A tized témaköre mára azért vált kevésbé fontossá, mert a hivatalos egyházak - eddig is és ezentúl is -
az állami támogatásokkal működnek.
A tized és minden további adomány az egyházak részére nem életszükséglet.
Pénzügyi szempontból felesleges.
A tized csupán a manipuláció része, semmi egyéb.
Azokról az egyházakról beszélek, akik az állam által finanszírozottak.
M.o.-n a mai politikai eseményekben lett láthatóvá, hogy a törvény által elfogadott 13 egyház, ugyanazt a pénzmennyiséget kapja elosztva, amit előzőleg száz között osztottak szét.
Tehát a pénz mennyisége ugyanaz.
Viszont, akiknek leosztják, azoknak a száma csökkent.
Ebből következőleg jóval több jut egy szervezetre, mint eddig.
Ebbe a körbe beletartozik a Hit gyülitől kezdve a katolikus egyházig mind a 13.
Akiktől elvették a jogosultságot - az állami pénzekhez való jogosultságot -
azokra azt mondja a törvény, hogy biznisz egyház, de hadd mutassam be, röviden, hogy azok a business egyházak, akiknél maradt a pénz, mert cserébe az államhatalom kiszolgálói, kereskedői, szócsövei és nem azok, Akire - a mennyeire - hivatkozva tevékenykednek.
A katolikus egyház, ha kimenne a Hősök terére, és bemutatná, hogy mennyi tagja van, és csak 15 embert tudna felmutatni - a papokon kívül - akkor is ő kapná meg a legtöbb pénzt, az államtól, az államhatalom döntése alapján.
Az adófizetőktől beszedett adókból.
Itt milliárdokról van szó, egy-egy egyház esetében.
Ezeket az egyházakat a profitot termelő adófizetők tartják fenn.
Ugye abban meg tudunk egyezni, hogy a papok, szerzetesek döntő többsége közfeladatot ellátó, tehát közalkalmazott, ami azt jelenti, hogy nem profitot termelő, sőt, tehát tényleges hasznot-adót sem fizető.
A pénzek visszaosztásánál az állam - ha akarna - a legeslegigazságosabb akkor lenne, ha azt mérné fel, hogy melyik egyház tagjai termelik a legtöbb adót munkájukkal.
De persze, mindenki belátja: nem erről van szó. Hanem egy állami rendszer ideológiai kiszolgálásáról.
A katolikus templomok konganak az ürességtől, nem azokra megy a pénz, akik tagjai az egyháznak, vagy övegyek, vagy árvák, rászorultak sőt még csak nem is azokra, akik profitot termelve dolgoznak az országnak és befizetik az 50%-os adójukat.
Minden befizetett adó a rendszer működtetésének költségvetésére megy, a saját rendszerűk, ideológiájuk fenntartására.
Ebbe az adófizetésbe minden ateista, buddhista, iszlamista, keresztény adója benne van.
Tehát, aki adót fizet, akarja nem akarja, támogatja a Hit gyülitől kezdve a katolikus egyházat, és tovább mindet és + még az államhatalmat is.
A kis egyházak, akiket most törvényileg kizártak ebből a -
babilóni - rendszerből, Magyarországon, a NER-nek nevezetből, nekik most van itt a lehetőségük, hogy átgondolják a közösségük működésének alapelveit. Akarnak-e az államhatalmon csüngeni, pénzügyileg, avagy sem?
Nemcsak a tized fizetésének gyakorlata visszás, bibliai szempontból, hanem az állami költségvetés - a király - által adott pénz elfogadása is.
Király/a politikai hatalom - történelmi/elfogadott egyházak szövetsége egyetlen egy és ugyanazt a rendszert tartja fenn. Eddig is, és ezentúl is, évezredek óta. Azért babilóniai megnevezésű, mert ez a rendszerelmélet onnan ered.
Totál mindegy mit mondanak magukról, hogy keresztények vagy sem, ők a királyirendszer részei. Király és papság (+bank ).
Ők azok, akik uralkodnak a pogány népeken.
A pogányok választanak maguknak királysági rendszert, választanak királyokat és papokat (+bankokat).
Akik működtetik nekik a pogány rendszerüket.
Jézus soha nem mondta, hogy ne fizess adót, a pogány királyoknak, és robbantsd fel őket.
Azért nem, mert ahová születtél ott van dolgod Istentől.
Amíg csak lehet békességben éljetek, és megütközést ne okozzatok, se a királynak, se az embereknek, ellenben az evangéliumot és az Istentől jövő Igazságot hirdessétek.
Tanítványai előtt állva, Jézus magára mutatott:
Nektek én vagyok a Királyotok. Én pedig azt mondom, adjátok meg a császárnak, ami a császáré Istennek, ami Istené. (Mt 22,21)
Ha szükséges adót fizetned, menj fogd ki azt a halat és vedd ki a szájából, add nekik értem és érted.
Jézus persze nem árult zsákbamacskát azt mondta:
a világon nyomorúságotok van, de bízzatok, én legyőztem a világot.
Jézus hívei kaptak királyt az Atyától, Jézus személyében. A Mennyből.
Őt várjuk vissza, Ő lesz, aki rendet tesz a Földön.
1995 óta mondom, hogy jobb az állami finanszírozású támogatásoktól külön lenni, azoknak a közösségeknek, akik valóban Jézushoz tartozónak vallják magukat.
Örülök, hogy a törvény által kizárták a kisegyházakat, ebből a támogatási rendszerből, mert így legalább újragondolhatják a Biblia és Jézus szavait. Lehetőségük van úgy élni, ahogy Jézus mondta.
Persze meg kell mondanom, az én szavaim egyáltalán nem kedvesek, a kizárt közösségek vezetőinek, mert nagyon is szerették azt az állam által nyújtott húsos fazekat. Kifejezetten utáltak és utálnak engem, amiért kimondom az igazságot. A szegénység nem kívánatos dolog. A világon nyomorúságotok?
Sőt, ha adományt fogad el a krisztusi szeretet közösség, azt is megnézni, személyenként, kitől és milyen célból kapják Isten gyermekei. Vissza is lehet utasítani. Sokkal fontosabb az adó személyének szíve tisztasága, mint gondolnánk, lásd Anániás és Safira esetét.
Jézus erre is mutatott példát, amikor a gazdag ifjú követni akarta, de aztán miért is nem követte Jézust? Mert Jézus azt mondta: add el a szegényeknek a vagyonodat, és aztán kövess engem. Nem akart engedelmeskedni Jézus szavainak.
Nem egy ember szavainak, nem egy vezető szavainak, a sok közül, hanem Isten Fiának szavainak.
Jézus a Mennyei Örökkévaló király feltétlen engedelmességet kíván.
Ha Ő azt mondta, hogy add el, és add a szegényeknek, akkor azt úgy kell tenni, mert nekem a követőnek az úgy lesz jó. Abból a tényből kifolyólag, mert Ő a JÓ király, aki tudja, hogy nekem mi az örökkévalóságra tekintve a Jó.
Ő soha nem ellenemre, hanem értem van. Ha a szavaival szemben engedetlenek vagyunk, és nem úgy teszünk, ahogy Ő mondta, akkor létrehozunk egy újat. Egy újat, ahol Jézus ugyan lehet névlegesen a király, de valójába nem az. Mert a saját ideológiánk az. Vagy érzelmeink, félelmeink, vagy emberi vágyaink a vezetőnk.
Ha újat hozunk létre, akkor szavait hazudtoljuk meg. Egy király szavainak nem engedelmeskedni, pedig azt jelenti, nem fogadjuk el, őt királyunknak, csak látszatra.
Ha Jézus szavait hazudtoljuk meg, akkor Ő megítél minket, mert az Ő szava ítéli meg az embereket.
Mindenképpen találkozni fogunk azzal, hogy miképpen álltunk Jézus szavaihoz.
Minden egyes ember találkozni fog azzal a megismertetéssel, hogy Jézust Királynak tekinti-e, és Szavainak engedelmeskedik-e, vagy sem.
Például tekintsünk egy nehéz parancsot:
Áldjátok őket, ne átkozzátok, áldjátok.
Jézusnak földi élete során nem volt szüksége arra, hogy leüljön a farizeusokkal egy kávéra, és megdumálják a továbbiakat, mert elfogyott a pénze.
A tizedről személyes összefoglalóm tehát itt olvasható
http://testveremnek.blogspot.hu/2012/09/a-tized.html
Hogy pedig mi a szekta - kontra a mennyei papsággal szemben, ahhoz itt javasolnék egy gondolatsoromat, továbbgondolásra:
http://testveremnek.blogspot.hu/2012/11/levitakrol-es-papsagrol.html
A kizárólagosságban nem hiszek, egyetlen egy eszmerendszer sem Jézusé.
Jézus a szívekben lakik, azokéban, akik beengedték Őt.
Valamint Jézus mindenkit hív az Ő országába, senkit ebből ki nem lehet zárni, aki akar be is mehet a Mennyek Országába, ha
Jézus szavainak engedelmeskedik.
