Sátánról

Sátán (ellenség, ellenfél, üldöző; vádoló)

Mint tulajdonnév: valamennyi elbukott szellem feje; Isten és ember legfőbb ellensége.

"Történt egy napon, hogy az istenfiak megjelentek, és megálltak az Úr előtt. Velük együtt megjelent a Sátán is. Az Úr megkérdezte a Sátánt: Honnan jössz? A Sátán ezt felelte az Úrnak: A földön barangoltam, ott jártam-keltem. Erre ezt mondta az Úr a Sátánnak: Észrevetted-e szolgámat, Jóbot? Nincs hozzá fogható a földön: feddhetetlen és becsületes ember, féli az Istent, és kerüli a rosszat. A Sátán így felelt az Úrnak: Nem ok nélküli féli Jób az Istent! Hiszen te oltalmazod őt, a házát és mindenét, amilyen csak van! Keze munkáját megáldottad, és jószága elszaporodott a földön. De nyújtsd csak ki a kezed, és tedd rá arra, amije van, majd káromol még téged! Az Úr ezt felelte a Sátánnak: Mindenét a kezedbe adom, csak rá magára nem vethetsz kezet! És eltávozott a Sátán az Úr elől." (Jób 1,6-12)
"Azután megmutatta nekem Jósua főpapot, aki az Úr angyala előtt állt, meg a Sátánt, aki jobb keze felől állt, és vádolta őt." (Zakariás könyve 3,1)

Minden jónak ellensége; különböző nevek és jelzők alatt találkozunk vele:
- ördög (Mt 4,1.5; Lk 4,2) (Jelentése: összekuszáló, vádoló, kettéosztó, rágalmazó.) Sátán egyik főcíme, mint Isten és ember ősellenségéé.
- az atyafiak vádolója (Jel 12,9-10)
- ellenség ((1Pét 5,8)
- Belzebub ((Mt 12,24, Mt 10,25) Baálzebub (a legyek Baálja vagy ura, a férgek). Ilyen néven tisztelték Baált Ekronban a filiszteusok (2Kir 1,2.3.6)
- Béliál (2Kor 6,15) Az ÓSZ-ben nem tulajdonnév hanem valami efféle jelentésű szó: semmit érő, gonoszság, törvénytelenség (5Móz 13,13; Bír 19,22; 1 Sám 25,25) A 2 Kor 6,15-ben a Sátánt jelenti.
- az egész földkerekség elhitetője (Jel 12,9)
- a nagy sárkány (Jel 12,9)
- a gonosz (Mt 13,19.38) A gonosz jelentése: Mindaz, ami nincs összhangban Isten rendjével, akár erkölcsi, akár testi vonalon (1Móz 3; Jób 2,10; Zsolt 23,4; Lk 16,25)
- a hazugság atyja (Jn 8,44)
- e világ istene (2Kor 4,4)
- kezdettől fogva emberölő (Jn 8,44)
- ama régi kígyó (Jel 12,9)
- e világ fejedelme (Jn 12,31; 14,30)
- a levegőbeli hatalmasság fejedelme (Ef 2,2)
- a kísértő (1Tesz 3,5) 1 Krón 21,1
- Istennek nem független vetélytársa; csak addig mehet el, amíg Isten megengedi (Jób 1,12; 2,6; Lk 22,31)
- gyökerében gonosz
- az erős (Mk 3,27)
- származását homály fedi, de kezdetben jó szellem volt, aki azután felfuvalkodottsága miatt elszakadt Istentől (Ézs 14,12-20, Ez 28,12-19; 1Tim 3,6). Amikor még a szentség állapotában volt, fellázadt Isten ellen és más angyalokat is belevitt ebbe a lázadásba (Júd 6; 2Pét 2,4)
- hatalmas, Isten ellen lázadó birodalom zsarnoka (Mt 12,26; Lk 11,18)
- mindent megkísérel azért, hogy Istennek az emberrel kapcsolatos tervét meghiúsítsa
- emberfeletti hatalommal és bölcsességgel rendelkező személy, de nem mindenható és nem mindentudó. Fő célja, hogy Istennek az emberrel kapcsolatos mentő szándékát meghiúsítsa. Támadásának fő módszere a kísértés.
- Krisztus golgotai halála legyőzte
- egy napon Isten a tüzes tóba veti majd, ahol örök gyötrelem vár reá (Mt 25,41; Jel 20,1-3.7-10)


Jézus Krisztus a Sátánról:

Jézus "Negyven napig volt a pusztában, miközben kísértette a Sátán. Vadállatokkal volt együtt, és angyalok szolgáltak neki." Mk 1,13
"Akkor elvitte Jézust a Lélek a pusztába, hogy megkísértse az ördög. Miután negyven nap és negyven éjjel böjtölt, végül megéhezett. Ekkor odament hozzá a kísértő, és ezt mondta: "Ha Isten Fia vagy, mondd, hogy ezek a kövek változzanak kenyérré." Ő így válaszolt: "Meg van írva: Nem csak kenyérrel él az ember, hanem minden igével, amely Isten szájából származik." Ezután magával vitte az ördög a szent városba, a templom párkányára állította, és így szólt hozzá: "Ha Isten Fia vagy, vesd le magadat, mert meg van írva: Angyalainak parancsot ad, és azok tenyerükön hordoznak téged, hogy meg ne üsd lábadat a kőbe." Jézus ezt mondta neki: "Viszont meg van írva: Ne kísértsd az Urat, a te Istenedet!" Majd magával vitte az ördög egy igen magas hegyre, megmutatta neki a világ minden országát és azok dicsőségét, és ezt mondta neki: "Mindezt neked adom, ha leborulva imádsz engem." Ekkor így szólt hozzá Jézus: "Távozz tőlem, Sátán, mert meg van írva: Az Urat, a te Istenedet imádd, és csak neki szolgálj!" Ekkor elhagyta őt az ördög, és íme, angyalok mentek oda, és szolgáltak neki." Mt 4,1-11

"Az írástudók pedig, akik Jeruzsálemből jöttek le, azt mondták, hogy Belzebub van benne, és hogy az ördögök fejedelmének a segítségével űzi ki az ördögöket. Jézus odahívta őket, és példázatokban szólt hozzájuk: "Hogyan űzheti ki a Sátán a Sátánt? Ha egy ország meghasonlik önmagával, nem maradhat meg az az ország; és ha egy háznép hasonlik meg önmagával, az a háznép sem maradhat meg. Ha tehát a Sátán önmaga ellen támadt, és meghasonlott, akkor szintén nem maradhat meg tovább, hanem vége van. Viszont senki sincs, aki egy erős ember házába hatolva el tudná rabolni annak javait, ha csak előbb meg nem kötözi azt az erős embert; akkor kirabolhatja a házát." Mk 3,22-27

"Azután így szólt hozzájuk: Nem értitek ezt a példázatot? Akkor hogyan fogjátok megérteni a többit? A magvető az igét veti. Akik az útfélen vannak: oda hull az ige; de amikor meghallják, azonnal jön a Sátán, és kiragadja a beléjük vetett igét." Mk 4,13-15

"Ő azonban megfordulva tanítványaira tekintett, megdorgálta Pétert, és ezt mondta: Távozz tőlem, Sátán, mert nem az Isten szerint gondolkozol, hanem az emberek szerint." Mk 8,33

"Láttam a Sátánt villámként leesni az égből. Íme, hatalmat adtam nektek, hogy kígyókon, skorpiókon tapodjatok, és az ellenség minden erején, és hogy semmi se árthasson nektek. De ne annak örüljetek, hogy a lelkek engedelmeskednek nektek, inkább annak örüljetek, hogy a nevetek fel van írva a mennyben." Lk 10,18-20

"Hát Ábrahámnak ezt a leányát, akit tizennyolc éve megkötözött a Sátán, nem kellett-e feloldani ebből a kötelékből szombaton?" Lk 13,16

"Simon, Simon, íme, a Sátán kikért titeket, hogy megrostáljon, mint a búzát, de én könyörögtem érted, hogy el ne fogyatkozzék a hited: azért, ha majd megtérsz, erősítsd atyádfiait." Lk 22,31

"Akkor bement a Sátán Júdásba, akit Iskáriótesnek neveztek, és egyike volt a tizenkettőnek." Lk 22,3

"Bemártotta tehát a falatot, és odaadta Júdás Iskáriótesnek, a Simon fiának; és akkor a falat után belement a Sátán. Jézus pedig így szólt hozzá: "Amit tenni szándékozol, tedd meg hamar!" Jn 13,26-27

Jézus Krisztus Pál apostolnak:

"Azért küldelek el (a pogányokhoz), hogy nyisd meg a szemüket,

hogy a sötétségből a világosságra, és a Sátán hatalmából az Istenhez térjenek;

hogy az énbennem való hit által megkapják bűneik bocsánatát,

és örökséget nyerjenek azok között, akik megszenteltettek." Apcs 26,18

Pál apostol tanítása a Sátánról:

"A békesség Istene pedig összezúzza a Sátánt lábatok alatt hamarosan." Róm 16,20

"Mindenfelé az a hír járja, hogy paráznaság van közöttetek, mégpedig olyan, amilyen még a pogányok között sem fordul elő; hogy tudniillik valaki apjának feleségével él. Ti pedig felfuvalkodtatok ahelyett, hogy inkább megszomorodtatok volna, és eltávolítottátok volna közületek azt, aki ilyen dolgot cselekedett. Mert én, aki testben távol vagyok, de lélekben jelen, mint jelenlevő már ítéltem, hogy miután az Úr Jézus nevében összegyűltünk, ti és az én lelkem, a mi Urunk Jézus hatalmával, átadjuk az ilyet a Sátánnak, teste pusztulására, hogy lelke üdvözüljön az Úrnak ama napján." 1Kor5,1-5

"A feleség nem ura a maga testének, hanem a férje; s ugyanúgy a férj sem ura a maga testének, hanem a felesége. Ne fosszátok meg egymást magatoktól, legfeljebb közös megegyezéssel egy időre, hogy szabaddá legyetek az imádkozásra, de azután legyetek ismét együtt, nehogy megkísértsen a Sátán titeket azáltal, hogy képtelenek vagytok magatokon uralkodni." 1Kor7,4-7

"Ezért tehát, hogy el ne bizakodjam, tövis adatott a testembe: a Sátán angyala, hogy gyötörjön, hogy el ne bizakodjam. Emiatt háromszor kértem az Urat, hogy távozzék el tőlem. De ő ezt mondta nekem: "Elég neked az én kegyelmem, mert az én erőm erőtlenség által ér célhoz." 2Kor12,7-9

"Az ilyenek álapostolok, csaló munkások, akik Krisztus apostolainak adják ki magukat. Nem is csoda, mert maga a Sátán is a világosság angyalának adja ki magát. Nem meglepő tehát, hogy szolgái is az igazság szolgáinak adják ki magukat; de a végük cselekedeteikhez méltó lesz." 2Kor 11,14-15

"El akartunk menni hozzátok, én, Pál nem is egyszer, de megakadályozott minket a Sátán." 1Tessz 2,18

"Mert egyesek már a Sátánhoz hajlottak." 1Tim5,15