmondott  Babilon  lakosairól.  Te  nagy  vizek  mellett  lakó, kincsekben gazdag nép, eljött a véged, 


rablásod véget ért!



Nincsenek megjegyzések: