"Mert minden ember, akit megsértettünk és megbántottunk, egy azok közül, akiket Jézus testvéreinek nevezett. Amit pedig ellene követtünk el, azt Isten ellen követtük el. Minden ember a Krisztus testvére."

2012. február 13., hétfő

A bizalom imája az Atyához

Mennyei Édesatyám!
Hadd legyek igaz gyermeked, aki szükségével rögtön Atyjához siet, mert tudom: szomorúságomban, bajomban Te megértesz engem-jobban, mint bárki más.
De hadd legyek igaz gyermeked abban is, hogy várni tudjak, míg Te, Atyám megérkezel segítségeddel. Rendületlenül hinni akarok abban, hogy Te a megfelelő órában segíteni fogsz, minden kérdésemet megoldod és jót teszel velem. Igen, tudom: szereteted nagyobb, mint szükségeim, hatalmasabb, mint bűneim és megkötözöttségeim, s hiszem, mindig kész vagy segíteni.
Atyám, átadom magam Neked, a szorult helyzetemben is várok a Te órádra, hogy az a nagy öröm és dicsőség órája lehessen, melyet azoknak engedsz átélni, akik a várakozásban megtisztultak.
ÁMEN

/ M. Basilea Schlink /



„A külső vagy belső ínség és harc idején,
amikor úgy tűnik nincs kiút,
reménykedve várd a segítség és szabadulás óráját.
Boldogok azok, akik türelmesen várnak,
mert várakozásuk örömet eredményez.
Akik kitartanak, már itt a Földön is megtapasztalják,
hogy a reménység nem szégyenít meg.
A Mennyben pedig átélik a teljességet.
Isten soha nem okoz csalódást a benne bízóknak.”

M. Basilea Schlink

M. Basilea Schlink: Ő megvígasztal

Isten, az Atya, gyermekeit maga mellett akarja tudni. Sokféle nyomorúságot és sorscsapást küld ezért ránk, hogy hazavezessen. Mi viszont rendszerint nem kívánjuk a megpróbáltatásnak ezeket a hírnökeit. Haragossá és dacosakká válunk. Azután csodálkozunk, miért nem kapjuk az Atya oly nagyon várt szeretetét, ajándékát és segítségét. Csodálkozunk, miért tűnik Ő olyan távolinak számunkra. Nehézségeink között – melyekbe a körülmények vagy emberek révén kerülünk – halljuk meg Isten szeretetének szavát: „Térj meg, térj haza!” Térjünk meg azért valóságosan. Isten atyai szeretetében vágyik rá, hogy közösségébe vonjon. Boldoggá akar tenni a Vele való bensőséges kapcsolat által, amelyre mint teremtményei rendeltettünk, és amire Jézus Krisztus megváltott bennünket. Fogadd hát el a megpróbáltatás követeit, melyeket Ő küld számodra.
"A szeretetnek semmi sem túl nehéz, mivel az áldozathozatal az élet lélegzetvétele."

(M. Basilea Schlink)

Az utolsó szó Istené

Az utolsó szó Istené
Írta: M. Basilea Schlink (Megjelent a Szent Margit Lap 129. számában)

(Az alábbi írás szerzője, Basilea Schlink anya, egy evangélikus női Mária-közösség tagja, melynek a Nyugat-németországi Darmstadtban van az anyaháza. Az itt következő írás tehát nem MA és nem MAGYARORSZÁGON, hanem 1992-ben és Nyugat-Németországban jelent meg a „Das letzte Wort spricht Gott” című kis műben. Basilea Schlink anyától a honlapon egy másik írás is található: a KÖNYVTÁR 2. fiókjában a „Béke, minden áron?” címmel.)



Miért gyűlölik Jézus híveit manapság olyan nagyon? Mindenekelőtt azért, mert hozzá tartoznak, a Legmegvetettebbhez, akinek Anyja karjaiban már csecsemőként menekülnie kellett, akit gyermek évei óta üldöztek – míg végül keresztre nem feszítették. A Jézus iránt érzett szeretet hajtja a hozzá hűségeseket arra, hogy az Ő nyomdokain járjanak, és életvitelükben annyira mások legyenek, mint korunkban bárki más. Megingathatatlanul tartják magukat Isten parancsaihoz, és nem tagadják meg Jézusban való hitüket. Ez formálja életüket és viselkedésüket. Teljes határozottsággal úsznak az árral, azaz korunk sátáni áramlataival szemben. Hiszen ma milliók és milliók emelik fel öklüket Isten ellen, köpik le a keresztet, gúnyolják ki Jézus halálát és hurrogják le övéit. Ezért kerülik a hűségeseket egyre jobban és egyre többen, ezért gúnyolják ki őket egyre gyakrabban.

A mi eleddig még „szabad” világunkban tapasztalható keresztény-üldözés egyre nagyobb méreteket fog ölteni, egyre szélesebb területeken fog elterjedni. Akkor az Istenhez hűségesnek maradtakat még másképp, még jobban fogják gyalázni, ócsárolni és a nyilvánosság előtt rágalmazni. Hazugságokkal és árulásokkal rosszat fognak terjeszteni róluk és erkölcsi gyilkosságot fognak elkövetni rajtuk, anélkül, hogy bármely bíróság fellépne ez ellen. A média segítségével ez könnyen és gyorsan elterjedhet az egész világon. Nemsokára egyre nagyobb mértékben fogják a keresztény műveket tönkretenni és a hívők életét veszélyeztetni. Ez Jézus útján nem történhet másképp.

Aki manapság még úgymond „a világ lelkiismeretét” képviseli, azt minden körülmények között el kell hallgattatni. Nem érvényes egyre jobban erre a helyzetre az, amit Szent Pálnál olvasunk: „A gonoszság titka már munkálkodik, csak annak kell még az útból eltűnnie, ami még késlelteti. Akkor majd megjelenik a gonosz”? (2 Tesz 2,7-8) Ami Sátánt még megakadályozza abban, hogy hatalmát teljes egészében felállítsa, azt ki kell irtani – és erre már folynak a megfelelő előkészületek. (szerk. megj.: ez volt 1992-ben, mára már – úgy tűnik – eltűntek az akadályok a Sátán elől.)

Jézus csak szeretete és szenvedése által teremti meg birodalmát. Ezt a hozzá hűségesekkel együtt teszi meg, akik ugyanazt a lelkületet hordozzák magukban, mint Ő. Bár magukban gyengék, de bensejükben hatalmas erő lakozik. Mert erejük a Jézus szeretetéből fakadó szenvedésre való készségükben rejlik. Miatta képesek sebeket kapni – és Őt jobban szeretni, mint saját életüket. Ezért nincs mit veszteniük, és a sátáni túlerővel szemben a valóságban ezért ők az erősebbek, még ha számuk elenyészően csekély is.

Szenvedésükkel segítik eme hűségesek Isten uralmának eljöttét. Számosan közülük életükkel fognak ezért fizetni a Jelenések Könyvében leírtak szerint: „Nem kímélték életüket halálukig.” (Jel 12,11) Jézus, Isten Báránya megengedi nekik, hogy kis bárányokként kövessék őt, és látszólagos vereségükben így mégis győzzenek. Mert Ő most, az idők végezetén is, sebesült Bárányként győzi le a Sátánt. És akik követik őt, azokat az Ő báránylétével alakítja át, hogy türelmesen és szenvedve és másokért elvérezve Jézus szeretetének győzelmét képviseljék. A szeretethez mindig a győzelem és soha nem a gyűlölet tartozik. A vég a Bárány diadala lesz.

Isten nem mindig a szenvedő és a panasztevő, Isten egyúttal az is, akiről írva vagyon: „Aki az égben lakik, az mosolyog rajtuk, kineveti őket az Úr. De egyszer majd haraggal fordul feléjük, és kemény szót intéz hozzájuk.” (Zsolt 2,4-5) Ez a harmadik világháborúban és a következő büntető ítélkezésekkor lesz nyilvánvalóvá, mert az emberek Isten szeretetét gyűlölettel és gúnnyal vetették el.
Igen, Isten panaszkodik, Isten szenved, Isten szeret – és mégis Ő marad a diadalt arató Úr és Bíró, az egész világmindenség Uralkodója, aki az őrjöngő sátáni erőket legyőzi, és aki végül Jézus örök birodalmát felállítja. Ehhez az Úrhoz akarunk mi tartozni.

Az új világrendek, melyek a földet megmenteni és a béke birodalmát megteremteni akarják, emberi agyak szüleményei, melyeket olyan emberek akarnak megvalósítani, akik elhagyták Istent. De az Új a Szentháromság egy Istentől jön majd – Jézus Krisztus örök birodalmának piciny árnyékaként már a világkatasztrófák ítélőszéke után, aztán tökéletes formában Jézus újraeljövetelekor, mert Istennél van minden igazság, mely bölcsességgel és szeretettel teli szívében született és örök időkig megmarad. Mekkora reménnyel kell ez a hozzá hűségeseket eltöltse! Isten kezében tartja a világunkat. Az utolsó szót Ő, az örök szeretet mondja ki. És ami nagyban az egész világra és az üdvösségtörténetre érvényes, az érvényes a mi egyéni életünkre, a bűn és a sátáni erők ellen vívott személyes hitbeli harcunkra is, a problémáinkra és keserű végidőbeli szenvedéseinkre.

Az utolsó idő ugyan valóban a legnagyobb szenvedések ideje Isten és az övéi számára; de ezek a szenvedések megtörik az utat Isten eljövendő birodalma, az egész világ feletti uralma számára. A keresztényellenes kor után Jézus újra eljön glóriában és dicsőségben. Akkor a hozzá hűségesek megosztják vele kimondhatatlan örömét, mivel szerették Jézust, vele szenvedtek, ők jelentették számára a végső idők borzalmai közepette a vigaszt.

A végső idő az üdvtörténetben és az emberiség történelmében ezért különös, egyszeri korszak. Bár a legnagyobb szenvedéseket, amit a föld valaha látott, hozza magával, mégis különleges dolog ebben az időben élhetni. Soha nem jelentett Isten számára egy Őt szerető, Vele szenvedni hajlandó lélek olyan sokat, mint most. Soha nem vétettek fel a hozzá hűségesek annyira az Ő szenvedésének közösségébe (Fil 3,10), mint most, amikor Isten szenvedései a csúcspontjukat érik el.

Jézus a Legnagyobb és egyben a Legalázatosabb, földi életében szívből megköszönte és örök jutalmat ígért tanítványainak, mert azok kitartottak mellette szenvedéseiben. (Luk 22,28) Haláltusájában, a Getszemáni kertben arra vágyott, hogy vele virrasszanak és imádkozzanak. Jézus azonban ugyanaz tegnap, ma és holnap. Igen, Isten súlyos szenvedései közepette már az Ószövetségben embergyermekeit kereste: „Körülnéztem, de nem akadt senki, aki segítsen” (Iz 63,5), vagy ahogy a 69. zsoltárból ismerjük: „Vártam, hogy valaki megszán, de nem akadt senki, nem volt, aki megvigasztalt volna.” (Zsolt 69,21)

Nem kegyelem számunkra a végső időben, hogy Isten egyáltalán kinyilatkoztatta számunkra szenvedését –, hogy valamit érezni enged nekünk jajszavából –, hogy bepillantást enged nekünk szívébe, és szenvedésének és szeretetének mélységeibe? Őt felüdíthetni és vigasztalhatni akkora kiválasztottság, amelyet nem is vagyunk képesek felfogni. Ezért élhetni, ez az a szent titok, amelyet a hozzá hűségesek ma szívükben hordanak. Őt szeretőket támasztott az Úr magának a végső időkre, olyanokat, akik vele együtt jajgatnak és szenvednek, akik egyedül Istenben találják meg minden vigaszukat, és Isten számára vigaszt jelenteni: ez életük legmélyebb értelme.

---
Találati hely:
http://katolikus-honlap.freeweb.hu/0701/schlink.htm

Bűnbánat a holokauszt felett

2009 Aug 26

"A 2009 szeptember 18-án a Bárkába látogató, a Basilea Schlink által alapított németországi evangéliumi keresztény "Mária nővérei" közösség tagja - Sister Pista írta az alábbi üzenetet, amelyen keresztül kicsit bepillantást nyerhetünk szolgálatukba.

Német vagyok, így mély fájdalommal gondolok a Holokausztra. Minél idősebb leszek, annál inkább elborzaszt nemzeti vétkünk nagysága.
Az elmúlt év januárjában a Nobel díjas író, Ellie Wiesel intézte a következő szavakat a Bundestaghoz, a német parlament alsóházához: "Népem azóta küzd ellenségekkel, hogy megjelent a történelem színpadán. Senki sem sebzett meg azonban minket jobban, mint Hitler Németországa." Megrázó szavait én rádión keresztül hallgattam. Népirtás már történt máskor is a történelemben. A Holocaust mégis példa nélkül áll a történelemben, mint a népirtás gépesített formája. Borzalmas gondolat, hogy Istentől kapott olyan képességeinket, mint a szervezőkészség és a hatékonyság, - a zsidó nép megsemmisítésének iszonyú céljára lehetett fordítani. Auschwitz mögött a német technológia hatékonysága állt. A "Végső Megoldás" nem egy pillanat szüleménye. Alaposan kigondolt terv volt, szisztematikusan kidolgozott részletekkel, amelyet a legnagyobb hidegvérrel hajtottak végre a világ legműveltebb, de egyben legarrogánsabb és félrevezetettebb nemzetei.

Úgy mondom ezt, mint olyan valaki, aki a hitleri éra alatt növekedett fel Németországban. Abban az időben széleskörű volt a megtévesztettség Németországban. Még ha szüleink nem is értettek egyet a náci rezsimmel, még ha más értékekben is hittek: az iskolák és a Hitler Jugend hatása erősebbnek bizonyult.

Hadd illusztráljam mindezt. A Harmadik Birodalom idején csak egyetlen politikai párt létezett. Ha tanulni akartál, és el akartad érni karriered csúcsát, csatlakoznod kellett ehhez a párthoz. 16 éves voltam, amikor tanárunk azt javasolta, hogy már előre iratkozzunk fel, nehogy lekéssük a lehetőséget a párthoz való csatlakozásra, ahová 18 éves kortól lehetett tartozni. Ha nem csatlakozunk, mondta, lemondhatunk a felsőoktatásról, a karrierről. Tehát a legtöbben jelentkeztünk.

Még ma is látom, ahogyan leballagok a lépcsőkön Königsbergben, az egyetemen, és hangosan megjegyzem osztálytársaimnak: „Ennek semmi köze a Jézusba vetett hitemhez.” Tizennégy hónappal később jöttem rá, hogy milyen tragikusan tévedtem. Hatmillió zsidó lelte a halálát azért, mert mi, Bibliában hívő keresztények csak sodródtunk az árral. A nemzeti bűn valóságos dolog. Közösségünk, amely egy ébredésben született a háború végén, egyre inkább ráébredt ennek valóságára. Ahogyan alapítónk, Basilea Schlink hangsúlyozta, nekünk személyesen kell felelősséget vállalnunk azért, ami történt: nem háríthatjuk a felelősséget másra. 1954-55-ben, amikor még szinte egyáltalán nem láttak dokumentumok napvilágot a Holocausttal kapcsolatban, alapítónk megszerezte a táborok megnyitásával kapcsolatos dokumentumokat. Elolvasta nekünk ezeket a beszámolókat és hozzá Ézsaiás könyvének fejezeteit is. Fájdalmas kinyilatkoztatás ideje volt ez számunkra. Bár még csak gyerekek, vagy tizenévesek voltunk a Harmadik Birodalom idején, sírva hallgattuk a beszámolókat, és magunkat láttuk az agresszorok helyén. A mi Urunk arcán pedig felismertük annak a hatmillió zsidónak a vonásait, akik meghaltak a Holocaust idején. Előttünk állt az Ézsaiás 53 szenvedő szolgája: megvetve, elutasítva, megverve, és brutálisan meggyilkolva. Mi pedig ott álltunk és nem láttunk vagy nem akartunk látni, csak elfordítottuk arcunkat. Mivel semmit sem tettünk, és semmit sem mondtunk, a mi kezeinkhez is zsidók vére tapad.
"Legsötétebb órájában a zsidó nép is elszenvedte a maga Kálváriáját, és olyanok lettek, mint Jézus a kereszten elszenvedett halálában."
Gyakran hallottuk, hogyha Jézus a huszadik század első felében születik, akkor Neki is sárga csillagot kell viselnie, és Őt is a gázkamrába küldték volna. Hogy lehet, hogy nem vettük észre, hogy népében maga Jézus szenved újra?
Mert iskoláinkban egy szőke, kék szemű, árja Jézust ismertünk meg. Pedig Jézus zsidó anyától született, zsidó otthonban nevelkedett és a zsidó írásokon nőtt fel. Péter, János és Pál, akiknek élete és tanításai áldássá lettek a számunkra, szintén zsidók voltak.

Nemrégiben konferenciát tartottunk Darmstadt-i központunkban, Izraellel kapcsolatosan. Több int 1000 német résztvevő jött el, hogy ellene mondjon a személyes, a családi és nemzeti anti-szemitizmusnak. Ám a frankfurti Szabad Keresztény Központ vezetője, Rudi Pinke pásztor figyelmeztetett: "Mielőtt bűnbánatot tartunk a Holocaust miatt, fel kell említenünk azokat a történelmi eseményeket is, amelyek a Holocausthoz vezettek. Jóval a náci korszakot megelőzően Németország már fürdött a zsidó nép vérében és könnyeiben. És mindennek hátterében főleg az egyház zsidókat megvető tanítása állt.
Ha fellapozzuk városaink archívumait, megdöbbenve láthatjuk, hogy mi történt egyes német városok zsidó lakosaival. Köln, Mainz és a Rajna melletti más városok hírhedtek voltak a keresztes hadak vérengzéseiről. A Szent Földre való útjukban lemészárolták a zsidó közösségeket, miközben azt gondolták, hogy bosszút állnak Jézus Krisztus haláláért. A fekete himlő pusztításának idején egész közösségeket vádoltak a betegség miatt és égettek el máglyákon. Zsinagógákat gyújtottak fel és helyükre keresztény templomokat építettek. Rituális gyilkosságok vádjai hasonló vérengzésekbe fajultak.
Soha nem felejtem el a borzalmat, amely lelkemet töltötte el, amikor a zsidó nép történelmét részletesebben tanulmányozni kezdtem. Minden korszak elhozta a maga kegyetlenségeit. Nincs vége a zsidó nép szenvedéseinek? Ha egy bűnös ember, mint én, ilyen fájdalmat tud érezni e szörnyűségek láttán, vajon mit érez maga Isten? Ézsaiás mondja: Minden fájdalmunkban osztozott (Ézsaiás 63:9). Ő, aki mindent lát, szívében évszázadok fájdalmát hordozza választott népe iránt.
Nekünk, protestánsoknak is meg kell látnunk, hogy semmivel sem vagyunk kevésbé vétkesek, mint a minket megelőző egyház, amikor reformátorunk, Martin Luther antiszemita írásaira gondolunk. Tiszteljük őt, mint azt az embert, aki anyanyelvünkön adta kezünkbe a Bibliát. Szolgálata kezdetén Luther érdeklődéssel fordult a zsidó nép felé, ám később ellenük fordult. Hitler idején Luther haragtól átitatott szavait valósították meg szó szerint: "Égesd el zsinagógáikat, pusztítsd el otthonaikat! Tiltsd be a Talmudot! Zárd be őket! Vedd el az aranyukat! Űzd ki őket az országból!"
Országunkon valami megnevezhetetlen nyomás ül. Még az idejövő külföldiek is érzik ezt. "imádkozunk ébredésért - mondja Basilea Schlink – de az ébredés mégsem jön." Átok nehezedik a keresztény közösségre, az Izrael ellen elkövetett és még meg nem vallott bűnök átka."
A Holocaust fejezete nem záródott még le. A túlélők ezrei vannak még közöttünk, életre szóló sebekkel. Nemcsak otthonaikat és szeretteiket pusztítottuk el, hanem a legtöbb esetben elvettük tőlük a legdrágábbat: Izrael Istenébe vetett hitüket.
"Istenemet Aushwitzban temettem el." - mondja egy túlélő. Ellie Wiesel „Éjszaka” című könyvében írja; hogy sohasem fogja elfelejteni Auschwitz lángjait, amelyek örökre megemésztették hitét. Mert nem tudta felfogni, hogy Isten miért közönyös. "Úgy tűnt, hogy még Isten, még Izrael Istene sem törődött velünk." Mindenki más hallgatásánál jobban gyötör bennünket az Ő hallgatása, amely titok marad, és amelyet nem tudunk megfejteni a mai napig sem."
A zsidó nép szenvedése a Holocaustban túlmegy az emberi nyelv leíró képességének határain. Talán a Biblia prófétikus szakaszainak leírása közelíti meg az áldozatok mezítelen haláltusáját, amelyen Isten szívének kiáltása hallatszik át: "Elgyengültek a könnyektől a szemeim, háborog a bensőm, földre omlott a szívem, népem leányának romlása miatt...Mihez hasonlítsalak, hogy megvigasztaljalak, Sion szűz leánya? Mert nagy a te romlásod, mint a tenger? Ki gyógyíthat meg téged? "(Jer siralmai: 11,13.)
A Beth Abraham nevet viselő házunkban, Jeruzsálemben, amelyet a Holocaust túlélőinek tartunk fenn, újra és újra halljuk: „Soha nem gyógyulhatnak be a sebeink.” Hisszük, hogy ez a mély seb Isten szívén is ott van.
Ha Ellie Wiesel úgy írja le a kegyetlenségeket, mintha egyetlen német kínzott volna halálra egyetlen zsidót hatmilliószor, akkor láthatjuk magunkat ennek az egyetlen németnek a helyén, aki vétkes isten és ember előtt.
Ha Isten Szelleme az, aki meggyőz a bűn dolgában, nem számít, hogy a bűn elkövetésének korában éltünk-e, vagy később születtünk. A nemzetünkhöz és a keresztény hit közösségéhez való tartozásunk miatt vétkesek vagyunk, hisz mind nemzetünk, mind egyházaink tétlenül nézték az üldöztetéseket.
Nemrégiben egy izraeli látogatónk figyelmeztetett: Nem kizárt egy második Holocaust lehetősége. Az antiszemitizmus világszerte erősödik. Sokan mondják, hogy jelenleg a halászok idejében élünk, de eljön hamarosan a vadászok ideje, amikor a zsidó nép ismét menekülésre kényszerül, különösen az észak földjéről (Jer 16:16). Vajon feláldozzuk-e kényelmünket, kockára tesszük-e életünket zsidó menekültek befogadására? Számunkra, németek számára lehetőség lesz majd, hogy jóvátegyük a náci idők Németországának vétkeit. Isten várja, hogy most hogyan reagálunk. Megállunk-e az Ő oldalán és a zsidó nép oldalán? Bárcsak ez a nemzedék ne vallana kudarcot úgy, ahogyan a korábbi tette."

Találati hely:
http://lidiaimakozosseg.hu/print.php?news.75

M. Basilea Schlink

Régi leveleimet néztem át a szekrényből kihúzott papírdobozomból.
Elhatároztam felhívom egy debreceni barátnőmet, Annát.  Megkérdezem, hogy van. Az ő leveleit olvasgatva találtam egy kis keresztény prospektust a borítékban, M. Basilea Schlink írását.
Tervezem, beírom következő bejegyzésben, ezt a kis üzenetet, mert megvigasztalt.

Rákerestem az interneten, hogy ki Basilea Schlink; meglepett, amikor megláttam, hogy könyveinek ki a magyarországi kiadója. Hirtelen beugrott, örömmel jutott eszembe, hogy a kiadóval, Nagy Perge Zoltánnal és feleségével, tizenöt éve, volt szerencsém személyesen találkozni. Férjemet és engem a fia vitt el hozzá. Emlékszem így invitált a találkozásra: "Meg kell őt ismernetek, gyertek, hadd mutassam be."

Így történt, hogy találkoztunk Zoli bácsival, egy áldott idős emberrel.
Véletlen találkozások? Olyan furcsa vagyok, észrevettem, sokszor évek telnek el, hogy valamit ésszel fel tudjak fogni. Magam előtt is hálátlannak tűnök a 'sors', vagyis az Isteni kegyelem előtt.

Arra gondoltam, hogy tehát Nagy Perge Zoltán bácsi hihetetlen nagy munkájából is fogok majd idézni blogomon, Basilea Anyától. Tisztelettel fiára és családjára is, akikkel jó kapcsolatot ápoltunk, szeretettel gondolunk rájuk, a messzi Amerikába. Megtiszteltetés volt számunkra, hogy Amerikába való költözésükkel annak idején megvárták az esküvőnket, mert velünk akartak ünnepelni...

Szeretettel közlök tehát néhány gondolatot Basilea Anyáról és Anyától, Basilea Anya címke alatt.

bogi

Rövid élettörténeti ismertetés:


Basilea Anya /M. Basilea Schlink/ (dr. Klara Schlink)
1904-ben Darmstadtban született. Brunswick-ben nőtt fel, ahol édesapja éveken keresztül a Műszaki Egyetem rektora volt. Otthonuk egy kis értelmiségi és kultúrális központ. Klara fiatal életét üresnek találta, és kereste az élet értelmét. 17 évesen Jézus Krisztust személyes Megváltójának szívébe, életébe fogadta. Óvónői és szociális gondozói iskolákat végzett. Bibliaiskolába járt. Egyetemi éveiben művészettörténeti, filozófiai, teológiai és pszichológiai tanulmányokat folytatott. Doktori fokozatát 1934-ben a Hamburgi Egyetemen szerezte. A Hitvalló Egyház bejegyzett tagjaként a Német Keresztyén Diákszövetség női tagozatának elnöke lett. Hitler Németországában minden kompromisszumot elutasító magatartása miatt nem kívánatos személy. Nem volt hajlandó a zsidókeresztényeket/keresztyényeket kizárni a Diákszövetségből. Ezzel a döntésével az életét kockáztatta. Később egy missziós társaság utazó titkára előadásokat tart "Izráel, Isten választott népe" kérdéséről. A Gestapo elé idézik. Egyértelműen bizonyságot tesz Krisztusba vetett hitéről, mégis szabadon bocsátják. 1947-ben Erika Madaussal, (Martyna Anya) munkatársával Darmstadtban a Németországi Evangélikus Egyház keretein belül alapították meg az Evangélikus Mária-Nővériséget. 1957 óta feladai feladatai közé tartozik az Izráelért és Izráelben való szolgálat is. M. Basilea Schlink több, mint 100 könyv, füzet szerzője. Írásait 60-nál több nyelvre lefordították."A szenvedésben elrejtett kincs" c. könyvében gazdag személyes tapasztalataiból merítve arról tesz bizonyságot, hogyan találhatunk a szenvedések mélyen igen-igen gazdag kincsekre. A "Győzelem a bűn felett" c. könyve 45 különböző bűn elleni "lelki orvosság" receptje. Segít a bűn felismerésében, és megmutatja a győzelemhez vezető utat. A "Választott népem Izráel" c. könyve igazi bűnbánati lelkületet, az Isten Igéje és népe iránti mély szeretet sugároz. Könyveinek magyar kiadója: Nagy Perge Zoltán, Budapest.

Néhány találati hely:

http://www.karizmatikus.hu/noha/olvasnivalo/324-m-basilea-schlink-magyar-kiadoja
http://katolikus-honlap.x3.hu/regi1_elemei/Page447.htm
http://www.vargamakai.com/aggodalmaskodas.html
http://www.youtube.com/watch?v=ROCwerJqwSo

2012. február 11., szombat

Jézus Krisztus kiküldő parancsa 2.

"Majd (Jézus) ezt mondta nekik: „Menjetek el az egész világba, s hirdessétek minden teremtménynek az örömhírt: hogy aki hisz és bemerítkezik, megmenekül. De azt, aki nem hisz, el fogják kárhoztatni, azokat ellenben, akik hittek, a következő jelek fogják kísérni: nevemmel ördögöket fognak kiűzni, új nyelveken fognak szólni, kígyókat emelnek fel, s ha valami halálos [mérget] isznak, nem fog nekik ártani, gyengélkedőkre vetik kezüket, s azok állapota megjavul. Az Urat, Jézust meg azután, hogy beszélt velük, felvették az égbe, hol Isten jobbján ült le. [Tanítványai] pedig elmentek, és mindenhol hirdették [az Igét]. Az Úr velük munkálkodott együtt, és [az igehirdetést] követő jeleken át megszilárdította a [lelkekben] az Igét."
Mk 16,15-20

"A tizenegy tanítvány aztán útra kelt Galileába, arra a hegyre, ahová Jézus rendelte őket. Amikor meglátták őt, imádattal borultak le, de voltak, akik kételkedtek. Jézus aztán hozzájuk lépett, és így beszélt velük: „Mennyben és földön minden fennhatóság nekem adatott. Menjetek el azért, és tegyétek tanítványokká az összes nemzeteket, bemerítve őket az Atyának, a Fiúnak és a Szent Szellemnek nevébe; s arra tanítva őket, hogy őrizzenek meg mindent, amit nektek parancsoltam, íme én minden nap veletek leszek e kor célba érkezéséig!”
Mt 28,16-20

Csia Lajos fordításában.

2012. február 10., péntek

Isten neve: Isten a szabadítóm - 11. rész



Isten a szabadítóm, üdvözítőm, megváltóm


Szabadító
Üdvözítőnek, Megváltónak, Megtartónak is nevezik. Megment, megszabadít és megőriz minden testi vagy szellemi értelemben vett gonosztól és veszedelemtől; ideig vagy örökké; az ÓSZ alkalmazza emberekre (Bír 3,9.15; 2Kir 13,5; Neh 9,27; Abd 21) és Istenre (Zsolt 44,4.8; Ézs 43,11; 45,21; 60,16; Jer 14,8).

Az ÚSZ sohasem használja emberekkel kapcsolatban, mindig csak Istenre és Krisztusra alkalmazza (Lk 1,47; 1Tim 1,1; 2,3; 4,10; Tit 1,3-4; 2,13; 3,6; 2Tim 1,10; 2Pt 1,1; 1Jn 4,10)

Üdvösség
Sátán bilincseiből való kiszabadulás; valamely látható bajtól való megmenekülés. Jelenti:
1.) a teljes folyamatot, amelynek során Isten megszabadítja az embert mindattól, ami megakadályozza, hogy az Ő teljes áldásában, s ezzel nagy és maradandó örömben legyen része;
2.) örömöt Istennek ilyen áldásai fölött, amelyek látható módon is kihatnak; az ÓSZ-ben megmutatkozhat abban hogy valakit Isten megőriz

- a harcban való vereségtől (2Móz 15,2),
- a gondoktól (Zsolt 34,6),
- az ellenségektől (2Sám 22,36-38),
- az erőszaktól (2Sám 22,3),
- a gúnytól (Zsolt 57,4),
- a száműzetéstől (Zsolt 106,47),
- a haláltól (Zsolt 6,5-6),
- és a bűntől (Ez 36,29).

Ezeken kívül Istenről gyakran mint szabadítóról és üdvhozóról van szó (Ézs 43,3.11; Jer 14,8); az emberek részéről ezeknek a legfontosabb feltétele az Istenben való bizalom. Az ÚSZ-ben az üdvösség jelenti a bűntől és annak következményeitől való szabadulást, amely lehetővé tesz egy új, Istentől rendelt életbe való belépést (újonnan születés), és amelyre Istennek emberré lett Fiába vetett hit által lehet eljutni (Jn 3,16; Ef 2,13-18); ez az üdvösség nemcsak Isten eljövendő ítéletétől való szabadulást jelenti, hanem a bűntől is, mint olyan hatalomtól, amely a megváltatlan ember életét meghatározza itt a földön (Róm 6); magában foglalja továbbá mindazokat a jótéteményeket, amelyeket a Krisztus váltsága által elnyerünk, mégpedig az újonnan születést (megigazulás, Isten gyermekévé fogadtatás), Szent Szellemet, megszentelődést és megdicsőítést.

Megváltás
Uralomváltozást jelent: Sátán rabszolgaságából Krisztus uralma alá. Gyakorlatilag a bűnből való szabadulás és új, szabad életben járás Jézus Krisztus megváltó áldozati halála által; Krisztus halála a megváltás díja; jelenti a szabadulás folyamatát éppúgy, mint az árat, a váltságdíjat, amelyet Jézus Krisztus érte megfizetett. (Róm 3,24; Gal 3,18; Ef 1,7; 1Pt 1,18-19)


Isten a szabadítóm, üdvözítőm, megváltóm
AL JSVAiTJ - 'Él jösú'átí (JSAi)
MVSJAi-mósi a (JSAi-hif.part)
JSVAiH-jösú'á, JSVAiTH-jösú'átá (JSAi)
PLTh-piél.part.= megerősítő, megmentő


apolütrószisz, -eósz, hé (lütron = váltságdíj ---> apolütroó - kiváltás
1 = rabszolga kiváltása, megvásárlása, szabadulása
2 = megváltás, megtartás, váltság, szabadítás, üdvösség (abban az értelemben, hogy Urunk Jézus kifizette megfizethetetlen adósságunkat, hogy nekünk szabadulást szerezzen Sátán rabszolgatartásából)

Jézus mondta:
"És akkor meglátják az Emberfiát eljönni a felhőben nagy hatalommal és dicsőséggel. 
Amikor pedig ezek elkezdődnek, egyenesedjetek fel, 
és emeljétek fel a fejeteket, mert közeledik a megváltásotok. 
Lk. 21,27-28

"Isten ingyen igazítja meg őket kegyelméből, miután megváltotta őket a Krisztus Jézus által."
Róm 3,24

"Mi magunk is sóhajtozunk magunkban, várva a fiúságra, testünk megváltására."
Róm 8,23

"Az ő munkája az, hogy ti a Krisztus Jézusban vagytok. 
Őt tette nekünk Isten bölcsességgé, igazsággá, megszentelődéssé és megváltássá, 
hogy amint meg van írva: "Aki dicsekszik, az Úrral dicsekedjék."
1Kor 1,30-31
 
"Őbenne van - az ő vére által - a mi megváltásunk, bűneink bocsánata is; 
kegyelme gazdagságából, amelyet kiárasztott ránk teljes bölcsességgel és értelemmel. 
Mert úgy tetszett neki, hogy megismertesse velünk az ő akaratának titkát, 
amelyet kijelentett őbenne az idők teljességének arról a rendjéről, 
hogy a Krisztusban egybefoglal mindeneket, 
azt is, ami a mennyben, és azt is, ami a földön van. 
Őbenne lettünk örököseivé is, 
mivel eleve elrendeltettünk erre annak kijelentett végzése szerint, 
aki mindent saját akarata és elhatározása szerint cselekszik; 
hogy dicsőségének magasztalására legyünk, 
mint akik előre reménykedünk a Krisztusban. 
Őbenne pedig titeket is 
- miután hallottátok az igazság igéjét, üdvösségetek evangéliumát, és hívőkké lettetek - 
eljegyzett pecsétjével, a megígért Szentlélekkel, 
örökségünk zálogával, hogy megváltsa tulajdon népét az ő dicsőségének magasztalására."
Ef 1,7-14

"Ne szomorítsátok meg az Isten Szentlelkét, 
aki által el vagytok pecsételve a megváltás napjára."
Ef 4,30

"Így tehát új szövetség közbenjárója lett Krisztus, 
mert meghalt az első szövetség alatt elkövetett bűnök váltságáért, 
hogy az elhívottak elnyerjék az örökkévaló örökség ígéretét."
Zsid 9,15


apallasszó (apo+allasszó) = feloldoz, megszabadít

"Mert a megszentelő és a megszenteltek mind egytől származnak, 
ezért nem szégyelli őket testvéreinek nevezni, 
amikor így szól: 
"Hirdetem nevedet testvéreimnek, a gyülekezet körében dicsérlek téged." 
És ismét: 
"Én őbenne reménykedem" 
majd újra: 
"Íme, itt vagyok, én és a gyermekek, akiket az Isten adott nekem." 
Mivel pedig a gyermekek test és vér részesei, 
ő is hozzájuk hasonlóan részese lett ezeknek, 
hogy halála által megsemmisítse azt, akinek hatalma van a halálon, vagyis az ördögöt; 

és megszabadítsa azokat, akik a haláltól való félelem miatt egész életükben rabok voltak."



eleutheroó - megszabadít, szabaddá tesz

"Krisztus szabadságra szabadított meg minket, 
álljatok meg tehát szilárdan, és ne engedjétek magatokat újra a szolgaság igájába fogni."
Gal 5,1


lütron, ou, to (lüó) = váltságdíj (a Bibliában csak Jézus váltságáról)

"Mint ahogy az Emberfia sem azért jött, hogy neki szolgáljanak, 
hanem hogy ő szolgáljon, és életét adja váltságul sokakért." Mt 20,28


lütroó (lütron) = (váltságdíj árán) ki/fel/megszabadít; a Bibliában csak pass.: megváltatik

"Aki önmagát adta értünk, hogy megváltson minket minden gonoszságtól, 
és megtisztítson minket a maga népévé, amely jó cselekedetre törekszik."
Tit 2,14

"Ha pedig mint Atyátokat hívjátok őt segítségül, 
aki személyválogatás nélkül ítél meg mindenkit cselekedete szerint, 
félelemmel töltsétek el jövevénységetek idejét, tudván, 
hogy nem veszendő dolgokon, 
ezüstön vagy aranyon váltattatok meg atyáitoktól örökölt hiábavaló életmódotokból,
hanem drága véren, 
a hibátlan és szeplőtelen Báránynak, 
Krisztusnak a vérén." 1Pt 1,17-19


lütrószisz, -eósz, hé (lütroó) = (rabszolga) ki/megváltása

"Áldott az Úr, Izráel Istene, hogy meglátogatta népét, és váltságot szerzett neki."
Lk 1,68

"Nem is bakok és bikák vérével, 
hanem a tulajdon vérével ment be 
egyszer s mindenkorra a szentélybe, 
és örök váltságot szerzett." 
Zsid 9,12


hrüomai (erüomai = megment) - ment, szabadít, véd, visszatart 
(A fuldokló ember segítségére siet; az ellenség kezébe került katonabajtárs vészkiáltását meghallva odarohan, hogy kiszabadítsa, megmentse)

ho szótér (szódzó) = megmentő, kiszabadító;
hé szótéria (szódzó) = megmentés, kiszabadítás

"Erőm és énekem az ÚR, megszabadított engem. 
Ő az én Istenem, őt dicsőítem, atyám Istene, őt magasztalom." 
2M 15,2


"Az ÚR az én kőszálam, váram és megmentőm,Istenem, kősziklám, nála keresek oltalmat. 
Pajzsom, hatalmas szabadítóm és fellegváram, 
menedékem és szabadítóm, megszabadítasz az erőszaktól." 
2S 22,2-3


"Ti pedig most elvetettétek Isteneteket, 
aki megszabadított benneteket minden bajból és nyomorúságból. 
Hiszen ezt mondtátok neki: 
Tégy valakit a királyunkká! 
Most hát álljatok az ÚR színe elé törzsenként és nemzetségenként!" 
1S 10,19

"Mondjátok: 
Segíts meg minket, szabadító Istenünk, ments meg, és gyűjts össze a népek közül, 
hogy hálát adhassunk szent nevednek, és dicsőítve magasztalhassunk téged!" 
1Krón 16,35

"Az én pajzsom az Isten, aki megszabadítja a tiszta szívűeket."
Zsolt 7,11

"Tégy csodát híveddel, mert te megszabadítod azokat, akik jobbodhoz menekülnek támadóik elől."
Zsolt 17,7

"Vezess hűségesen, és taníts engem, 
mert te vagy szabadító Istenem, mindig benned reménykedem." 
Zsolt 25,5

"Siess segítségemre, Uram, szabadítóm!"
Zsolt 38,23

"Miért csüggedsz el, lelkem, miért háborogsz bennem? 
Bízzál Istenben, mert még hálát adok neki, szabadító Istenemnek!" 
Zsolt 42,12

"Íme, Isten az én szabadítóm, bízom és nem rettegek, 
mert erőm és énekem az ÚR, megszabadított engem. 
Örvendezve fogtok vizet meríteni a szabadulás forrásából." 
Ézs 12,2-3

"Mert én, az ÚR, vagyok a te Istened, Izráel Szentje, a te szabadítód!"
Ézs 43,3

"Bizony, te elrejtőzködő Isten vagy, Izráel Istene, szabadító!" 
Ézs 45,15

"Elnyomóiddal megetetem saját húsukat, megrészegednek saját vérüktől, mint a musttól. 
Akkor majd megtudja mindenki, 
hogy én vagyok az ÚR, a te szabadítód, és megváltód, Jákób erős Istene." 
Ézs 49,26

"Hírül adta az ÚR a föld széléig: 
Mondjátok meg Sion leányának: 
Jön már Szabadítód, vele jön szerzeménye, előtte jön munkája eredménye." 
Ézs 62,11

"De én, az ÚR, vagyok a te Istened Egyiptom óta. 
Nem ismerhetsz rajtam kívül Istent, nincs más szabadító, csak én." 
Hós 13,4

"Örülj nagyon, Sionnak leánya, örvendezz, Jeruzsálem leánya! 
Ímé, jön néked a te királyod; igaz és szabadító ő; 
szegény és szamárháton ülő, azaz nőstényszamárnak vemhén." 
Zak 9,9

"Szabadíts meg minket a gonosztól." 
Mt 6,13
('Mi Atyánkból')

"És mikor őt elveté, támasztá nékik Dávidot királyul; 
kiről bizonyságot is tőn és monda: 
Találtam szívem szerint való férfiút, Dávidot, a Jesse fiát, 
ki minden akaratomat véghez viszi. 
Ennek magvából támasztott Isten, ígérete szerint, Izráelnek szabadítót, Jézust." 
Csel 13,23

"Én nyomorult ember! Ki szabadít meg ebből a halálra ítélt testből? 
Hála az Istennek, a mi Urunk Jézus Krisztus!"
Róm 7,24-25

"Ő szabadított meg minket a sötétség hatalmából, 
és ő vitt át minket szeretett Fiának országába" 
Kol 1,13

"Várjátok a mennyből Jézust, az ő Fiát, 
akit feltámasztott a halottak közül, 
aki megszabadít minket az eljövendő haragtól." 
1Thessz 1,10

"És végül, testvéreim, imádkozzatok értünk, hogy terjedjen az Úr igéje, 
és úgy dicsőítsék, ahogyan nálatok is, 
és hogy megszabaduljunk az elvetemült és gonosz emberektől: 
mert nem mindenkié a hit." 
2Tessz 3,2

"Milyen üldöztetéseket viseltem el, és mindegyikből megszabadított az Úr!" 
2Tim 3,11

"De az Úr mellém állt, és megerősített, 
hogy elvégezzem az ige hirdetését, 
és a pogányok valamennyien meghallják azt. 
Azután megszabadultam az oroszlán torkából.
Meg is szabadít engem az Úr minden gonosztól, 
és bevisz az ő mennyei országába. 
Övé a dicsőség örökkön örökké. Ámen."
2Tim 4,17-18

2012. február 7., kedd

A szociális munka etikai kódexe

A szociális munka etikai kódexe

2011. április 29-én fogadta el a Szociális Szakmai Szövetség Küldöttgyűlése az alapdokumentumunk frissítését, A szociális munka etikai kódexét. A megújítás kiindulásaként az Új Szemlélet csoport benyújtott egy javaslatot, ami szerves része lett a kódexnek.
Az eredményt itt olvashatjátok:
http://3sz.hu/sites/default/files/uploaded/etikai_kodex_2011.pdf

A cikk találati helye:
http://ujszemlelet.blog.hu/2011/11/02/a_szocialis_munka_etikai_kodexe

Emberi jogokról

Videokkal:
http://hu.humanrights.com/#/home

Leírva:
http://hu.wikisource.org/wiki/Az_Emberi_Jogok_Egyetemes_Nyilatkozata

2012. február 6., hétfő

Isteni gyógyítások

Itt Magyarországon, az emberek szellemi értelemben kemények. Önmagukban elbizakodottak, az ÚRat nem hívják segítségül.


Valójában az embereknek arra van szükségük, 
hogy felszabaduljanak a hitre.

Végre erőt és szabadságot érezzenek arra, hogy minden felekezet, vallás, tanítás vagy közösség nélkül bátran segítségül hívják az ÚR nevét. Engednünk kell, hogy az Úr, megjelenhessen életünkben. Amíg nem hívjuk Őt, addig Ő nem tud jönni.

Magyarországon az emberek, mivel elbizakodott szívűek, nem hívják Őt.

Főiskolás koromban történt, hogy az egyik évfolyamtársammal és egyben akkori barátnőmmel beszélgettem az aulában. Anitának hívták. Háta mögött megjelent a közös barátnőnk, aki jó poénnak szánta, hogy mind a két térdét megrogyassza hátulról. Szája előtt ujjával jelelt nekem, hogy ne szóljak, tegyek úgy, hogy észre se veszem.

Amikor megrogyasztotta hátulról Anita térdeit, Anita fájdalmak között, sírva esett le a földre. Nem tudta se Rita, se én, hogy Anitának a térde rossz. Már nem tudott felkelni a földről. Kihívtuk a mentőket, és hordágyon vitték el. A mentőkocsiban én is vele mentem, Rita sajnos nem fért be. Mindannyian mélységesen meg voltunk rázva, hogy ilyen nagy bajt okoztunk.

A kórházban, a folyóson egyedül várakoztam a röntgenajtó előtt. Anita bent volt, hogy megröntgenezzék a térdét. Én a széken ülve, teljesen összetörten, sírva, bűnbánattal gyötörve, könyörögve kértem az ÚRat: hogy gyógyítsa meg Anitát. Bánat volt bennem, hogy megakadályozhattam volna az egészet, és a saját szemeimmel láthattam a tragédiát.

Körülbelül öt perc múlva, Anita boldogan és vidáman a saját lábán kijött az ajtón.
A meglepődéstől szólni is alig tudtam. Kérdeztem: visszarakták? Vagy mi történt?
Azt mondta: Nem. A röntgengép alatt ült, éppen arra várva,  hogy megröntgenezzék, amikor egyszer csak azt érezte, hogy a térde a helyén van, minden fájdalom nélkül. Ő leszállt az asztalról, elbúcsúzott az orvosoktól és kijött. Hihetetlen volt! Nagyon boldog voltam, hogy Anita meggyógyult.

Megrázva, megdöbbenve, meghatódva, szólni se bírva: hálás voltam Istenemnek, hogy ezt a súlyos problémát ilyen csodálatosan, könnyedén, egyszerűen oldotta meg. Lelkemben áldottam Istent! Mit is tehettem volna, megakadt bennem minden szó.

Tehát azt hiszem, ilyen egyszerűen, ilyen könnyedén, kell visszafordulnunk Istenhez, a hitben. 
A legegyszerűbben: gyermekien.

Most két videót rakok fel, az ÚR gyógyításáról. Nagyon sokkolóak. Csak erős idegzetűeknek ajánlom. Nincs hozzá magyar szöveg, angol tudás nélkül is érthető mi történt. Áldott legyen az ÚR neve!




Jégvirág

Most ilyen az ablakunk:



Már egyszer próbálkoztam, lefényképezni ezt a szépséget,
akkor még nem volt hó.

A Fufu tükörképe

Fufu a kedvenc helyén, az ablak előtt.
Szépen látszik a tükörképe, ebből kaptam ihletet.
Gondoltam jó lenne valahogy lefényképezni.

Ez lett belőle. A virág sajnos nagyon bezavart.

Saját kis tudásommal, egy másik képen
próbáltam utólag korrigálni
a kontraszton.

2012. február 5., vasárnap

Isten neve: A rejtőzködő Isten - 10. rész

A rejtőzködő Isten


Isten egyszerre elrejtőző és kitárulkozó Isten = olyan nagy, hogy nem tudja megmutatni magát a mi korlátaink miatt. Nem is akarja megmutatni magát, mert elnyomná szabadságunkat.
  

"Bár tudnám, hogy hol találom Istent! Elmennék a trónusáig,
eléje terjeszteném ügyemet, tele lenne szám szemrehányással,
hogy megtudjam, milyen szavakkal válaszol, és hogy megértsem, mit is mond nekem."
Jób 23,3-5

"Meddig tart ez, URam? Végképp megfeledkeztél rólam? Meddig rejted el orcádat előlem?"
 Zsolt 13,2

"Miért taszítasz el engem, URam, miért rejted el orcádat előlem?"
Zsolt 88,15

"Szépen megalkotott mindent a maga idejében,
az örökkévalóságot is az emberi értelem elé tárta,
de az ember mégsem tudja felfogni Isten alkotásait elejétől végig, amelyeket megalkotott."
Préd 3,11

"Bizony, te elrejtőzködő Isten vagy, Izráel Istene, szabadító!"
Ézs 45,15

"A titkok az ÚRéi, a mi Istenünkéi,
a kinyilatkoztatott dolgok pedig a mieink és a fiainkéi mindörökké,
hogy teljesítsük ennek a törvénynek minden igéjét."
5M 29,28

"Az Isten, aki teremtette a világot és mindazt, ami benne van,
aki mennynek és földnek Ura,
nem lakik emberkéz alkotta templomokban,
nem szorul emberi kéz szolgálatára,
mintha hiányt szenvedne valamiből;

hiszen ő ad mindenkinek életet, leheletet és mindent.
Az egész emberi nemzetséget is egy vérből teremtette,
hogy lakjon a föld egész felszínén;
meghatározta elrendelt idejüket és lakóhelyük határait,
hogy keressék az Istent,
hátha kitapinthatják és megtalálhatják,
hiszen nincs is messzire egyikünktől sem;
mert őbenne élünk, mozgunk és vagyunk.
Ahogy a ti költőitek közül is mondták némelyek:
Bizony, az ő nemzetsége vagyunk."
Apcsel 17,24-28

"Tudod, ha leülök vagy ha felállok, messziről is észreveszed szándékomat.
Szemmel tartod járásomat és pihenésemet, gondod van minden utamra.
Még nyelvemen sincs a szó, te már pontosan tudod, URam.
Minden oldalról körülfogtál, kezedet rajtam tartod.
Csodálatos nekem ez a tudás, igen magas, nem tudom felfogni.
Hova menjek lelked elől? Orcád elől hova fussak?
Ha a mennybe szállnék, ott vagy,
ha a holtak hazájában feküdnék le, te ott is ott vagy.
Ha a hajnal szárnyaira kelnék, és a tenger túlsó végén laknék,
kezed ott is elérne, jobbod megragadna engem.
Ha azt gondolnám, hogy elnyel a sötétség, és éjszakává lesz körülöttem a világosság:
a sötétség nem lenne elég sötét neked,
az éjszaka világos lenne, mint a nappal,
a sötétség pedig olyan, mint a világosság.
Te alkottad veséimet, te formáltál anyám méhében.
Magasztallak téged, mert félelmes és csodálatos vagy;
csodálatosak alkotásaid, és lelkem jól tudja ezt."
Zsolt 139,2-14 

"Isten dicsősége az, hogy a dolgokat elrejti."
Péld 25,2
 
"Abban az időben megszólalt Jézus, és ezt mondta:
"Magasztallak, Atyám, menny és föld Ura,
mert elrejtetted ezeket a bölcsek és értelmesek elől,
és felfedted a gyermekeknek.
Igen, Atyám, mert így láttad jónak."
Mt 11,25

 "Még sok mindent kellene mondanom nektek, de most nem tudjátok elviselni:
amikor azonban eljön ő, az igazság Lelke, elvezet titeket a teljes igazságra;
mert nem önmagától szól, hanem azokat mondja, amiket hall,
és az eljövendő dolgokat is kijelenti nektek."
Jn 16,12-13
 
"Benne (Jézus Krisztusban) van a bölcsesség és ismeret minden kincse elrejtve."
Kol 2,3 


Olvasni való: Jób 38,1-42,6 ig

Lásd még: Várni című bejegyzésem
http://testveremnek.blogspot.com/2011/08/varni.html

2012. február 4., szombat

Isten neve: Isten a kősziklám - 9. rész

Isten a kősziklám

Isten a kősziklám, szikla, kőszál, kőszirt
SzmLAi-szela' = kőszirt, kőszál

"De mozdulatlan marad íja, feszülnek izmos kezei Jákób erősségének kezétől, 
onnan, Izráel pásztorától, kősziklájától, atyád Istenétől, ki megsegít téged, 
a Mindenhatótól, aki megáld téged az ég áldásával felülről, 
a lent elterülő mélység áldásaival, az emlők és anyaméh áldásaival."
1M 49,24-25
(Jákób áldásából, Józsefnek)

"És ezt mondta az ÚR: Van itt hely nálam, állj a kősziklára! 
És amikor elvonul dicsőségem, a kőszikla hasadékába állítalak, 
és kezemmel betakarlak, amíg elvonulok."
2M 33,21-22
(Isten Mózesnek)

"Kőszikla ő, cselekvése tökéletes, minden útja igazságos. 
Hű az Isten, nem hitszegő, igaz és egyenes ő."
5M 32,4
(Mózes)

"Az ÚR az én kőszálam, váram és megmentőm,
Istenem, kősziklám, nála keresek oltalmat. 
Pajzsom, hatalmas szabadítóm és fellegváram, 
menedékem és szabadítóm, megszabadítasz az erőszaktól."
2S 22,2-3
(Dávid énekéből, amikor megszabadította őt Isten Saul kezéből)

"Van-e Isten az ÚRon kívül, és van-e kőszikla Istenünkön kívül?"
2S 22,32 
(ki szikla Istenen kívül?)

"Él az ÚR, áldott az én kősziklám, magasztaltassék Isten, szabadító kősziklám!"
2S 22,47

"Izráel Istene mondotta, Izráel kősziklája így szólt hozzám: 
Az emberek igaz uralkodója, az istenfélő uralkodó olyan, 
mint a fölkelő nap reggeli fénye, mint a felhőtlen reggel, 
melynek sugarától eső után fű zöldül a földön."
2S 23,3
(Dávid utolsó szavaiból)

"Az ÚR az én kőszálam, váram és megmentőm, 
Istenem, kősziklám, nála keresek oltalmat, pajzsom, hatalmas szabadítóm, fellegváram!"
Zs 18,3

"Fogadd kedvesen számnak mondásait és szívem gondolatait, URam, kősziklám és megváltóm!"
Zs 19,15

"Csak ő az én kősziklám és szabadítóm, erős váram, nem ingadozom sokáig."
Zs 62,3

"Istennél van segítségem és dicsőségem, erős sziklám és oltalmam az Isten."
Zs 62,8

"Ha elenyészik is testem és szívem, szívemnek kősziklája és örökségem te maradsz, Istenem, örökké!" 
Zs 73,26

"Így nevez majd engem: Atyám vagy, én Istenem, szabadító kősziklám!"
Zs 89,27

"Az igaz virul, mint a pálmafa, magasra nő, mint a libánoni cédrus. 
Az ÚR házában vannak elültetve, ott virulnak Istenünk udvarain. 
Öreg korban is sarjat hajtanak, dús lombúak és zöldek maradnak, 
és hirdetik: Igaz az ÚR, kősziklám ő, akiben nincs álnokság!"
Zs 92,16

"De nekem az ÚR a váram, Istenem az oltalmam és kősziklám."
Zs 94,22

"Jöjjetek, örvendezzünk az ÚR előtt, ujjongjunk szabadító kősziklánk előtt!"
Zs 95,1

Isten a menedékem
MSziGB-miszgáb (SzigB) = biztonságos magaslat, (ments)vár, védelem

"Az elnyomottak menedéke az ÚR, menedék a nyomorúság idején."
Zs 9,10

"Az ÚR az én kőszálam, váram és megmentőm, 
Istenem, kősziklám, nála keresek oltalmat, pajzsom, hatalmas szabadítóm, fellegváram!"
Zs 18,3

"A Seregek URa velünk van, Jákób Istene a mi várunk."
Zs 46,8

"Te vagy az én erőm, rád figyelek, Isten az én erős váram."
Zs 59,10

"Én pedig hatalmadról énekelek, magasztalom minden reggel hűségedet. 
Mert erős váram vagy, menedékem, mikor bajba jutok. 
Te vagy az én erőm, rólad zeng énekem. Erős váram az Isten, az én hűséges Istenem!"
Zs 59,17-18

"Jótevőm és erősségem, váram és megmentőm ő, 
pajzsom, akihez menekülhetek, aki népeket vet alám."
Zs 144,2


Menedék
MChSzmH-machesze (ChSzmH)

"A nyomorult tervét csúffá tennétek, de az ÚR az ő oltalma!"
Zs 14,6

"Isten a mi oltalmunk és erősségünk, mindig biztos segítség a nyomorúságban."
Zs 46,2

"Hiszen te vagy menedékem, erős bástyám az ellenség ellen."
Zs 61,4

"Sokan csodálkoznak rajtam, mert te vagy erős oltalmam."
Zs 71,7

"De nekem olyan jó Isten közelsége! Uramat, az URat tartom oltalmamnak. 
Hirdetem minden tettedet."
Zs 73,28

"Oltalmam és váram, Istenem, akiben bízom!"
Zs 91,2

"Ha az URat tartod oltalmadnak, a Felségest hajlékodnak, 
nem érhet téged baj, sátradhoz közel sem férhet csapás."
Zs 91,9

"Aki az URat féli, annak erős oltalma van, fiainak is menedéke lesz az."
Péld 14,26

"Mert erőssége vagy a nincstelennek, erőssége a szegénynek a nyomorúságban, 
oltalom a zivatarban, árnyék a hőségben, 
mert a hatalmaskodók dühe olyan, mint a kőfalra zúduló zivatar."
Ézs 25,4

"Ne ejts rémületbe engem, légy oltalmam a veszedelem napján!"
Jer 17,17

"Felharsan az ÚR hangja a Sionról, mennydörög Jeruzsálemből, megrendül az ég és a föld. 
De népét megoltalmazza az ÚR, és Izráel fiainak erőssége lesz."
Jóel 4,16


Menedék
MNVSzm-mánósz

"Ó, URam, én erőm és mentsváram, menedékem a nyomorúság idején! 
Hozzád jönnek majd a nemzetek a föld legszéléről is, és ezt mondják: 
Bizony, hamis isteneik voltak elődeinknek, hiábavalók, egyik sem ér semmit!"
Jer 16,19


Rejtekhely, búvóhely, oltalom, védelem
SzmTR-széter (SzmTR) (hn)
qal = elrejtőzik, menedéket keres, megbújik, menekül, áé: bízik
CHSzmH ---> ChSzmVT-chászút, MChSzmH-machesze

"Rejtekhelyem és pajzsom vagy, igédben reménykedem."
Zs 119,114


Isten a sziklára emel föl

"Megóv engem sátrában a veszedelem napján. 
Elrejt sátra mélyén, magas kősziklára helyez engem."
Zs 27,5


Isten a sziklaváram
---> Isten a kősziklám, szikla, kőszál, kőszirt
---> Isten a sziklaváram/kővár(am), mentsváram---> Istenben bízom
AL CVR - 'Él cúr = kősziklavár, kőszirtvár

"Nincs olyan szent, mint az ÚR, 
rajtad kívül senki sincsen, nincs olyan kőszikla, mint a mi Istenünk."
1S 2,2

"Van-e Isten az ÚRon kívül, és van-e kőszikla Istenünkön kívül?"
2S 22,32

"Fordítsd felém füledet, siess, ments meg engem! 
Légy erős kősziklám, erős váram, segíts rajtam!"
Zs 31,3

"Ezt mondom Istenemnek, kőszálamnak: 
Miért feledkeztél el rólam? Miért kell gyászban járnom, miért gyötör az ellenség?"
Zs 42,10

"Légy erős kősziklám, ahova mindig mehetek, 
melyet segítségemre rendeltél, mert te vagy az én sziklaváram."
Zs 71,3

"Mert elfeledkeztél szabadító Istenedről, erős Kőszikládra nem gondoltál, 
azért ültetsz gyönyörű ültetvényt, és teletűzdeled idegen vesszőkkel."
Ézs 17,10

"Bízzatok az ÚRban mindenkor, mert az ÚR a mi kősziklánk mindörökre!"
Ézs 26,4

"Úgy fogtok énekelni, mint az ünnepszentelés éjjelén, 
szívetek pedig úgy örül, mint a zarándok, aki fuvolaszó mellett megy az ÚR hegyére, 
Izráel Kősziklájához."
Ézs 30,29

"Ne rettegjetek, és ne féljetek! 
Hiszen régóta hirdettem, megmondtam, és ti vagytok a tanúim! 
Van-e isten rajtam kívül? Nincsen kőszikla, nem tudok róla!"
Ézs 44,8

"Hallgassatok rám, akik igazságra törekedtek, és az URat keresitek! 
Tekintsetek a kősziklára, melyből kivágattatok, és a kút üregére, melyből kiásattatok!"
Ézs 51,1


Isten az erőm, erősségem, sziklaváram/kővár(am), mentsváram
AL MAiVZJ (ChJL) - 'Él má'úzí (chájil)
MAiVZ-má'óz (AiZZ v. AiVZ) = (szikla)vár, erősség
MCVRH-möcúrá = sziklavár, erődítmény
AiZ-'óz (AiVZ) = erősség, sziklavár
ChJL-chájil = erő

"Az ÚR az én kőszálam, váram és megmentőm, 
Istenem, kősziklám, nála keresek oltalmat, pajzsom, hatalmas szabadítóm, fellegváram!"
Zs 18,3


"Az a kőszikla pedig a Krisztus volt."

1 Kor 10,4
 
 
----
 
Lásd még:
Jézus neve:
 
 

Isten nevei: Fölséges Isten - 8. rész

Fölséges Isten/ÚR


GAH-= fölséges

"Akkor ezt az éneket énekelte Mózes Izráel fiaival együtt az ÚRnak: 
Énekelek az ÚRnak, mert igen felséges, lovat lovasával a tengerbe vetett."
2M 15,1


GAVN-gá'ón (GAH) = fenség (pozitív); önhittség, büszkeség, dölyf (negatív)

"Nagy fenséggel söpröd el támadóidat. 
Ha elszabadul haragod, megemészti őket, mint a tarlót."
2M 15,7

"A nyáj elé áll, és legelteti az ÚR hatalmával, az ÚRisten fenséges nevével. 
Akkor nyugodtan élnek, mert hatalma kiterjed a föld határáig."
Mik 5,3


SziaT-1-szö'ét (NSziA) = fölemelés, fölség, méltóság

"Az ő fensége nem rettent-é meg titeket, a tőle való félelem nem száll-é rátok?"
Jób 13,11

"Hiszen úgy rettegtem Isten csapásától, és fensége előtt tehetetlen valék!"
Jób 31,23


PChD-1-pachad (PChD) = remegés, félelem, megrettenés

"Hatalom és fenség az övé, aki békességet szerez az ő magasságaiban."
Jób 25,2

"Ímé, mily fenséges az Isten az ő erejében; kicsoda az, a ki úgy tanítson, mint ő?"
Jób 36,22


SziGJA-szaggí (SziGA) = fölséges

"Ímé, az Isten fenséges, mi nem ismerhetjük őt! esztendeinek száma sem nyomozható ki."
Jób 36,26

"Azért rettegjék őt az emberek; a kevély bölcsek közül nem lát ő egyet sem."
Jób 37,23


ZRVAI-zöró'a (-) (AZRVAI-'ezró'a) = kar, erő

"Van-e olyan karod, mint az Istennek? Tudsz-e olyan hangon mennydörögni, mint ő?"
Jób 40,9

"Hajlékod az örök Isten, örökkévaló karjai tartanak. 
Kiűzte ellenségedet, és ezt mondotta: pusztítsd!"
5M 33,26 


HDR-hádár, HVD-VHDR - hód-vöhádár = dísz, pompa, fenség, méltóság

"Az ÚR hangja hatalmas, az ÚR hangja fenséges."
Zsolt 29,4

"Fenség és méltóság jár előtte, erő és ékesség van szentélyében."
Zsolt 96,6 

"Áldjad, lelkem, az URat! URam, Istenem, igen nagy vagy, fenségbe és méltóságba öltöztél."
Zsolt 104,1

Isten nevei: Az igaz Isten - 7. rész

Igaz Isten

Igaz Úr (Isten)

"Ekkor hívatta a fáraó Mózest és Áront, és ezt mondta nekik:
Ezúttal vétkeztem! Az ÚR az igaz, én és a népem pedig bűnösök vagyunk."
2M 9,27

"Az pedig az örök élet, hogy ismernek téged,
az egyedül igaz Istent, és akit elküldtél, a Jézus Krisztust."
Jn 17,3

"De az ÚR az igaz Isten, élő Isten, örökkévaló Király!
Háborgásától megrendül a föld, nem bírják el bosszús haragját a népek."
Jer 10,10

"Kezedre bízom lelkemet, te váltasz meg engem, URam, igaz Isten!" 
Zsolt 31,6

"Mert aki áldást mond a földön,
az igaz Isten nevével mond áldást, 
és aki esküszik a földön, az igaz Istenre esküszik. 
Feledésbe mennek a régi bajok, eltűnnek szemem elől."
Ézs 65,16

"Hosszú ideig élt Izráel az igaz Isten nélkül, tanító pap nélkül és törvény nélkül."
2Krón 15,3

"Aki befogadta (Jézus Krisztus) bizonyságtételét, az pecsétet tett arra, hogy Isten igaz."
Jn 3,33

"Mert ők maguk beszélik rólunk, milyen fogadtatásban volt részünk nálatok, 
és hogy miként tértetek meg a bálványoktól az Istenhez, 
hogy az élő és igaz Istennek szolgáljatok."
1Thessz 1,9


Igaz és egyenes/igazságos Isten ---> Isten igazságos
CDJQ VJSR - caddíq vöjásár

"Kőszikla ő,
cselekvése tökéletes,
minden útja igazságos.
Hű az Isten, nem hitszegő, igaz és egyenes ő."
5M 32,4

"Nevedhez méltóan dicsérnek a föld kerekségén, Istenünk, jobbod csupa igazság."
Zsolt 48,11

"Kegyelmes és igazságos az ÚR, irgalmas a mi Istenünk."
Zsolt 116,5

"Meghamisítja-e Isten a jogot, elferdíti-e a Mindenható az igazságot?"
Jób 8,3

"Istenem, igazságod a magas égig ér, mert hatalmas dolgokat vittél véghez. 
Van-e hozzád hasonló, Istenem?"
Zsolt 71,19

"Sőt azt kell mondanunk:
igaz az Isten, 
az emberek pedig valamennyien hazugok, 
amint meg van írva: 
"Igaznak kell bizonyulnod beszédeidben, és győznöd kell, amikor perelnek veled." 
Róm 3,4

"Mert azt, aki nem ismert bűnt, 
bűnné tette értünk, 
hogy mi Isten igazsága legyünk őbenne."
2Kor 5,21

"Tudjuk, hogy eljött az Isten Fia,
és képességet adott nekünk arra, hogy felismerjük az Igazat; 
és ezért vagyunk az Igazban, az ő Fiában, a Jézus Krisztusban. 
Ő az igaz Isten és az örök élet."
1Jn 5,20


Igaz Isten és megtartó

"Mondjátok meg, adjátok elő, tanácskozzatok csak egymással!
Hirdetett-e valaki valaha, jelentett-e ki ilyent az ősidők óta?
Csak én, az ÚR!
Nincs más isten rajtam kívül, igaz és szabadító isten nincsen rajtam kívül."
Ézs 45,21

"Az Isten útja tökéletes, az ÚR beszéde színigaz. 
Pajzsa ő mindazoknak, akik hozzá menekülnek."
2Sám 22,31 


Igazság otthona

"Elveszett juhnyáj volt az én népem,
pásztorai félrevezették őket,
a hegyekben bujdostatták őket,
hegyről halomra jártak, elfelejtkeztek az ő tanyájukról.

Aki csak reájok talált,
emésztette őket,
és az ő elnyomóik ezt mondták:
Nem vétkeztünk, mert vétettek az Úr ellen,
pedig igazság otthona, atyáiknak reménysége volt az Úr."
Jer 50,6-7


Elóah
Az igaz Isten Teremtő neve - hatalom, félelem

"Témán felől jön az Isten,
Párán hegyéről a Szent.
(Szela.)
Fensége beborítja az eget, dicsőségével megtelik a föld."
Hab 3,3


Egyéb Igék:

"Valóban, Uram, ó, URam, te vagy az Isten, és igazak a te ígéreteid. Te ígérted szolgádnak ezt a jót."
2Sám 7,28

"Igaz mérlegetek, igaz súlyotok, igaz vékátok és igaz mérőedényetek legyen. Én, az ÚR, vagyok a ti Istenetek, aki kihoztalak benneteket Egyiptom földjéről!"
3Móz 19,36

"És igazak leszünk Istenünk, az ÚR előtt, ha megtartjuk és teljesítjük mindazokat a parancsolatokat, amelyeket ő parancsolt nekünk."
5Móz 6,25

"Nem a magad igazságáért és szíved egyenességéért mégy be oda, hogy birtokba vedd földjüket, hanem ezeket a népeket gonoszságuk miatt űzi ki előled Istened, az ÚR, hogy megtartsa ígéretét, amelyet esküvel fogadott meg az ÚR atyáidnak, Ábrahámnak, Izsáknak és Jákóbnak."
5Móz 9,5

"A tiszta igazságot kövesd, hogy élhess, és birtokolhasd azt a földet, amelyet Istened, az ÚR ad neked."
5Móz 16,20

Isten nevei: ISTEN - 6. rész

ISTEN
(AL-Él)

A Biblia nem tartalmaz meghatározást Istenről, hanem számos jelentést a lényéről és tulajdonságairól. Mindenható: Zsolt 115,3; Jer 32,17; Mt 19,26; 5Móz 29,29; Zsolt 50,11
Mindentudó: Jób 34,21-22; Zsolt 139,2-6;
Mindenütt jelenvaló: Zsolt 139,7-12; Jn 20,24-27

Az ősszöveg Jehová-nak vagy Jahve-nak nevezi. Isten Szellem, és nem testből-lélekből álló személy (Jn 4,24), korlátlan hatalmú (Dán 4,34), tökéletes a bölcsességében, feltétlen hitelreméltó és megbízható (Zsid 6,18), mindenestől szent (3Móz 11,44). Kijelentette magát már a teremtésben és a természetben (Róm 1,20), mindenekfölött azonban az Ő Fiában (Zsid 1,1-2). Csak egy igaz Isten van (5Móz 6,4). Minden más isten-t a Biblia bálványként (Bír 6,31; 1Kir 18,27; 1Kor 8,4-6) vagy démonként (1Kor 10,19-22) leplez le.

Isten korlátlan hatalmú és méltóságú; nincs hatalom és törvény alá vetve, semmi sem nagyobb Nála (Ézs 45,9; Róm 9,20-21); ezért senki sem szállhat Vele perbe vagy vonhatja felelősségre.

Maga ez a szó, AL-Él valószínűleg erő-t, hatalmat jelent (AVL= erős hatalmas:
1Móz 31,29 (JS-LAL JDJ - jes-lö'él jádí = hatalmamban áll);
5Móz 28,32 (VAJN LAL JDK - vö'én-lö'él jádeká = nem áll hatalmadban)

ÉL (Isten, Úr). A sémita nyelvekben Isten általános neve. (4M 12,13; Zs 52,3)
Leginkább többesszámban használták: Elohim. (az igaz Isten)
A többesszám használatára keresztény teológiában általános magyarázat, hogy utalás a Szentháromságra: 1M1,1; Ézs 54,5
Az ~ gyakran fordul elő összetett nevekben.

Én vagyok Isten, és nincsen más ---> rajta(m) kívül nincs Isten
ANKJ AL VAJN AiVD - 'anóki 'Él vö'én 'ód
Ézs 45,5.6.14.18.21.22; 46,9; Jóel 2,27
Egy: 5Móz 6,4; Zak 14,9
Egyedüli (egyetlen) Isten: 5Móz32,39; 2Kir 19,19; 1Tim 1,17
Az egyedüli bölcs Isten: Róm 16,27
Akié egyedül a halhatatlanság: 1Tim 6,16
Az egyedüli valóságos Isten: Jn 17,3

Hűséges Isten
AL HNAMIN - 'Él hanne'emán /AL AMVNH - 'Él'emúná
5M7,9; 32,4
Zs 31,6; 1Kor 10,13
Hós 11,12

Irgalmas/irgalmazó, kegyelmes Isten ---> Isten irgalmas
AL RChVM-'Él rachúm / AL RChVM VChNVN - 'Él rachúm vöchannún
2M34,6; 5M4,31

Izrael/Jákób/Jesurún Istene
AL(HJM) JsziRAL/JAiQB/JSRVN - 'Él/Elóhim Jiszrá'Él/Já'qób/Jösurún
5M33,26; Ézs45,15
1Krón 16,36; Zs 41,14
Ézs 1,24
Zs 46,12; 132,5

Izrael seregeinek Istene: 1Sám 17,45

Magasságos/fenséges (győzedelmes) Isten
AL AiLJN - 'Él'eljón
MRVM-máróm (RVM) = magasságos, fenséges (Isten jelzője sok helyen ---> m)
RM-rám (RVM) = magas, fölemelt, felmagasztalt, magasztos (Isten jelzője sok helyen ---> r)
1M14,18-22; 4M24,16; 5M32,8; 2S22,14; Zs7,18; 9,3; 18,14; 21,8; 46,5; 47,3; 50,14; 54,3; 73,11; 77,11; 78,17.35.56; 82,6; 83,19; 87,5; 91,1.9; 92,2.9 (m); 97,9; 99,2 (r); 107,11; Ézs 14,14; 57,15; Sir 3,35.38; Hós 7,13; 11,7; Mik 6,6; Mk 5,7; Lk 1,32.35.76; Cs 7,48

Nagy (hatalmas) és félelmetes Isten
AL GDVL (HGBR) VNRA - 'Él gádól (hagibbór) vönórá'
5M 7,21; 10,17
1Móz 49,24
Jób 9,4
Ézs 42,13; Jer 20,11

A szövetség Istene
AL BRJT - 'Él börít
Bír 9,46

A tudás/ismerés Istene
AL DAiVT - 'Él dé'ót
1Sám 2,3

Az élő Isten
El-Chai
Ézs 37,4

Féltőn szerető Isten
Él-Qanná
2M 34,14; 5M4,24

A látomás Istene
Él-Rói
1M 16,13; Zs 32,8

Megszólításban:

Éli - én Istenem
Zs 22,2; Mt 27,46

Elóhaj - én Istenem - bizalmas, bensőséges megszólítás
1Krón 28,20; Dán 9,4