Néha elég, csak felvetni a dolgokat. Még nem kell megoldani. A kollektív gondolkozás szükséges, ahhoz hogy lazuljanak az évszázados sémák. Egyedül nem megy. Együtt igen. A sémák, amik félelemre, elfojtásra, és ki tudja milyen belső megkötöződéseinkre épülnek, maguktól nem fognak elmúlni. De még tudatos munkával sem egyhamar. Sem egy év, sem két év nem lesz elég a lebontásukhoz, bilincsek ezek. De gondolkozni muszáj, beszélgetni is. Ez nem politika. Pusztán emberi létünk pszichológiája. Az is egy séma, hogy jobb és bal oldalban gondolkozol. Lépj ki belőle. Légy "csak" "egy" ember.
Kérdező:
„Van itt esetleg olyan jogász, aki ért az egyházakkal kapcsolatos jogszabályokhoz? Meg kellene tudni, hogy milyen engedményeik vannak nálunk az egyházi közösségeknek, mivel például az USA-ban az amisoknak tiltja a vallásuk a mindenféle oltásokat és felmentést kapnak még az egyébként kötelező gyerekkori oltások alól is. Ha ilyen volna nálunk akkor már csak egy egyházat kellene alapítani, aminek a tanításai közé felvesszük az oltási tilalmat és máris lehet tömegeknek belépni a hívek közé. 😁
Ha zaklatnak máris beperelni az államot az európai bíróságon a vallásszabadság megsértéséért. Ott úgyis mindig szeretik Magyarországot elítélni, szerintem kapnának az újabb alkalmon... 😀”
Válaszom:
Az ötlet nem rossz. Az egyik szakdolgozatomat az anabaptistákból írtam (hutteriekből, még pontosabban). Életközösségileg hasonlóak, mint az amisok. Európából menekültek ki, szét az egész világba, a katolikus és protestáns államhatalmi üldözés elől. Most teljes szabadságjogaik vannak a liberális jogrendszeren belül. Igen. Lehet tőlük példát venni ez ügyben. Komolyan támogatom a kezdeményezést, ha még mások is komolyan gondolkoznak egy ilyen életközösség megteremtésén Magyarországon.
Kérdező:
„Fel kellene vázolni, hogy mi kell ehhez, mert nekem fogalmam sincs.”
Válaszom:
Van ötletem.
Kérdező:
„Ne tartsd magadban! 😀”
Válaszom:
Röviden nem tudok válaszolni. Ha meg megcsinálni kellene nyilván ez a felvázolás komoly (team) munka, idő és energia, de nem lehetetlen ma sem, nemcsak a középkorban.
A vicc, hogy az Orbán által használt kifejezés, illiberalizmus létezik és speciálisan éppen az amisokra, hutteriekre használják jogi meghatározásként (lehet a huszitákra is). A FideSS végül is, ha innen nézzük egy ilyen illiberális „vallási” közösségként indult és maradt fenn még mindig, sajnos a nép nyakán, mint vezető kormányelit, de bizonyos dolgokat meg lehet tőlük tanulni. A rendszer lényege, hogy meggyőződéssel és önkéntesen lehet belépni, ha a leendő tag elfogadja a közösség szabályait. Tehát erőszakkal nem lehet egy egész országra kimondani egy kormányvezetőnek, hogy illiberális lett. Mivel ez esetben az állampolgárok nem önként léptek bele ebbe a közösségbe, tehát diktatúrát hoz létre és nem illiberális közösséget. Az illiberális közösség lényege a szabad jog a bekapcsolódásra, vagy a kilépésre. A sajátos törvények szabad és önkéntes felvállalása és betartása. Illiberális közösséget bárhol, bármikor, bármilyen elvek mentén létre lehet hozni. Leginkább vallási meggyőződésből szoktak (na meg persze politikai, gazdasági megfontolásból, a fidesz szó latinul hitet jelent, nem véletlenül ez a főpártunk neve). A hit ugyanis szabad. A hit következményeit az egyén, tehát a közösség tagjai maguk viselik, elhatárolják magukat a többségtől, a többség pedig – mivel liberális – elfogadja elhatárolódásukat, ha ez az elkülönülés nem a károkozás szándékával, igényével történik a többség ellen. Márpedig az igazi jóindulatú pacifista mozgalmak éppen nem a károkozást célozzák meg, hanem a békét, az életigenlő mindenkire kiterjedő társadalmi reformot a tudás és igazság (vagy a megélt hitét esetünkben most az oltás káros voltának) képviseletét. Fegyvertelenek és csak az életük megélésének szabadságát követelik vissza maguknak, később sem használnak fegyvert (sem manipulációt), hogy terjesszék tanaikat, nem erőszakosak. Ezt lehet polgári engedetlenségnek is hívni, később, ha közösségbe tömörültek saját autoritást kapnak maguk felett a körülötte liberálisan létező jogi intézményektől és ezzel közösséggé vagy „vallási” mozgalommá lesznek. Ez a folyamat persze nem áldozat nélküli. Az áldozat mértéke és jellege attól függ, hogy speciálisan az adott uralkodó „többségi” államhatalom milyen eszközökkel lép fel ezek ellen az emberek ellen. Általában először fegyveresen és durva eszközökkel, később azonban a mérleg nyelve átlendül és a társadalomból kivonulók kezdenek többséget alkotni az államhatalommal szemben. A helyzet vagy fokozódik és erőszakosabb lesz az illiberális közösség ellen, akik ettől elmenekülnek vagy eltűnnek, beolvadnak, vagy megadják a jogaikat és mozgalmuk ereje elhalványodik a közösség a társadalom része lesz (jó esetben, rossz esetben átveszi az államhatalmat és diktatúrát hoznak vele létre, lásd Magyarország jelenlegi esetét). Egy biztos, egy feltételnek kötelező érvénnyel jelen kell lenni egy ilyen közösségben, hogy önként szabadakaratból csatlakozik hozzá az egyén. Ha ez nincs meg nem beszélhetünk illiberalizmusról, ahogy ma Magyarország esetében tette Orbán Viktor, kihangsúlyozva „mi magyarok” – ilyen jogi kifejezés nincs egy ország állampolgáraira nézve, kisajátítva magának minden magyar állampolgárt önkényesen, mivel én magam, mint Magyarországon élő, lakcímmel rendelkező, szavazóképes állampolgár tekinthetem magamat – hitem szerint – magyarnak, szlováknak, horvátnak, de akár marslakónak is, vagy amisnak is. A középkorban az anabaptizmusnak volt pacifista és volt fegyveres ága. Ez vérmérséklet kérdése, hogy ki melyikhez kapcsolódik. Én a magam részéről a béke híve vagyok, de be kell látnom, hogy ez meneküléssel és időnként a teljes vagyon (egzisztencia) vagy az élet elvesztésével jár. Megfontolandó tehát mindenkinek melyiket választja. Egy biztos, hatás nélkül nem marad a társadalomban (-ra), a demokratizálódást, a gondolkodást segíti elő hosszútávon, idővel az egész többségi társadalmi rendszert átformálja demokratikussá és liberálissá teszi. Ennek lehetünk tanúi Luther óta Európában pozitív és negatív példáival. Ez akkor is így lesz, ha most az Orbán diktatúrából nem látjuk a kiutat, épp az ő illiberális szektája hatalmi ágakba való kiterebélyesedése hozta létre az újabb illiberális törekvéseket és ezzel olyan feszültségek keletkeznek a társadalomban, amelyet mindenképpen egyszer meg kell oldani. Ez a folyamat tehát nem áldozat és munka nélküli, de végül mindig szabadságot hoz a hely lakóinak.
Kérdező:
„Huh... hát én nem ekkora ívű általános rendszerváltoztatásra gondoltam (nem mintha nem lenne rá szükség), csak egy kis "szekta" alapítására a jelenlegi jogszabályi keretek között, aminél az állam elismeri az oltásokkal szembeni felmentést, mint szabad vallási meggyőződést. Nem tudom ez egyaltalán jogilag lehetséges-e nálunk. A másik ötlet a párt alapítás és kormányra kerüléssel szemben ezt sokkal kisebb falatnak látom és főleg szinte semmi pénz nem kell hozzá...”
Válaszom:
Lehet Egyesület alapításával kezdeni. 😉
Kérdező:
„Sajnos egy pár éve már nem lehet indok, hogy "tiltja a vallásom" Az Alaptörvény már nem engedi meg. Minden kötelezővé tehető.”
Válaszom:
Nem egy éve, hanem mióta a világ világ az így van. Az új vallások születése hatalmi harcokkal járt, áldozathozatallal. Lásd reformációt. Ingyen, harc nélkül nincs semmi. A hitért minden időben, különösen a keresztény hitért, még a császárokkal szembeni is keményen ki kellett állni az életünk árán is. Vissza lehet emlékezni a keresztény üldözésekre. Jézus a kereszten halt meg, az akkori uralkodó vallási párt kezétől. Vagy nézz utána a bogumiloknak. Egész nemzeteket irtott ki a katolikus vezetésű Európa, ha új vallást kezdtek gyakorolni. Ami nem is volt új, hiszen keresztény volt, Jézus által ránk hagyományozott tanítás. Ez az üldözés a mai napig fennáll az igaz keresztényekkel szemben, csak leplezetten és nem látványosan. Semmi se változott 2000 év óta. A hatalmon lévők törvényeket hoznak, amik ellen rendszeresen fellépnek azok, akik megvilágosodnak, meglátva, hogy hazugok és embergyilkosok a törvényhozók. Ezért törvénytelenek lesznek a fennálló hatalommal szemben. Innen pedig csak egy lépés, hogy feljogosultságot érezzen a hatalom, hogy büntesse a "lázadókat", akik csak az eredendő születésüktől fogva megadatott hitük, szabadságjogaik szerint élnének. Örök harc ez. A mögöttes cél, hogy a hatalmon lévő kordában tartson mindenkit, kifossza az embereket, uralkodjon rajtuk és arra használja őket, amire ő akarja. Tehát tömény manipuláció. Mindig minden időben ki lehet lépni ebből a rabságból áldozathozatallal. Jézus ebben mutatta meg a példát előttünk.
Kérdező:
„Őszintén lenyűgözött az összefoglalód! Egyetlen, amin aggódok: e rendszer összeomlása nem a közeljövőben következik be (pedig sokan reméljük).”
Válaszom:
Nem feltétlenül a rendszer összeomlásáért csináljuk. Nem az a cél. Hanem hogy lehetőségünk legyen úgy élni, ahogy mi szeretnénk. Ez elméletileg két rendszer békés egymás mellettiségében is elképzelhető (lenne). A történelmi tapasztalat viszont az ellenkezőjét tanította eddig. De lehet, hogy most ezentúl másképp lesz és harc nélkül, áldozat nélkül, békésen is hatást gyakorolhat a jó, kívánatossá téve magát azoknak, akik eddig harcoltak ellene. A történelmi tapasztalat ezt kívánná tőlünk. 🙂 Remélem felnő az emberiség, és a vezető elit, leteszi a nárcisztikus haszonszerzés betegségét, még mielőtt túl késő lenne.
