A jogos felháborodás

"Ha tehát olyan tanításokkal találkozunk, amelyek gyalázzák Krisztust, akár személyének dicsőségét, akár művének hatását, vagy tisztségeit, elszántan kell azt visszautasítanunk, minden rendelkezésünkre álló érvvel.

Aki közönyös vagy semleges marad ott, ahol Isten Fiáról van szó, az főbenjáró bűnösként áll majd a mennyei bíróság elé.

Mert ugye nem maradunk közönyösek, ha saját jóhírünkről, vagy jellemünkről van szó, vagy éppen személyes vagy családi vagyonunkról; ugyancsak megelevenedünk,  ha magunkról vagy szeretteinkről van szó.

Mennyivel inkább fel kell háborodnunk, ha Annak dicsőségét, tisztességét, nevét és ügyét éri támadás, akinek mindent köszönhetünk ebben az életben és az örökkévalóságban. Aki letette dicsőségét, eljött ebbe a gonosz világba, szégyenletes halált halt a kereszten, hogy megmentsen bennünket a pokol örökké gyötrő lángjaitól.

Lehetünk közönyösek, ha Róla van szó, semlegesek, ha Őt támadják? Mentsen Isten ettől!"

C.H. Mackintosh,
(Elmélkedések Mózes 4. 5. könyvéről, 410. old)