A jó, mint cél.
Nincs más etika és nincs jobb etikai cél, mint Jézusé. A szeretet a gyengék felemelése. A tanítványi kör létrehozása. 12-ben, 120-ban maximálva. Ez a közösség, ahol még intim kapcsolatban vagyunk. Jézus forradalmi volt. Radikális újat hozott a történelembe, a jó eszméjét. Csak Isten Lelke által tudunk jók lenni. Ő az, aki vonz a jó felé. Mert van abszolút jó. Ha nincs, akkor az emberiségnek vége. Soha nem lesz jövője. De minden arra mutat, hogy van abszolút jó, ami felé az emberek haladhatnak és haladnak.
Ahogy abszolút rossz is van. Ami a megosztottság, gátlástalan fájdalmak okozásában nyilvánul meg.
A jó: felemel, fájdalmat enyhít, vigasztal, erőt ad, békét, harmóniát teremt. A gonosz elveszi ezeket.
Ez van most világunkban, a gonosz úgy tűnik a felszínen szétzavar, pusztít, fenyeget, zsarol, elveszi amid van. Ebből láthatod, hogy van abszolút jó, és van abszolút rossz. Mind a kettő opcionális, választható. Az emberi tudat e szerint lesz megítélve, beengedve a 'paradicsomba', az Abszolút Jóba. Az abszolút jót választottad, vagy az abszolút rosszat?
---
Ha valamit kértünk az meglesz nekünk. Mivel az emberi elme arra felé fog keresni. A neki megfelelő módon. És végül meglesz. Noha lehet nem is tudja, hogy másképp is meglehetne. Ettől lesz hálás, azért a valamiért egy 'láthatatlan' entitásnak, ami a világegyetem törvénye. Amit mi Istennek, Atyának, Fiúnak és Szent Léleknek nevezünk. Ennek részei vagyunk. Ha kirekesztjük magunkat belőle, magunk rekesztjük ki magunkat, szegjük meg a mindenség egyetemes törvényét.
Megkapja tehát, amit kér, noha csak az ő elméje hajtotta. Ha hálás lesz. Mert vannak, akik nem hálásak, maguknak tulajdonítják és 'tudják', hogy az ő elméjükből pattant ki a megoldás is. Istenek ők. Ők sosem fognak megelégedni azzal amilyük van. Ők lesznek az abszolút rossz követői. Istenek ők. A sötétség istenei.
De te légy hálás Istennek. Légy a világosság gyermeke. Hagyd a sötétségre a sötétség dolgait.
---
A halottak nem gondolnak semmire. Se előző életükre, se a jövendőre. Semmire. Nincs bűntudatuk. Ezért halottak azok az élők, akiknek nincs bűntudatuk és felelőtlenül tesznek mindent.
Az önzőség a legnagyobb emberiség elleni bűn. Ha nincs a feltámadás iránti igény, és az ítélettől való 'félelem', akkor az ember öncélúvá és önzővé válik. Gátlástalan lesz. Ezért ’találta’ ki az emberiség Istent a vall-ásokat. Noha jó lehet, az Isten ő maga a világegyetem betartott törvényeivel. Az ember csoportos lény. Együtt kell működnie embertársaival, tisztességesen, a világegyetem törvényével. Ha nem ’fél’ az ítélettől, egy nála magasabb rendűtől, aki az egész örök – halál utáni – életében megbüntetheti, akkor nem lesz jó ember, nem fogja az abszolút jót követni, és megvalósítani a Földön. Ezért kell az Isten hit az emberiségnek. Mert önmagában csupán gonosz. Isten nélkül nincs visszatartóerő, hogy ne legyen nárcisztikus. Gátlástalanul hisz a saját igazában, anélkül, hogy embertársait megkérdezné nem okozott-e bennük fájdalmat? Nincs olyan tudós, bölcs, aki Isten nélkül az Igazak útját járná. Az ember velejéig romlott. Nincs az a tudomány, ami megtisztítaná. De az alázatosak, az Istent keresők, a jót cselekvők, másokkal együtt örülök és együtt sírok, megtalálják Őt, az Abszolút Jóságot, az egyetemes törvényt (aki nekem: Jézus).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése